bizonyol ts ige 1a (rég)

1. (bizonygatva) állít, mond vmit, ill. ritk. vkit vmilyennek’ ❖ Egyik közülök friss emlékezettel bizonyolá, hogy éppen Laurettének el-menetele napján […] véle egy pillantásig beszélle (1774 Kónyi János ford.–Marmontel C2740, 77) | bizonylom kegyednek, Rane, vagynak lovagok, kik ha kopóikat ’s czimereiket elvesszük, épen semmik (1834 Nefelejcs C3315, 50) | [a pásztor] vonakodott […] megvallani az igazat, váltig bizonyolván, hogy a fiu az ő gyermeke (1855 Vasárnapi Újság CD56) | ártatlannak bizonylá magát (1856 Vas Gereben C4368, 182) | [a sáncolatról] a nép bizonyolja: Hogy Attila idejében Hunok építették volna (1885 Balog István² C0758, 124).

2. ’〈eljárás, információ stb.〉 bizonyít, igazol vmit’ ❖ a’ szónok, ki földmüvelést javasol, bár legékesebb és szivrehatóbb elöadásu is, nem fog annyira mozditni, mint egy száraz számolás, melly a’ nyereséget bizonyolja (1830 Széchenyi István CD1501) | [a hírek] bizonyolják, hogy az olasz szövetségi tervnek valósulása megtörténhetett vala, ha Nápoly elhatározottan nem szegült volna ellene (1833 Jelenkor C0226, 796).

3. ’〈vmely tény, dolog stb.〉 tanúsít vmit, tanújelét adja vminek’ ❖ bizonyolja beszédem’ Kassa; tanúságom meg meg utánna Pozson (1786 Baróti Szabó Dávid C0825, 39) | E’ virányos helynek bátorságos lételét a’ szabadon röpdeső nagyszámu madársereg bizonylá (1834 Nefelejcs C3315, 181) | Olivia. […] ez iu s én Mit végezénk imént tudtod szerint? Pap. Örök szerelmi szövetségkötést: Tanúsitotta kölcsön kézadásuk, Bizonylá ajkok szent érülközése, Erősitette a gyürűcsere (1871 Lévay József ford.–Shakespeare C3733, 331).

Vö. CzF.; TESz. bizony; ÚMTsz.

bizonyol tárgyas ige 1a (rég)
1.
(bizonygatva) állít, mond vmit, ill. ritk. vkit vmilyennek
Egyik közülök friss emlékezettel bizonyolá, hogy éppen Laurettének el-menetele napján […] véle egy pillantásig beszélle
(1774 Kónyi János ford.Marmontel)
bizonylom kegyednek, Rane, vagynak lovagok, kik ha kopóikat ’s czimereiket elvesszük, épen semmik
(1834 Nefelejcs)
[a pásztor] vonakodott […] megvallani az igazat, váltig bizonyolván, hogy a fiu az ő gyermeke
(1855 Vasárnapi Újság)
ártatlannak bizonylá magát
(1856 Vas Gereben)
[a sáncolatról] a nép bizonyolja: Hogy Attila idejében Hunok építették volna
(1885 Balog István²)
2.
〈eljárás, információ stb.〉 bizonyít, igazol vmit
a’ szónok, ki földmüvelést javasol, bár legékesebb és szivrehatóbb elöadásu is, nem fog annyira mozditni, mint egy száraz számolás, melly a’ nyereséget bizonyolja
(1830 Széchenyi István)
[a hírek] bizonyolják, hogy az olasz szövetségi tervnek valósulása megtörténhetett vala, ha Nápoly elhatározottan nem szegült volna ellene
(1833 Jelenkor)
3.
〈vmely tény, dolog stb.〉 tanúsít vmit, tanújelét adja vminek
bizonyolja beszédem’ Kassa; tanúságom meg meg utánna Pozson
(1786 Baróti Szabó Dávid)
E’ virányos helynek bátorságos lételét a’ szabadon röpdeső nagyszámu madársereg bizonylá
(1834 Nefelejcs)
Olivia. […] ez iu s én Mit végezénk imént tudtod szerint? Pap. Örök szerelmi szövetségkötést: Tanúsitotta kölcsön kézadásuk, Bizonylá ajkok szent érülközése, Erősitette a gyürűcsere
(1871 Lévay József ford.Shakespeare)
Vö. CzF.; TESz. bizony; ÚMTsz.

Beállítások