csomózás fn 4A
1. ’a csomóz igével kifejezett cselekvés, tevékenység’ ❖ A dohánylevelek kikészítése és csomózása (1887–1889 Magyar írók élete CD27).
2. (Textil) ’hurkok v. csomók kötése mint textíliának, kül. szőnyegnek a készítését célzó eljárás’ ❖ A čupavac nevű durva szőnyegfajt úgy szövik, hogy a laza szemeket botra fűzik, de ennek az eljárásnak semmi köze az úgy nevezett csomózáshoz vagy bogozáshoz (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [A keleti szőnyegek készítésének] technikái a kézi szövés és csomózás (1925 MűvészetiLex. C6812, 381) | Recehorgolás. A legősibb – csomózással készült, hálószerű – kézimunka: őse a halászháló lehetett (1996 Lakáskultúra CD39).
2a. (Textil) ’ezzel az eljárással létrehozott, a szőnyeg jellegét meghatározó csomók összessége’ ❖ [Az arab szőnyeg] csomózása sűrű. Mintája geometrikus motivumokból van összeállítva, de figurális motivumok is találhatók benne (1911 RévaiNagyLex. C5697, 782) | A török szőnyeg gyapjúja nem olyan finom, mint a perzsáé, csomózása ritkább és sörtéje magasabb (1925 MűvészetiLex. C6812, 381) | [Az afgán szőnyeg] alapanyaga tiszta gyapjú, csomózása durvább, mint a buharai szőnyegeké (1993 MagyarNagyLex. C5814, 190) | [az árverésre kerülő szőnyeg] kora száz év lehet, s ez csak kevéssé látszik rajta a sűrű csomózás következtében (1996 Magyar Hírlap CD09).
3. ’szárított dohánylevelek feldolgozásának az a mozzanata, amelynek során az azonos minőségű levelek tövét kötegekbe, csomókba kötik’ ❖ Mi a’ legczélszerűbb módja a’ palántanevelésnek, kiültetésnek, a’ nyári megmunkálásnak, levélszedésnek, egy szóval az öszes müvelésmódnak, azután a’ szárításnak, csomózásnak, fűlesztésnek és bálozásnak [= bálázásnak] azon időpontig, mig a’ dohánykereskedésbe megy át? (1843 Pesti Hírlap CD61) | [a dohány] zsenge kifejlésétől kezdve az aratásig és innen kezdve a csomózásig és beraktározásig folytonosan gondos és szakjártas kezelést kiván (1893 PallasLex. CD02) | Nagyobb gazdaságokban itt [ti. a dohánypajtában] végezték el a simítás, csomózás, bálázás műveletét is (1997 Magyar néprajz CD47).
4. (rég, Orvos is) ’〈élő szervezet lágy szöveteiben:〉 kóros elváltozás következtében keletkezett, láthatóan v. kitapinthatóan tömörré keményedett rész; csomó’ ❖ A’ disznókban kiváltképpen arra kell vígyázni, ha nintsenek é a’ nyelvén hójagok, vagy tsomózások (1790 Kömlei János ford.–Becker² C5062, 132) | Midn ezek a’ tsomózások benn a’ végbélben vannak, bels slynek […] neveztetik (1800 Nyulas Ferenc C3341, 43).
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.