éhes mn 15Behes (rég v. nyj)

1. (átv is) ’evésre, táplálkozásra vágyó, éhség(érzet)től gyötört 〈ember, állat〉, ill. olyan 〈gyomor, has〉, amely üres, amelyben éhség v. éhezés következtében fellépő testi érzet jelentkezik’ ❖ haſonló volna egy ollyan éhes, és ſzomjútt emberhez, a’ ki innya nem ákarna, hanem tsak arany pohárból, és más kenyeret enni nem akarna, hanem tsak a’ mellyet ezüſt tányéron nyujtanának néki (1774 Vajda Sámuel 7365003, 109) | a’ halálnak éhes torkába adták eledell (1790 Virágszótár 7248006, 196) | Itt a’ sereg veretten, éhesen, nincs egy falatja, melly enyhítené (1823 Vörösmarty Mihály 8524392, 228) | már korogni kezd Éhes gyomrom (1845 Lukács Pál 8279020, 47) | Az etetési órákat pontosan meg kell tartani, mert a rendetlen etetésnél v. nagyon megéheznek és mohón esznek az állatok, vagy nem elég éhesek s ekkor turják és elszórják a takarmányt (1894 PallasLex. CD02) | Ne, itt a szeredás, – így mondta a tarisznyát – vigyázz rá, van is benne valami. Ha ehes vagy, ögyéé (1935 Móricz Zsigmond 9462032, 91) | éhes hasukat megtömve (1997 Magyar Hírlap CD09).

1a. éhes vmire ’〈annak kif-ére, hogy vki, vmi vmely ételre, italra éhezik, annak fogyasztására vágyik〉’ ❖ vérre éhes szunyogsergek (1858 Vasárnapi Újság CD56) | Egy ezerlakosú falu nem volt elég éhes egy szekér cseresznyére (1939 Móricz Zsigmond 9462031, 262) | [Horváth Béla] kereszténységét is úgy hordta csak, mint pucér testén a hajdani szerecsen törzsfő a misszionáriustól kapott pakfon feszületet, éhesebben az emberhúsra, mint valaha (1957 Rónai Mihály András 9575003, 494) | [a fecske] rovarokra éhes, amelyeknek a szárnya az egyre nedvesebbé váló levegőben elnehezül, s ezért nem képesek a magasba emelkedni (1998 Természet Világa CD50).

2. ’olyan 〈személy, közösség, dolog〉, akit v. amelyet vminek, kül. a tevékenységéhez, működéséhez, létéhez szükséges dolognak a (mohó, sóvárgó) vágya, kívánása jellemez, ill. akinek v. amelynek tevékenységéhez folyamatosan szüksége van vmire’ ❖ A legéhesebb hoditón kezdve, a ki szeretné elnyelni a földet, egész a jámbor világtalanig, a kit kutyája vezet, mindenki az ő [ti. a véletlen] szeszélyeinek játékszere (1877 Paulay Ede ford.–Beaumarchais 8357006, 163) | Mert mi, férfiak olyanok vagyunk, de egészen olyanok, hogy a lelkünk éhes, a szívünk kívánja a szerelmet, elménk a megértést (1899 Bródy Sándor 8068001, 82) | Éhes fül várja, mohó száj adja tovább (1902 Ady Endre C0535, 415) | foglalkoztassa a mindig-éhes agyat (1933 Babits Mihály C0697, 292) | Heti egy sajtótájékoztató – az éhes média kielégítésére (2000 Magyar Hírlap CD09).

2a. ’mohó, kielégülésre váró 〈vágy, érzés〉, ill. ezt a vágyat, sóvárgást tükröző 〈tevékenység, magatartás stb.〉’ ❖ A’ mindegyre növ pénznek utána jár A’ Gond, és az ehes Vágy (1824 Virág Benedek ford.–Horatius C4506, 120) | éhes szerelem kapott és várt mámorában úszott (1912 Laczkó Géza CD10) | [a műhelyben] éhes kíváncsisággal körül szaglásztam (1924 Kassák Lajos CD10) | ez az éhes, futó szeretkezése a szájaknak (1985 Szász Imre 9639001, 61).

2b. éhes vmire ’〈annak kif-ére, hogy vki, vmi (mohón) vágyik, sóvárog vmire〉’ ❖ Nálunk a közvélemény halálra éhes és szomjas (1847 Czakó Zsigmond 8073003, 331) | új dolog neki a szerelem és éhes(1886 Petelei István C3487, 53) | a szenzációs fordulatokra éhes párisiaknak (1902 Hazánk 2107001, 6) | Az energiára éhes országok atomerőműveket építenek (1969 Marx György 9428003, 107) | könnyen manipulálható és megfélemlíthető, koncra, vagyonra és hatalomra éhes figurák (1996 Magyar Hírlap CD09).

Ö: az -éhes címszó alatt: föld~, hatalom~, pénz~, szenzáció~.

ÖU: bosszú~, farkas~, információ~, kaland~, szeretet~.

Sz: éhesedik, éhesség.

Vö. CzF. ehes, ėhes, éhės v. ehės; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. éh; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

éhes melléknév 15B
ehes (rég v. nyj)
1. (átv is)
evésre, táplálkozásra vágyó, éhség(érzet)től gyötört 〈ember, állat〉, ill. olyan 〈gyomor, has〉, amely üres, amelyben éhség v. éhezés következtében fellépő testi érzet jelentkezik
haſonló volna egy ollyan éhes, és ſzomjútt emberhez, a’ ki innya nem ákarna, hanem tsak arany pohárból, és más kenyeret enni nem akarna, hanem tsak a’ mellyet ezüſt tányéron nyujtanának néki
(1774 Vajda Sámuel)
a’ halálnak éhes torkába adták eledell
(1790 Virágszótár)
Itt a’ sereg veretten, éhesen, nincs egy falatja, melly enyhítené
(1823 Vörösmarty Mihály)
már korogni kezd Éhes gyomrom
(1845 Lukács Pál)
Az etetési órákat pontosan meg kell tartani, mert a rendetlen etetésnél v.vagy nagyon megéheznek és mohón esznek az állatok, vagy nem elég éhesek s ekkor turják és elszórják a takarmányt
(1894 PallasLex.)
Ne, itt a szeredás, – így mondta a tarisznyát – vigyázz rá, van is benne valami. Ha ehes vagy, ögyéé
(1935 Móricz Zsigmond)
éhes hasukat megtömve
(1997 Magyar Hírlap)
1a. éhes vmire
〈annak kif-ére, hogy vki, vmi vmely ételre, italra éhezik, annak fogyasztására vágyik〉
vérre éhes szunyogsergek
(1858 Vasárnapi Újság)
Egy ezerlakosú falu nem volt elég éhes egy szekér cseresznyére
(1939 Móricz Zsigmond)
[Horváth Béla] kereszténységét is úgy hordta csak, mint pucér testén a hajdani szerecsen törzsfő a misszionáriustól kapott pakfon feszületet, éhesebben az emberhúsra, mint valaha
(1957 Rónai Mihály András)
[a fecske] rovarokra éhes, amelyeknek a szárnya az egyre nedvesebbé váló levegőben elnehezül, s ezért nem képesek a magasba emelkedni
(1998 Természet Világa)
2.
olyan 〈személy, közösség, dolog〉, akit v. amelyet vminek, kül. a tevékenységéhez, működéséhez, létéhez szükséges dolognak a (mohó, sóvárgó) vágya, kívánása jellemez, ill. akinek v. amelynek tevékenységéhez folyamatosan szüksége van vmire
A legéhesebb hoditón kezdve, a ki szeretné elnyelni a földet, egész a jámbor világtalanig, a kit kutyája vezet, mindenki az ő [ti. a véletlen] szeszélyeinek játékszere
(1877 Paulay Ede ford.Beaumarchais)
Mert mi, férfiak olyanok vagyunk, de egészen olyanok, hogy a lelkünk éhes, a szívünk kívánja a szerelmet, elménk a megértést
(1899 Bródy Sándor)
Éhes fül várja, mohó száj adja tovább
(1902 Ady Endre)
foglalkoztassa a mindig-éhes agyat
(1933 Babits Mihály)
Heti egy sajtótájékoztató – az éhes média kielégítésére
(2000 Magyar Hírlap)
2a.
mohó, kielégülésre váró 〈vágy, érzés〉, ill. ezt a vágyat, sóvárgást tükröző 〈tevékenység, magatartás stb.〉
A’ mindegyre növ pénznek utána jár A’ Gond, és az ehes Vágy
(1824 Virág Benedek ford.Horatius)
éhes szerelem kapott és várt mámorában úszott
(1912 Laczkó Géza)
[a műhelyben] éhes kíváncsisággal körül szaglásztam
(1924 Kassák Lajos)
ez az éhes, futó szeretkezése a szájaknak
(1985 Szász Imre)
2b. éhes vmire
〈annak kif-ére, hogy vki, vmi (mohón) vágyik, sóvárog vmire〉
Nálunk a közvélemény halálra éhes és szomjas
(1847 Czakó Zsigmond)
új dolog neki a szerelem és éhes
(1886 Petelei István)
a szenzációs fordulatokra éhes párisiaknak
(1902 Hazánk)
Az energiára éhes országok atomerőműveket építenek
(1969 Marx György)
könnyen manipulálható és megfélemlíthető, koncra, vagyonra és hatalomra éhes figurák
(1996 Magyar Hírlap)
Ö: az -éhes címszó alatt: földéhes, hataloméhes, pénzéhes, szenzációéhes
ÖU: bosszúéhes, farkaséhes, információéhes, kalandéhes, szeretetéhes
Sz: éhesedik, éhesség
Vö. CzF. ehes, ėhes, éhės v. ehės; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. éh; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

-éhes (utótagként) (pejor is)

’〈vmely dologra〉(mohón) vágyódó, sóvárgó 〈személy, csoport〉’ ❖ földéhes mn 15B | Mind a két úr nagy birtokszerző, földéhes, gazdaságban telhetetlen uraság (1872 Jókai Mór CD18) | A földéhes tömegek az árveréseken hallatlanul felverték a földek bérét (1937 Féja Géza 9138005, 247) | földéhes, egykéző, dunántúli parasztság (1990 Pomogáts Béla CD53)  hataloméhes mn 15B | önző és hataloméhes érdekpolitika (1916 Franyó Zoltán CD10) | aki szereti a hatalmat, az nem szereti azt, aki szintén hataloméhes (1986 Csepeli György 1029001, 55) | Moszkva előbb a készülő föderációs tervekkel szemben jelentett be óvást, majd a hadi helyzet alakulásának függvényében egyre hataloméhesebbé és mohóbbá vált, s a régió országainak belpolitikáját is befolyásolni kívánta (1994 Borsody István CD17)  pénzéhes mn 15B | Pénz ehes, Pénz éhező. Pecuniae nimium cupidus (1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez C3667, 299) | a pénzéhes kis kupecz rögtön a huszas után kapott (1859 Vas Gereben C4361, 190) | az önző, bestiális, pénzéhes és rabló világban (1942 Szentkuthy Miklós 9664006, 93) | a spártaiak számítottak a világ legkorruptabb, legpénzéhesebb politikusainak (1995 Németh György CD17) | [a kenyai atléta] kevés versenyen indul egy szezonban, akkor azonban tisztességesen megkéri az árát. „Nem vagyok pénzéhes, de az atléta-pályafutás csak néhány évig tart, nekem pedig azután is el kell tartanom a tág értelemben vett családomat” – tiltakozik a megbélyegzés ellen Tergat (1999 Magyar Hírlap CD09)  szenzációéhes mn 15B | A szenzáció-éhes publikumot nagy csalódás érte; elmaradt egy párbaj, mely nagyon érdekesnek ígérkezett (1904 Ady Endre CD0801) | Hogy a közönség szenzáció-éhes, hogy örömest tódul a botrányperekhez, hogy szívesen tekint bele közéleti emberek magánéletébe is – ez se nem fontos, se nem izgató felfedezés, – és nem ilyen felfedezés az sem, hogy a sajtó ezt a szenzáció-éhséget táplálja (1926 Alkalay Ödön CD10) | [Angliában a 19. század második felében] gyökértelen, magányos és szenzációéhes emberekből kialakult egy jelentős létszámú városi újságolvasó tömeg, amely türelmetlenül várta az újabb híradásokat Kitchener győzelmeiről a dervisek felett, Kipling indiai történeteit, a Cecil Rhodes mesés gazdagságáról vagy David Livingstone kalandos utazásairól szóló beszámolókat (1995 Frank Tibor CD17) | a szenzációéhes média (1997 Magyar Hírlap CD09).

-éhes (utótagként) (pejor is)
〈vmely dologra〉 (mohón) vágyódó, sóvárgó 〈személy, csoport〉
földéhes melléknév 15B
Mind a két úr nagy birtokszerző, földéhes, gazdaságban telhetetlen uraság
(1872 Jókai Mór)
A földéhes tömegek az árveréseken hallatlanul felverték a földek bérét
(1937 Féja Géza)
földéhes, egykéző, dunántúli parasztság
(1990 Pomogáts Béla)
hataloméhes melléknév 15B
önző és hataloméhes érdekpolitika
(1916 Franyó Zoltán)
aki szereti a hatalmat, az nem szereti azt, aki szintén hataloméhes
(1986 Csepeli György)
Moszkva előbb a készülő föderációs tervekkel szemben jelentett be óvást, majd a hadi helyzet alakulásának függvényében egyre hataloméhesebbé és mohóbbá vált, s a régió országainak belpolitikáját is befolyásolni kívánta
(1994 Borsody István)
pénzéhes melléknév 15B
Pénz ehes, Pénz éhező. Pecuniae nimium cupidus
(1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez)
a pénzéhes kis kupecz rögtön a huszas után kapott
(1859 Vas Gereben)
az önző, bestiális, pénzéhes és rabló világban
(1942 Szentkuthy Miklós)
a spártaiak számítottak a világ legkorruptabb, legpénzéhesebb politikusainak
(1995 Németh György)
[a kenyai atléta] kevés versenyen indul egy szezonban, akkor azonban tisztességesen megkéri az árát. „Nem vagyok pénzéhes, de az atléta-pályafutás csak néhány évig tart, nekem pedig azután is el kell tartanom a tág értelemben vett családomat” – tiltakozik a megbélyegzés ellen Tergat
(1999 Magyar Hírlap)
szenzációéhes melléknév 15B
A szenzáció-éhes publikumot nagy csalódás érte; elmaradt egy párbaj, mely nagyon érdekesnek ígérkezett
(1904 Ady Endre)
Hogy a közönség szenzáció-éhes, hogy örömest tódul a botrányperekhez, hogy szívesen tekint bele közéleti emberek magánéletébe is – ez se nem fontos, se nem izgató felfedezés, – és nem ilyen felfedezés az sem, hogy a sajtó ezt a szenzáció-éhséget táplálja
(1926 Alkalay Ödön)
[Angliában a 19. század második felében] gyökértelen, magányos és szenzációéhes emberekből kialakult egy jelentős létszámú városi újságolvasó tömeg, amely türelmetlenül várta az újabb híradásokat Kitchener győzelmeiről a dervisek felett, Kipling indiai történeteit, a Cecil Rhodes mesés gazdagságáról vagy David Livingstone kalandos utazásairól szóló beszámolókat
(1995 Frank Tibor)
a szenzációéhes média
(1997 Magyar Hírlap)

Beállítások