bizalmas mn és fn 

I. mn 15A

1. (bizalmon és őszinteségen alapuló,) bensőséges, közeli 〈kapcsolat v. viszony〉’ ❖ Hozz egy geniet bizalmas érintkezésbe az iúsággal, s iú lesz, mint maga az iúság (1837–1842 Bajza József C0716, 48) | én a’ királlyal igen bizalmas lábon állok (1845 Szilágyi Sándor ford.–Gutzkow C4026, 34) | Miklóssal napról-napra bizalmasabb viszonyba léptem, de Matild iránti szerelméről sem többet, sem kevesebbet nem tudhattam meg tőle (1872 Prém József 8377021, 124) | bizalmas családi körben (1890 Szőts Pál C4067, 38) | bizalmas kettesben (1947 Rónay György 9573085, 231) | [az őrök] csak olyan rabbal tartottak fenn bizalmasabb kapcsolatot, akiről biztosan tudták, hogy megbízható (1978 Fehérváry István 1047001, 134).

1a. ’vki iránt bizalommal viseltető v. vkinek a bizalmát élvező (és vele bensőséges kapcsolatban levő) 〈személy〉’ ❖ Thiers egyik bizalmas párthivét veszté el (1841 Pesti Hírlap CD61) | Podjebrad bizalmas tanácsosa (1879 Egyetemes Filológiai Közlöny C0098, 2) | Sondra egyre bizalmasabb volt hozzá, immár mások jelenlétében is és nyíltan kereste az alkalmat, hogy Clyde-dal együtt lehessen (1952 Németh Andor ford.–Dreiser 9480005, 5) | Ady olyan bensőségesen bizalmas volt édesanyjával, hogy bizonyára föltárta neki érzelmeit (1980 Kovalovszky Miklós 9362001, 62).

1b. ’bensőséges, közeli kapcsolatot, viszonyt tükröző, ilyen viszonyra jellemző v. abban szokásos, ill. vki, vmi iránti bizalmat kifejező 〈érzés, állapot, megnyilvánulás stb.〉’ ❖ Theátrom-óta mind inkább távozott a’ bízalmas szerelem’ angyala párunktól (1832 Fáy András¹ C1704, 43) | Forró kézszoritást váltottunk Gyulával, s fél óra mulva a bizalmas te czimmel üdvözlők egymást (1847 Pesti Divatlap C5841, 1640) | némi tájékozást véve magának azon bizalmas helyzetből, melyben őrnagyát a küldött nő mellett találta (1850 Jókai Mór CD18) | Bizalmasan karon fogott (1894 Heltai Jenő 9239019, 52) | ezt ki merte mondani bizalmas közlés során (1989 Polcz Alaine 1120003, 275) | a közel-keleti béketárgyalás is megmutatta, hogy csak a rendkívül bizalmas légkörben folytatott megbeszéléseknek lehet gyümölcsük (1997 Magyar Hírlap CD09).

1c. (Nyelvt is) ’a társalgási nyelvre jellemző, közvetlen, familiáris 〈stílus〉, ill. e stílushoz, stílusréteghez tartozó, a választékosabb v. hivatalos érintkezésben nem haszn. 〈szó, kifejezés, szöveg〉’ ❖ Ha tréfás beszéd közt olykoron bizalmas Szót ejtünk: rá szörnyü szentes képet vágnak [a szép hölgyek] (1841–1853 Losonczy László 8277027, 114) | Egyes szók száműzve vannak az irodalomból, pl. izé. A hát (nohát) szócskát is csak bizalmasabb előadásba valónak tartjuk; a hászen (= hát hiszen) alak is póriasnak tetszik (1895 Négyesy László 8329001, 209) | Ez a bizalmas kifejezés: rágja a fülem (pl. kéréssel stb.) szintén számos balkáni párhuzamra talál (1947 Gáldi László 9167002, 11) | [a szavak mellől] gyakran hiányzik a stilisztikai minősítés, a szóhangulat megjelölése. Érthetetlen az ilyen kvalifikáló kategóriák elmaradása: költői, újszerű, régies, ritka, kivált akkor, ha egyes társfogalmakkal – pl. bizalmas, durva, tréfás, választékos – minduntalan él az ATSz. (1987–1988 Nagy Miklós 2019023, 755).

2. (rég, vál) ’otthonos, családias, meghitt’ ❖ ? Bizalmasan v. bizodalmasan; vertraulich (1834 Kunoss Endre C2854, 9) | [a kastély körül] a kis nádfedeles paraszt házak mind oly bizalmasan füstölögtek (1856 Jókai Mór C2247, 61) | a két Küküllő és Nyikó völgyei, hol bizalmasan elterülő városok és faluk váltakoznak (1868 Orbán Balázs 8340004, 81).

3. ’illetéktelenre, idegenre v. kívülállóra nem tartozó 〈dolog, ügy, adat stb.〉, ill. ilyen dologra vonatk., ilyennel kapcs. 〈megnyilatkozás〉’ ❖ fontos közlendőm van vele valami bizalmas (1845 Szilágyi Sándor ford.–Gutzkow C4026, 26) | a hivatalos hierarchia utján kiadattak a bizalmas utasitások (1881 Kossuth Lajos 8250003, 206) | nem tilthatta meg ő sem, hogy bizalmas és pontos információt ne kérjenek be róla (1926 Sipos Iván CD10) | látták, hogy sürgős s valószínűleg bizalmas beszéde van velem; magunkra hagytak bennünket (1944 Németh Andor 9480003, 92) | [a házasságközvetítő] bizalmasan megtudakolta a lánynak és szüleinek szándékát (1968 Bálint Sándor 9022002, 147) | Kibontottuk az elsőt [ti. dossziét]. Szigorúan bizalmas! – szerepelt minden oldal tetején (1990 Lovass Zoltán 1097002, 195).

3a. ’illetéktelen, idegen v. kívülálló személyek számára nem látogatható 〈összejövetel〉’ ❖ A Plankenhorst-háznál egyike volt azon bizalmas estélyeknek, amikben soror Remigia is részt szokott venni növendékével együtt (1869 Jókai Mór CD18) | titokban, bizalmas összejövetelek alkalmával (1912 Faragó Miksa CD10) | Magaddal hoztál őrnek a legbizalmasabb… Lysandros (szavába vág): Titkos tárgyalásra (1989 Páskándi Géza 2001007, 43) | bizalmas tanácskozásra (1990 Kovács M. Mária 2004007, 441).

4. (rég) ’bizakodó, általában a jövőben v. vmely meghatározott ügyben előnyös, kedvező, jó dolgot remélő 〈személy〉, ill. ilyen személyre jellemző 〈megnyilvánulás〉’ ❖ [a főispánnak] a’ megye RReit bizalmas várakozásra felszólitó […] levele felolvastatván (1842 Pesti Hírlap CD61) | bizalmas és sürge életre és vidorságra szólítván fel mindenkit (1844 Életképek C0100, 17) | [Matild] tréfás modora elragadt s mindjárt az első napon bizalmassá tett (1872 Prém József 8377021, 133) | Bizalmas a király… Megcsalni így, Vagy úgy… Szégyen… (1895 Abonyi Árpád C0477, 29).

5. (kissé rég) ’olyan 〈állat〉, amely nem félénk, nem tartózkodó, nem óvatos az emberrel, ill. ilyen állatra jellemző 〈természet, viselkedés stb.〉’ ❖ De oly bizalmas ott alant [a lepke]: Mért bántsam a kis gondtalant? (1877 Arany János C0647, 178) | [A csicsörke] bizalmasan, gyanutlanul költ emberi lakó- vagy tartózkodási helyek tőszomszédságában (1899 Chernel István CD34) | [a berlini állatkertben] érdekes és vonzó látványt nyujt a sok szelíd és bizalmas állat [ti. maki], amint ápolójukra kapaszkodva csüngenek (1929 Az állatok világa ford. CD46) | a bizalmas természetű és nem eléggé óvatos zebrákkal ellentétben – a szamarak rendkívül félénkek (1929 Az állatok világa ford. CD46).

II. fn 4A (birtokszóként) (átv is)

’vkinek a belső bizalmi embere, vkinek a bizalmát élvező(, vele bensőséges, közeli viszonyban levő) személy’ ❖ Boldog, ki elmondhatja amit érez, és az egész világot bizalmasává teheti (1889 Justh Zsigmond 8213008, 266) | A pompás könyv egészen róla [ti. Munkácsyról] szólt, Malonyay Dezső írta, a mesternek egyik hűséges bizalmasa (1900 Budapesti Hírlap máj. 3. C0055, 4) | [az embernek ez a rossz érzése] marad meg egyedüli bizalmasának: bízhat benne, mert soha nem fog elpártolni tőle – soha nem kell csalódnia benne (1986 Földényi F. László 1053002, 23).

Sz: bizalmasság.

Vö. CzF. ~, bizalmasan; ÉrtSz.; TESz. bízik; ÉKsz.; ÚMTsz.

bizalmas melléknév és főnév
I. melléknév 15A
1.
(bizalmon és őszinteségen alapuló,) bensőséges, közeli 〈kapcsolat v. viszony〉
Hozz egy geniet bizalmas érintkezésbe az iúsággal, s iú lesz, mint maga az iúság
(1837–1842 Bajza József)
én a’ királlyal igen bizalmas lábon állok
(1845 Szilágyi Sándor ford.Gutzkow)
Miklóssal napról-napra bizalmasabb viszonyba léptem, de Matild iránti szerelméről sem többet, sem kevesebbet nem tudhattam meg tőle
(1872 Prém József)
bizalmas családi körben
(1890 Szőts Pál)
bizalmas kettesben
(1947 Rónay György)
[az őrök] csak olyan rabbal tartottak fenn bizalmasabb kapcsolatot, akiről biztosan tudták, hogy megbízható
(1978 Fehérváry István)
1a.
vki iránt bizalommal viseltető v. vkinek a bizalmát élvező (és vele bensőséges kapcsolatban levő) 〈személy〉
Thiers egyik bizalmas párthivét veszté el
(1841 Pesti Hírlap)
Podjebrad bizalmas tanácsosa
(1879 Egyetemes Filológiai Közlöny)
Sondra egyre bizalmasabb volt hozzá, immár mások jelenlétében is és nyíltan kereste az alkalmat, hogy Clyde-dal együtt lehessen
(1952 Németh Andor ford.Dreiser)
Ady olyan bensőségesen bizalmas volt édesanyjával, hogy bizonyára föltárta neki érzelmeit
(1980 Kovalovszky Miklós)
1b.
bensőséges, közeli kapcsolatot, viszonyt tükröző, ilyen viszonyra jellemző v. abban szokásos, ill. vki, vmi iránti bizalmat kifejező 〈érzés, állapot, megnyilvánulás stb.〉
Theátrom-óta mind inkább távozott a’ bízalmas szerelem’ angyala párunktól
(1832 Fáy András¹)
Forró kézszoritást váltottunk Gyulával, s fél óra mulva a bizalmas te czimmel üdvözlők egymást
(1847 Pesti Divatlap)
némi tájékozást véve magának azon bizalmas helyzetből, melyben őrnagyát a küldött nő mellett találta
(1850 Jókai Mór)
Bizalmasan karon fogott
(1894 Heltai Jenő)
ezt ki merte mondani bizalmas közlés során
(1989 Polcz Alaine)
a közel-keleti béketárgyalás is megmutatta, hogy csak a rendkívül bizalmas légkörben folytatott megbeszéléseknek lehet gyümölcsük
(1997 Magyar Hírlap)
1c. (Nyelvt is)
a társalgási nyelvre jellemző, közvetlen, familiáris 〈stílus〉, ill. e stílushoz, stílusréteghez tartozó, a választékosabb v. hivatalos érintkezésben nem haszn. 〈szó, kifejezés, szöveg〉
Ha tréfás beszéd közt olykoron bizalmas Szót ejtünk: rá szörnyü szentes képet vágnak [a szép hölgyek]
(1841–1853 Losonczy László)
Egyes szók száműzve vannak az irodalomból, pl.például izé. A hát (nohát) szócskát is csak bizalmasabb előadásba valónak tartjuk; a hászen (= hát hiszen) alak is póriasnak tetszik
(1895 Négyesy László)
Ez a bizalmas kifejezés: rágja a fülem (pl.például kéréssel stb.s a többi) szintén számos balkáni párhuzamra talál
(1947 Gáldi László)
[a szavak mellől] gyakran hiányzik a stilisztikai minősítés, a szóhangulat megjelölése. Érthetetlen az ilyen kvalifikáló kategóriák elmaradása: költői, újszerű, régies, ritka, kivált akkor, ha egyes társfogalmakkal – pl.például bizalmas, durva, tréfás, választékos – minduntalan él az ATSz.Toldi-szótár
(1987–1988 Nagy Miklós)
2. (rég, vál)
otthonos, családias, meghitt
?
Bizalmasan v.vagy bizodalmasan; vertraulich
(1834 Kunoss Endre)
[a kastély körül] a kis nádfedeles paraszt házak mind oly bizalmasan füstölögtek
(1856 Jókai Mór)
a két Küküllő és Nyikó völgyei, hol bizalmasan elterülő városok és faluk váltakoznak
(1868 Orbán Balázs)
3.
illetéktelenre, idegenre v. kívülállóra nem tartozó 〈dolog, ügy, adat stb.〉, ill. ilyen dologra vonatk., ilyennel kapcs. 〈megnyilatkozás〉
fontos közlendőm van vele valami bizalmas
(1845 Szilágyi Sándor ford.Gutzkow)
a hivatalos hierarchia utján kiadattak a bizalmas utasitások
(1881 Kossuth Lajos)
nem tilthatta meg ő sem, hogy bizalmas és pontos információt ne kérjenek be róla
(1926 Sipos Iván)
látták, hogy sürgős s valószínűleg bizalmas beszéde van velem; magunkra hagytak bennünket
(1944 Németh Andor)
[a házasságközvetítő] bizalmasan megtudakolta a lánynak és szüleinek szándékát
(1968 Bálint Sándor)
Kibontottuk az elsőt [ti. dossziét]. Szigorúan bizalmas! – szerepelt minden oldal tetején
(1990 Lovass Zoltán)
3a.
illetéktelen, idegen v. kívülálló személyek számára nem látogatható 〈összejövetel〉
A Plankenhorst-háznál egyike volt azon bizalmas estélyeknek, amikben soror Remigia is részt szokott venni növendékével együtt
(1869 Jókai Mór)
titokban, bizalmas összejövetelek alkalmával
(1912 Faragó Miksa)
Magaddal hoztál őrnek a legbizalmasabb… Lysandros (szavába vág): Titkos tárgyalásra
(1989 Páskándi Géza)
bizalmas tanácskozásra
(1990 Kovács M. Mária)
4. (rég)
bizakodó, általában a jövőben v. vmely meghatározott ügyben előnyös, kedvező, jó dolgot remélő 〈személy〉, ill. ilyen személyre jellemző 〈megnyilvánulás〉
[a főispánnak] a’ megye RRrendeit bizalmas várakozásra felszólitó […] levele felolvastatván
(1842 Pesti Hírlap)
bizalmas és sürge életre és vidorságra szólítván fel mindenkit
(1844 Életképek)
[Matild] tréfás modora elragadt s mindjárt az első napon bizalmassá tett
(1872 Prém József)
Bizalmas a király… Megcsalni így, Vagy úgy… Szégyen…
(1895 Abonyi Árpád)
5. (kissé rég)
olyan 〈állat〉, amely nem félénk, nem tartózkodó, nem óvatos az emberrel, ill. ilyen állatra jellemző 〈természet, viselkedés stb.〉
De oly bizalmas ott alant [a lepke]: Mért bántsam a kis gondtalant?
(1877 Arany János)
[A csicsörke] bizalmasan, gyanutlanul költ emberi lakó- vagy tartózkodási helyek tőszomszédságában
(1899 Chernel István)
[a berlini állatkertben] érdekes és vonzó látványt nyujt a sok szelíd és bizalmas állat [ti. maki], amint ápolójukra kapaszkodva csüngenek
(1929 Az állatok világa ford.)
a bizalmas természetű és nem eléggé óvatos zebrákkal ellentétben – a szamarak rendkívül félénkek
(1929 Az állatok világa ford.)
II. főnév 4A (birtokszóként) (átv is)
vkinek a belső bizalmi embere, vkinek a bizalmát élvező(, vele bensőséges, közeli viszonyban levő) személy
Boldog, ki elmondhatja amit érez, és az egész világot bizalmasává teheti
(1889 Justh Zsigmond)
A pompás könyv egészen róla [ti. Munkácsyról] szólt, Malonyay Dezső írta, a mesternek egyik hűséges bizalmasa
(1900 Budapesti Hírlap máj. 3.)
[az embernek ez a rossz érzése] marad meg egyedüli bizalmasának: bízhat benne, mert soha nem fog elpártolni tőle – soha nem kell csalódnia benne
(1986 Földényi F. László)
Sz: bizalmasság
Vö. CzF. ~, bizalmasan; ÉrtSz.; TESz. bízik; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások