egyszerű mn és fn 

I. mn 18C

1. ’〈az összetettel v. a kettőssel szemben is:〉 egy v. kevés összetevőből, elemből álló, fölépítését, szerkezetét tekintve nem összetett v. nem tagolt(, ezért könnyen kezelhető v. könnyen elkészíthető) 〈dolog, tárgy, anyag stb.〉’ ❖ Azon nevettséges és súlyos pántzélyok, a’ mellybe korábban az asszonyok betsiptettek, egyszer’smind olly fáradságosok az elkészíttésre, hogy maga az ember jól el nem készíthette. A’ mostani korzettek ellenben (vállak) olly egyszerüek, hogy tsak egy kis gondosság mellett is a’ dolgot igen jó véggel ellehet végezni (1830 Némethy József ford. 8333004, 74) | Egyszerüeknek nevezzük mind azon testeket, mellyeket a hatalmunkban levő vegyészi erők által másnemü részekre bontani nem tudunk. Illy testek példáúl az arany, réz, higany, ólom, kén (1844 Nendtvich Károly 8330001, 1) | sárga, többnyire egyszerü virága belől gyakran piros bársonynemű (1847 Peregriny Elek 8360017, 342) | egyszerű s összetett csürlőded [= rombusz alakú] alakzatok (1884 Ipolyi Arnold 8197005, 436) | A levélen rendesen egy nyelet és rajta álló egy lemezt különböztetünk meg; ez az egyszerű levél; ha közös nyélen több lemez fejlődik, az összetett levél keletkezik (1902 Wagner János CD35) | az ajtón oly gyenge és egyszerü a zár, hogy ezek az üzletek könnyen zsákmányul kinálkoznak [a betörőknek] (1917 Budapesti Hírlap 2102002, 12) | Néhány, szabadszemmel egyszerűnek látszó, valójában kettőscsillagot pedig komponenseire bonthatunk (1930 Lassovszky Károly 9382001, 279) | Az ú. n. egyszerű fehérjék csak szénből hidrogénből, oxigénből, nitrogénből és kénből állanak; némely összetett fehérjében még foszfort, vasat és jódot is találunk (1949 Bognár Rezső C5305, 66) | Most már mindenevő vagyok, és legalább úgy szeretek sütni, mint főzni, főleg egyszerű ételeket (1998 Magyar Hírlap CD09) | egyszerű vagy kettős nagypecsétet (2001 C. Tóth Norbert CD58).

1a. (Nyelvt is) ’〈gyakr. az összetettel szemben:〉 olyan 〈nyelvi kifejezés, írásjel stb.〉, amely a jelzett szóval megnevezett egységtípusból csak egyet tartalmaz’ ❖ miért festjük az eggyszer hangot két betvel (1808 Magyar régiségek C2535, 18) | az elegyült hangban, a’ két egyszerü mássalhangzó, nem csak egymásmellett mondatik-ki, hanem valosággal egyé olvad (1839 Szász Károly¹ 8425001, 38) | [A főnevek lehetnek] egyszerü nevek, p. o. erény, ember […]. Összetett nevek, mint: város-ház, ország-gyülés (1842 Táncsics Mihály C4629, 9) | sok tárggyal bővített egyszerű mondatot (1953 Márki János–Koncz Endre 1101001, 47) | Az oldalon találtam 17 mondategészt, köztük 4 egyszerű és 13 összetett mondatot (1991 Bencze Lóránt 2036003, 305).

1b. (Nyelvt) ’az az 〈igeidő〉, amelyet egyetlen szóalak, nem pedig összetett igealak jelöl’ ❖ Az egyszerű félmult (1843 Fogarasi János 8144003, 247) | Az egyszerű mult idő bevégzett és ráviteltelen időt jelent, p. o. este szinházban voltam, aztán a bálba mentem s reggelig mulattam (1843 Fogarasi János 8144003, 247) | Egyszerű jelen és egyszerű múlt idők esetében, amikor másik segédige nincs a mondatban (I love you; She saw him there), jelen időben do (egyes szám harmadik személyben does), múlt időben did segédigét kell használni ahhoz, hogy kérdést tehessünk fel (2000 Magyar Hírlap CD09) | egyszerű jövőidővel (2000 Magyar Hírlap CD09).

1c. (kissé rég, Pénz) ’egyszeres 〈könyvelés(i mód)〉’ ❖ Az egyszerü könyvvitelre (einfache Buchhalterey) elegendő egy számviteli főkönyv (Hauptbuch), első feljegyzési könyv (Journal) és pénztárkönyv (Cassabuch) (1844 Pesti Hírlap CD61) | Az egyszerü számvitel szerint szerkesztett főkönyvben (1894 PallasLex. CD02) | egyszerű könyvvitelre és egyszerű mérlegbeszámolóra jogosultak azok a gazdálkodók, akik éves árbevételükben két éven keresztül az 50 millió forintos értékhatárt nem lépik át (1991 Országgyűlési Napló CD62).

2. ’kevés lépésből v. mozzanatból álló, nem bonyolult 〈eljárás, cselekvés v. folyamat〉, ill. ilyen, ezért könnyen áttekinthető, nem szövevényes, gyakr. lineáris 〈eseménysor, történet, struktúra stb.〉’ ❖ Az ő [ti. az asztalos] mestersége egyszerű, de a makk-evést elhagyott ember nélkűle nem lehet (1825 Fáy András¹ 8139002, 328) | az emberi társaság eredeti egyszerű viszonyai (1844 Tóth Lőrinc 8490013, 86) | A husvét megünneplése különösen az első és második évszázban igen egyszerü volt (1875 Simén Domokos 8642001, 352) | A meséknek szövevénye rendkívül egyszerű. Egy cselszövény, egy titok, amelynek nyitját keresik, egy ötlet, amely fordulatra hoz mindent (1917 Schöpflin Aladár 9590005, 45) | Mindezt a jelenséget egyszerübb volna a szociológia nyelvén elmondani (1947 Illyés Gyula 2055001, 5) | egyszerű motívumok osztinátószerű ismétlése (1955 Kodály Zoltán 9341026, 466) | a munkafeladat viszonylag egyszerű, könnyen megtanulható (1991 Havas Gábor 2003035, 16) | a bonyolult tartalom egyszerű bemutatására (2002 Természet Világa CD50).

2a. ’olyan 〈elvont dolog, gondolat, megnyilvánulás, jelenség stb.〉, amelynek érzékelése, felfogása, megértése, ill. megoldása, megválaszolása stb. nem jár nehézséggel, könnyen megy v. kézenfekvő’ ❖ A’ planum egyszerű (simplex) ’s jól általgondolt legyen, mellyben a’ Poéta mindent előre elnézett, elkészitett (1814 Erdélyi Múzeum C0118, 159) | egyszerü igazság (1834–1837 Széchenyi István 8429021, 124) | Ezt a levegőben repdeső szép természeti tüneményt, bolygó tüzet Laczi bácsi lidércznek nevezi. Pedig ennek igen egyszerü magyarázata van (1886 Sirisaka Andor 8408011, 43) | rég feledett, okos és egyszerü ötletek (1910 Kaffka Margit 9290051, 49) | A kérdés nem olyan egyszerű (1945 Illyés Gyula 9274069, 26) | egyszerű matematikai összefüggés (1973 Antal László–Lotz János ford.–Lotz 1096001, 25) | egyszerű, hétköznapi tapasztalatra (1990 Újlaki Gabriella 2029019, 553) | Bármennyire egyszerű feltételnek tűnik is, a legkevésbé sem könnyű bizonyítani valaminek az eladhatatlanságát (1997 Országgyűlési Napló CD62).

2b. (Pol is) ’〈rendsz. többes választásnál, szavazásnál: a választóknak, szavazóknak〉 az a 〈része〉, amely legnagyobb számban választott v. szavazott azonos módon, ill. az a 〈viszony〉, amelyben az így választók, szavazók a többiekhez képest vannak, v. az a 〈helyzet〉, amely az így leadott szavazatokat jellemzi’ ❖ Lónyay elhatározottan ellenzé, hogy az elmarasztásra egyszerü többség elegendőnek nyilatkoztattassék (1836 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | A democratia ugy a hogy most értik és gyakorolják, az egész nép kormánya a nép egyszerü többsége által kizárólag képviselve (1867 Jánosi Ferenc ford.–Mill 8205005, 132) | Mivel azonban egyes kerületekben a leadott szavazatok száma nem érte el az ötezret, a kommün érvényesitette az egyszerü szótöbbséggel szerzett mandátumokat is (1932 e. Németh Andor 9480002, 102) | Most az egységes javaslat egyszerű többséget igénylő részét teszem fel szavazásra (2000 Országgyűlési Napló CD62).

3. ’díszítés, cifraság nélküli, nem hivalkodó, ill. közönséges, nem különleges(, ezért rendsz. kevésbé értékes, kevésbé drága, könnyebben hozzáférhető) 〈dolog, anyag stb.〉’ ❖ Pyramis kell, nem Római ízlésű eggyszerű Monumentum [Csokonai Vitéz Mihály sírjára] (1806 Kazinczy Ferenc C2557, 311) | a’ főkötők, a’ mellyekben ki kell menni, nem lehetnek olly igen egyszerük, mint azok, a’ mellyekben a’ reggeli foglalatosság a’ házban és a’ konyhában elvégeztetik (1830 Némethy József ford. 8333003, 56) | az óra 11-et kongott a falú egyszerű tornyában (1842 Hasznos Mulatságok 8629003, 151) | még a paraplija sem selyem, hanem csak egyszerű organtin (1885 Mikszáth Kálmán 8312146, 111) | [a csatába] nemcsak a nemes paripa megy el, hanem az egyszerű konflisló is elmenne (1920 Nagy Lajos 9472023, 48) | hogyan lehet az egyszerű szobanövényekből ötletes, személyre szóló ajándékot készíteni (1998 Új Könyvek CD29) | olcsó, egyszerű építőanyagokat (1999 Lakáskultúra CD39) | Míg a 18. században a szász udvar könyveit fényűzően díszítették, II. (Porosz) Frigyes csak egyszerű, aranyozott kerettel díszíttette könyvtárának darabjait (2004 Magyar István ford.–Funke² 3216002, 431).

3a. ’sallangmentes, hétköznapi stílusú, közérthető 〈szóbeli v. írásbeli megnyilvánulás〉, ill. ilyen 〈írásmű〉’ ❖ Te, édes barátom, felejtetni kívánod halottidat, és még nagy reményű mostohád emlékezetének sem szentelted azt az igen szép egyszerű felyűlírást és a’ hasonlóképpen szép alcaicust, nehogy Hitvesed fájdalmai újúljanak (1806 Kazinczy Ferenc C2557, 323) | Nem vagyok olly hiú, hogy a’ Barcsay’ kövét az én soraim által véljem méltóan megtisztelve, de óhajtanám, hogy az írás rajta minél egyszerűbb (simple) légyen (1808 Kazinczy Ferenc C2558, 493) | Kimondom, igen, Nem holmi cikornya-beszéddel, De az érzés egyszerü hangján (1844 Petőfi Sándor C3506, 137) | E hymnuszok nyelve ódon, egyszerű, emelkedettség nélküli (1881 Szász Károly² 8426057, 22) | Egyszerű, közérthetőnek vélt szólások (1953 Márki János–Koncz Endre 1101001, 18) | stílusa egyszerű, érthető, világos (1992 Knausz Imre 2050012, 84).

3b. ’a maga természetes, eredeti valójában létező, ill. természetes módon megnyilvánuló v. működő, nem mesterkélt v. mesterséges’ ❖ Gessner, az aranykornak ama’ kedvencz Arcásza, kinek ecsetje olly szelíd, egyszerű hív és gyönyör képekben festi a’ Természetet (1814 Helmeczy Mihály C2564, 535) | Semmi sincs az egész képen, a’ mi a’ leggyakorlottabb szemet is sérthetné, mert nem a’ mesterkélésnek sok bajba kerűlt munkája, hanem a’ bizonyos egyszerű ízlésnek a’ kövön való önkéntes bájló megjelenése (1822 Igaz Sámuel C2571, 522) | vigan élvezve fesztelen társalkodásunk, egyszerű de való örömeit (1841 Kovács Pál² 8251002, 191) | a természet tüneményei a régi ember egyszerű lelkét bámulatra ragadták (1882 Vámbéry Ármin 8507008, 314) | A falusi egyszerű csendéletre még most is mindig örömmel gondolok vissza (1887 e. Podmaniczky Frigyes 8370002, 133) | [az élet] az egyszerű természetnek hátat fordított és tőle eltávozva uj medret ásott magának a földön (1904 ÓkoriLex. CD28) | [az ún. Schullandheimek] a gyerekek számára az adott természeti környezethez igazodó fizikai és szellemi tevékenységek széles skáláját biztosították […]. E mozgalom mögött világosan megfogalmazott reformpedagógiai elvek és célok álltak: az egészséges, egyszerű, sokoldalú ember nevelése (1992 Hortobágyi Katalin 2050011, 75) | [Mikszáth Kálmán műveiben] a főszereplő kisemberek többsége egyszerű gondolkodású, őszinte és erkölcsileg teljesen tiszta figura (2000 Magyar Hírlap CD09).

3c. ’őszinte, nyílt, ill. nem megjátszott, tettetés, színlelés nélküli’ ❖ A nyílt, egyszerű Hűség nem ismer áltatást (1839 Vörösmarty Mihály ford.–Shakespeare CD11) | [Liszt] egyszerű és őszinte szerénysége (1912–1913 Zichy Géza 8538024, 16) | Ha otthon vagyunk szobánkban, hol minden butornak s minden szinnek külön és csak miránk vonatkozó jelentősége van: arcunk egyszerüvé és komollyá lesz s ellágyulnak a póz vonásai (1914 Karinthy Frigyes 9309012, 36) | nem túl mélyen ülő szeme egyszerű nyíltságát (1956 Bernáth Aurél 9052011, 171).

4. ’szerényebb igényeket támasztó, az ilyen igényekhez, körülményekhez alkalmazkodó 〈személy〉, ill. ilyen igényekre valló, nem hivalkodó 〈élet(mód), környezet stb.〉’ ❖ Egyszerü a német mindenben, s csendesen örvend, Egyet ölel mindig, s állhatatos szerető (1811 Berzsenyi Dániel CD01) | A’ mindennapi életben, kivált 2-dik házassága előtt igen egyszerü-, sok magánosoknál egyszerűbb vólt a’ király, de annál pompásabb, minden korabeli uralkodóknál pompásabb, valahányszor közönségesen, mint nemzete’ képviselője lépett fel (1837 Péczely József 8359006, 361) | egyszerű polgári tisztességben nevelt édes gyermeke (1841 Teleki László² 8473003, 134) | [Radó Bálint] egyszerű, mint egy askéta, mély érzelmű, mint egy próféta, és nyugalmas, mint a tiszta lelkiismeret (1882 Szathmáry Károly 8428008, 13) | A köznemesség életmódja nagyon egyszerű, mert nem vágyódik fényesebb után s mert hiányzik a fényüzés feltétele, a pénz (1888 Grünwald Béla 8165002, 105) | az egyszerűbb háztartás több női munkaerőt kívánt (1911 Kaffka Margit 9290054, 142) | A kastélyok, patrícius házak bútorzata kezdetben még viszonylag egyszerű maradt, a reneszánsz fényűzést leginkább a falakat borító festett kárpitok, a nemes fémből való házi felszerelés, az ékszerek, ötvöstárgyak, legfinomabb külföldi ruhaanyagok […] jelentették (1964 Klaniczay Tibor CD53).

4a. ’átlagos, a hozzá hasonlók köréből nem kiemelkedő, ill. társadalmi, gazdasági, tanultsági tekintetben alacsonyabb réteghez tartozó v. vmely rétegen belül alul álló 〈személy〉’ ❖ Nevetséges volna az egyszerü társaságban a’ legnagyobb Luxust választani (1830 Némethy József ford. 8333003, 58) | egyszerű és szegény de jó erkölcsű népek (1833 Berzsenyi Dániel 8054201, 151) | Jézust is hamarább megértették az egyszerü halászok és vámszedők, mint a nagy tudományu zsidó főpapság (1875 Raffaj Domokos 8642001, 346) | Szemére vetik [Gambettának], hogy egyszerű képviselő létére miniszterek társaságában utazta be az országot s miniszterekkel korteskodott (1881 Kalocsai Néplap 8639001, 337) | Egyszerű szabó négy polgárival (1955 Tatay Sándor 9704003, 363) | Az egyszerű ember életében a sorkatonai szolgálat során szerzett tapasztalat hagyta a legmélyebb nyomokat (1992 Deák István 2058005, 226).

4b. ’ilyen társadalmi rétegben való 〈születés, nevel(ked)és〉, ill. arra jellemző 〈állapot, helyzet〉’ ❖ végre teljesedést ért az isteni végezés, ’s valaha már ezen alacsony, eggyszerű ’s szegény állapotból kikelhetsz mellyben iúságod’ szép szakát kénytelen valál eltölteni (1815 Kazinczy Ferenc ford.–Gessner C2525, 257) | mily fáradsággal iparkodik az emir mindazt megakadályozni, a mi népét azon szerény s egyszerű helyzetéből kiemelhetné, melyben mainapig, véleménye szerint, boldognak érzi magát (1865 Vámbéry Ármin 8507014, 175) | Egyszerű nevelésű és alacsony származású ember (1914 Karinthy Frigyes ford.–Swift 9309082, 186) | [Dózsa Pál] egyszerű származású, kemény, erős férfi, aki nyomorúságos sorból, sok viszontagságon át küzdötte föl magát vállalata élére (1947 Rónay György 9573086, 236) | Séga egyszerű születésű, de oly erős, oly bátor, oly merész, hogy ő lesz a főnök nemsokára (1960 Magyar Nemzet okt. 25. C0355, 7).

5. ’minden egyéb (járulékos v. kiegészítő elem, tulajdonság, képesség stb.) nélkül levő v. megjelenő 〈elvont dolog〉’ ❖ A’ pénznek mint ércznek szintúgy vagyon ára, mint akármi más árulmánynak; ezen kívül még egy értéke van, melly abban áll, hogy más árulmányok értékének jele lehet; és ha a’ pénz csupán csak egyszerű árulmány volna, kétségkívül sokat vesztene böcséböl (1833 Rédly Károly ford.–Montesquieu 8320005, 244) | az alanyi fogalomnak és tárgyának egyszerü azonossága (1843 Purgstaller József 8351006, 173) | A gándharva-házasság tisztán a szív és kölcsönös akarat házassága, minden szertartás nélkül, a két fél egyszerű megegyezése által meg van kötve, – de azért törvényes és kötelező (1881 Szász Károly² 8426059, 116) | A szaruhártya ilyetén vizsgálására nem elégséges az egyszerű megnézés (1890 Csapodi István 8080001, 5) | egyszerü tényeket mondok el, hogy mit bizonyitanak, nem tudom (1915 Karinthy Frigyes 9309026, 165) | a munkásosztály forradalmi világnézete nem szűkíthető le a tőkés és munkás egyszerű ellentétére (1946 Lukács György² 9405005, 43) | A könyv több volt, mint egyszerű leírás (2009 Torma Péter ford.–Larsson 3321001, 169).

5a. (kissé rég, Posta) ’minden többletszolgáltatás nélkül feladott 〈postai küldemény〉’ ❖ a titoknokhoz küldendő egyszerű levélben (1847 Hetilap CD61) | Portomentes egyszerü levél (1897 PallasLex. CD02) | a hitelező (feladó) e lapot egyszerű levélként adja fel; ajánlás vagy expressz kézbesítés ki nem köthető (1922 RévaiNagyLex. C5711, 634) | az egyezményes országok között az egyszerű levél (20 gr.) 25 centime [lehet] (1927 RévaiNagyLex. C5716, 704).

5b. (-en raggal hsz-szerűen, mellékhangsúllyal) ’〈annak kif-ére, hogy a beszélő nem akar többet v. mást állítani, mint az utána következő hangsúlyos (szerkezetes) mondatrész〉’ ❖ Az első kötetben, mellyet azért nem neveztem a’ Hitel első részének – a’ mi tán minden taglalattul megmentett volna, hanem csak egyszerűen Hitelnek, mert illyesben előre megkötni magamat resteltem (1831 Széchenyi István CD1501) | egyszerűen azon álláspont magyarázatára akarok szorítkozni (1868 Eötvös József 8126054, 400) | Tibor iránt elnézőbb volt, mint rendesen; számításból-e vagy pedig egyszerüen közönyből, azért, mert nem törődik vele, nem ide tartozik (1884 Reviczky Gyula 8392097, 245) | Mennyi értékes etnológiai anyag pusztult el így, mennyinek veszett ki még az emléke is amiatt, hogy a görög és római ember a maga fajtáján kívüli emberiséget egyszerűen a barbárok színtelen tömegébe sorolta (1910 Katona Lajos 8227001, 62) | Nem egyszerűen a kulturális értékek rendeződnek át, hanem a kultúra fogalmát alkotó konstelláció maga inog (1991 Dolinszky Miklós 2016023, 397).

5c. (-en raggal hsz-szerűen) ’a körülményeket figyelembe nem véve, ill. minden teketória, körülményeskedés v. formaság nélkül’ ❖ A magvaszakadás iránti pontot egyszerüen kihagyatni kivánja, ha az eladhatja szabadon telekbeli tulajdonát, a kinek fia van, még inkább az, kinek nincs, mert a vér csak elsőb tekintetet érdemel (1833 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | a szerb kormány nem sokat törődött e biztosítással, az albánokat az új kerületekből egyszerűen kikergette s a mohammedánok földbirtokait jobbára elkobozta és szerb adófizetőknek adta el (1884 Hunfalvy János 8191004, 202) | pont azelőtt egy perccel öltöztem föl, hogy benyitott. Mert [a nő] nem kopogtatott. Egyszerűen benyitott (1934 Kolozsvári Grandpierre Emil 9343001, 150) | számunkra nagyon nehéz megérteni azt, hogy egy törvényt annak elfogadása után egyszerűen semmibe vegyenek (1991 Upor Péter 2003032, 14).

5d. (-en raggal hsz-szerűen) ’〈annak kif-ére, hogy az utána következő állításhoz, ítélethez stb. nem férhet kétség〉’ ❖ Nem is lehet nem helyesleni, hogy azok, kik az adót kivetik, becses személyöket alóla bölcsen elvonják, mert a’ dolog egyszerűen természetes, és semmi mélységes combinatiót nem kiván (1842 Pesti Hírlap CD61) | az állandóság föltételei egyszerüen ugyanazok, melyek a haladásé, csakhogy kisebb mértékben (1867 Jánosi Ferenc ford.–Mill 8205004, 25) | Asszonyom, ez a zsarolási eset egyszerüen szenzációs (1903 Molnár Ferenc² 9453010, 20) | Meg kell végre őszintén mondanom: én ettől a maga egész politikai érdeklődésétől egyszerűen kétségbe vagyok esve (1930 Zilahy Lajos 9799001, 39) | A speciális iskolákban ugyanis egyszerűen nem jut idő a diákok humán-etikai nevelésére (1991 N. Sándor László 2037015, 1502).

6. (-en raggal hsz-szerűen) (kissé rég) ’〈gyakr. a kettőssel szemben:〉 egyszer(i módon), egyszeresen’ ❖ illő hogy ha különben a per oly természetü hogy nem jár kőtség megtéritésével, a makacs allperes a költséget egyszerün, ha pedig annak megtérítésével különben is tartoznék, kettőztetve legyen köteles megfizetni (1834 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | A’ szabad embert sértő, vétkezik, de csak egyszerüen; – a’ nem szabad embert sértő, tizszeresen bűnös (1837 Vajda Péter 8504019, 74) | oly csőcselék nép iránt mint a magyar csak gyűlöletet, sőt utálatot érezhet, oly nép iránt mondom, mely Felséged ellen nemcsak egyszerűen, de duplán szemtelenkedett csatázkodni (1857 Széchenyi István CD1501) | Pest közepén végig egy hegyes cölöpökből vert palánk, a Dunáig kettős sorban, a Duna-parton végig egyszerűen (1869 Jókai Mór CD18) | Differenciális szivattyu, Carret és Marshalltól eredő szerkezet, melynek egyszerüen szivó és kettősen nyomó hatása van (1893 PallasLex. CD02) | [a csigaház] színe szarusárga és vörösbarna közt változik, héja vonalkázott vagy bordázott, utolsó kanyarulata egyszerűen vagy kettősen tarajos (1943 Soós Lajos CD25).

II. fn 1C1

1. ’egy v. kevés elemből álló, nem összetett v. (részekre) nem tagolt, ill. díszítés, cifraság nélküli külső megjelenés, forma, szerkezet stb., ill. felépítésében, megjelenésében, formájában ilyen (elvont) dolog, tárgy’ ❖ A’ mi a’ Bálöltözeteket illeti, a’ környülállások itt is igen nagy külömbséget határoznak meg; és így egyszerűkre, félékességekre és tökélletes ékességekre lehetne elosztani (1830 Némethy József ford. 8333003, 56) | Lyrai költésünk elhagydogálja a’ dagályt ’s érzelgést, mellyben fúladozott, ’s jobb példányok’ nyomán, az egyszerűhöz, népihez simúl (1837 Figyelmező C6730, 43) | Lamarck (1744–1829.) az egyszerűtől az összetetthez vezető fejlődés (tökéletesedés) belső erejében és a szervek használata vagy nem használata által előidézett (közvetett) alkalmazkodásban látja a fajok természettörvényét (lamarckizmus) (1926 TolnaiÚjLex. C5719, 174) | A tipológiai módszert a 19. sz. második felében a régészet alakította ki. A tipológiai módszer kialakulásának idején a vizsgált tárgyak, jelenségek, alkotások stb. az egyszerűtől a bonyolult felé vivő sorozataiból evoluciós következtetéseket vontak le (1982 NéprajziLex. CD47) | A középpadkát oltárnak nevezték, ennek elölnézete az egyszerűtől a rendkívül tagolt formáig igen változatos (2000 Tóth Ferenc CD36).

2. ’kevés lépésből, mozzanatból álló, nem bonyolult eljárás, folyamat, jelenség v. nehézséggel nem járó, könnyen áttekinthető feladat, probléma stb., ill. vminek nem bonyolult, könnyen áttekinthető v. nehézséggel nem járó volta’ ❖ az iró a tartalom szerint kisebb-nagyobb részekre tagolta az anyagot; az egyszerűnél kezdve halad a bonyolultabb részekhez; a fontost kiemeli, a kevésbbé fontost csak mellékesen tárgyalja vagy egészen mellőzi (1897 Riedl Frigyes 8393010, 28) | Szigorúan érvényesülnie kell a fogalmazás tanításában a fokozatosság, az egyszerűtől a bonyolult felé haladás, a részenként, fokonként, való begyakorlás elvének (1953 Márki János–Koncz Endre 1101001, 34) | A tranzakciók az egyszerűtől a közepesen összetettig változhatnak (1998 Byte Magazin CD38).

3. ’a maga természetes, eredeti valójában létező, nem mesterkélt v. mesterséges dolog, jelenség, érzés, életforma stb.’ ❖ Ügyvéd sem lesz a fiam, hogy az igazságnak, az egyszerűnek, úntalan szempontokat keresgessen, s feléje irányozzon, de melléje csapjon (1825 Fáy András¹ 8139002, 322) | [az új drámaíró iskola realista stílusa] az egyszerűt, igazat, a mesterkéletlent igyekszik szavalásba és előadásba önteni (1836–1837 Garay János CD53) | Valami egészen világosat és egészen egyszerűt érzek e percben és lehet, hogy a nagy dolgok így kezdődnek (1927 Marsovszky Miklós CD10) | A néprajz előtérbe kerülése összefüggött a városiasodás előrehaladásával is: szerepet játszott benne […] a kapitalista társadalom növekvő életritmusától az „egyszerűhöz”, az „ősihez” való menekvés is (1977 NéprajziLex. CD47) | a főhős igyekezete, hogy ebben a roppant bonyolult dologban felfedezzen valami egyszerűt és tisztát, végül is a halálhoz vezet (1999 Magyar Hírlap CD09).

Vö. CzF. egyszėrű · egyszėrü, egyszėrűen, egyszėrűleg; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

egyszerű melléknév és főnév
I. melléknév 18C
1.
〈az összetettel v. a kettőssel szemben is:〉 egy v. kevés összetevőből, elemből álló, fölépítését, szerkezetét tekintve nem összetett v. nem tagolt(, ezért könnyen kezelhető v. könnyen elkészíthető) 〈dolog, tárgy, anyag stb.〉
Azon nevettséges és súlyos pántzélyok, a’ mellybe korábban az asszonyok betsiptettek, egyszer’smind olly fáradságosok az elkészíttésre, hogy maga az ember jól el nem készíthette. A’ mostani korzettek ellenben (vállak) olly egyszerüek, hogy tsak egy kis gondosság mellett is a’ dolgot igen jó véggel ellehet végezni
(1830 Némethy József ford.)
Egyszerüeknek nevezzük mind azon testeket, mellyeket a hatalmunkban levő vegyészi erők által másnemü részekre bontani nem tudunk. Illy testek példáúl az arany, réz, higany, ólom, kén
(1844 Nendtvich Károly)
sárga, többnyire egyszerü virága belől gyakran piros bársonynemű
(1847 Peregriny Elek)
egyszerű s összetett csürlőded [= rombusz alakú] alakzatok
(1884 Ipolyi Arnold)
A levélen rendesen egy nyelet és rajta álló egy lemezt különböztetünk meg; ez az egyszerű levél; ha közös nyélen több lemez fejlődik, az összetett levél keletkezik
(1902 Wagner János)
az ajtón oly gyenge és egyszerü a zár, hogy ezek az üzletek könnyen zsákmányul kinálkoznak [a betörőknek]
(1917 Budapesti Hírlap)
Néhány, szabadszemmel egyszerűnek látszó, valójában kettőscsillagot pedig komponenseire bonthatunk
(1930 Lassovszky Károly)
Az ú. n.úgy nevezett egyszerű fehérjék csak szénből hidrogénből, oxigénből, nitrogénből és kénből állanak; némely összetett fehérjében még foszfort, vasat és jódot is találunk
(1949 Bognár Rezső)
Most már mindenevő vagyok, és legalább úgy szeretek sütni, mint főzni, főleg egyszerű ételeket
(1998 Magyar Hírlap)
egyszerű vagy kettős nagypecsétet
(2001 C. Tóth Norbert)
1a. (Nyelvt is)
〈gyakr. az összetettel szemben:〉 olyan 〈nyelvi kifejezés, írásjel stb.〉, amely a jelzett szóval megnevezett egységtípusból csak egyet tartalmaz
miért festjük az eggyszer hangot két betvel
(1808 Magyar régiségek)
az elegyült hangban, a’ két egyszerü mássalhangzó, nem csak egymásmellett mondatik-ki, hanem valosággal egyé olvad
(1839 Szász Károly¹)
[A főnevek lehetnek] egyszerü nevek, p. o.példának okáért erény, ember […]. Összetett nevek, mint: város-ház, ország-gyülés
(1842 Táncsics Mihály)
sok tárggyal bővített egyszerű mondatot
(1953 Márki János–Koncz Endre)
Az oldalon találtam 17 mondategészt, köztük 4 egyszerű és 13 összetett mondatot
(1991 Bencze Lóránt)
1b. (Nyelvt)
az az 〈igeidő〉, amelyet egyetlen szóalak, nem pedig összetett igealak jelöl
Az egyszerű félmult
(1843 Fogarasi János)
Az egyszerű mult idő bevégzett és ráviteltelen időt jelent, p. o.példának okáért este szinházban voltam, aztán a bálba mentem s reggelig mulattam
(1843 Fogarasi János)
Egyszerű jelen és egyszerű múlt idők esetében, amikor másik segédige nincs a mondatban (I love you; She saw him there), jelen időben do (egyes szám harmadik személyben does), múlt időben did segédigét kell használni ahhoz, hogy kérdést tehessünk fel
(2000 Magyar Hírlap)
egyszerű jövőidővel
(2000 Magyar Hírlap)
1c. (kissé rég, Pénz)
egyszeres 〈könyvelés(i mód)
Az egyszerü könyvvitelre (einfache Buchhalterey) elegendő egy számviteli főkönyv (Hauptbuch), első feljegyzési könyv (Journal) és pénztárkönyv (Cassabuch)
(1844 Pesti Hírlap)
Az egyszerü számvitel szerint szerkesztett főkönyvben
(1894 PallasLex.)
egyszerű könyvvitelre és egyszerű mérlegbeszámolóra jogosultak azok a gazdálkodók, akik éves árbevételükben két éven keresztül az 50 millió forintos értékhatárt nem lépik át
(1991 Országgyűlési Napló)
2.
kevés lépésből v. mozzanatból álló, nem bonyolult 〈eljárás, cselekvés v. folyamat〉, ill. ilyen, ezért könnyen áttekinthető, nem szövevényes, gyakr. lineáris 〈eseménysor, történet, struktúra stb.〉
Az ő [ti. az asztalos] mestersége egyszerű, de a makk-evést elhagyott ember nélkűle nem lehet
(1825 Fáy András¹)
az emberi társaság eredeti egyszerű viszonyai
(1844 Tóth Lőrinc)
A husvét megünneplése különösen az első és második évszázban igen egyszerü volt
(1875 Simén Domokos)
A meséknek szövevénye rendkívül egyszerű. Egy cselszövény, egy titok, amelynek nyitját keresik, egy ötlet, amely fordulatra hoz mindent
(1917 Schöpflin Aladár)
Mindezt a jelenséget egyszerübb volna a szociológia nyelvén elmondani
(1947 Illyés Gyula)
egyszerű motívumok osztinátószerű ismétlése
(1955 Kodály Zoltán)
a munkafeladat viszonylag egyszerű, könnyen megtanulható
(1991 Havas Gábor)
a bonyolult tartalom egyszerű bemutatására
(2002 Természet Világa)
2a.
olyan 〈elvont dolog, gondolat, megnyilvánulás, jelenség stb.〉, amelynek érzékelése, felfogása, megértése, ill. megoldása, megválaszolása stb. nem jár nehézséggel, könnyen megy v. kézenfekvő
A’ planum egyszerű (simplex) ’s jól általgondolt legyen, mellyben a’ Poéta mindent előre elnézett, elkészitett
(1814 Erdélyi Múzeum)
egyszerü igazság
(1834–1837 Széchenyi István)
Ezt a levegőben repdeső szép természeti tüneményt, bolygó tüzet Laczi bácsi lidércznek nevezi. Pedig ennek igen egyszerü magyarázata van
(1886 Sirisaka Andor)
rég feledett, okos és egyszerü ötletek
(1910 Kaffka Margit)
A kérdés nem olyan egyszerű
(1945 Illyés Gyula)
egyszerű matematikai összefüggés
(1973 Antal László–Lotz János ford.Lotz)
egyszerű, hétköznapi tapasztalatra
(1990 Újlaki Gabriella)
Bármennyire egyszerű feltételnek tűnik is, a legkevésbé sem könnyű bizonyítani valaminek az eladhatatlanságát
(1997 Országgyűlési Napló)
2b. (Pol is)
〈rendsz. többes választásnál, szavazásnál: a választóknak, szavazóknak〉 az a 〈része〉, amely legnagyobb számban választott v. szavazott azonos módon, ill. az a 〈viszony〉, amelyben az így választók, szavazók a többiekhez képest vannak, v. az a 〈helyzet〉, amely az így leadott szavazatokat jellemzi
Lónyay elhatározottan ellenzé, hogy az elmarasztásra egyszerü többség elegendőnek nyilatkoztattassék
(1836 Kossuth Lajos összes munkái)
A democratia ugy a hogy most értik és gyakorolják, az egész nép kormánya a nép egyszerü többsége által kizárólag képviselve
(1867 Jánosi Ferenc ford.Mill)
Mivel azonban egyes kerületekben a leadott szavazatok száma nem érte el az ötezret, a kommün érvényesitette az egyszerü szótöbbséggel szerzett mandátumokat is
(1932 e. Németh Andor)
Most az egységes javaslat egyszerű többséget igénylő részét teszem fel szavazásra
(2000 Országgyűlési Napló)
3.
díszítés, cifraság nélküli, nem hivalkodó, ill. közönséges, nem különleges(, ezért rendsz. kevésbé értékes, kevésbé drága, könnyebben hozzáférhető) 〈dolog, anyag stb.〉
Pyramis kell, nem Római ízlésű eggyszerű Monumentum [Csokonai Vitéz Mihály sírjára]
(1806 Kazinczy Ferenc)
a’ főkötők, a’ mellyekben ki kell menni, nem lehetnek olly igen egyszerük, mint azok, a’ mellyekben a’ reggeli foglalatosság a’ házban és a’ konyhában elvégeztetik
(1830 Némethy József ford.)
az óra 11-et kongott a falú egyszerű tornyában
(1842 Hasznos Mulatságok)
még a paraplija sem selyem, hanem csak egyszerű organtin
(1885 Mikszáth Kálmán)
[a csatába] nemcsak a nemes paripa megy el, hanem az egyszerű konflisló is elmenne
(1920 Nagy Lajos)
hogyan lehet az egyszerű szobanövényekből ötletes, személyre szóló ajándékot készíteni
(1998 Új Könyvek)
olcsó, egyszerű építőanyagokat
(1999 Lakáskultúra)
Míg a 18. században a szász udvar könyveit fényűzően díszítették, II. (Porosz) Frigyes csak egyszerű, aranyozott kerettel díszíttette könyvtárának darabjait
(2004 Magyar István ford.Funke²)
3a.
sallangmentes, hétköznapi stílusú, közérthető 〈szóbeli v. írásbeli megnyilvánulás〉, ill. ilyen 〈írásmű〉
Te, édes barátom, felejtetni kívánod halottidat, és még nagy reményű mostohád emlékezetének sem szentelted azt az igen szép egyszerű felyűlírást és a’ hasonlóképpen szép alcaicust, nehogy Hitvesed fájdalmai újúljanak
(1806 Kazinczy Ferenc)
Nem vagyok olly hiú, hogy a’ Barcsay’ kövét az én soraim által véljem méltóan megtisztelve, de óhajtanám, hogy az írás rajta minél egyszerűbb (simple) légyen
(1808 Kazinczy Ferenc)
Kimondom, igen, Nem holmi cikornya-beszéddel, De az érzés egyszerü hangján
(1844 Petőfi Sándor)
E hymnuszok nyelve ódon, egyszerű, emelkedettség nélküli
(1881 Szász Károly²)
Egyszerű, közérthetőnek vélt szólások
(1953 Márki János–Koncz Endre)
stílusa egyszerű, érthető, világos
(1992 Knausz Imre)
3b.
a maga természetes, eredeti valójában létező, ill. természetes módon megnyilvánuló v. működő, nem mesterkélt v. mesterséges
Gessner, az aranykornak ama’ kedvencz Arcásza, kinek ecsetje olly szelíd, egyszerű hív és gyönyör képekben festi a’ Természetet
(1814 Helmeczy Mihály)
Semmi sincs az egész képen, a’ mi a’ leggyakorlottabb szemet is sérthetné, mert nem a’ mesterkélésnek sok bajba kerűlt munkája, hanem a’ bizonyos egyszerű ízlésnek a’ kövön való önkéntes bájló megjelenése
(1822 Igaz Sámuel)
vigan élvezve fesztelen társalkodásunk, egyszerű de való örömeit
(1841 Kovács Pál²)
a természet tüneményei a régi ember egyszerű lelkét bámulatra ragadták
(1882 Vámbéry Ármin)
A falusi egyszerű csendéletre még most is mindig örömmel gondolok vissza
(1887 e. Podmaniczky Frigyes)
[az élet] az egyszerű természetnek hátat fordított és tőle eltávozva uj medret ásott magának a földön
(1904 ÓkoriLex.)
[az ún. Schullandheimek] a gyerekek számára az adott természeti környezethez igazodó fizikai és szellemi tevékenységek széles skáláját biztosították […]. E mozgalom mögött világosan megfogalmazott reformpedagógiai elvek és célok álltak: az egészséges, egyszerű, sokoldalú ember nevelése
(1992 Hortobágyi Katalin)
[Mikszáth Kálmán műveiben] a főszereplő kisemberek többsége egyszerű gondolkodású, őszinte és erkölcsileg teljesen tiszta figura
(2000 Magyar Hírlap)
3c.
őszinte, nyílt, ill. nem megjátszott, tettetés, színlelés nélküli
A nyílt, egyszerű Hűség nem ismer áltatást
(1839 Vörösmarty Mihály ford.Shakespeare)
[Liszt] egyszerű és őszinte szerénysége
(1912–1913 Zichy Géza)
Ha otthon vagyunk szobánkban, hol minden butornak s minden szinnek külön és csak miránk vonatkozó jelentősége van: arcunk egyszerüvé és komollyá lesz s ellágyulnak a póz vonásai
(1914 Karinthy Frigyes)
nem túl mélyen ülő szeme egyszerű nyíltságát
(1956 Bernáth Aurél)
4.
szerényebb igényeket támasztó, az ilyen igényekhez, körülményekhez alkalmazkodó 〈személy〉, ill. ilyen igényekre valló, nem hivalkodó 〈élet(mód), környezet stb.〉
Egyszerü a német mindenben, s csendesen örvend, Egyet ölel mindig, s állhatatos szerető
(1811 Berzsenyi Dániel)
A’ mindennapi életben, kivált 2-dik házassága előtt igen egyszerü-, sok magánosoknál egyszerűbb vólt a’ király, de annál pompásabb, minden korabeli uralkodóknál pompásabb, valahányszor közönségesen, mint nemzete’ képviselője lépett fel
(1837 Péczely József)
egyszerű polgári tisztességben nevelt édes gyermeke
(1841 Teleki László²)
[Radó Bálint] egyszerű, mint egy askéta, mély érzelmű, mint egy próféta, és nyugalmas, mint a tiszta lelkiismeret
(1882 Szathmáry Károly)
A köznemesség életmódja nagyon egyszerű, mert nem vágyódik fényesebb után s mert hiányzik a fényüzés feltétele, a pénz
(1888 Grünwald Béla)
az egyszerűbb háztartás több női munkaerőt kívánt
(1911 Kaffka Margit)
A kastélyok, patrícius házak bútorzata kezdetben még viszonylag egyszerű maradt, a reneszánsz fényűzést leginkább a falakat borító festett kárpitok, a nemes fémből való házi felszerelés, az ékszerek, ötvöstárgyak, legfinomabb külföldi ruhaanyagok […] jelentették
(1964 Klaniczay Tibor)
4a.
átlagos, a hozzá hasonlók köréből nem kiemelkedő, ill. társadalmi, gazdasági, tanultsági tekintetben alacsonyabb réteghez tartozó v. vmely rétegen belül alul álló 〈személy〉
Nevetséges volna az egyszerü társaságban a’ legnagyobb Luxust választani
(1830 Némethy József ford.)
egyszerű és szegény de jó erkölcsű népek
(1833 Berzsenyi Dániel)
Jézust is hamarább megértették az egyszerü halászok és vámszedők, mint a nagy tudományu zsidó főpapság
(1875 Raffaj Domokos)
Szemére vetik [Gambettának], hogy egyszerű képviselő létére miniszterek társaságában utazta be az országot s miniszterekkel korteskodott
(1881 Kalocsai Néplap)
Egyszerű szabó négy polgárival
(1955 Tatay Sándor)
Az egyszerű ember életében a sorkatonai szolgálat során szerzett tapasztalat hagyta a legmélyebb nyomokat
(1992 Deák István)
4b.
ilyen társadalmi rétegben való 〈születés, nevel(ked)és〉, ill. arra jellemző 〈állapot, helyzet〉
végre teljesedést ért az isteni végezés, ’s valaha már ezen alacsony, eggyszerű ’s szegény állapotból kikelhetsz mellyben iúságod’ szép szakát kénytelen valál eltölteni
(1815 Kazinczy Ferenc ford.Gessner)
mily fáradsággal iparkodik az emir mindazt megakadályozni, a mi népét azon szerény s egyszerű helyzetéből kiemelhetné, melyben mainapig, véleménye szerint, boldognak érzi magát
(1865 Vámbéry Ármin)
Egyszerű nevelésű és alacsony származású ember
(1914 Karinthy Frigyes ford.Swift)
[Dózsa Pál] egyszerű származású, kemény, erős férfi, aki nyomorúságos sorból, sok viszontagságon át küzdötte föl magát vállalata élére
(1947 Rónay György)
Séga egyszerű születésű, de oly erős, oly bátor, oly merész, hogy ő lesz a főnök nemsokára
(1960 Magyar Nemzet okt. 25.)
5.
minden egyéb (járulékos v. kiegészítő elem, tulajdonság, képesség stb.) nélkül levő v. megjelenő 〈elvont dolog〉
A’ pénznek mint ércznek szintúgy vagyon ára, mint akármi más árulmánynak; ezen kívül még egy értéke van, melly abban áll, hogy más árulmányok értékének jele lehet; és ha a’ pénz csupán csak egyszerű árulmány volna, kétségkívül sokat vesztene böcséböl
(1833 Rédly Károly ford.Montesquieu)
az alanyi fogalomnak és tárgyának egyszerü azonossága
(1843 Purgstaller József)
A gándharva-házasság tisztán a szív és kölcsönös akarat házassága, minden szertartás nélkül, a két fél egyszerű megegyezése által meg van kötve, – de azért törvényes és kötelező
(1881 Szász Károly²)
A szaruhártya ilyetén vizsgálására nem elégséges az egyszerű megnézés
(1890 Csapodi István)
egyszerü tényeket mondok el, hogy mit bizonyitanak, nem tudom
(1915 Karinthy Frigyes)
a munkásosztály forradalmi világnézete nem szűkíthető le a tőkés és munkás egyszerű ellentétére
(1946 Lukács György²)
A könyv több volt, mint egyszerű leírás
(2009 Torma Péter ford.Larsson)
5a. (kissé rég, Posta)
minden többletszolgáltatás nélkül feladott 〈postai küldemény〉
a titoknokhoz küldendő egyszerű levélben
(1847 Hetilap)
Portomentes egyszerü levél
(1897 PallasLex.)
a hitelező (feladó) e lapot egyszerű levélként adja fel; ajánlás vagy expressz kézbesítés ki nem köthető
(1922 RévaiNagyLex.)
az egyezményes országok között az egyszerű levél (20 gr.gramm) 25 centime [lehet]
(1927 RévaiNagyLex.)
5b. (-en raggal hsz-szerűen, mellékhangsúllyal)
〈annak kif-ére, hogy a beszélő nem akar többet v. mást állítani, mint az utána következő hangsúlyos (szerkezetes) mondatrész〉
Az első kötetben, mellyet azért nem neveztem a’ Hitel első részének – a’ mi tán minden taglalattul megmentett volna, hanem csak egyszerűen Hitelnek, mert illyesben előre megkötni magamat resteltem
(1831 Széchenyi István)
egyszerűen azon álláspont magyarázatára akarok szorítkozni
(1868 Eötvös József)
Tibor iránt elnézőbb volt, mint rendesen; számításból-e vagy pedig egyszerüen közönyből, azért, mert nem törődik vele, nem ide tartozik
(1884 Reviczky Gyula)
Mennyi értékes etnológiai anyag pusztult el így, mennyinek veszett ki még az emléke is amiatt, hogy a görög és római ember a maga fajtáján kívüli emberiséget egyszerűen a barbárok színtelen tömegébe sorolta
(1910 Katona Lajos)
Nem egyszerűen a kulturális értékek rendeződnek át, hanem a kultúra fogalmát alkotó konstelláció maga inog
(1991 Dolinszky Miklós)
5c. (-en raggal hsz-szerűen)
a körülményeket figyelembe nem véve, ill. minden teketória, körülményeskedés v. formaság nélkül
A magvaszakadás iránti pontot egyszerüen kihagyatni kivánja, ha az eladhatja szabadon telekbeli tulajdonát, a kinek fia van, még inkább az, kinek nincs, mert a vér csak elsőb tekintetet érdemel
(1833 Kossuth Lajos összes munkái)
a szerb kormány nem sokat törődött e biztosítással, az albánokat az új kerületekből egyszerűen kikergette s a mohammedánok földbirtokait jobbára elkobozta és szerb adófizetőknek adta el
(1884 Hunfalvy János)
pont azelőtt egy perccel öltöztem föl, hogy benyitott. Mert [a nő] nem kopogtatott. Egyszerűen benyitott
(1934 Kolozsvári Grandpierre Emil)
számunkra nagyon nehéz megérteni azt, hogy egy törvényt annak elfogadása után egyszerűen semmibe vegyenek
(1991 Upor Péter)
5d. (-en raggal hsz-szerűen)
〈annak kif-ére, hogy az utána következő állításhoz, ítélethez stb. nem férhet kétség〉
Nem is lehet nem helyesleni, hogy azok, kik az adót kivetik, becses személyöket alóla bölcsen elvonják, mert a’ dolog egyszerűen természetes, és semmi mélységes combinatiót nem kiván
(1842 Pesti Hírlap)
az állandóság föltételei egyszerüen ugyanazok, melyek a haladásé, csakhogy kisebb mértékben
(1867 Jánosi Ferenc ford.Mill)
Asszonyom, ez a zsarolási eset egyszerüen szenzációs
(1903 Molnár Ferenc²)
Meg kell végre őszintén mondanom: én ettől a maga egész politikai érdeklődésétől egyszerűen kétségbe vagyok esve
(1930 Zilahy Lajos)
A speciális iskolákban ugyanis egyszerűen nem jut idő a diákok humán-etikai nevelésére
(1991 N. Sándor László)
6. (-en raggal hsz-szerűen) (kissé rég)
〈gyakr. a kettőssel szemben:〉 egyszer(i módon), egyszeresen
illő hogy ha különben a per oly természetü hogy nem jár kőtség megtéritésével, a makacs allperes a költséget egyszerün, ha pedig annak megtérítésével különben is tartoznék, kettőztetve legyen köteles megfizetni
(1834 Kossuth Lajos összes munkái)
A’ szabad embert sértő, vétkezik, de csak egyszerüen; – a’ nem szabad embert sértő, tizszeresen bűnös
(1837 Vajda Péter)
oly csőcselék nép iránt mint a magyar csak gyűlöletet, sőt utálatot érezhet, oly nép iránt mondom, mely Felséged ellen nemcsak egyszerűen, de duplán szemtelenkedett csatázkodni
(1857 Széchenyi István)
Pest közepén végig egy hegyes cölöpökből vert palánk, a Dunáig kettős sorban, a Duna-parton végig egyszerűen
(1869 Jókai Mór)
Differenciális szivattyu, Carret és Marshalltól eredő szerkezet, melynek egyszerüen szivó és kettősen nyomó hatása van
(1893 PallasLex.)
[a csigaház] színe szarusárga és vörösbarna közt változik, héja vonalkázott vagy bordázott, utolsó kanyarulata egyszerűen vagy kettősen tarajos
(1943 Soós Lajos)
II. főnév 1C1
1.
egy v. kevés elemből álló, nem összetett v. (részekre) nem tagolt, ill. díszítés, cifraság nélküli külső megjelenés, forma, szerkezet stb., ill. felépítésében, megjelenésében, formájában ilyen (elvont) dolog, tárgy
A’ mi a’ Bálöltözeteket illeti, a’ környülállások itt is igen nagy külömbséget határoznak meg; és így egyszerűkre, félékességekre és tökélletes ékességekre lehetne elosztani
(1830 Némethy József ford.)
Lyrai költésünk elhagydogálja a’ dagályt ’s érzelgést, mellyben fúladozott, ’s jobb példányok’ nyomán, az egyszerűhöz, népihez simúl
(1837 Figyelmező)
Lamarck (1744–1829.) az egyszerűtől az összetetthez vezető fejlődés (tökéletesedés) belső erejében és a szervek használata vagy nem használata által előidézett (közvetett) alkalmazkodásban látja a fajok természettörvényét (lamarckizmus)
(1926 TolnaiÚjLex.)
A tipológiai módszert a 19. sz.század második felében a régészet alakította ki. A tipológiai módszer kialakulásának idején a vizsgált tárgyak, jelenségek, alkotások stb.s a többi az egyszerűtől a bonyolult felé vivő sorozataiból evoluciós következtetéseket vontak le
(1982 NéprajziLex.)
A középpadkát oltárnak nevezték, ennek elölnézete az egyszerűtől a rendkívül tagolt formáig igen változatos
(2000 Tóth Ferenc)
2.
kevés lépésből, mozzanatból álló, nem bonyolult eljárás, folyamat, jelenség v. nehézséggel nem járó, könnyen áttekinthető feladat, probléma stb., ill. vminek nem bonyolult, könnyen áttekinthető v. nehézséggel nem járó volta
az iró a tartalom szerint kisebb-nagyobb részekre tagolta az anyagot; az egyszerűnél kezdve halad a bonyolultabb részekhez; a fontost kiemeli, a kevésbbé fontost csak mellékesen tárgyalja vagy egészen mellőzi
(1897 Riedl Frigyes)
Szigorúan érvényesülnie kell a fogalmazás tanításában a fokozatosság, az egyszerűtől a bonyolult felé haladás, a részenként, fokonként, való begyakorlás elvének
(1953 Márki János–Koncz Endre)
A tranzakciók az egyszerűtől a közepesen összetettig változhatnak
(1998 Byte Magazin)
3.
a maga természetes, eredeti valójában létező, nem mesterkélt v. mesterséges dolog, jelenség, érzés, életforma stb.
Ügyvéd sem lesz a fiam, hogy az igazságnak, az egyszerűnek, úntalan szempontokat keresgessen, s feléje irányozzon, de melléje csapjon
(1825 Fáy András¹)
[az új drámaíró iskola realista stílusa] az egyszerűt, igazat, a mesterkéletlent igyekszik szavalásba és előadásba önteni
(1836–1837 Garay János)
Valami egészen világosat és egészen egyszerűt érzek e percben és lehet, hogy a nagy dolgok így kezdődnek
(1927 Marsovszky Miklós)
A néprajz előtérbe kerülése összefüggött a városiasodás előrehaladásával is: szerepet játszott benne […] a kapitalista társadalom növekvő életritmusától az „egyszerűhöz”, az „ősihez” való menekvés is
(1977 NéprajziLex.)
a főhős igyekezete, hogy ebben a roppant bonyolult dologban felfedezzen valami egyszerűt és tisztát, végül is a halálhoz vezet
(1999 Magyar Hírlap)
Vö. CzF. egyszėrű · egyszėrü, egyszėrűen, egyszėrűleg; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások