cof (3A1) l. copf

copf fn 3A1caf (rég) , caff (rég) , cap (rég) , capf (rég) , cof (rég)

1. (a tarkón) szalaggal, csattal stb. összefogott, gyakr. befont haj (mint hajviselet)’ ❖ a haját Pántlikába tzaffba viseli (1775 Magyar Nyelv C5904, 222) | a férfiak meghagyván nőni a hajakat, amennyire nőhetett, azt háromágúlag befonták vagy pedig pántlikába betekerték, és ezt capnak (Haarzopf) nevezték (1823 Fogarasi Sámuel 7109001, 67) | [Bözse] erősen lesimított haja egy vékonyka copfba van fonva (1931 Kassák Lajos 9314010, 16) | ötvenhat éves, őszülő haját copfban viselő filmes veterán (1995 Magyar Hírlap CD09).

2. (rég) ’〈a francia forradalomig a 18. század férfidivatjában:〉 hátul szalaggal összefogott, es. befont, kétoldalt csigákba fésült paróka’ ❖ [a börtönbe zárt haditanácsost] tzafnélkül, vasban Utszát sepreni szemléltük (1786 Magyar Kurír C6329, 7) | Egy ember, ki czopfot, parókát, loknit, hacheet mandulatortát és almásbélest egyaránt jelesen készít (1879 Mátrai Betegh Béla¹ C3056, 50) | [a 18. század közepén] már a magyar és erdélyi urak is hordták a rizsporos parókát, copfot, méghozzá nemcsak a nyugatias ruhákhoz, hanem a magyaros öltözethez is (1998 Tóth István György CD17).

3. (rég, pejor) ’elavult, túlhaladott, kül. bürokratikus formaság’ ❖ azt hittem, hogy egy öreg katona, nemcsak a czopfot és a schlendriánt [= rutinszerű eljárásmódot], hanem a hadi élet legfőbb tényezőjét a kemény szigort is, át hozza magával a régi rendszerből (1848 Kossuth Hírlapja C0235, 528) | A régi orvosok között nem egy […] czoától nem távozik s mind annak ellensége, a mi modern (1884 Erdélyi Gyula C1621, 24) | [A francia forradalom eltörölte] az ember egyéniségét lekötő copfot, az érvényesülésnek ezer akadályát (1903 Prohászka Ottokár 8378005, 305) | [a kártyalapokon] ügyesen rajzolt szatírikus képek űznek gúnyt 1848 forradalmi szellemében a cenzurából, a hivatali copfból, a reakcióból (1938 Kolb Jenő CD52).

3a. (rég, gúny v. tréf) ’túlhaladott nézeteihez görcsösen ragaszkodó (idős) személy’ ❖ A király … bézárta előttünk atyai szivének kapuját, … a német zopfok szinte kiviritottak nyájas pillanatainak sugárinál (1848 Március Tizenötödike C3027, 671) | a modern kollégák végre egy vén czopf tanácsát is meg akarják hallgatni (1882 Bartalus István C0845, 72).

4. (Műv) ’〈a 18. század második felében, kül. az építészetben és az iparművészetben:〉 a rokokót felváltó, antikizáló, jellegzetes motívumaként copfszerű füzérdíszt alkalmazó művészeti stílus; copfstílus’ ❖ [a hadviselés] a barock és czopf, a rococo tekercses korszakában már csupa czikornyává és játékká lesz, mint akár a művészet akkori gyakorlata (1879 Ipolyi Arnold CD57) | A copf nagyrészt a Mária Terézia s József császár idejében épült protestáns templomokat jellemezte; a klasszicizmus azonban kihatott a kastélyok építkezésén keresztül a polgári házak, sőt gazdag paraszti porták stílusára is (1980 Szombathy Viktor 1149001, 21).

4a. (jelzőként) ’erre a stílusra jellemző 〈motívum〉’ ❖ [az ún. felső-magyarországi reneszánsz] a XVII. sz. vége felé barokk, a következő században rokokó és copf elemeket fölvéve, szinte a XIX. sz.-ig virágzott (1915 RévaiNagyLex. C5709, 180) | A copf jegyek alapján […] 1780–1790 között festhette [a képeket az ismeretlen festő] (1970 Mórotz László CD52).

4b. (jelzőként) ’ebben a stílusban készült 〈mű(alkotás)〉’ ❖ A csapodi templom copf szószéke (1976 Katona Imre CD52) | augsburgi copf cserépkályha (1998 Lakáskultúra CD39) | copf homlokzattal (2000 Magyar Hírlap CD09).

4c. (jelzőként) ’ennek a stílusnak a jegyeit mutató’ ❖ a barok- és czopf-irány nincs eléggé képviselve (1860 Ormós Zsigmond C3366, 165) | a régi bazilika helyére épült s most lebontott czopf-izlésű egyház építésekor a hajdani bazilika alapjait merőben felforgatták (1868 Századok CD57) | [Kozma Lajos] nem a tulajdonképpeni népművészet motívumaiból alakít, hanem annak […] a barokkal vegyült változatából. A magyar copf-korszak sújtásos, vitézkötéses, mézeskalácsszíves ornamentum-kincséből (1926 Elek Artúr CD10).

ÖE: ~szalag, ~viselés, ~viselet.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.; IdSz.

cof lásd copf
copf főnév 3A1
caf 3A1 (rég)
caff 3A1 (rég)
cap 3A1 (rég)
capf 3A1 (rég)
cof 3A1 (rég)
1.
(a tarkón) szalaggal, csattal stb. összefogott, gyakr. befont haj (mint hajviselet)
a haját Pántlikába tzaffba viseli
(1775 Magyar Nyelv)
a férfiak meghagyván nőni a hajakat, amennyire nőhetett, azt háromágúlag befonták vagy pedig pántlikába betekerték, és ezt capnak (Haarzopf) nevezték
(1823 Fogarasi Sámuel)
[Bözse] erősen lesimított haja egy vékonyka copfba van fonva
(1931 Kassák Lajos)
ötvenhat éves, őszülő haját copfban viselő filmes veterán
(1995 Magyar Hírlap)
2. (rég)
〈a francia forradalomig a 18. század férfidivatjában:〉 hátul szalaggal összefogott, es. befont, kétoldalt csigákba fésült paróka
[a börtönbe zárt haditanácsost] tzafnélkül, vasban Utszát sepreni szemléltük
(1786 Magyar Kurír)
Egy ember, ki czopfot, parókát, loknit, hacheet mandulatortát és almásbélest egyaránt jelesen készít
(1879 Mátrai Betegh Béla¹)
[a 18. század közepén] már a magyar és erdélyi urak is hordták a rizsporos parókát, copfot, méghozzá nemcsak a nyugatias ruhákhoz, hanem a magyaros öltözethez is
(1998 Tóth István György)
3. (rég, pejor)
elavult, túlhaladott, kül. bürokratikus formaság
azt hittem, hogy egy öreg katona, nemcsak a czopfot és a schlendriánt [= rutinszerű eljárásmódot], hanem a hadi élet legfőbb tényezőjét a kemény szigort is, át hozza magával a régi rendszerből
(1848 Kossuth Hírlapja)
A régi orvosok között nem egy […] czoától nem távozik s mind annak ellensége, a mi modern
(1884 Erdélyi Gyula)
[A francia forradalom eltörölte] az ember egyéniségét lekötő copfot, az érvényesülésnek ezer akadályát
(1903 Prohászka Ottokár)
[a kártyalapokon] ügyesen rajzolt szatírikus képek űznek gúnyt 1848 forradalmi szellemében a cenzurából, a hivatali copfból, a reakcióból
(1938 Kolb Jenő)
3a. (rég, gúny v. tréf)
túlhaladott nézeteihez görcsösen ragaszkodó (idős) személy
A király … bézárta előttünk atyai szivének kapuját, … a német zopfok szinte kiviritottak nyájas pillanatainak sugárinál
(1848 Március Tizenötödike)
a modern kollégák végre egy vén czopf tanácsát is meg akarják hallgatni
(1882 Bartalus István)
4. (Műv)
〈a 18. század második felében, kül. az építészetben és az iparművészetben:〉 a rokokót felváltó, antikizáló, jellegzetes motívumaként copfszerű füzérdíszt alkalmazó művészeti stílus; copfstílus
[a hadviselés] a barock és czopf, a rococo tekercses korszakában már csupa czikornyává és játékká lesz, mint akár a művészet akkori gyakorlata
(1879 Ipolyi Arnold)
A copf nagyrészt a Mária Terézia s József császár idejében épült protestáns templomokat jellemezte; a klasszicizmus azonban kihatott a kastélyok építkezésén keresztül a polgári házak, sőt gazdag paraszti porták stílusára is
(1980 Szombathy Viktor)
4a. (jelzőként)
erre a stílusra jellemző 〈motívum〉
[az ún. felső-magyarországi reneszánsz] a XVII. sz.század vége felé barokk, a következő században rokokó és copf elemeket fölvéve, szinte a XIX. sz.század-ig virágzott
(1915 RévaiNagyLex.)
A copf jegyek alapján […] 1780–1790 között festhette [a képeket az ismeretlen festő]
(1970 Mórotz László)
4b. (jelzőként)
ebben a stílusban készült 〈mű(alkotás)
A csapodi templom copf szószéke
(1976 Katona Imre)
augsburgi copf cserépkályha
(1998 Lakáskultúra)
copf homlokzattal
(2000 Magyar Hírlap)
4c. (jelzőként)
ennek a stílusnak a jegyeit mutató
a barok- és czopf-irány nincs eléggé képviselve
(1860 Ormós Zsigmond)
a régi bazilika helyére épült s most lebontott czopf-izlésű egyház építésekor a hajdani bazilika alapjait merőben felforgatták
(1868 Századok)
[Kozma Lajos] nem a tulajdonképpeni népművészet motívumaiból alakít, hanem annak […] a barokkal vegyült változatából. A magyar copf-korszak sújtásos, vitézkötéses, mézeskalácsszíves ornamentum-kincséből
(1926 Elek Artúr)
ÖE: copfszalag, copfviselés, copfviselet
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.; IdSz.

Beállítások