gizgaz fn és mn 

I. fn

1. ’〈vmely közelebbről meg nem határozott gyomnövény, gaz megnevezéseként〉’ ❖ az illyen Dudvákat nehéz egéſzlen ki-irtani. Mert azoknak Magvai a’ Széltöl fel-ragadtatván meſzſziröl elö-jönek, mintha ugyan valóságos ſzárnyaik vólnának. Magába-is meg-terem ez a’ fertelmes Giz-gaz a’ maga tulajdon Földjébe (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand C4022, 64) | a’ szántás, nem a’ földet felforgatni, hanem minden gizgaztól tökélletessen kitisztítani, és álló helyébe mentl méllyebben puhává tenni való mesterség (1833 Cserna János C7247, 70) | [Szamarat] tartani olcsóba kerül, mert akármi rosz gizzel-gazzal beéri (1844 e. Edvi Illés Pál 8573002, 53) | E szűzi földön valami rág. Hej, égig-nyúló giz-gazok, át nincsen itt virág? (1906 Ady Endre 9003097, 65) | Tíz éve még az udvaron özönvíz giz-gazaival a gyom ragyogott mint egy süketnéma tenger (1971 Orbán Ottó 9492012, 19) | [a keréknyomok között] toronytermetű gizgazok ágaskodnak, melyeket a Níva folyamatosan gyűr maga alá (1993 Magyar Nemzet júl. 31. C8368, 15).

1a. ’ilyen növény tömegesen, sűrűn nőve’ ❖ a’ leg-elsö Munka léſzen az ollyan Giz-gazt, a’ melly az illyen Földet bé-nötte, egy Ásó-nyomotnyira Gyökereſtöl edjütt egyenesen ki-ásni (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand 7332004, 34) | szaporás gizgaz meg fojtja vetésed’ (1812 e. Rájnis József ford.–Vergilius C3580, 4) | Dudva, bozót, gizgaz az egész sír (1900 Ady Endre CD0801) | [Az őrnagy] figyelmes lett egy darab spárgára, mely a betonon végigtekerőzve, eltűnt az útszéli gizgazban (1967 Örkény István 9500034, 180) | A nejem kiadta a parancsot, muszáj kimenni a telekre levágni a fűnek becézett gizgazunkat, mert különben a fejünkre nő (1998 Magyar Hírlap CD09).

2. ’(ilyen) növények levágott, kihúzott v. elszáradt és összeggyűjtött (haszontalan) tömege mint (zöld)hulladék v. mint fedő- v. építőanyag, ill. más, apró növényi részekből álló törmelék, hulladék’ ❖ Athénás Városában a’ régiség emlékezetére az Areopágus moſt-is sárral vagyon födve. A’ Kapitoliumban meg-tartatik Romulus háza, mellynek födele giz-gaz (1783 Molnár János C0291, 270) | [a rosta] ſzekrénye allyán lév tsatornátskákon, önként, im e’ renddel folynak a’ válaſztékok: 1-ſzör a’ por, holmi apró magokkal; 2-ſzor az otsó vagy vadótz, más efféle giz-gazzal eggyütt (1793 Magyar Hírmondó C5811, 812) | A leány az összeseprett giz-gazt Ruhájába kapva szalad… Ott vár reá a szemétdomb megett A legény, az eresz alatt (1859 Dózsa Dániel 8111005, 183) | Habita, a hullám által partravetett nádtörek s egyéb giz-gaz (1894 PallasLex. CD02) | A kerítés csak úgy sárból, gizgazból, árokparti fűzfából és szapora bodzafából volt, könnyen átjöhetett rajta kutya vagy ember (1929 Krúdy Gyula CD54) | [a forgószélben] vesszőből font falak ütköztek össze gizgazból kötött szárnyékokkal (2001 Márton László 3144004, 1044).

3. (rég, ritk, irod) ’semmirekellő, hitvány v. jelentéktelen, értéktelen személy’ ❖ Strik-Paidlit a jobbik lábára köttetek, Paraſzolt [= napernyőt] az orra elibe tétetek. Majd Dámának véli minden a’ ki útaz, Ki-is áll eltte útbúl minden giz gaz (1794 Gvadányi József C1942, 231) | pernahájder, gézengúz, Koſzlobár. Még is  mér hányni a’ Dámáknak fittyet: De megtanítjuk ma ezt a’ kótyonfittyet.[..]. Néked ſzóll a’ letzke te gizgaz! te ſelma! (1799 Csokonai Vitéz Mihály 7069016, 59) | [a földesúr] nem veszi észre, hogy a jobbak kiköltözködvén a helységből, uradalmából, csak gizguz [!] marad maholnap, kik nem fogják szivét megörvendeztetni (1856 Garay Alajos C1807, 22).

4. (rég, ritk) ’zavaros, összevissza beszéd’ ❖ gyakran azt sem tudom, mit beszélek, másutt jár az eszem; elfut aztán a méreg, midőn kijövén a templomból az extempore [= rögtönözve] mondott gizgazra ezt a megjegyzést hallom: felséges kidolgozott munka volt; persze mikor három nap töröm-marom magam egy predikáczio után, akkor könnyen azt mondhatják: most nem készült a pap! (1853 Tompa Mihály C0642, 310) | mindez a giz-gaz oly fenhéjázó módon lett a kis Piemont szemeibe szórva, miként nem szenved kétséget, hogy Austria erőnek erejével összeütközésre akarta Piemontot provocálni (1894 e. Kossuth Lajos CD32).

II. mn

1. (kissé rég) ’(gazként, gyomként vadon nőtt,) hasznavehetetlen, értéktelen 〈növény〉’ ❖ az a’ tartomány mer tsalítból ’s giz gaz növevényekbl áll (1804 Molnár János C0310, 146) | Ne szóljunk most a háromféle pecsenyéről, csak még azt a gizgaz virágot [ti. az árát] szeretném tudni. Tél közepén... (1911 Kafka Margit C7425, 696) | Parasztvirágok és giz-gaz növények (1913 Kosztolányi Dezső CD01) | nem rendes így a kis udvar képe! Ásót ragad Peti azon nyomban, – kiássa a gizgaz füvet onnan (1938 Budapesti Hírlap ápr. 24. C4726, 3).

2. (rég, vál) ’rossz minőségű, silány v. értéktelen, haszontalan 〈dolog〉’ ❖ nagy ggöd hogy engedi, kérlek, Hogy te veled, mintegy gízgaz jóſzággal egéſz fld Úgy bánnjon? (1777 Baróti Szabó Dávid C0823, 82) | A Nemes Vármegye azért minden gazdáknak keményen meg-hagyta, hogy ki-ki a maga gabonáját minden á’-féle giz gaz ſzemektl ſzorgoſon meg-tiſztogasſa (1780 Magyar Hírmondó C0268, 722) | a’ moſtani új Reformátorok az  új módi giz-gaz könyvetskéik által, mellyekben mindúntalan teli torokkal a’ Reformátziót kiáltyák, mellyet minden új Tanítók záſzlóúl hordoztak; a’ R. K. A. Sz. Egyházat pedig mindenkép’ rongállyák (1785 Szaitz Leó C3791, 165) | Nem volt elég, hogy ezzel [ti. Tiszta magyarság című művével Verseghy] Nemzetünket igen megſzomorította: nagyobb ſzégyenünkre még a’ Németeket is a’ valóságos tiſztaság helyett, azon giz gaz keverékre akarja ſzoktatni az  nyelvökön íratott Magyar Nyelvtanításában (1806 Horvát István C2110, 268).

3. (irod v. vál) ’alávaló, becstelen, ill. semmirekellő, hitvány 〈személy〉, ill. ilyen személyekből álló 〈csoport〉’ ❖ néki ſem híre ſem réſze abbann a zenebonás tolvajlásbann nintsen, mellyet némelly el-vetemedett giz gaz emberek az  neve alatt a vallásnak ürügyével el-követtek (1780 Magyar Hírmondó C0268, 452) | annyi bizonyos, hogy Caesar lerogyott. De ha a gizgaz nép meg nem tapsolta s piszszegette őt, a mint tetszett vagy nem tetszett nekik, miként az alakosokkal a színen szokott tenni, ne legyek becsületes ember (1839 Vörösmarty Mihály ford.–Shakespeare CD11) | a mindenféle giz-gaz emberek nagy evés-ivások után alusznak puha pihe-párnán (1907 Gárdonyi Géza C1842, 455) | [Annabella helyett] másvalaki lépett be [a kávéházba] a sarkig kitárt szárnyas ajtón, egy mai Rózsa Sándor, aki azért jött, hogy szétcsapjon a sok gizgaz korhely között, akik – mily szomorú – szinte kivétel nélkül valamilyen értelmiségi foglalkozásnak adták el magukat (1981 Grendel Lajos 1060002, 94).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.