vicc fn 3B

1. ’rendsz. párbeszédes formájú, nevettető, csattanóval végződő, rövid, kitalált történet’ ❖ Mi is láttunk egy pár „witz-et a’ viz fölszinén hánykolódni, mint a’ „Pesti hirlap” ujdonságirója mondja, és sietünk azokat onnan kiszabadítani, tehát: a) Mit csináltak Liszttel egy uriutczai társaságban? Berántották (1846 Életképek C0104, 700) | egy régi vicc jut eszembe a kutyáról, amelyik ugat, s amelyiktől mégis óvatosan félreugrik a ravasz zsidó, mondván: én tudom, hogy amely kutya ugat az nem harap, – de hátha a kutya nem tudja? (1914 Karinthy Frigyes 9309010, 24) | A vicc nagyvárosi és középrétegbeliektől (főként értelmiségiektől) származó szellemi termék; a szóbeliségben való széles körű terjedése során már eredeti környezetében is tipikus szájhagyományozott (népköltészeti) műfajjá alakul (1982 NéprajziLex. CD47) | mindenki tudta: a kollégák közül ki a BM-összekötő. Ebből viszont az következett, hogy jelenlétében nem szidták a rendszert, és politikai vicceket sem mondtak (2002 Magyar Hírlap CD09) | [Ernő bácsi] leült az ebédlőasztalhoz, és egy papírról disznó vicceket olvasott föl rekedtes hangján (2010 Magyar László András 3153008, 800).

1a. ’szellemes v. tréfás, gyakr. csipkelődő, élcelődő megjegyzés, kijelentés, szöveg’ ❖ [az ebédnél] már a’ Hús után a’ discurs kezddik [...]; Majd a’ Betsinalttak hozzák a’ tréfákat, A’ vittzet, a’ bon-mot, az anekdotákat (1799 Csokonai Vitéz Mihály 7069016, 17) | Egy jó vitz-et hallottunk, t. i. hogy a’ pesti polgárnők igen szeretnék, ha férjeik is táboroznának, legalább – tüzbe jönnének (1844 Életképek C0101, 424) | Ha néha otthon felejti a szemüveget, [...] akkor azt a viccet szokták rá mondani ellenfelei, hogy a másik pápaszeme mosásban van (1883 Mikszáth Kálmán CD04) | Egészen közel hajolt hozzám, és azt mondta: – Csodálatos nő… Ez az a nő, akibe halálosan bele tudnék szeretni… Éppen valami viccel akartam elütni a dolgot, amikor újra megszólalt (1940 Tabi László 9693001, 293) | a közhellyé kopott értelmiségi vicc (ne gondolkodj; ha gondolkodsz, ne írd le; ha leírod, ne írd alá; ha aláírod, ne csodálkozz…) (1989 Hegedüs T. András–Forray R. Katalin 1064003, 226) | Van az USA-ban egy félig viccnek szánt mondás, amely különben nem nélkülöz minden alapot. Így szól: az emberi fajon belül három nemet különböztetünk meg: a férfit, a nőt meg az amerikai nőt (2006 Amerika Kiadó 3260003, 301) viccen kívül (hiányos mondatként v. tagmondatként) ’〈vmely mondandó komolyságának hangsúlyozására〉’ ❖ szeretnők a londoni 6:2-ős gyönyörűség (viccen kívül: valóban remek volt!) tanulságát is leszűrni [ti. a magyar válogatott 6:2 arányú vereséget szenvedett az angol csapattól Londonban] (1936 Nemzeti Sport dec. 13. C7075, 5) | Ha én üzemi konyha lennék, sohasem főznék túrós csuszát – mondta Pedrik, és nevetett a saját tréfáján. […] – Viccen kívül – fűzte tovább Pedrik –, a főtt tésztát egy bizonyos mennyiségen fölül már nem lehet rendesen megcsinálni. Csak a kisipari túrós csusza igazi... (1960 Népszava ápr. 10. C4824, 4) | A „Bohóc gondozóegység” tagjai összesen nyolc amerikai klinikán végzik a gyógyító szórakoztatást. Felnőtt osztályokon is elkelne Nudli módszere. Bizonyos, hogy olykor többet érne a legdrágább medicinánál is. Viccen kívül (1993 Népszava szept. 3. C7458, 4) | Melyik csapat játéka tetszik önnek? [Török szövetségi kapitány:] A miénk. De viccen kívül, eddig a brazilok és az angolok futballja nyerte el leginkább a tetszésemet (2002 Magyar Hírlap CD09) (a) viccet félretéve (hiányos tagmondatként) ’ua.’ ❖ Tisztelt Elnök Úr, Képviselőtársaim! Az előbb bizonyára valami sorrendiségi probléma volt, mert Torgyán kollégának címezték a földtörvényt, de én azt hiszem, a viccet félretéve, hogy nagyon komoly dologról van szó mindannyiunk szemében, a termőföldről (1990 Országgyűlési Napló CD62) | ha megengedik a képviselőtársaim, akkor folytatom, tehát viccet félretéve, nagyon komolyan szeretném azt mondani, hogy semmi nem indokolja azt a sietséget, hogy most itt lóhalálában döntsünk erről a kérdésről (1995 Országgyűlési Napló CD62).

1b. ’nevetést, mulattató hatást kiváltó(nak) v. tréfás(nak szánt) cselekedet, viselkedés, megnyilvánulás’ ❖ ezt a’ boszorkányt hordóba zárni valóban serfőzői vitz volt (1838 Gaal József C5751, 87) | A székelyek egyes embereknek, s egész falvaknak neveikhez gunyos mondatokat szoktak viczből mellékelni (1857 Vasárnapi Újság CD56) | Egy clubtag aztán még nagyobb „viczczet” akart csinálni, oda tolt az énekeshez egy széket, mikor aztán az rá akart ülni, elrántotta alóla (1890 Nemzet aug. 10. C0389, [3]) | azt a kedves zenei vicczet, mikor a kisbőgőn az emésztés körébe vágó hangokat utánoznak (1906 Ignotus 9270001, 241) | Biztos csináltak veled egy viccet, és nem szóltak róla, hogy nálad lesz a buli (1987 Békés Pál 1014001, 37) | [a Fidesz születésnapi ünnepségén] Kövér „félreértett” szavait illusztrálva kötéllel a nyakában jelent meg Csaba Iván hajdani alapító tag. „Rossz vicc” – mondta sajtóértekezletén Pokorni (2002 Magyar Hírlap CD09).

1c. (pejor) ’nevetséges, komolyan nem vehető dolog, helyzet stb.’ ❖ Munkámban t. i. az mondatik: az égő test elalszik a’ szénsavban, ’s azt tagadja a’ tudós biráló; mert ha a’ vas’ kiolvasztásánál közlég helyett szénsavat fuvatnánk az izzó szenekre, annyi szenet gazdálkodhatnánk meg, a’ mennyi a’ szénsavban van. Ugyan ez nagy Witz. Nagyon megszorulhatott ön’ birálói talentuma, midőn illyenekhez volt kénytelen nyulni (1845 Pesti Hírlap C8010, 170) | Azt mondja, kell, hogy a Létnek megmagyarázhatatlan, óriási jelentőségű tulajdonságai legyenek, amikről nekünk eleddig fogalmunk se volt. – Ugyan! – Hülyeség! Régi vicc (1909 Karinthy Frigyes CD10) | a szupernehézsúlyban is feladta az első menetben Garancsi Zoltán edzője, de az egy vicc volt, nem is ütöttek még (1996 Magyar Hírlap CD09) | Ne csináljunk viccet a parlamentből, uraim! (2004 Országgyűlési Napló CD62) | Már megint hőhullámaim vannak. Ez már vicc! Mikor lesz vége? Van, akinek soha nem múlik el a „banyaláza” (2005 Polcz Alaine 3148007, 1195).

2. (kissé rég) ’vkinek a szellemes, mulattató megnyilatkozásokra, ötletekre való hajlama, humorérzéke v. ilyen kedélyállapota, ill. vmely megnyilatkozás szellemes, humoros, mulattató hangneme’ ❖ közérdekü fontos tudósitások legszeszélyesb humorral és vitztzel előadva (1844 Pesti Hírlap CD61) | [Tompa Mihály] humoros beszélyeinek vicce vizenyős, terjengős, lapos (1921 Hatvany Lajos 9229010, 32) | Jó vicce van magának, barátom! [...] Maga igen tréfás kedvű ember (1933 Dallos Sándor CD10) | Félig tréfásan beszélt, ahogy kis gyerekeknek magyarázzák a halált vagy a házasságot, de azért átütött viccén a harag és fájdalom (1937 Németh László² 9485039, 218).

3. (hat ne-vel, rendsz. állítmányként) ’〈vmely megnyilvánulásban, cselekedetben, helyzetben stb.:〉 nevetést kiváltó, mulatságos, humoros hatású, ill. (furcsasága miatt) érdekes, meglepő, váratlan elem, mozzanat’ ❖ Teringettét gondolta Feri [ti. a személy, akiről regényt akartak írni] magában: Hiszen én eddig még semmit sem tettem! Hasonló véleményben volt a derék negyvenes is: de erősité, mikép épen abban áll a witz, hogy a főszemély körmét rágja s tökéletesen semmit se csináljon (1845 Jósika Miklós C2390, 220) | A. Az a hóbortos Jókai minek is vitte Hornt Pápára? B. Hát mért ne vitte volna? A. Tudhatta, miről hires Pápa? B. Miről? A. A – pipáról. (A ki nem érti ebben a vicczet, menjen a Kammonba megkérdezni.) (1869 Borsszem Jankó C4988, 408) | A vicc ebben az elbeszélésben az, hogy Palma di Palma az énekesnő önmagáról mint harmadik személyről – „a leány”– beszél. Ez az érdekessége (1908 Fenyő Miksa CD10) | Mielőtt lemennének közösen ebédelni – eljött az ideje –, tréfát űznek Imrével. Mi van öreg, mutatnak rá a hosszú, zilált, véres galambtollra, ez az új Parker? Nincs ebben semmi vicc, mondja Tomcsányi leverten (1979 Esterházy Péter 9129001, 35) | Az a vicc, a második napon valahogy könnyebb volt. Jól alkalmazkodom? (1983 Polgár András 1121001, 15) | Tudod, mi a vicc? Hogy István szerint itt még rengeteg minden elférne (2001 Lakáskultúra CD39).

4. (rendsz. tagadó szerkezetben) (/ritk) ’〈vmely leleményességet igénylő tevékenységben:〉 hozzáértés, ügyesség’ ❖ A lelki disciplina és ildomosság nem nagy vicc a parquetten (1889 Pesti Hírlap júl. 29. C5637, [1]) | éppen abban van a vicc […], hogy az ember le tudja számítani a fölösleget. Kivonás, sokszorozás és összeadás dolga minden. Ha azt, amit az emberek valakiről tartanak, leszámítom abból, amit ő tart magáról, kijön az illetőnek az igazi értéke (1895–1896 Mikszáth Kálmán CD04) | nem vicc mindenféle veres meg tarka lébe főtt tudomisénmicsodákat csinálni, de az egyszerű, a mindennapi ételeket! (1911 Móricz Zsigmond CD10) | – Ugye megjósoltam, hogy még találkozunk? – kérdezte nevetve. – Nem nagy vicc – gondoltam magamban fanyarul. – Nyilván már egy évvel ezelőtt is tudta, hogy megalakul az olasz Pen és idén Pesten lesz a világkongresszus (1985 Magyar Nemzet dec. 14. C5236, 11).

Ö: anyós~, fa~, szalon~, szó~.

Fr: .

ÖU: alap~, állat~, arisztokrata~, baka~, cigány~, kabaré~, katona~, paraszt~, rendőr~, skót~, székely~, telefon~, zsidó~.

ÖE: ~elmélet, ~faragó, ~figura, ~gyártás, ~kultúra, ~mesélő, ~mester, ~parádé, ~téma, ~típus, ~verseny.

Sz: viccez.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.

vicc főnév 3B
1.
rendsz. párbeszédes formájú, nevettető, csattanóval végződő, rövid, kitalált történet
Mi is láttunk egy pár „witz-et a’ viz fölszinén hánykolódni, mint a’ „Pesti hirlap” ujdonságirója mondja, és sietünk azokat onnan kiszabadítani, tehát: a) Mit csináltak Liszttel egy uriutczai társaságban? Berántották
(1846 Életképek)
egy régi vicc jut eszembe a kutyáról, amelyik ugat, s amelyiktől mégis óvatosan félreugrik a ravasz zsidó, mondván: én tudom, hogy amely kutya ugat az nem harap, – de hátha a kutya nem tudja?
(1914 Karinthy Frigyes)
A vicc nagyvárosi és középrétegbeliektől (főként értelmiségiektől) származó szellemi termék; a szóbeliségben való széles körű terjedése során már eredeti környezetében is tipikus szájhagyományozott (népköltészeti) műfajjá alakul
(1982 NéprajziLex.)
mindenki tudta: a kollégák közül ki a BMbelügyminisztériumi-összekötő. Ebből viszont az következett, hogy jelenlétében nem szidták a rendszert, és politikai vicceket sem mondtak
(2002 Magyar Hírlap)
[Ernő bácsi] leült az ebédlőasztalhoz, és egy papírról disznó vicceket olvasott föl rekedtes hangján
(2010 Magyar László András)
1a.
szellemes v. tréfás, gyakr. csipkelődő, élcelődő megjegyzés, kijelentés, szöveg
[az ebédnél] már a’ Hús után a’ discurs kezddik [...]; Majd a’ Betsinalttak hozzák a’ tréfákat, A’ vittzet, a’ bon-mot, az anekdotákat
(1799 Csokonai Vitéz Mihály)
Egy jó vitz-et hallottunk, t. i.tudniillik hogy a’ pesti polgárnők igen szeretnék, ha férjeik is táboroznának, legalább – tüzbe jönnének
(1844 Életképek)
Ha néha otthon felejti a szemüveget, [...] akkor azt a viccet szokták rá mondani ellenfelei, hogy a másik pápaszeme mosásban van
(1883 Mikszáth Kálmán)
Egészen közel hajolt hozzám, és azt mondta: – Csodálatos nő… Ez az a nő, akibe halálosan bele tudnék szeretni… Éppen valami viccel akartam elütni a dolgot, amikor újra megszólalt
(1940 Tabi László)
a közhellyé kopott értelmiségi vicc (ne gondolkodj; ha gondolkodsz, ne írd le; ha leírod, ne írd alá; ha aláírod, ne csodálkozz…)
(1989 Hegedüs T. András–Forray R. Katalin)
Van az USAUnited States of America ’Amerikai Egyesült Államok’-ban egy félig viccnek szánt mondás, amely különben nem nélkülöz minden alapot. Így szól: az emberi fajon belül három nemet különböztetünk meg: a férfit, a nőt meg az amerikai nőt
(2006 Amerika Kiadó)
viccen kívül (hiányos mondatként v. tagmondatként)
〈vmely mondandó komolyságának hangsúlyozására〉
szeretnők a londoni 6:2-ős gyönyörűség (viccen kívül: valóban remek volt!) tanulságát is leszűrni [ti. a magyar válogatott 6:2 arányú vereséget szenvedett az angol csapattól Londonban]
(1936 Nemzeti Sport dec. 13.)
Ha én üzemi konyha lennék, sohasem főznék túrós csuszát – mondta Pedrik, és nevetett a saját tréfáján. […]Viccen kívül – fűzte tovább Pedrik –, a főtt tésztát egy bizonyos mennyiségen fölül már nem lehet rendesen megcsinálni. Csak a kisipari túrós csusza igazi...
(1960 Népszava ápr. 10.)
A „Bohóc gondozóegység” tagjai összesen nyolc amerikai klinikán végzik a gyógyító szórakoztatást. Felnőtt osztályokon is elkelne Nudli módszere. Bizonyos, hogy olykor többet érne a legdrágább medicinánál is. Viccen kívül
(1993 Népszava szept. 3.)
Melyik csapat játéka tetszik önnek? [Török szövetségi kapitány:] A miénk. De viccen kívül, eddig a brazilok és az angolok futballja nyerte el leginkább a tetszésemet
(2002 Magyar Hírlap)
(a) viccet félretéve (hiányos tagmondatként)
ua.
Tisztelt Elnök Úr, Képviselőtársaim! Az előbb bizonyára valami sorrendiségi probléma volt, mert Torgyán kollégának címezték a földtörvényt, de én azt hiszem, a viccet félretéve, hogy nagyon komoly dologról van szó mindannyiunk szemében, a termőföldről
(1990 Országgyűlési Napló)
ha megengedik a képviselőtársaim, akkor folytatom, tehát viccet félretéve, nagyon komolyan szeretném azt mondani, hogy semmi nem indokolja azt a sietséget, hogy most itt lóhalálában döntsünk erről a kérdésről
(1995 Országgyűlési Napló)
1b.
nevetést, mulattató hatást kiváltó(nak) v. tréfás(nak szánt) cselekedet, viselkedés, megnyilvánulás
ezt a’ boszorkányt hordóba zárni valóban serfőzői vitz volt
(1838 Gaal József)
A székelyek egyes embereknek, s egész falvaknak neveikhez gunyos mondatokat szoktak viczből mellékelni
(1857 Vasárnapi Újság)
Egy clubtag aztán még nagyobb „viczczet” akart csinálni, oda tolt az énekeshez egy széket, mikor aztán az rá akart ülni, elrántotta alóla
(1890 Nemzet aug. 10.)
azt a kedves zenei vicczet, mikor a kisbőgőn az emésztés körébe vágó hangokat utánoznak
(1906 Ignotus)
Biztos csináltak veled egy viccet, és nem szóltak róla, hogy nálad lesz a buli
(1987 Békés Pál)
[a Fidesz születésnapi ünnepségén] Kövér „félreértett” szavait illusztrálva kötéllel a nyakában jelent meg Csaba Iván hajdani alapító tag. „Rossz vicc” – mondta sajtóértekezletén Pokorni
(2002 Magyar Hírlap)
1c. (pejor)
nevetséges, komolyan nem vehető dolog, helyzet stb.
Munkámban t. i.tudniillik az mondatik: az égő test elalszik a’ szénsavban, ’s azt tagadja a’ tudós biráló; mert ha a’ vas’ kiolvasztásánál közlég helyett szénsavat fuvatnánk az izzó szenekre, annyi szenet gazdálkodhatnánk meg, a’ mennyi a’ szénsavban van. Ugyan ez nagy Witz. Nagyon megszorulhatott ön’ birálói talentuma, midőn illyenekhez volt kénytelen nyulni
(1845 Pesti Hírlap)
Azt mondja, kell, hogy a Létnek megmagyarázhatatlan, óriási jelentőségű tulajdonságai legyenek, amikről nekünk eleddig fogalmunk se volt. – Ugyan! – Hülyeség! Régi vicc
(1909 Karinthy Frigyes)
a szupernehézsúlyban is feladta az első menetben Garancsi Zoltán edzője, de az egy vicc volt, nem is ütöttek még
(1996 Magyar Hírlap)
Ne csináljunk viccet a parlamentből, uraim!
(2004 Országgyűlési Napló)
Már megint hőhullámaim vannak. Ez már vicc! Mikor lesz vége? Van, akinek soha nem múlik el a „banyaláza”
(2005 Polcz Alaine)
2. (kissé rég)
vkinek a szellemes, mulattató megnyilatkozásokra, ötletekre való hajlama, humorérzéke v. ilyen kedélyállapota, ill. vmely megnyilatkozás szellemes, humoros, mulattató hangneme
közérdekü fontos tudósitások legszeszélyesb humorral és vitztzel előadva
(1844 Pesti Hírlap)
[Tompa Mihály] humoros beszélyeinek vicce vizenyős, terjengős, lapos
(1921 Hatvany Lajos)
vicce van magának, barátom! [...] Maga igen tréfás kedvű ember
(1933 Dallos Sándor)
Félig tréfásan beszélt, ahogy kis gyerekeknek magyarázzák a halált vagy a házasságot, de azért átütött viccén a harag és fájdalom
(1937 Németh László²)
3. (hat ne-vel, rendsz. állítmányként)
〈vmely megnyilvánulásban, cselekedetben, helyzetben stb.:〉 nevetést kiváltó, mulatságos, humoros hatású, ill. (furcsasága miatt) érdekes, meglepő, váratlan elem, mozzanat
Teringettét gondolta Feri [ti. a személy, akiről regényt akartak írni] magában: Hiszen én eddig még semmit sem tettem! Hasonló véleményben volt a derék negyvenes is: de erősité, mikép épen abban áll a witz, hogy a főszemély körmét rágja s tökéletesen semmit se csináljon
(1845 Jósika Miklós)
A. Az a hóbortos Jókai minek is vitte Hornt Pápára? B. Hát mért ne vitte volna? A. Tudhatta, miről hires Pápa? B. Miről? A. A – pipáról. (A ki nem érti ebben a vicczet, menjen a Kammonba megkérdezni.)
(1869 Borsszem Jankó)
A vicc ebben az elbeszélésben az, hogy Palma di Palma az énekesnő önmagáról mint harmadik személyről – „a leány”– beszél. Ez az érdekessége
(1908 Fenyő Miksa)
Mielőtt lemennének közösen ebédelni – eljött az ideje –, tréfát űznek Imrével. Mi van öreg, mutatnak rá a hosszú, zilált, véres galambtollra, ez az új Parker? Nincs ebben semmi vicc, mondja Tomcsányi leverten
(1979 Esterházy Péter)
Az a vicc, a második napon valahogy könnyebb volt. Jól alkalmazkodom?
(1983 Polgár András)
Tudod, mi a vicc? Hogy István szerint itt még rengeteg minden elférne
(2001 Lakáskultúra)
4. (rendsz. tagadó szerkezetben) (/ritk)
〈vmely leleményességet igénylő tevékenységben:〉 hozzáértés, ügyesség
A lelki disciplina és ildomosság nem nagy vicc a parquetten
(1889 Pesti Hírlap júl. 29.)
éppen abban van a vicc […], hogy az ember le tudja számítani a fölösleget. Kivonás, sokszorozás és összeadás dolga minden. Ha azt, amit az emberek valakiről tartanak, leszámítom abból, amit ő tart magáról, kijön az illetőnek az igazi értéke
(1895–1896 Mikszáth Kálmán)
nem vicc mindenféle veres meg tarka lébe főtt tudomisénmicsodákat csinálni, de az egyszerű, a mindennapi ételeket!
(1911 Móricz Zsigmond)
– Ugye megjósoltam, hogy még találkozunk? – kérdezte nevetve. – Nem nagy vicc – gondoltam magamban fanyarul. – Nyilván már egy évvel ezelőtt is tudta, hogy megalakul az olasz Pen és idén Pesten lesz a világkongresszus
(1985 Magyar Nemzet dec. 14.)
Fr:
ÖU: alapvicc, állatvicc, arisztokratavicc, bakavicc, cigányvicc, kabarévicc, katonavicc, parasztvicc, rendőrvicc, skótvicc, székelyvicc, telefonvicc, zsidóvicc
ÖE: viccelmélet, viccfaragó, viccfigura, viccgyártás, vicckultúra, viccmesélő, viccmester, viccparádé, vicctéma, vicctípus, viccverseny
Sz: viccez
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.

Beállítások