csalfa mn és fn
I. mn 16A
1. ’olyan 〈személy〉, aki viselkedésével maga iránt szerelmet, vágyat ébreszt vkiben, de azt (tartósan) nem viszonozza’ ❖ A tsalfa Özvegy, vagy a’ Temperamentomok (1805 Farkas Károly C2558, 530) | Hő imádód s kedvelőd elhagytad, Szívedet te ismét másnak adtad, Engem elfeledve, csalfa lény! (1838 Petőfi Sándor C3508, 245) | Ha gondolt volna rám, ha álmodott volna rólam, akkor eljött volna… Csalfa volt, Szindbád, mint mindig (1911 Krúdy Gyula CD54) | jámbor emberek, akik engedték, hogy a csalfa nők elcsábítsák őket (1989 HaagLex. ford. CD1208).
1a. (vál) ’ilyen személyre jellemző 〈viselkedés, megnyilvánulás〉’ ❖ Csalfán bíztató ſzerelme meg-reſtle, meg-hle, Tégedet le-vete (1793 Pálóczi Horváth Ádám 7143005, 78) | Érezte, hogy nem hagyhatja el álnokul, csalfa módon, hálátlanul, hanem inkább megmondja a szemébe őszintén, hogy nem tud, nem akar a felesége lenni (1894 Mikszáth Kálmán CD04) | Achill csak őt leste – az egyetlent Pest összes hölgyei között, akinek […] egyedül volt hullámos haja, behízelgő hangja, csalfa mosolya, mindent ígérő tekintete (1920 Krúdy Gyula CD54) | csalfán ámít tekintetével. Mi haszna belőle, ha gyötri a más szívét a hűtlensége által? (1958 Franyó Zoltán ford. 9158004, 13).
2. (/vál) ’félrevezető, megtévesztő, ill. hamis látszatot v. illúziót keltő 〈dolog〉’ ❖ ne biztassuk magunkat tsalfa reménségekkel (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0808, 133) | csalfa hegy ám az [ti. a Vojvodásza], mert aljából a tető közelben tetszett s midőn már fenn hivők magunkat: im egy szikla lépcsőzet zárta el a tovább lovagolhatást (1869 Orbán Balázs 8340010, 142) | minden mérték csalfa az emberek és dolgok megitélésében (1884 Beksics Gusztáv C0903, 299) | Bűvös körömből nincsen mód kitörnöm, csak nyílam szökhet rajta át: a vágy – de jól tudom, vágyam sejtése csalfa (1909 Babits Mihály CD01) | [1938 után] Magyarország és benne Sopron is még néhány évig a látszólagos védettség csalfa hitében élt (1969 Becht Rezső CD52) | A játékost, amelynek kerettörténete Dosztojevszkij életének négy hetét meséli el, kosztümös életrajzi filmként kínálják a csalfa katalógusok (1998 Magyar Hírlap CD09).
2a. (/vál) ’változékonysága miatt kiszámíthatatlan, ill. a várakozástól, az elképzelésektől eltérően alakuló 〈sors, jövő stb.〉’ ❖ Haj! bizony itt gonoszúl vezet ismét csalfa szerencsém (1823–1824 Vörösmarty Mihály 8524376, 120) | csalfa sors (1878 Győry Vilmos ford.–Shakespeare CD11) | A jelen biztos volt és nyugodt, de a csalfa jövő ott nyugtalankodott már a mélyén (1938 Korunk Szava 2131001, 426).
3. (rég) ’másokat szándékosan megtévesztő, becsapó 〈személy〉, ill. ilyen személyekből álló 〈csoport〉’ ❖ [a nép] alattomban egy tsalfa Demagóga’ vagy despóta Monárkha’ ſzabad-tetſzés hatalmának eſzközévé, de végre áldozattyává-is tétetdik (1792 Magyar Múzeum ford. 7448023, 456) | Semmi hitelt nem adok néked, mert tsalfa ’s hazug vagy (1799 Baróti Szabó Dávid 7021034, 128) | [Zalán] lángra kapó mérgét nevelé a csalfa görögség, Mely a bolgárokkal együtt jött víni segédűl (1822 Vörösmarty Mihály CD01) | törvényszegő, kötelezettséget nem ismerő kalmár, hamis mértékkel mérő üzér, csalfa pénzváltó (1886 Jókai Mór CD18).
3a. (rég) ’ilyen személyre jellemző v. valló 〈megnyilvánulás, cselekedet〉’ ❖ László! vitéz ifjú! kinek drága vére Oly gyászos éjt hozott magyarok egére, Ó! miért ügyeltél mások intésére, Frigytörést javallók csalfa beszédére! (1789 Batsányi János 7023013, 21) | Tanítsatok tehát Ti már gyermekkorunkban mindenek előtt igazságszeretést ’s a’ csalfa, hazug Szó ’s Tett gyülöletére (1830 Széchenyi István CD1501) | Ne hagyatkozz csalfán szerzett kincseidre, a haragnak napján nem veszed hasznukat (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201).
3b. (rég) ’a valóságnak nem megfelelő, hamis, hazug’ ❖ A’ jobb valóság téged elkerűl; Mert számkivetve lesz szegény szivedből, Hol csalfa vád, és rosz hitel lakik (1826 Vörösmarty Mihály 8524395, 142) | A’ képmútatók nem elégednek meg avval, hogy ők gonoszok […]; ők még jóknak kivánnak tartatni, ’s csalfa erényességökkel azt teszik, hogy az emberek többé a’ valódinak sem hisznek (1846 Bölcsesség gyöngyei ford. 8241001, 139) | Nehogy [a lány] boszúja és nem pihenő szava Az összes várost csalfa hirrel töltse be (1879 Csiky Gergely ford.–Szophoklész C1313, 255) | [Temetvényi] magányos, álmatlan óráiban összeállít csalfa vagyoni mérlegeket, felbecsülve fekvő birtokait eszményi árakra (1881 Jókai Mór C2302, 246).
II. fn 6A (rég)
’vkinek a vesztére kitervelt helyzet, kelepce’ ❖ Oh szerelemnek nem merlek nevezni! mert az én tsal-fám által esél-meg te is (1775 Kónyi János ford.–Gessner C2732, 33) | Állj-meg kérlek; mert ha futásnak rugaszkodol, azonnal tsal-fámba esel (1796 Karádi István ford. C2490, 16) | nyúgott Kunoknak nem vélt tsalfát vessen (1809 György László C1969, 49).
Sz: csalfás, csalfaság.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.