értelmi mn 18B1  értelemi (rég)

1. ’az agyban, a tudatban végbemenő, megismerési és gondolkodási, kognitív 〈folyamat, működés〉, ill. ilyen folyamatként megvalósuló, ilyen működéshez kötött 〈agyi tevékenység〉 v. annak eredményeként létrejövő 〈dolog〉’ ❖ ? ez kiterjed az értelmi és megösméreti Világra is (1807 Folnesics János Lajos ford.–Schilling C1754, 202) | Midőn egy tárgyról másra képzet s esméretszerzés végett átmegyünk, az elébbi tárgytól figyelmünket elvonjuk, melly értelmi munkásságunk elvonásnak (abstractio) hivatik (1840 Székely Mózes 8434002, 19) | mennyire képesek az egyes érzetek a magasabb értelmi folyamatokat befolyásolni (1888 Orvosi Hetilap C8138, 616) | a művészi alkotás folyamatában vannak latens, tehát tudatossá nem vált értelmi aktusok is (1942 Sík Sándor 9598010, 44) | [a kognitív etológia] azzal foglalkozik, hogy az állat agyában milyen értelmi mechanizmusok működnek (1989 Élet és Tudomány C5797, 407) | W. [= Wilhelm] Dilthey és E. [= Eduard] Spranger az oktatási folyamat kiindulópontjául a szubjektív és lelkesítő hatású élményt jelölik meg, melynek hatására értelmi, érzelmi és akarati cselekvések következnek be (1997 PedagógiaiLex. C6809, 351).

1a. (kissé rég, ritk) ’az a 〈szerv〉 v. 〈az emberi agynak〉 az a 〈része〉, amely által ez a folyamat, működés végbemegy’ ❖ Hasonlókép jőnek talán a bennünket környező titokzatos, sötét regioból sugarak, melyek csak az alkalmas értelmi szervekre várnak, hogy oly ismeretekké változzanak át, melyek ép annyira túlhaladják a mi jelenlegi ismereteinket, mint ezek túlhaladják a föld régi urainak, az ősreptiliáknak [= őshüllőknek] ismeretkörét (1869 Természettudományi Közlöny C7893, 214) | Az összes értelmi működéseket képviselő hypothesises, ismeretlen localisatiojú értelmi központ zavarai hozzák létre a hülyék, gyengeelméjűek és elmebajosok beszédzavarait (1906 Orvosi Hetilap C8156, 663) | A méhek értelmi szervei és jelbeszéde (1928 Pesti Hírlap máj. 17. C5676, melléklet 8).

1b. ’az ember v. bizonyos állatok ilyen működésében megmutatkozó, arra jellemző, kognitív 〈sajátosság, képesség stb.〉, ill. ilyen sajátosságok, képességek tekintetében megvalósuló 〈fejlődés, fejlettség stb.〉 v. azoknak fejlesztésére irányuló 〈tevékenység〉’ ❖ A mi nevelésünk az ember két legnemesb tehetségeit, az értelmi s beszéllő tehetséget, nem míveli egyenlőn (1831 Bajza József C0715, 87) | Legelső kötelessége ugyanis bármely vezérnek, hogy embereit parancsoló ok nélkül veszélynek soha ki ne tegye. – A ki e kötelességnek bármely értelemi vagy jellembeli fogyatkozásból megfelelni képtelen: az lehet legfölebb jó közkatona, de jó vezér soha (1875 Budapesti Szemle C7556, 31) | [A holló] értelmi fejlettségre úgyszólván valamennyi madarunk között első helyen áll. Számító, vigyázó, gyanakvó, de ha biztonságban érzi magát, csak annyival merészebb, szemtelenebb (1899 Chernel István CD34) | Gyógypedagógia, fogalmának fejlődése a vakok, síketnémák, értelmileg fogyatékosok nevelésével és oktatásával, valamint a javító-nevelés kialakulásával halad együtt (1935 RévaiNagyLex. C5717, 402) | a komplex korai terápia lényege, hogy párhuzamosan fejleszti a mozgási és az értelmi funkciókat (1994 Magyar Hírlap CD09) | értelmi fejlődés: azoknak a változásoknak a sorozata, amelyek az emberi egyedfejlődés során a felnőttre jellemző értelmi képességek kialakulásához vezetnek (1997 PedagógiaiLex. C6809, 401) • értelmi fogyatékos (mn-i értékben) a) ’olyan 〈személy〉, akinek szellemi képességei (születési adottságainál fogva) a normális szint alatt maradnak’ ❖ [a gyógypedagógusok] nemcsak az értelmi fogyatékos gyermekek oktatását, de az érzékszervi fogyatékosok, a siketek és vakok oktatási módszerét is ismerik (1910 Pesti Hírlap szept. 18. C5658, 68) | Ezen második testvérpár szintén analphabéta, azonban nem értelmi fogyatékosak, s a mezőgazdaságban keresőképes munkát végeznek (1971 Orvosi Hetilap C8217, 1099) | Népszavazás kezdődött vasárnap a Csongrád megyei Derekegyházán arról, hogy a helyi ápolóotthon néhány értelmi fogyatékos lakója átköltözzön-e egy erre a célra kialakított magánházba, ahol önálló életet élhetnek (1999 Magyar Nemzet ápr. 12. C6108, 4) b) (fn-i értékben) ’ilyen személy’ ❖ Ezt célozza az immár tárgyalás alatt álló törvényjavaslattervezet is, mely – miként a külföld legtöbb államában – a tankötelezettséget az érzéki és értelmi fogyatékosokra hazánkban is kiterjeszteni kivánja (1913 RévaiNagyLex. C5705, 171) | Van az értelmi fogyatékosoknak egy csoportja, amelyet műnyelven „pseudo-debil”-nek neveznek: tudatlanok ugyan, de nem buták, parlagi műveletlenségüket a hányatott sors okozza (1957 Benedek István 9041012, 417) | Enyhén és közepes fokban sérült értelmi fogyatékosok rehabilitációjával foglalkozó egészségügyi intézményt nyitottak Tatabányán (1995 Magyar Nemzet szept. 7. C8370, 6).

2. ’kognitív képességekkel, funkciókkal bíró, gondolkodó 〈lény〉, ill. az embernek az a 〈természete, alkata stb.〉, amely ilyen képességeiben, funkcióiban nyilvánul meg’ ❖ Szélesebb értelemben az Anthropologia magában foglalja mind azokat az esméreteket, mellyek az embernek testi, értelmi, és erkőltsi természetét érdeklik. Következőleg az egész Physiologiát, Psychologiát, és Erkőltsi Anthropologiát (1829 Köteles Sámuel 8254010, 130) | Az ember egy részben értelmi állat ugyan, de azért nem szűnik meg érzékiségénél fogva más állatokhoz sokképen hasonló lenni; ’s így a’ mi az állati természet’ egyetemi törvényeit illeti, azok belé is eredetileg öntve vagynak (1837 Athenaeum C0014, 333) | a homlok idővel emelkedik, szélesbedik és végre sugárzó képét nyujtja az értelmi és lelki életnek (1885 Wohl Janka 8529003, 121) | az ember Isten teremtése; születése pillanatától kezdve minden emberi képességgel megáldott és minden más élőlénytől különböző értelmi lény (1943–1944 Hóman Bálint CD42) | [Szakonyi Károly novelláiban] a belső ellentétek viszonylatában […] az ösztönlény ütközik meg az értelmi lénnyel (1962 Juhász Mária C6881, 299) | a magyarországi nemzetiségek nyelvi és etnikai tudatának felébredése – mind-mind olyan eszmei, szellemi, ideológiai és politikai élmény, melyeket a prakticizmus iránt annyira fogékony Deák nem zárhatott ki értelmi és érzelmi világából (1992 Takács Péter² CD17).

2a. ’〈az érzelmivel szemben is:〉 ilyen képességek, funkciók által meghatározott v. azokon alapuló, racionális 〈megfontolás, viszony stb.〉’ ❖ Voltak ezen kapaczitáczióknál esetek, melyekben nem mindenkor értelmi okok használtattak; voltak egyes nemesek, sőt községek is, melyek aláírásaikat kétszer, háromszor visszahúzták; de az izgatás haladott (1843 Deák Ferenc CD51) | [a félelemnek] és a minden „racionális” okfejtést megcsufoló hiszékenységnek oly összjátéka ez, amelyet alig lehet már értelmi érvekkel magyarázni (1937 Pesti Hírlap febr. 21. C5685, 5) | az író magáévá teszi a tudományos kommunizmus világnézetét, és életcéljául a szocializmusért folyó harcot tekinti, önként, őszintén és mélyen átéli a párt egész politikáját, azonosul vele értelmileg és érzelmileg egyaránt (1959 Kortárs C6867, 432) | A költészet mámorának e józan értelmi ellenőrzése esetenként még a metaforákon is teljes valószerűséget kér számon (1992 Dávidházi Péter 2016009, 331) | A racionalitást, az értelmi megközelítést a ruhatárban kell hagyni, hogy átadjuk magunkat a megérzéseinknek, a vizualitás élvezetének (2002 Népszava máj. 11. C7465, 14).

2b. ’〈az érzelmivel szemben is:〉 az értelmet, a gondolkodó megismerést előtérbe helyező, racionális 〈beállítottság〉, ill. ilyen beállítottságú 〈személy(iség)〉’ ❖ [a Zarathustra tanításain alapuló] mazdaznan az emberélet bárom formáját és ezzel három embertipust különböztet el: anyagi, érzelmi és értelmi tipust (1911 Budapesti Hírlap nov. 18. C4699, 25) | [Ady] erősen értelmi ember. Nincs meg benne a spontán érzésnek az az elánja, mely a szétesett egyéniségű modern ember egyéniség-szilánkjait összefogja s egész költészetében kimutatható az érzelmek tudatos hajszolása (1927 Németh László² CD10) | a lutheri és kálvini egyházak rideg formaisága és értelmi beállítása ellen lázadó pietista mozgalomban (1935 Hóman Bálint CD42) | [A nők] beállítottsága – szerencsére – elsősorban érzelmi és altruista, szemben a férfiak főként értelmi és önző beállítottságával, ennek következtében sokkal érzékenyebb az interperszonális zavarokra (2002 Természet Világa CD50).

3. (kissé rég) ’〈a fizikaival szemben is:〉 fokozottabb gondolkodást igénylő, szellemi 〈munka, foglalkozás〉, ill. ilyen munkát végző, ilyen foglalkozású 〈személy〉’ ❖ Senki sem oly józanság nélküli, hogy pártnézetböl egy egész osztályt [ti. az ügyvédi kart] sértsen meg, mely az értelmi foglalkozások egyik legszebbikét folytatja (1865 Fővárosi Lapok C8081, 1067) | Az értelmi munka iránti kereslet sokkal kisebb, mint az értelmi munka kinálata (1889 Nemzet jan. 11. esti kiadás C0388, [1]) | Az ügyvédnek ép ugy, mint a feltalálónak és más értelmibb foglalkozásu embereknek a munkája az az eredmény, melyet elért, ami viszont nem ritkán a leleményesség jutalma (1908 Pesti Hírlap máj. 3. C5656, 39) | Ez az igazi humanizmus, amely nem a férfit nézi, nem a nőt, nem az oroszt, vagy a kirgizt, nem a fizikai vagy értelmi munkást, hanem az embert, csakis a dolgozó embert! (1946 Szabad Nép dec. 5. C4870, 3).

3a. ’az a 〈személy〉, aki vmely (büntetendő) tettnek a kitervelője v. vmely dolognak a kitalálója’ ❖ Anna is följelenté magát, hogy ő nem csak értelmi-szerzője volt férje megölésének, hanem tényleg is részt vett abban (1870 Fővárosi Lapok C8086, 1172) | két századon át nem érte Európát nagyobb mérvű csapás, melynek értelmi szerzői, sok esetben közvetlen intézői ne a jezsuiták lettek volna (1873 Toldy István 8482015, 263) | a budapesti királyi fenyitőtörvényszék Sonnenfeld Miksát (Pollák és Abeles cég üzletvezetőjét) okmányhamisitásért mint közvetlen tettest 1 évi, Abeles Edét mint az okmányhamisitás értelmi bünszerzőjét 3 évi börtönre itélte (1880 Pesti Hírlap jan. 30. C5628, 7) | Ugyanaz az áruló, aki befújta játékainkat az öregeknek, egyúttal engem is besúgott, mint azok értelmi és gyakorlati megszervezőjét (1937 Tersánszky Józsi Jenő 9706009, 36) | Ha akadna is talán olyan orvos, aki emiatt esetleg más „eredményesebb” röntgenszakorvoshoz küldi betegét, vigasztalja az a tudat, hogy így viszont nem vált értelmi részesévé felesleges módon végzett műtéteknek! (1940 Orvosi Hetilap C8190, 596) | [Belloni Ákos formatervező] azon kevesek egyike, akik értelmi szerzők és megvalósítók egyszemélyben: saját műhelyükben hozzák létre azt, amit megálmodnak (1997 Lakáskultúra CD39).

4. ’a szellemmel, a(z alkotó) gondolkodással, ill. a megszerzett tudással, műveltséggel kapcs., abban megnyilvánuló v. arra irányuló, azt eredményező’ ❖ a’ magyar nyelvnek, melly értelmi ’s nemzetiségi kifejlésünk leghatalmasb rugója, minden esetre haladni kell (1831 Széchenyi István 8429008, 249) | azon tényezők között, melyek minden népnek jólétére és ezáltal az államoknak hatalmára elhatározó befolyást gyakorolnak, egy-egy fontosabb nincs, mint a népnek értelmi míveltsége (1868 Eötvös József 8126054, 399) | A nép erkölcsi és értelmi nevelése három nagy tényezőre van bízva: az egyházra, az iskolára s az életre (1895 Budapesti Hírlap febr. 9. C4742, 6) | Támadásuk a nagyváros kulturájának támadása a kisváros erkölcsi és értelmi korlátoltsága ellen (1911 Pogány József 9535002, 26) | a technológia-intelligencia ollója szétnyílik, s az átlagember, átlagpolitikus értelmi színvonala egyre inkább elmarad a technológiához képest (2005 Népszabadság ápr. 21. C7853, XII).

5. (Nyelvt is) ’〈kül. szövegre vonatkoztatva:〉 vminek az értelméből, jelentéstartalmából v. logikai vonatkozásaiból következő, azokkal összefüggő, ill. vminek az értelmezésével kapcs., abban megnyilvánuló 〈jelenség, dolog〉’ ❖ S míg mind ezen [szó]gyüjtések folyton folynának, a’ most bevégzett nagy gyülésben már az egyes szavak’ értelmi magyarázatinak osztályonkénti kidolgozása is munkába vétetni határoztatott: mi által már magát a szótár’ kidolgozását is rövid idő mulva megkezdettnek nézhetni (1836 Társalkodó C7973, 293) | Elkerülendők az idegen, vagy használatba csak nem rég jött szavak, melyek könnyen értelmi zavart okozhatnak (1867 Rádl Ödön 8382001, 16) | A szóismétlés hasonlít a tautologiához, de megkülönbözteti tőle az, hogy nem fölösleges, hanem vagy érzelmi, vagy értelmi nyomatéka van (1895 Négyesy László 8329001, 203) | Az idézeteket Nagy Gyula törvény- és Szabó Károly legendafordításaiból adom, az itt-ott előforduló értelmi tévedéseket kijavítva (1928 Hóman Bálint CD42) | a függőfolyosó [szó] valóban értelmileg azonos a ganggal, de hangulatában nem (1970 Magyar Nemzet okt. 20. C4807, 6) | a zenei és értelmi hangsúly nem mindig esik egybe (1981 NéprajziLex. CD47) | A fiú már megtalálta az értelmi kapcsot a ház és a fásszín, az istálló és a szénapajta között, de a gazdaság részeinek egésszé illeszkedését még korai lett volna felismernie (2003 Szabad Föld dec. 19. C8389, 26) | azok az esetek, melyekben halmozott alanyok miatt jelentkezik választási lehetőség alaki és értelmi egyeztetés között (2007 Magyar Nyelvőr C7197, 99).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.