elég¹ tn ige 2a6

1. ’〈éghető dolog〉(tűzben) teljesen elhamvad v. átalakul, ill. 〈élőlény〉 így elpusztul’ ❖ [ha a salétromhoz] tüzes ſzén hozzá ér, akkor valami fejéres kékbe változó langgal, és nagy pattagáſsal fel-lobban, ’s el-ég, még pedig mentöl tiſztább, annál eröſzakoſabban puffog (1780 Rácz Sámuel ford.–Haeckel 7278024, 8) | Van olyan szüle, hogy már három gyermeke égett el távollétében, a munka, kereset miatt kénytelen lévén magokra hagyni gyermekeit a becsukott szobában (1864 Erdélyi János² 8131103, 137) | [az arzén] levegőben v. oxigénben hevítve arzén trioxiddá ég el (1893 PallasLex. CD02) | a Brunok, Savonarolák fénixként égnek el a büntető máglyák tüzében (1905 Juhász Gyula¹ 9284814, 46) | A tűz már csak parázslott, az el nem égett fadarabok füstje elveszett a sötétségben (1956 Fekete István 9142003, 241) | Minthogy a [lezuhant orosz űr]szonda különleges anyagokból készült, nem törvényszerű, hogy minden darabja elégett a légkörben (1996 Magyar Hírlap CD09).

1a. (rég) ’〈építmény, település〉 tűz(vész)ben leégve elpusztul’ ❖ El-veſzett Feleségének keresésére viſzſza menvén Eneás elsőben a’ Házahoz ment, el-beſzélli mi állapotba találta immár el-éget jóſzágát (1774 Dugonics András C1484, 149) | [Hibbe] 1776ban háromszor tetemesen elégett vala (1798 Vályi András C4337, 170) | A’ part mellett álló szénás hajók-is meg-gyuladván, a’ hidat meg-gyújtották: mellynek egy darabja egészlen el-égvén, nagy szerentsére vált, hogy benne nyilást tettek; külömben a’ hid által Pestre tenyészett volna a’ tűz (1810 Magyar Kurír C6759, 451) | Hányan jutnak ismét koldusbotra!! mert hogy az elégett házak tizede sem volt biztositva, azt előre is elképzeljük (1856 Vasárnapi Újság CD56) | a mult héten égett el a putzdorfi majorom, istállók, béresházak (1908–1910 Mikszáth Kálmán C3108, 80).

1b. ’〈tüzelésre v. világításra való anyag, ill. eszköz〉 égve elfogy’ ❖ tizenkettedfél órakor ebredt [!] fel: már a’ gyertyája is egéſzſzen el égett (1787 Barczafalvi Szabó Dávid ford.–Miller C0791, 111) | tudni kivánjuk mennyi ég el a világitó anyagból egy óra alatt (1855 Vasárnapi Újság CD56) | [Anyám] a kályha melletti farakást vizsgálta, mintha megtudna [!] számlálni, hány darab fa égett el (1926 Vadász Tibor CD10) | Ismeretlen tettesek felgyújtottak egy Groznij környéki olajkutat, a becslések szerint a hatalmas fáklyában naponta két és fél ezer tonnányi kőolaj ég el (1996 Magyar Hírlap CD09).

1c. (rég) ’〈annak kif-ére, hogy vmi éghető, gyúlékony〉’ ❖ [az azbeszt] egyik nemébl el-nem ég k ruhákot, papirosſat, és méts-belet-is tsinálnak (1789 Mátyus István C3070, V) | El-nem éghet olajt kéſzíteni (1796 Veres Mihály ford. C4409, 201) | még valamely oldhatatlan és el nem égő só van hozzá elegyítve (1893 PallasLex. CD02).

1d. (irod) ’〈értékes emberi adottság, tulajdonság stb.〉 elmúlik, megszűnik, kihuny’ ❖ Miranda életereje akkorra már elégett (1912 Elek Artúr CD10) | a húszéves [politikai jellegű] küzdelemben legalább négy-öt könyv megírásához elegendő erő égett el bennem (1991 Csoóri Sándor 9090056, 248) | Elégtek bennem a szép gyermeki örömök, vesztesnek érzem magam (1999 e. Kocsis Rózsi CD48).

1e. (irod, túlzó is) ’〈heves érzelemtől, ill. vmely lázas v. pusztító tevékenységtől, helyzettől〉 fölemésztve elpusztul vki’ ❖ Ne olvasson az úr többet, mert egészlen eléghetem tüzem [ti. haragom] miatt (1789 Dugonics András C1483, 69) | Rám midőn epedve nézdel, Majd elégek én is (1840–1849 Kriza János C2826, 141) | elégek szégyenletemben (1866 Vas Gereben C4382, 428) | Ki értette meg azt a feloldhatatlan kínt és szorongatottságot, amiben ez az író elégett? (1937 Illés Endre CD10) | ha munkájában ég is el, mi haszna? (1956 Jobbágy Károly 9279014, 27).

2. (rég) ’〈személy, csoport〉 tűzkárt szenved’ ❖ Az el-égett s meg-fosztott atyámnak kérésemre nyújtott […] 50 tallért (1792 Rát Pál ford.–Lessing C3647, 14) | Virág Benedek úgy elégett Budán Septbr., hogy semmije nem maradt egyebe, mint az a’ mi rajta volt az égéskor (1810 Kazinczy Ferenc C2561, 164) | vissza tudnál-e emlékezni arra a nagy égésre, melyben ti is elégtetek? (1846 Jókai Mór C2246, 193) | midőn elégtem, két helyről 600 tallér ajándékot kaptam, hogy elélhessek (1855 Mészáros Lázár C3097, 86).

3. ’〈étel〉 túl magas hőfokon, ill. túl sokáig főzve v. sütve megég, leég’ ❖ felettébb el-égett [a kenyér] (1787 Mátyus István C3068, 66) | Forró zsirba tegyük […] bele a hust; ha félig megpirult, tegyük reá a hagymát – ügyelve, hogy el ne égjen (1892 Zilahy Ágnes C6079, 117) | izgatottan keverte a lekvárt, hogy el ne égjen (1907 Gárdonyi Géza C5323, 97) | elégett a rántás (1915 Gárdonyi Géza C1823, 145) | Ha a nagy szalonnakockákkal együtt sütjük [az apróbb szalonnadarabokat], akkor ezek előbb kiolvadnak, és az elégett zsír tönkreteheti az egészet (1994 Frank Júlia CD19).

3a. (rég) ’〈növény(zet)〉 kiég, kiszárad’ ❖ virág és fű elégtek (1859 Vasárnapi Újság CD56) | vasmegyei nagy urak, sopánkodnak, hogy mindenük elégett, elfonnyadt a nyár hevétől és a szárazságtól (1899 Mikszáth Kálmán CD04).

4. ’huzamosan v. hosszú időtartamot kitöltve ég vmi’ ❖ Fözni-is ſzokás ennél a’ tüznél [ti. a bakui olajforrás lángjánál], melly örökös tüznek-is hivattatik: holott el-ég örökké, a’ mint mondám, mig el-nem oltatik emberi múnka által (1783 Molnár János C0290, 142) | [a kőszénnel fűtött vaskályha] azért nyeri meg annyira kedvezésemet, mert 4, 5 óráig is elég lángacsolva, s ekképp álmatlan éjeimben társoságul szolgál, s ha egy kis szunnyadás után fel-felébredek is, mindig ég (1834–1837 Széchenyi István CD1501) | Gyújtsunk mécset, mely a világvégig elég (1868 e. Vas Gereben CD54) | ő is eljárt testvéreivel e tüzeket éleszteni, amik hónapokig elégtek ott a turfás föld alatt (1886 Jókai Mór CD18).

Vö. CzF. elég³, elégėtt; ÉrtSz. elég¹; ÉKsz. elég¹; SzT. elég[¹], elégett; ÚMTsz. elég¹

elég¹ tárgyatlan ige 2a6
1.
〈éghető dolog〉 (tűzben) teljesen elhamvad v. átalakul, ill. 〈élőlény〉 így elpusztul
[ha a salétromhoz] tüzes ſzén hozzá ér, akkor valami fejéres kékbe változó langgal, és nagy pattagáſsal fel-lobban, ’s el-ég, még pedig mentöl tiſztább, annál eröſzakoſabban puffog
(1780 Rácz Sámuel ford.Haeckel)
Van olyan szüle, hogy már három gyermeke égett el távollétében, a munka, kereset miatt kénytelen lévén magokra hagyni gyermekeit a becsukott szobában
(1864 Erdélyi János²)
[az arzén] levegőben v.vagy oxigénben hevítve arzén trioxiddá ég el
(1893 PallasLex.)
a Brunok, Savonarolák fénixként égnek el a büntető máglyák tüzében
(1905 Juhász Gyula¹)
A tűz már csak parázslott, az el nem égett fadarabok füstje elveszett a sötétségben
(1956 Fekete István)
Minthogy a [lezuhant orosz űr]szonda különleges anyagokból készült, nem törvényszerű, hogy minden darabja elégett a légkörben
(1996 Magyar Hírlap)
1a. (rég)
〈építmény, település〉 tűz(vész)ben leégve elpusztul
El-veſzett Feleségének keresésére viſzſza menvén Eneás elsőben a’ Házahoz ment, el-beſzélli mi állapotba találta immár el-éget jóſzágát
(1774 Dugonics András)
[Hibbe] 1776ban háromszor tetemesen elégett vala
(1798 Vályi András)
A’ part mellett álló szénás hajók-is meg-gyuladván, a’ hidat meg-gyújtották: mellynek egy darabja egészlen el-égvén, nagy szerentsére vált, hogy benne nyilást tettek; külömben a’ hid által Pestre tenyészett volna a’ tűz
(1810 Magyar Kurír)
Hányan jutnak ismét koldusbotra!! mert hogy az elégett házak tizede sem volt biztositva, azt előre is elképzeljük
(1856 Vasárnapi Újság)
a mult héten égett el a putzdorfi majorom, istállók, béresházak
(1908–1910 Mikszáth Kálmán)
1b.
〈tüzelésre v. világításra való anyag, ill. eszköz〉 égve elfogy
tizenkettedfél órakor ebredt [!] fel: már a’ gyertyája is egéſzſzen el égett
(1787 Barczafalvi Szabó Dávid ford.Miller)
tudni kivánjuk mennyi ég el a világitó anyagból egy óra alatt
(1855 Vasárnapi Újság)
[Anyám] a kályha melletti farakást vizsgálta, mintha megtudna [!] számlálni, hány darab fa égett el
(1926 Vadász Tibor)
Ismeretlen tettesek felgyújtottak egy Groznij környéki olajkutat, a becslések szerint a hatalmas fáklyában naponta két és fél ezer tonnányi kőolaj ég el
(1996 Magyar Hírlap)
1c. (rég)
〈annak kif-ére, hogy vmi éghető, gyúlékony〉
[az azbeszt] egyik nemébl el-nem ég k ruhákot, papirosſat, és méts-belet-is tsinálnak
(1789 Mátyus István)
El-nem éghet olajt kéſzíteni
(1796 Veres Mihály ford.)
még valamely oldhatatlan és el nem égő só van hozzá elegyítve
(1893 PallasLex.)
1d. (irod)
〈értékes emberi adottság, tulajdonság stb.〉 elmúlik, megszűnik, kihuny
Miranda életereje akkorra már elégett
(1912 Elek Artúr)
a húszéves [politikai jellegű] küzdelemben legalább négy-öt könyv megírásához elegendő erő égett el bennem
(1991 Csoóri Sándor)
Elégtek bennem a szép gyermeki örömök, vesztesnek érzem magam
(1999 e. Kocsis Rózsi)
1e. (irod, túlzó is)
〈heves érzelemtől, ill. vmely lázas v. pusztító tevékenységtől, helyzettől〉 fölemésztve elpusztul vki
Ne olvasson az úr többet, mert egészlen eléghetem tüzem [ti. haragom] miatt
(1789 Dugonics András)
Rám midőn epedve nézdel, Majd elégek én is
(1840–1849 Kriza János)
elégek szégyenletemben
(1866 Vas Gereben)
Ki értette meg azt a feloldhatatlan kínt és szorongatottságot, amiben ez az író elégett?
(1937 Illés Endre)
ha munkájában ég is el, mi haszna?
(1956 Jobbágy Károly)
2. (rég)
〈személy, csoport〉 tűzkárt szenved
Az el-égett s meg-fosztott atyámnak kérésemre nyújtott […] 50 tallért
(1792 Rát Pál ford.Lessing)
Virág Benedek úgy elégett Budán Septbr.Septembri ’szeptemberben’, hogy semmije nem maradt egyebe, mint az a’ mi rajta volt az égéskor
(1810 Kazinczy Ferenc)
vissza tudnál-e emlékezni arra a nagy égésre, melyben ti is elégtetek?
(1846 Jókai Mór)
midőn elégtem, két helyről 600 tallér ajándékot kaptam, hogy elélhessek
(1855 Mészáros Lázár)
3.
〈étel〉 túl magas hőfokon, ill. túl sokáig főzve v. sütve megég, leég
felettébb el-égett [a kenyér]
(1787 Mátyus István)
Forró zsirba tegyük […] bele a hust; ha félig megpirult, tegyük reá a hagymát – ügyelve, hogy el ne égjen
(1892 Zilahy Ágnes)
izgatottan keverte a lekvárt, hogy el ne égjen
(1907 Gárdonyi Géza)
elégett a rántás
(1915 Gárdonyi Géza)
Ha a nagy szalonnakockákkal együtt sütjük [az apróbb szalonnadarabokat], akkor ezek előbb kiolvadnak, és az elégett zsír tönkreteheti az egészet
(1994 Frank Júlia)
3a. (rég)
〈növény(zet) kiég, kiszárad
virág és fű elégtek
(1859 Vasárnapi Újság)
vasmegyei nagy urak, sopánkodnak, hogy mindenük elégett, elfonnyadt a nyár hevétől és a szárazságtól
(1899 Mikszáth Kálmán)
4.
huzamosan v. hosszú időtartamot kitöltve ég vmi
Fözni-is ſzokás ennél a’ tüznél [ti. a bakui olajforrás lángjánál], melly örökös tüznek-is hivattatik: holott el-ég örökké, a’ mint mondám, mig el-nem oltatik emberi múnka által
(1783 Molnár János)
[a kőszénnel fűtött vaskályha] azért nyeri meg annyira kedvezésemet, mert 4, 5 óráig is elég lángacsolva, s ekképp álmatlan éjeimben társoságul szolgál, s ha egy kis szunnyadás után fel-felébredek is, mindig ég
(1834–1837 Széchenyi István)
Gyújtsunk mécset, mely a világvégig elég
(1868 e. Vas Gereben)
ő is eljárt testvéreivel e tüzeket éleszteni, amik hónapokig elégtek ott a turfás föld alatt
(1886 Jókai Mór)
Vö. CzF. elég³, elégėtt; ÉrtSz. elég¹; ÉKsz. elég¹; SzT. elég[¹], elégett; ÚMTsz. elég¹

Beállítások