cselleg² tn ige 2b (rég v. nyj)

1. (átv is) ’lármásan fecseg, locsog’ ❖ segéd kezet nem nyitván csak szepegve […] mellette [ti. a beteg mellett] csellegünk (1837 Haiszler György C1999, 332) | A Szamos éjfélig mindig igy „cseleg” mint a váltott gyermek, azután egyszerre csak megcsendesül, mint a bárány (1890 Gyarmathy Zsigáné C1956, 226).

2. ’másokat szórakoztatva bolondozik, tréfálkozik’ ❖ Tsellegni. Scurrari, Nugari, Ineptire, Iocari (1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez C3667, 395).

Vö. TESz. cselleng; ÚMTsz. cselleg²

cselleg² tárgyatlan ige 2b (rég v. nyj)
1. (átv is)
lármásan fecseg, locsog
segéd kezet nem nyitván csak szepegve […] mellette [ti. a beteg mellett] csellegünk
(1837 Haiszler György)
A Szamos éjfélig mindig igy „cseleg” mint a váltott gyermek, azután egyszerre csak megcsendesül, mint a bárány
(1890 Gyarmathy Zsigáné)
2.
másokat szórakoztatva bolondozik, tréfálkozik
Tsellegni. Scurrari, Nugari, Ineptire, Iocari
(1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez)
Vö. TESz. cselleng; ÚMTsz. cselleg²

Beállítások