bessenyő - lásd alakváltozatként az alábbi szócikkben
besenyő melléknév és főnév
besnyő I. 11C13 II. 1C (rég)
bessenyő I. 11C13 II. 1C (rég)
I. melléknév 11C13
1. (Tört)
a 9–12. században Dél-Oroszország, majd Moldva területén élt, a 11. században részben a Kárpát-medencében letelepült török nyelvű nomád 〈nép(csoport)
5 adat
1a.
e népből való 〈eredet, származás〉, ill. e néphez tartozó, ilyen származású 〈személy, csoport〉
5 adat
2.
E néppel kapcs.
2a.
e nép által létrehozott, készített, ill. művelt, folytatott v. haszn.
2 adat
2b.
e népre v. tagjaira jellemző, náluk szokásos
4 adat
2c.
e néppel megeső, történő, ill. e nép körében zajló, általa megvalósuló
6 adat
3. (Nyelvt is)
e nép által beszélt, a török nyelvcsaládba tartozó 〈nyelv〉, ill. ilyen nyelvű 〈szó, mű〉
5 adat
4.
(jellemzően) e nép által lakott 〈terület〉, ill. e területen levő v. ott végbemenő, bekövetkező
6 adat
5.
e nép szervezett közössége által létrehozott, ahhoz tartozó, arra jellemző, ill. abban vmilyen szerepet, funkciót betöltő 〈személy, intézmény stb.〉
6 adat
6.
e népre, annak vmely közösségére, tagjaira, ill. annak nyelvére, kultúrájára stb. vonatk., azt érintő, azzal foglalkozó
3 adat
II. főnév 1C
1. (hat ne-vel, rendsz. tbsz-ban)
a 9–12. században Dél-Oroszország, majd Moldva területén élt, a 11. században részben a Kárpát-medencében letelepült török nyelvű nomád nép(csoport)
5 adat
1a.
e néphez tartozó személy, kül. férfi
5 adat
2. (rég, ritk, tréf is)
〈durcáskodó, mérgelődő, elégedetlenkedő ember megnevezéseként〉
3 adat
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.