csomóz ts ige 4a

1. (átv is) ’〈kötelet, zsinórt stb.〉 hurokkal, csomóval ellát, ill. 〈kötél, zsinór stb. két végét〉 csomóval összeköti’ ❖ az zabolátlan eſze Ki bomolhatatlan gonoſz ártalomot csomóza néki (1803 Fabchich József ford.–Pindarosz C1643, 52) | Ön kezével oldja és csomózza A cseleknek ármányfonalát (1847 Garay János C1809, 179) | a zsákot, melybe sorsom bekötött s melynek záró zsinórját Te csomóztad, nem szúrhatom ki (1939 Kálnoky László 9298006, 14) | Milyen jó, hogy kétszer csomózta a kötelet, most milyen biztonságosan fogózhatik (1956 Illés Endre 2005061, 650) | jól állt neki az egykori úttörőnyakkendő, amit most oldalra csomózva viselt a nyakán… (1989 Bólya Péter 1023006, 76).

1a. ’〈hálót, csipkét, szőnyeget, ill. ezeken mintát〉 a szálak hurkolásával létrehoz’ ❖ Olaszországban a macramé-csipkék többnyire a XVI. században, Velencében és Génuában készültek és fehér, puha lenfonálból csomózták őket (1925 MűvészetiLex. C6812, 455) | A magyar úrihímzés második fajtája a rece: az előre csomózott hálóra rendszerint fehérrel hímzett kézimunka (1940 Bárányné Oberschall Magda CD43) | kézzel csomózott szőnyegei (1996 Magyar Hírlap CD09) | Az imaszőnyegre a mihráb (imafülke) stilizált képét csomózzák v. szövik (1999 MagyarNagyLex. C5822, 801).

2. (átv is) ’〈kötelet, fonalat〉 csomóval vhova erősít, rögzít, ill. 〈kötéllel〉 azt megcsomózva vhova köt, rögzít vkit, vmit’ ❖ házassággal olyan köteléket késziteni, melyben legszilajabb magyarokat Bécshez csomózzák (1867 Vas Gereben C4385, 179) | [a szőnyeg bojtjai fonaldarabkákból állnak,] amelyeket kézzel csomóznak a láncfonalakhoz (1897 PallasLex. CD02) | [az asszony] hiába vár, hetek multán se jön meg a válasz. Még vérmesebb kötelekkel csomózza magához a gyerekeket (1919 Kassák Lajos 9314004, 38) | a hálószoba melletti szalon erkélyének vasrácsára valaki hosszú kötelet csomózott (1996 Magyar Hírlap CD09).

3. ’〈hajat, szőrt〉 fonással v. sodrással összefogva (csomóval) rögzít’ ❖ Széles görbe fésű tartotta csomózva [a haját] (1788 Gvadányi József C1936, 158) | hosszú hajfürtjeit elrendeli, azokat csillogó süvege alá tetszetősen csomózza (1832 Nefelejcs ford. C3313, 219) | [a ló] farkát szép kontyba csomózva itt is hagyom (1913 Laczkó Géza CD10) | A vészjelre a bozótból másik, félmeztelen, kontyba csomózott hajú vadász lihegett elő (1937 Szentiványi Jenő 1145001, 7).

4. ’〈növényi részt〉 felhasználás v. értékesítés céljából (egy) kézzel átfogható egységekbe köt’ ❖ a’ dohány minden csalási fogások nélkül legyen csomózva és bálozva [= bálázva] (1842 Pesti Hírlap CD61) | A zsúpszalmát kis kévékben, csomózva kötötték fel a tetőre (1968 Selmeczi Kovács Attila C7102, 548) | A zöldséget csomózták – általában 3 sárgarépát és 2 fehérrépát tettek egy csomóba (1973 Boross Marietta C7106, 48) | a német spárgát rendelt. Azt kérte [a termelőtől], vágják egyforma hosszúra, úgy csomózzák (1997 Magyar Hírlap CD09).

Ö: be¹, ki~, meg~, össze~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. csomó; ÉKsz.; ÚMTsz.

csomóz tárgyas ige 4a
1. (átv is)
〈kötelet, zsinórt stb.〉 hurokkal, csomóval ellát, ill. 〈kötél, zsinór stb. két végét〉 csomóval összeköti
az zabolátlan eſze Ki bomolhatatlan gonoſz ártalomot csomóza néki
(1803 Fabchich József ford.Pindarosz)
Ön kezével oldja és csomózza A cseleknek ármányfonalát
(1847 Garay János)
a zsákot, melybe sorsom bekötött s melynek záró zsinórját Te csomóztad, nem szúrhatom ki
(1939 Kálnoky László)
Milyen jó, hogy kétszer csomózta a kötelet, most milyen biztonságosan fogózhatik
(1956 Illés Endre)
jól állt neki az egykori úttörőnyakkendő, amit most oldalra csomózva viselt a nyakán…
(1989 Bólya Péter)
1a.
〈hálót, csipkét, szőnyeget, ill. ezeken mintát〉 a szálak hurkolásával létrehoz
Olaszországban a macramé-csipkék többnyire a XVI. században, Velencében és Génuában készültek és fehér, puha lenfonálból csomózták őket
(1925 MűvészetiLex.)
A magyar úrihímzés második fajtája a rece: az előre csomózott hálóra rendszerint fehérrel hímzett kézimunka
(1940 Bárányné Oberschall Magda)
kézzel csomózott szőnyegei
(1996 Magyar Hírlap)
Az imaszőnyegre a mihráb (imafülke) stilizált képét csomózzák v.vagy szövik
(1999 MagyarNagyLex.)
2. (átv is)
〈kötelet, fonalat〉 csomóval vhova erősít, rögzít, ill. 〈kötéllel〉 azt megcsomózva vhova köt, rögzít vkit, vmit
házassággal olyan köteléket késziteni, melyben legszilajabb magyarokat Bécshez csomózzák
(1867 Vas Gereben)
[a szőnyeg bojtjai fonaldarabkákból állnak,] amelyeket kézzel csomóznak a láncfonalakhoz
(1897 PallasLex.)
[az asszony] hiába vár, hetek multán se jön meg a válasz. Még vérmesebb kötelekkel csomózza magához a gyerekeket
(1919 Kassák Lajos)
a hálószoba melletti szalon erkélyének vasrácsára valaki hosszú kötelet csomózott
(1996 Magyar Hírlap)
3.
〈hajat, szőrt〉 fonással v. sodrással összefogva (csomóval) rögzít
Széles görbe fésű tartotta csomózva [a haját]
(1788 Gvadányi József)
hosszú hajfürtjeit elrendeli, azokat csillogó süvege alá tetszetősen csomózza
(1832 Nefelejcs ford.)
[a ló] farkát szép kontyba csomózva itt is hagyom
(1913 Laczkó Géza)
A vészjelre a bozótból másik, félmeztelen, kontyba csomózott hajú vadász lihegett elő
(1937 Szentiványi Jenő)
4.
〈növényi részt〉 felhasználás v. értékesítés céljából (egy) kézzel átfogható egységekbe köt
a’ dohány minden csalási fogások nélkül legyen csomózva és bálozva [= bálázva]
(1842 Pesti Hírlap)
A zsúpszalmát kis kévékben, csomózva kötötték fel a tetőre
(1968 Selmeczi Kovács Attila)
A zöldséget csomózták – általában 3 sárgarépát és 2 fehérrépát tettek egy csomóba
(1973 Boross Marietta)
a német spárgát rendelt. Azt kérte [a termelőtől], vágják egyforma hosszúra, úgy csomózzák
(1997 Magyar Hírlap)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. csomó; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások