🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.

vándorgalamb fn (Áll is)

’egykor Észak-Amerika északkeleti részén nagy számban, hatalmas kolóniákban élt, a 19-20. század fordulójára kihalt, gyors röptű, fákon fészkelő, magokkal, gyümölcsökkel, rovarokkal stb. táplálkozó, nagy testű, kis fejű, hosszú farkú, szürkéskék hátú, mellén vöröses színű galamb, ill. e madarak faja (Ectopistes migratorius)’ ❖ Vándor Galamb, die Wandertaube (1800 Márton József¹ C3050, 448. hasáb) | Egyes, New-York környékén lelőtt vándorgalamboknak begyök még tele volt rissel, mellyet sehol se kaphattak, mint Carolina és Georgiában. – Ismeretes dolog lévén, hogy a’ legemészthetlenebb táplálék se képes ezen állatok gyomrának tovább mint legfeljebb 12 óráig ellent állani; innét következtetni lehet, hogy ezen galambok mintegy hat óra alatt 300–400 angoly mért földet [haladtak] (1834 Honművész C6068, [473]) | A XIX. század 60-as éveinek vége felé a vándorgalamb száma megcsappant és 1870-ben nagyon ritkává vált. Sok fejtörést okozott annak megállapítása, mi lehet az oka ennek a különös jelenségnek (1933 Az állatok világa ford. CD46) | A prérik közt fekvő bükkösök és tölgyesek tágas sávjain olyan sűrű telepet alkottak, hogy egyes fákon több mint száz fészke is volt. Az erdők 60 km hosszúk és több km szélesek, tehát ilyenben több mint 100 millió vándorgalamb is költhetett! (1972 Urania állatvilág ford. C6213, [222]) | Az Észak-Amerikában honos vándorgalamb (Ectopistes migratorius) utolsó példánya Cincinnati állatkertjében múlt ki, 1914. szeptember 1-jén (1995 Természet Világa CD50).

Vö. CzF.

🚧 Figyelem! A szócikk főszerkesztés alatt áll.
vándorgalamb főnév (Áll is)
egykor Észak-Amerika északkeleti részén nagy számban, hatalmas kolóniákban élt, a 19-20. század fordulójára kihalt, gyors röptű, fákon fészkelő, magokkal, gyümölcsökkel, rovarokkal stb. táplálkozó, nagy testű, kis fejű, hosszú farkú, szürkéskék hátú, mellén vöröses színű galamb, ill. e madarak faja (Ectopistes migratorius)
Vándor Galamb, die Wandertaube
(1800 Márton József¹)
Egyes, New-York környékén lelőtt vándorgalamboknak begyök még tele volt rissel, mellyet sehol se kaphattak, mint Carolina és Georgiában. – Ismeretes dolog lévén, hogy a’ legemészthetlenebb táplálék se képes ezen állatok gyomrának tovább mint legfeljebb 12 óráig ellent állani; innét következtetni lehet, hogy ezen galambok mintegy hat óra alatt 300–400 angoly mért földet [haladtak]
(1834 Honművész)
A XIX. század 60-as éveinek vége felé a vándorgalamb száma megcsappant és 1870-ben nagyon ritkává vált. Sok fejtörést okozott annak megállapítása, mi lehet az oka ennek a különös jelenségnek
(1933 Az állatok világa ford.)
A prérik közt fekvő bükkösök és tölgyesek tágas sávjain olyan sűrű telepet alkottak, hogy egyes fákon több mint száz fészke is volt. Az erdők 60 kmkilométer hosszúk és több kmkilométer szélesek, tehát ilyenben több mint 100 millió vándorgalamb is költhetett!
(1972 Urania állatvilág ford.)
Az Észak-Amerikában honos vándorgalamb (Ectopistes migratorius) utolsó példánya Cincinnati állatkertjében múlt ki, 1914. szeptember 1-jén
(1995 Természet Világa)
Vö. CzF.

Beállítások