fajsúly fn 4A8

1. (rendsz. birtokszóként) (Fiz is) ’vmely térfogategységnyi anyag v. ún. fizikai test súlyának és térfogatának a hányadosa, ill. vmely (egynemű) anyag e számmal kifejezett fizikai tulajdonsága (γ)’ ❖ A’ különös individualitásu testeknél közvetlenül a’ fajsuly’ (különsúly, gravitas specifica) fogalma tűnik fel (1838 Athenaeum C0016, [770]) | mérlegre tették a pénzét, s a vízmérleg rögtön elárulá a különböző fajsúlyt: az ezüst fajsúlya 11, ezé pedig 7 1/2 (1872–1874 Jókai Mór CD18) | Ha a medve jóltáplált, nagy segítségére van az úszásnál a nagy hájtömeg; mert ezáltal a test átlagos fajsúlya megközelíti a víz fajsúlyát (1929 Az állatok világa ford. CD46) | A vizeletvizsgálat a vizelet fajsúlyát, a fehérje- és cukortartalmát, a benne levő epefestéket és a vizelet üledékét mutatja meg (1961 Buga László 9075001, 192) | A cirkon fontos fizikai tulajdonságai nagy keménysége (a 10 fokú keménységi skálán 7,5) és fajsúlya (4,5), aminek következtében rendkívül ellenálló (1997 Természet Világa CD50) | A lebegő anyaghoz kötött nehézfémek a felszíni vizek kémiai körülményei között gyakorlatilag nem oldódnak, viszont az áramlási sebesség csökkenésével a hordozó ásvány eltérő fajsúlyai szerint kiülepednek (2011 Schweitzer Ferenc–Szeberényi József 3421001, 58).

2. (rendsz. birtokszóként) ’vmely személy, csoport, szervezet ereje, befolyása, hatalma’ ❖ Szabad-e nekünk igyekeznünk, hogy a szellemi munkások társulás útján fokozzák a maguk egyéni jelentőségét, erejét és fajsúlyát a közönséggel, és ha kell, a papírlepedőkkel szemben is? (1896 Mikszáth Kálmán CD04) | Látják, mint növekszik tömegben és fajsúlyban a munkásosztály (1906 Ady Endre CD0801) | [I. Ferenc király] közvetlenül a mohácsi vész után még nem volt tisztában azzal a változással, mely Magyarország fajsúlyában, európai politikai értékében beállott (1928 Szekfű Gyula CD42) | A kisgazdapárt körül egyre sűrűbben jelentkező problémák, botrányok érezhetően csökkentik az FKGP fajsúlyát a koalíción belül? (2000 Magyar Hírlap CD09).

2a. (rendsz. birtokszóként) ’vmely (művészi) teljesítmény, mű stb. jelentősége, fontossága, ill. gondolati, tartalmi mélysége, gazdagsága’ ❖ A magyar kultusz-kormány gondosan megmérvén vállalkozásunk fajsúlyát, kiemelendő áldozatkészséggel fordult ügyünk felé (1907 Malonyay Dezső CD07) | A Kévének, mint testületnek ritkán, egy évben legfeljebb egyszer adódik alkalma arra, hogy tagjainak művészi meggyőződését a közönséggel közölje, csupán egyes kiállításain mutathatja meg a termelt anyag művészi fajsúlyát, a kitűzött célok értékét (1913 Bálint Aladár CD10) | [Kemény Zsigmond az 1850-es években írott műveiben] könnyedségre törekedve az anyagból kevesebbet markolt, semhogy a nagy regények fajsúlyát elérhette volna (1942 Németh László² 9485036, 356) | [a] Babeş–Bolyai elnevezéssel működő intézmény keretein belül a magyar nyelvű oktatás jelentősége és fajsúlya fokozatosan csökkent (1995 Magyar Hírlap CD09) | [Psota Irén] nem volt elég tragikus, […] a fajsúly hiányzott az alakításából (2002 Magyar Hírlap CD09).

ÖE: ~mérő.

Sz: fajsúlyú.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

fajsúly főnév 4A8
1. (rendsz. birtokszóként) (Fiz is)
vmely térfogategységnyi anyag v. ún. fizikai test súlyának és térfogatának a hányadosa, ill. vmely (egynemű) anyag e számmal kifejezett fizikai tulajdonsága (γ)
A’ különös individualitásu testeknél közvetlenül a’ fajsuly’ (különsúly, gravitas specifica) fogalma tűnik fel
(1838 Athenaeum)
mérlegre tették a pénzét, s a vízmérleg rögtön elárulá a különböző fajsúlyt: az ezüst fajsúlya 11, ezé pedig 7 1/2
(1872–1874 Jókai Mór)
Ha a medve jóltáplált, nagy segítségére van az úszásnál a nagy hájtömeg; mert ezáltal a test átlagos fajsúlya megközelíti a víz fajsúlyát
(1929 Az állatok világa ford.)
A vizeletvizsgálat a vizelet fajsúlyát, a fehérje- és cukortartalmát, a benne levő epefestéket és a vizelet üledékét mutatja meg
(1961 Buga László)
A cirkon fontos fizikai tulajdonságai nagy keménysége (a 10 fokú keménységi skálán 7,5) és fajsúlya (4,5), aminek következtében rendkívül ellenálló
(1997 Természet Világa)
A lebegő anyaghoz kötött nehézfémek a felszíni vizek kémiai körülményei között gyakorlatilag nem oldódnak, viszont az áramlási sebesség csökkenésével a hordozó ásvány eltérő fajsúlyai szerint kiülepednek
(2011 Schweitzer Ferenc–Szeberényi József)
2. (rendsz. birtokszóként)
vmely személy, csoport, szervezet ereje, befolyása, hatalma
Szabad-e nekünk igyekeznünk, hogy a szellemi munkások társulás útján fokozzák a maguk egyéni jelentőségét, erejét és fajsúlyát a közönséggel, és ha kell, a papírlepedőkkel szemben is?
(1896 Mikszáth Kálmán)
Látják, mint növekszik tömegben és fajsúlyban a munkásosztály
(1906 Ady Endre)
[I. Ferenc király] közvetlenül a mohácsi vész után még nem volt tisztában azzal a változással, mely Magyarország fajsúlyában, európai politikai értékében beállott
(1928 Szekfű Gyula)
A kisgazdapárt körül egyre sűrűbben jelentkező problémák, botrányok érezhetően csökkentik az FKGPFüggetlen Kisgazdapárt fajsúlyát a koalíción belül?
(2000 Magyar Hírlap)
2a. (rendsz. birtokszóként)
vmely (művészi) teljesítmény, mű stb. jelentősége, fontossága, ill. gondolati, tartalmi mélysége, gazdagsága
A magyar kultusz-kormány gondosan megmérvén vállalkozásunk fajsúlyát, kiemelendő áldozatkészséggel fordult ügyünk felé
(1907 Malonyay Dezső)
A Kévének, mint testületnek ritkán, egy évben legfeljebb egyszer adódik alkalma arra, hogy tagjainak művészi meggyőződését a közönséggel közölje, csupán egyes kiállításain mutathatja meg a termelt anyag művészi fajsúlyát, a kitűzött célok értékét
(1913 Bálint Aladár)
[Kemény Zsigmond az 1850-es években írott műveiben] könnyedségre törekedve az anyagból kevesebbet markolt, semhogy a nagy regények fajsúlyát elérhette volna
(1942 Németh László²)
[a] Babeş–Bolyai elnevezéssel működő intézmény keretein belül a magyar nyelvű oktatás jelentősége és fajsúlya fokozatosan csökkent
(1995 Magyar Hírlap)
[Psota Irén] nem volt elég tragikus, […] a fajsúly hiányzott az alakításából
(2002 Magyar Hírlap)
ÖE: fajsúlymérő
Sz: fajsúlyú
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások