grúz mn és fn  grusz (rég, ritk)

I. mn

1. ’a Kaukázus vidékén, többségében Grúziában élő, több földrész országaiban nemzeti kisebbséget alkotó, a kaukázusi nyelvcsalád kartvél csoportjába tartozó nyelvet beszélő 〈nép(csoport)〉’ ❖ [Kutaiszi városának népe] szépségben vetekedik a vele nyelvben is közel rokon grúz fajjal (1895 Vasárnapi Újság ford. C7409, 535) | a harmónia benne lakozik magában a grúz népben, mint ősi tradició (1947 Tóth Aladár 2005107, 35) | a grúz törzsek már a Kr. e. 3. évezredtől fogva a Kaukázus vidékén éltek (1991 Bíró Margit CD17) | Etnikai tisztogatás és humanitárius katasztrófa veszélye fenyegeti Mihail Szaakasvili grúz elnök szerint a Dél-Oszétiában élő grúz népességet (2004 Népszava aug. 13. C7467, 2).

1a. ’e néphez tartozó, e népből származó 〈személy, csoport〉, ill. e népből való 〈eredet, származás〉’ ❖ A’ persa és grúz kereskedők, kik a’ legrégibb idők óta esztendőnkint meglátogatják a’ lipsiai húsvéti vásárt (1836 Hasznos Mulatságok C8345, 102) | grúz nemesség (1888 Nemzet okt. 12. C0387, [3]) | [Majakovszkij] gruz eredetű családból származik (1933 TolnaiÚjLex. C5736, 153) | A körmönfont Berija a grúz származású Sztálin kegyeinek megőrzése érdekében a hízelgésnek azt a módját találta ki, hogy átíratta a kaukázusi párttörténetet (1999 Sipos Levente CD17).

2. ’E néppel v. Grúziával kapcs.’

2a. ’e nép által v. Grúziában létrehozott, készített, ill. művelt, folytatott v. haszn. 〈dolog, tevékenység stb.〉, ill. 〈vmely dolognak, tevékenységnek stb.〉 e nép kultúrájából, gyakorlatából való 〈eredete〉’ ❖ a’ persa és grúz kereskedés néhány nagy tőkepénzesek’ kezében van (1836 Hasznos Mulatságok C8344, 394) | [Zichy Mihály] a grúz nemzeti költeményt, „A párduczbőrt” is illusztrálta 27 pompás rajzzal (1887 Vasárnapi Újság C7401, 717) | A Kaukázus legrégibb útja a Tiflisz-Vladikavkázi grúz hadi út. Ezen a vonalon feküdtek az grúz kultúra főhelyei (1902 Budapesti Hírlap dec. 12. C4690, 9) | a Vezeklés [című film] is grúz „származású”, Tbilisziben készült, méghozzá eredetileg a televízió számára (1987 Népszabadság nov. 5. C7837, 7) | Ebben a dobozban eredetileg grúz tea volt (2005 Kucsman Árpád 3148009, 1415).

2b. ’e néphez tartozást kifejező, e népre v. tagjaira jellemző, náluk v. Grúziában szokásos’ ❖ [a Zichy Jenő vezette expedíció tagjainak] alkalma volt megismerkedni a gruz szokásokkal, életmóddal (1895 Nemzet aug. 1. C0394, [2]) | a messze földön híres grúz vendégszeretet (1960 Istvánovits Márton C6956, [461]) | Az abház önállósodási követelések kipattanása […] csóvát vetett a gyúlékony grúz nacionalizmusra (1989 Szabad Föld ápr. 25. C8375, 10) | Bajszos, grúz vonású alak állt rajta [ti. a betonmonstrumon], míg – miként a bálványok általában – le nem dőlt (1991 Népszava máj. 16. C7456, 3).

2c. ’e néppel v. Grúziában megeső, történő, ill. e nép körében zajló, általa megvalósuló’ ❖ Elénk tárul a Kaukázus déli része, tatár és grúz népéletével (1904 Pesti Napló márc. 27. C1516, 15) | [Kathamadze] úgy tudott beszélni saját munkájáról, mint a grúz történelemről, művészetről, vagy a szőlőtermelés problémáiról (1951 Szabad Nép aug. 23. C4874, 6) | Az Abháziában állomásozó orosz hadsereg tűzparancsot kap grúz támadás esetére (1993 Tények könyve CD37) | mennyiben játszik szerepet a NATO-hoz való grúz közeledésben az orosz gyarmatosító törekvésektől érzett félelem[?] (2002 Magyar Hírlap CD09).

3. (Nyelvt is) ’e nép által beszélt, a kaukázusi nyelvcsalád kartvél csoportjába tartozó 〈nyelv(járás)〉’ ❖ [Bebutoff] szükségesnek látta, egy grúz nyelven írt felhívásban a hazai nemesi testületekhez fordulni (1856 Budapesti Hírlap jan. 6. C7814, [2]) | orosz, grúz, örmény stb. irodalmi nyelvek (1949 Sulán Béla ford.–Kacnyelszon C5889, 11) | Az irodalmi nyelv alapjául két K-i grúz nyelvjárás szolgál: a kartli és a kaheti (1999 MagyarNagyLex. C5821, 846).

3a. ’e nyelvből való 〈eredet〉, ill. ezen alapuló, ezt kimutató 〈rokonítás, egyeztetés〉’ ❖ Zič azonban nem cserkesz és nem azonosítható a cserkesz Dsik’kel. Zič szláv, épen úgy mint Zajk (nyúl) is. Ezen a soron tehát akár a cserkesz, akár a grúz egyeztetés a Zichy-ekkel [ti. a Zizianoff névvel összefüggésbe hozott családnevükkel] lehetetlen (1898 Herman Ottó C0060, 137) | [Adolf Dirr szerint] a Szt. György ünnep november 6. és 14. között folyt le Dzivgiszben. Az ünnep dziorguba neve véleménye szerint grúz eredetű (1985 Ethnographia C7118, 108) | Grúz eredetű, orosz női név (1997 Magyar Nemzet nov. 15. C6354, 26).

3b. ’ilyen nyelvű, ill. e nyelvet, annak elemeit leíró v. annak sajátosságait bemutató 〈szöveg, mű stb.〉 v. azzal foglalkozó 〈tudományterület〉’ ❖ a grúz évkönyveknek (1904 Munkácsi Bernát C8533, 108) | a grúz eposz fordításával [...] kultúránk turánisága, vagyis magyarsága erősödik (1919 Babits Mihály CD10) | [Adolf Dirr] kitűnő német nyelvű grúz nyelvtana (1928 Magyar Nyelv C5869, 129) | A grúz bibliafordítás az örményen alapszik (1989 HaagLex. ford. CD1208).

3c. (-ul raggal, hsz-szerűen) ’e nyelven’ ❖ 746 tiszt beszél németül, 357 angolul, 2 hollandul, 1 svédül, 1 gruzul (1864 Pesti Napló jan. 1. C8646, [2]) | [Vikár Béla] megtanult grúzul (1918 Budapesti Szemle C7710, 444) | Grúz Köztársaság Sakhartwelos Respublikas (grúzul) (1993 Tények könyve CD37) | Kukuska, gyönyörűségem! – Így becézi – grúzul – nagyanyja, Liza mama a hat-hétéves Vanvancsot (1996 Magyar Hírlap CD09).

3d. ’e nyelvvel foglalkozó 〈személy〉’ ❖ a Bánk bán egyik grúz fordítója, Mihail Kvlividze (1971 Népszava máj. 23. C7436, 9) | A négy éve előzetes letartóztatásban levő grúz férfiak, bár jól beszélnek oroszul és egészen jól magyarul, ragaszkodtak a grúz tolmácshoz. Közel háromórás huzavona után a tárgyalást jövő péntekre halasztották (2003 Népszava nov. 21. C7466, [16]).

4. ’(jellemzően) e nép által v. e nyelv beszélői által lakott, ill. Grúziához tartozó 〈terület〉’ ❖ jóformán minden grúz falut ostrommal kellett bevenni és elfoglalni az oroszoknak az évtizedekig folyt hóditó hadjáratok alatt (1895 Budapesti Hírlap jún. 11. C4742, 4) | a grúz parton, hol januárban is zöldülnek a teacserjék (1952 Benjámin László 9044010, 52) | [IV. Dávid grúz király] sorra felszabadította a török kézen lévő grúz területeket (1991 Bíró Margit CD17) | Grúzia pénteken öt csecsen fegyverest kiadott Moszkvának abból a tizenháromból, akiket augusztus elején fogtak el a grúz határ közelében (2002 Magyar Hírlap CD09).

5. (tulajdonnév részeként is) ’e nép által szervezett, Grúzia területén működő állam(alakulat)’ ❖ A régi grúz királyság idejéből két ódon vár romja áll ott egymással szemben a Kura két partján (1895 Budapesti Hírlap júl. 27. C4742, 4) | Tiflisz, a transzkaukázusi Gruz szovjet-állam fővárosa (1935 RévaiNagyLex. C5717, 799) | Grúz Köztársaság (1997 Tények könyve CD37).

5a. ’ezen állam v. e nép szervezett közössége által létrehozott, ahhoz tartozó, arra jellemző, ill. abban vmilyen szerepet, funkciót betöltő’ ❖ a gruz és mingreliai militziát Bebutoff tnok kénytelen volt haza küldeni (1854 Budapesti Hírlap C7812, 2810) | a cserkesz, tatár, grúz sat. küldöttségek nemzeti öltönyeikben nagy feltűnést okoztak (1881 Fővárosi Lapok C8097, 378) | A fegyenczek közt, a kiket nemrég Charkovon át szállítottak, volt az egykori grúz fejedelem (1900 Magyarország febr. 3. C5317, 11) | [A bolsevikok] a grúz nemzetgyűlésben egyetlen mandátumot sem tudtak szerezni (1991 Magyar Tudomány 2037013, 1499) | Eduard Sevardnadze grúz elnök (2002 Magyar Hírlap CD09).

6. ’e népre, annak vmely közösségére, tagjaira, ill. annak nyelvére, kultúrájára stb. vonatk., azt érintő, azzal foglalkozó’ ❖ Georgia, Európa első keresztény állama, megkeresztelése még a IV. században történt. Megtérítőjének Szent Ninát nevezi a grúz történelem (1942 Pesti Hírlap aug. 18. C5690, [17]) | Grúz napokat rendeznek Győr-Sopron megyében, augusztus második felében (1966 Magyar Nemzet aug. 7. C4803, 12) | [a szerző] áttekintést ad a grúz irodalom magyar fordításának történetéről, a grúz kulturális tematikának a hazai sajtóban való nyomairól (1997 Új Könyvek CD29) | [a 2002 októberben Párizsban megnyílt könyvtörténeti világkiállításon] nincsen örmény, vagy grúz anyag (2002 Monok István CD40).

II. fn

1. (hat ne-vel, tbsz-ban) ’a Kaukázus vidékén, többségében Grúziában élő, több földrész országaiban nemzeti kisebbséget alkotó, a kaukázusi nyelvcsalád kartvél csoportjába tartozó nyelvet beszélő nép(csoport)’ ❖ Fischer saját kezével 307. válogatott szavakat írt öszsze, mellyekkel ugyan azon dolognak jegyzését: a’ [...] Magyaroknál, Grúsoknál, Samojedoknál, Morduánoknál [...] öszsze hasonlítá (1823 Pázmándi Horvát Endre C5554, 6) | [a kormányzó] Madatov tábornok által [...] a gruzok felkelését elfojtá (1896 PallasLex. CD02) | Kaukázusi fajták v. rasszok alatt csak az ott lakó népeket, mint a cserkeszeket, csecsenceket, leszgheket, georgiaiakat v. grúzokat és osszéteket értik (1914 RévaiNagyLex. C5707, 368) | A paradicsomi gondtalanság sohasem adatott meg a grúzoknak. Történelmük folyamán szüntelen harcban álltak az idegen hódítókkal (1991 Bíró Margit CD17).

1a. ’e néphez tartozó személy’ ❖ a’ többi Persák és Grúzok elsőben megakarták várni ezen próba’ kimenetelét [ti. hogy társaik mennyi idő alatt érnek a Dunán Trapezuntba] (1836 Hasznos Mulatságok C8344, 394) | [Oroszországban él] 1 millio cserkesz, grusz ’stb.; és kinek jutott eszébe Oroszországban kárhoztatni azt, hogy az igazgatás, az iskolák nyelve az orosz (1844 Pesti Hírlap CD61) | A petrográdi szovjet élén a zord grúz, Cskejdze, megkapta a maga társait (1918 Várnai Dániel CD10) | Ha grúzzal nyílt utcán találkoznak, magyarul beszélgessenek, ha kérdeznek valamit, tört oroszsággal kérdezősködjenek (2010 Huszár Tibor 3159003, 250).

2. (Nyelvt is) ’e nép által beszélt, a kaukázusi nyelvcsalád kartvél csoportjába tartozó nyelv(járás)’ ❖ Indogermán nyelvek. Ennek a nyelvcsaládnak ágai a germán (német, angol, svéd, dán, holland és flamm), a román-görög (olasz, spanyol, portugál, asztur, francia, provánszi, katalán, vallon, román, rétoromán, latin, turlán és uj-görög); […] az iráni (uj-perzsa, afgán, lezg, gruz, kurd, pustuk, osszét stb. és az örmény) (1898 Budapesti Hírlap júl. 4. C4745, 7) | [a] grúznak vannak régi emlékei és magasabb igényű irodalmi fejlettsége (1937 Zsirai Miklós 9805001, 21) | A déli nyelvek összefoglaló saját neve kartveli. Ez áll a grúzból és két tőle kevéssé különböző változatából: megrel (migrel) és csán vagy láz (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

J: georgiai.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.