fajrokon fn és mn 

I. fn (rendsz. birtokszóként)

1. ’〈Két v. több élőlény(csoport) viszonyában.〉’

1a. ’a másikkal v. a többivel rendszertanilag rokon taxonba, kül. fajba tartozó élőlény’ ❖ [a ciprus] aztán mind feljebb a többi fajrokonaival, a thujákkal, piniákkal egészen elfoglalja a hegymagaslat ormát (1886 Jókai Mór C2312, 6) | a lónak az a sajátsága, hogy ha nincs hozzá szokva, megijed hosszú fülű fajrokonától [ti. a szamártól] (1896 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | [a barázdabillegető] nagy barátja mindenféle legelő jószágnak is, a mely körűl, de néha rajta is ugyancsak szedegeti a sok legyet és mindazt, a mi a szegény állatnak terhére van. Vannak fajrokonai is: a havasi billegető, melynek hasafele kénsárga, dolmánya olajoszöld, és a réti billegető, néhol sárgyóka a neve, mely kevésbbé billeget (1901 Herman Ottó CD34) | Maga a jonquilla (Narcissus jonquilla) inkább nyugatmediterrán növény s fajrokonai is főként Spanyolországban és a szemben fekvő afrikai partokon élnek (1932 Rapaics Rajmund CD35) | A magyar kikirics legközelebbi fajrokonai a Balkán-félszigeten és a Földközi-tenger mellékén élnek (2001 Természet Világa CD50).

1b. ’a másikkal v. a többivel azonos fajba tartozó élőlény’ ❖ a malac sokkal nehezebb volt, mint hasonló fajrokonai szoktak lenni ilyen idős korukban (1865 Jókai Mór CD18) | a nyeregben élő, lovat áldozó, lóval együtt temetkező, tehát a túlvilági életre is lóháton induló síkföldi nomád nép a mai megtisztelő mesei vonást már a táltosok virágzása idején ráadta a szent fehér ló más szőrű fajrokonaira (1896 Sebestyén Gyula CD44) | [az ún. foltos kuszkuszok] a ketrecben lomhák, csöndesek, álmosak és mogorvák, mohón esznek és sokat isznak. Fajrokonaikkal nehezen férnek meg (1929 Az állatok világa ford. CD46) | [Polli kutya] messze elmaradt a hadi vagy rendőri szolgálatra alkalmazott fajrokonai mögött (1943 Pesti Hírlap nov. 17. C5691, 3).

2. ’〈Személyek, csoportok származási v. etnikai viszonyában.〉’

2a. (kissé rég) ’a másikkal v. a többivel azonos földrajzi változatból, (nagy)rasszból származó személy’ ❖ A pápuák. Ausztrália benszülöttei, évről-évre rohamosan pusztulnak s ezért a queenslandi kormány már intézkedett, hogy külön területeket jelöljenek ki számukra, hol senki se háborgassa őket s műveltebb fajrokonaik vezetése alatt földmiveléssel foglalkozzanak (1897 Vasárnapi Újság C7411, 88) | [az afrikai fekete] szemében a kabátba és nadrágba bujt néger, ha még inge és kalapja is van, már nem néger és az ilyen fajrokonával nagyobb tisztelettel kell bánnia, mint azzal, aki atyáinak példája szerint háromnegyedrészben, vagy teljesen meztelenül és olajjal gondosan bedörzsölve végzi dolgát a forró napsütésben (1930 Pesti Hírlap júl. 18. C5678, 9) | A japán ember legnagyobb erőkifejtéséhez éppen annyira szükség van a háború kategórikus imperatívuszára, mint sárga fajrokonainak a békére. Kínában ösztönös lenézés és undor él minden hadkozással szemben (1939 Magyar Nemzet máj. 28. C8355, 7).

2b. (kissé rég) ’eredetét, nyelvét, nemzeti identitását tekintve vmely másikhoz v. a többihez hasonló, azzal rokon nép(csoport), közösség, ill. nyelvi, nemzeti sajátosságait, identitását tekintve a másikhoz v. a többihez hasonló néphez, közösséghez tartozó személy’ ❖ Az eredeti s bigottsáig orthodox romai catholicus horvát, ki határkörében semmi diszentert meg nem szenvedett, gyűlölte fajrokonát, a szerbet, s az óhitű illyrt (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | A VI. században kimberek csoportosan vándoroltak át északi Franciaországba, a Bretagneba, de szoros összeköttetésben – s tengerész életmódjuknál fogva folytonos érintkezésben maradva fajrokonaikkal, a britt-szigeti keltákkal (1882 Szász Károly² 8426063, 55) | Az erődítéstan története nem ismer oly bástyát, mely a legszigorúbb kivánalmak szerint is jobban megfelelt volna föladatának, mint Erdély a magáénak. Megvédte az országot, a várat, az ostromló fajrokonok: a besenyők, kunok és tatárok ádáz támadásai ellen (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Kisütik, hogy a magyar pesszimizmusnak az az oka, hogy a magyar „tragikus nép ”. A „tragédiája” pedig állítólag abban áll, hogy kis, keletről jött nép vagyunk, melynek nincs fajrokona Európában (1946 Révai József 9564001, 21).

2c. (kissé rég) ’eredetét, nyelvét, nemzeti identitását tekintve vmely (földrajzilag elkülönülő) másikkal v. a többivel azonos nép(csoport), közösség, ill. nyelvi, nemzeti sajátosságait, identitását tekintve a másikkal v. másokkal azonos néphez, közösséghez tartozó személy’ ❖ a székely nép szivélyes, barátságos jelleme mellett felötlött önkénytelenül a szászok rideg szivélytelensége, melylyel minden e tájakon utazó idegen, még ha fajrokonuk volna is, bizonynyal találkozni fog (1869 Orbán Balázs 8340012, 130) | A Pretoriustól vezetett búrok a Sárkány-hegységen túl, a Vaal és Oranje folyó közti termékeny vidéken fajrokonokra akadtak, akik az 1837. évi nagy treck alkalmával telepedtek le. A mindenfelől ideözönlő oszlopokkal megerősödve, a búrok a natáli mintájára új országot alapítottak, melyet Oranje Szabad-Államnak neveztek el (1900 Hegedűs Pál ford. C0082, 331) | Csak mindig figyelmeztess [fölényes modorom miatt], igazad lehet! Egy soká elnyomott s hirtelen felkerült náczió gyanakvó félelme ez, hogy hunyászkodónak ne lássék! A primitivebb fajrokonaim hangossága, feltünésvágya, erölködő fényűzése is ez!… (1917 Kaffka Margit 9290049, 171) | [Julianus] az 1235-ben IV. Béla király rendeletére az ázsiai fajrokonok felkeresésére indult négy domokosrendi barát egyike (1928 Bánlaky József CD16) | A próféta Edómot, Izráel fajrokonát, de régi elkeseredett ellenségét, aki részt vett Jeruzsálem elpusztításában […], választja ki és mutatja be, mint az ellenség példaképét, aki nem ismert sem igazságosságot, sem részvétet, midőn Izráellel volt dolga (1939 Hertz-Biblia jegyzetei ford. CD1205).

3. (rég, ritk) ’〈két vagy több nyelv viszonyában:〉 olyan nyelv, amely a másikkal v. a többivel rokonságban van’ ❖ nagyon káros szerénység lenne, azt meg nem súgni, miszerint nem áll jogukban azon ügy fölött pálczát törni, mellynek természetével ők soha meg nem barátkoztak, azaz ők a magyar nyelv és fajrokonai közt való hasonlatossági viszonyról csak akkor döntő ítéletet hozhatnak, ha az utóbbiakat kellőleg tanulmányozva megismerték (1861 Magyar Nyelvészet C7093, 513) | A magyar problémák iránt [Vilhelm] Thomsen már egészen fiatal korában érdeklődött. Már gyermekkorában tanult finnül, korán ráterelődött a figyelme finnugor problémákra, s első terjedelmesebb dolgozata, mely 1867-ben, huszonötéves korában jelent meg, a magyar nyelvről és fajrokonairól szól (1927 Németh Gyula C5868, 534).

II. mn

1. (ritk) ’a másikkal v. a többivel rendszertanilag rokon taxonba, kül. fajba tartozó 〈élőlény〉, ill. azonos v. hasonló faj(tá)ba sorolt élőlényhez tartozó, ilyen élőlényből származó 〈szerv, anyag stb.〉’ ❖ Stiriában a pezsgőgyártáshoz a jobb belföldi borokat használják, azokat t. i., melyeket ugyanazon, vagy azokkal fajrokon szőlőkből sajtolnak, a melyekből Francziaországban is a champagnei anyaga kerűl (1890 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | [Charles] Richet kisérletei azt is kimutatták, hogy a fajrokon állatok nem anaphylaxiásak egymás vérsavójával szemben (1913 Pesti Hírlap dec. 16. C5661, 34) | [szerv- vagy szövetátültetésnél] főnehézség a megfelelő anyag beszerzése. Autoplasztika, ha azt a beteg saját teste szolgáltatja, homolog átültetés, ha más, de fajrokon szervezet, heterolog átültetés, ha alsóbbrendű állat vagy anorganikus test (1926 TolnaiÚjLex. C5718, 285) | [Weichsel] a vérkezelés kapcsán sem hőmérsékcsökkenést, sem lázas kilengést nem látott. Megfelel ez a tapasztalat egyszersmind annak a ténynek is, hogy a befecskendezett saját vér minden más, fajidegen, de még fajrokon fehérjénél is kisebb, de egyszersmind hatástalanabb ingert vált ki (1931 Orvosi Hetilap C8181, 990).

2. ’〈Személy(ek), csoport(ok) etnikai, származási viszonyában, ill. ilyen viszonyban levő személyekhez, csoportokhoz tartozó dolog, jelenség tulajdonságának jelölésére.〉’

2a. ’a fajelmélet által meghatározott fajok, vagyis változatok, típusok tekintetében a másikhoz hasonló, azzal rokon kategóriát képviselő 〈személy〉, ill. ilyen kategóriájú csoportból való 〈származás〉’ ❖ A fajrokon egyének öntudatlanul vonzzák egymást, s ezért a különböző faji alkatú emberek házassága még egyazon nép keretén belül is ritkább s kevésbé termékeny a rokonfajta egyének házasságánál (1943–1944 Hóman Bálint CD42) | Azok az emberek, osztályok, népek, amelyek nem tartoznak a privilegizált fajhoz, vagy nem gondolkodnak és nem cselekszenek „sajátosan” fasiszta módra (azaz a fasiszta vezérek óhajai szerint), törvényen kívülinek nyilváníttattak: velük szemben mindent szabad. Egyre megy, hogy kommunisták-e vagy katolikusok, fajrokon árja-germán hollandok vagy „fajilag nem teljes értékű” szerbek (1986 Népszabadság jan. 4. C7836, 13) | A náci Németországban az 1935 szeptemberében elfogadott állampolgársági – más néven nürnbergi – törvény a „német vagy fajrokon vérű állampolgárok” kategóriájából a zsidók mellett a cigányokat is kirekesztette (2001 Magyar Hírlap CD09).

2b. (kissé rég) ’eredetét, nyelvét, nemzeti identitását tekintve vmely másikhoz v. a többihez hasonló, azzal rokon, ritk. attól földrajzilag elkülönülő, de azzal azonos 〈nép(csoport), közösség〉, ill. ilyen közösségbe tartozó 〈személy〉’ ❖ a magyar nemzet Árpád vezérlete alatt, Etelközt elhagyva s nyugat felé vonulva, az útját álló orosz és kun egyesült seregeket tönkreverve, azoknak fővárosát, Kievet is ostrom alá vette, s nagy áldozatok, teveteher számra küldött drága öltözetek árán volt rábírható, hogy az ostromot megszüntesse, mely után a fajrokon kun nemzet csatlakozott hozzá, szintén hét vezér alatt (1860 Jókai Mór CD18) | ha a magyarországi nemzetiségek azt látják, hogy Magyarország oly politikát követ, mely a velök fajrokon nemzetek autonomiájának, szabadságának s illetőleg függetlenségének útjában áll, nincs a világnak az a kigondolható belügyi concessiója, melylyel a nemzetiségi kérdést ki lehessen egyenlíteni (1871 Kossuth Lajos CD32) | Az 1870-i népszám kimutatásánál pedig 33 milliónyi lakosszám mellett nyolcmillió-nyolcszázezerre ment a német faj; azonkívül volt fajrokon hollandi és svéd másfél millió (1872–1874 Jókai Mór CD18) | [Ausztria] keretébe annyi különféle nemzet elkobzott léte van betemetve, oly kevéssé német, tehát oly kevéssé fajrokon az angol-szász fajjal, hogy bár az osztrák kormány az 1851-iki népszámlálásnál felhasználta a megfélemlités és a furfang minden fegyverét, miszerint Ausztriát német államnak tüntethesse fel, mindemellett lehetetlen volt német alattvalóinak számát hét milliónál többre emelni, 37 millió lakos közül (1879 Kossuth Lajos 8250002, 256) | A Népliga mellett az egyes államok titkárságokat állitottak fel abból a célból, hogy ott az illető államot képviseljék. A titkárság van hivatva az illető államra az attól elszakadt fajrokon kisebbségekre vonatkozó adatokkal ellátni a főtitkárságot (1921 Pesti Hírlap márc. 17. C5669, 2) | tekintve Oroszország távoli voltát s a fajrokon lengyelek ellen folytatott kegyetlen küzdelmét: a pánszlávizmus e [ti. a kultúrpánszlávizmus] formája önáltatás lett volna (1933 Szekfű Gyula CD42).

2c. (kissé rég) ’ilyen nép, nemzet által lakott, ill. létrehozott 〈ország, állam〉’ ❖ a tengeralatti távirda barátságos kapcsot fog képezni az ó- s uj világ közt, s névszerint az Egyesült-államok s a fajrokon Angolország közt (1856 Budapesti Hírlap okt. 16. C7814, 3) | Francziaország politikai hatalmának tetőpontján állott akkor, mikor a fajrokon Spanyolország hajdani nagyságáról már alábukott volt, mikor a szintén fajrokon Olaszország politikai nullánál nem volt egyéb (1871 Pesti Napló jan. 10. C8653, [1]) | nem szükséges a népszavazás, mert a magyarországi nemzetiségek soraiban az ö fajrokon államaikkal való egyesülés vágya oly élénk, hogy ehhez kétség sem fér (1920 Budapesti Hírlap febr. 19. C4708, 1) | [ha] a két fajrokon birodalom [ti. Olasz- és Franciaország] mégis egymásra találna s Franciaország az oroszok madridi végzetes politikáját a maga medrébe tudná szorítani, a megbéküléshez s az általános fellélegzéshez kétségtelenül közelebb jutna Európa (1937 Pesti Hírlap aug. 7. C5685, [1]).

2d. (kissé rég) ’(ilyen nép, nemzet, nemzetiség stb. által beszélt,) a másikkal v. a többivel nyelvrokonságban levő 〈nyelv〉, ill. ilyen nép, nemzet(iség) által létrehozott, jellegében hasonló 〈kultúra〉’ ❖ [ha az Akadémia] a finn nyelvek tanulását segélyezte, úgy a fajrokon s okvetlen közelebb álló török nyelveket is kell pártolnia (1861 Vámbéry Ármin C8487, 113) | Egy falragasz – tegyük hozzá, igen jószándékú falragasz – arra hívja fel az uccai járókelőket, hogy „tanuljuk meg fajrokonaink nyelvét”. Nem is tudunk biztosabb utat a világ megismerésére, a világkép kitágulására, mint a nyelvtanulást. A felsorolásban öt „fajrokon” nyelvet ajánlanak: a finn, az észt, a bulgár, a japáni és a kínai nyelvet (1938 Népszava okt. 12. C7506, 6) | Nagy katonai-politikai sorsközösségen belül a fajrokon kultúrák eleven együttműködésére is sor kerül (1940 Pesti Hírlap júl. 10. C5688, 3).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.