áll¹ ige 3a9

1. tn ’〈ember, állat〉(vmilyen helyzetben) a lábára nehezedve egy helyben van’ ❖ a’ bünös Aſzſzony áll vala Jesus elött zokogván (1773 Vajda Sámuel 7365002, 112) | A legény háttal álla felém (1794–1795 Kazinczy Ferenc 7033013, 307) | egyenesen állnak (1831 Széchenyi István 8429007, 111) | Sokat álltam már, ülni szeretnék (1885 Mikszáth Kálmán 8312146, 110) | nem állt már haptákban (1924 Kosztolányi Dezső 9359001, 108) | A ló úgy állott a négy remegő lábán, csak fújt, csak fújt, csak lihegett (1941 Móricz Zsigmond 9462008, 108) | a mögöttem sorban álló négy öregasszony is kiabál (1966 Örkény István 9500022, 377) | terpeszben áll […] a gazda (1983 Esterházy Péter 9129004, 11) | az ajtófélfának támaszkodva ott állt egy úrféle, pantallóban és hosszú malaclopóban (1989 Lázár Ervin 2025056, 32).

1a. ts ’ilyen helyzetben (másokkal együtt) végez, ill. létrehoz, kialakít vmit’ ❖ egy jó óráig állot strását (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 285) | a tolvajságnak végbe-vitelénél rt állott (1787 Közönséges törvény C2450, 94) | Tumó délelőttönként aktot szokott állni a Mesteriskolában (1918 Réti Ödön CD10) | Kétoldalt leventék álltak sorfalat (1976 Dobos László 1034003, 236).

1b. tn ’ilyen helyzetben (másokkal együtt) végez, csinál vmit’ ❖ jó kedvekbl Karikában álván, […] A’ Nép Lejt-Tántzra a’ síkra költözött (1800 Perecsényi Nagy László 7262002, 174) | A városházánál őrön álló két asztaloslegény szalad kiáltására (1812 Kazinczy Ferenc 7163017, 334) | Akkor hát modelül állsz (1920–1921 Gárdonyi Géza C1841, 227).

1c. tn ’vki más módon v. teste más részére (is) nehezedve rendsz. függőleges helyzetben tartja magát’ ❖ [a basának a] parantſolatot térdenn állva kell meg-hallgatnia (1781 Magyar Hírmondó 7444012, 95) | minden áldozat-napokon tótágast kell állanod szobádban, a fal mellett (1804 Bessenyei György¹ C1097, 407) | lábujjhegyen állottak, mint a kukorékoló kakas (1922–1929 Tamási Áron 9701007, 42) | négykézláb állva egy tócsában (1989 Csengey Dénes 1028002, 23).

2. tn ’vmilyen, rendsz. függőleges testhelyzetbe helyezkedik’ ❖ Minden egy kézzel való dobásnál […] terpeszállásba kell állni (1885 Porzsolt Lajos 8375001, 11) | lábujjra állva, egész fiatal testében kinyúlt (1910 Szomory Dezső 9683006, 51) | Leesett a földre, térdét magasra rántotta, egy pillanatra fejre állt (1969 Mándy Iván 9420027, 268) | [a farkasnyakhúzást úgy játsszák], hogy két pásztor négykézlábra áll, a fejük majdnem összeér (1982 NéprajziLex. CD47).

3. tn ’vhova odalép, odamegy, és ott álló helyzetben marad’ ❖ oda áll, a’ hol a’ Tsáſzár a’ tábor indúláſa után láthattya (1783 Molnár János 7445003, 182) | Jertek, álljunk leshelyünkre (1830 Vörösmarty Mihály C4535, 404) | háttal a falhoz állni s fejünket a falhoz támasztani és igy dobni a falra a lapdát (1878 Hamary Béla 8178001, 9) | A barát melléje állt a karóval (1904 Rákosi Viktor 8387013, 13) | A fiatal pár a fa alá állott (1921 Szabó Dezső 9623002, 83) | a szembe lévő sarokra álltam, és figyeltem (1984 Somlyó György 9608052, 70) | [a bokszolók] a lehető legkisebb alsóneműben állnak a mérlegre, nehogy azon múljon a súly (1999 Magyar Hírlap CD09).

3a. vki elé áll(vmit hangoztatva, vmilyen szöveggel) megjelenik vki v. vmi előtt’ ❖ egykor isten elé állunk, számadandók minden tetteinkért (1838 Vörösmarty Mihály 8524422, 77) | megkövetjük felséges királyunk, Hogy hitvány beszéddel színe elé állunk (1854 Arany János C0656, 120) | Szemtelenül nagyapó elé álltam, szétvetett lábszárakkal és vallattam (1895 Malonyay Dezső 8292001, 77) | [a kislány] elszántan a festő elé állt (1980 Varga Katalin 1161003, 50).

3b. vki elébe áll ’ua.’ ❖ minnyájan a’ Kriſtus itélſzéke eleibe fogunk állani (1791 Alexovics Vazul 7004004, 223) | [Békési] tsak Maximilián törvényſzéke eleibe tartozik állani (1802 e. Budai Ferenc 7060003, 345) | nem állhatunk elibük, hogy ni, Viktor úr, hát mit akar maga avval a lánnyal (1951 Veres Péter 9771010, 84).

3c. áll vmi elé ’〈annak kif-ére, hogy vmely bekövetkező v. várható esemény, történés elől nem tér ki〉’ ❖ [Salista] kardra invitálja ellenfelét. Iván hidegvérrel felelt: „Hát adjatok kezünkbe kardot.” – „Hogyan, te akarnál?” – „Hát ha kaszára hív is, állok eléje (1870 Jókai Mór CD18) | Meghalni semmiért sem tudna, de ha villamos ütné el, bátran állna a halál elé (1932 József Attila CD01) | állok a döntés elé. Hogy van-e még helyem Önök között (1952 Illyés Gyula 2051004, 7) | Ha a kormány politikai szempontból úgy ítéli meg, egy-egy kérdésben széles körű konszenzust akar elérni, akkor állunk az egyeztetések elé (1995 Magyar Hírlap CD09).

3d. áll vmi elébe ’ua.’ ❖ Hiszi-e hát, hogy nem az urak csinálták ezt a zűrzavart? az isten rendeléséből igy kellett ennek lenni: ne kárhoztassunk érte senkit, hanem azon legyünk, mikép állhassunk elébe, ha baj lesz (1848 Arany János C6504, 161) | – Druszám, nagy kérésem van hozzád. – Ki vele, állunk elébe (1881 Teleki Sándor 8474010, 43) | az ostoba szavaidért majd számolunk! – Állok elébe … – rikácsolja Eduárd (1931 Sárközi György 9587011, 196) | amennyiben ez szükséges, akkor állunk a vizsgálat elébe (1999 Országgyűlési Napló CD62).

4. tn ’〈növény, építmény, tárgy〉(viszonylag) függőleges helyzetben a talajból kimagaslik’ ❖ körlte, ezüſt erd állott (1772 Bessenyei György¹ 7044025, 15) | a’ Barát templom ajtaja mellett álló Feszűlet (1805–1809 Horvát István 8186009, 283) | ott, hol egykoron Mátyás király palotája állt (1872 Rónay Jácint 8396011, 148) | Szomorúfűz áll a [halastó] partján (1940 Cs. Szabó László CD10) | A sarkon három hatalmas fenyő áll (1998 Magyar Hírlap CD09).

4a. (szokásosan) vmely meghatározott helyen van vmi’ ❖ a golyóbis-is, mely az almáriomon ſzokott állani, le-vettetett (1783 Magyar Hírmondó 7444037, 266) | leül, szemeit egy asztalon álló fövényórára függesztve (1841 Teleki László² 8473003, 143) | egy hegedű-tok állott […] gondosan bezárva egy szögletben (1870 Ozoray Árpád ford.–Kock 8343005, 111) | [A könyvek] egy polcon álltak régi, fekete kötésben (1911 Kaffka Margit 9290044, 38) | a könyvekhez támaszkodva áll Boglár József, Boglár Péter édesapjának fényképe (1956 Gáli József 2046018, 2) | a párkányon álló rumosüveget (1978 Bodor Ádám 1020036, 120).

4b. ’〈kül. folyadék〉 vhol, vmiben van, ill. vmin szétterülve azt belepi, beborítja’ ❖ a’ rajta-álló meg-poshadt vizet annyira ki-ſzáraſztotta (1774 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand 7332004, 34) | egy lábnyi magasságra álló ganajat magamnak kelle kihányatni (1810 Kazinczy Ferenc 7163026, 484) | sár állott az udvarban (1841 Ormós Zsigmond 8341002, 214) | A várudvaron tócsákban állott az esőviz (1908 Herczeg Ferenc 9241007, 37) | a fjordokban mindenütt mozdulatlanul áll a jég (1943 Ijjas Antal 9268001, 103) | Pista megjön, áll a hó a haján, a vállán (1994 Szántó Piroska 1166004, 263).

5. tn (átv is) ’〈test része, tárgy stb.〉 vmilyen helyzetben van’ ❖ [a sapka] a’ gyermek’ orránál killyebb álló légyen (1807 Domby Sámuel ford.–Ballexserd 7083001, 94) | [a korona] tetején sima arany kereszt, melynek három vége gombos és görbén áll (1812 e. Keresztesi József 7172004, 270) | égfelé álló kefeforma haját (1869–1872 Déryné Széppataki Róza 8102002, 349) | Még a szeme sem úgy áll, mint szokott (1880 Arany János ford.–Arisztophanész C0660, 201) | az iránytű az irányt abban az esetben is mutassa, ha egészen ferdén lefelé áll (1916 Karinthy Frigyes 9309005, 78) | [a bogár] függőlegesen álló fejét (1933 Az állatok világa ford. CD46) | A pohár mégis egyenesen állt a levegőben a lefűrészelt ólomkristály száron (1979 Hajnóczy Péter 9215002, 99).

5a. (biz) ’〈hímvessző〉 erekcióban, merevedett állapotban van’ ❖ „Jenő, még mindig áll a farkad?” – érdeklődött […] az egyik telefonáló, miután a Csiszár.hu műsorvezetője éppen túl volt a telefonos pásztorjátékon (2000 Magyar Hírlap CD09).

6. tn ’〈helyváltoztatásra képes dolog, kül. közlekedési eszköz〉 nem mozog, egy helyben van’ ❖ oda találtak véletlen vetemedni, hol a’ parton a’ hajó állott (1780 Kónyi János ford.–Gessner 7190014, 61) | [a Sarkcsillag] az ég csillagai közt csak maga láttatik mindég azon egy helyen állani (1826 Fazekas Mihály 8138075, 52) | [a főbíró] mig a’ kocsi állt, kissé nyugodtabbnak látszott (1845 Eötvös József 8126005, 111) | Az udvaron sok hintó állott (1864 Zilahy Károly 8539018, 106) | Néhány mérföldnyire a kikötőtől állott a hajónk, s várta az engedélyt a befutásra (1923–1926 Tamási Áron 9701018, 113) | Egy teljes autósor állt és dudált (1975 Nemes Nagy Ágnes 9479035, 36).

6a. ’〈közlekedési eszköz(zel)〉 vhova megy, hajt, és ott megáll’ ❖ szekér áll a kapu elé (1909 Móricz Zsigmond 9462039, 78) | Arrább tessék állni a kocsival (1965 Polgár András 1121006, 82) | [a Renault-val] biztosították volna a parkolóhelyet Gibraltáron, amíg a fehér Ford Fiesta a bombával hétfő este a helyére nem áll (1995 Magyar Hírlap CD09).

7. tn ’〈szerkezet, gép, üzem〉 nem jár, nem működik’ ❖ az egész házban nincs más óra, mint a konyhában a kakukkos fali óra, az is áll már egy esztendő óta (1880 Csiky Gergely C1309, 12) | [mindkét] malom állt, szabad zugóján mindkettőnek szabadon csattogott le a patakviz (1901 Eötvös Károly C1613, 302) | A gép állt éppen; reggeli idő volt, vagy a gépszíj szakadt el (1942 Illyés Gyula 9274059, 187) | [az ózdi acélmű] nemrég kapott 1 milliárd forintos kormánytámogatást a korábban hónapokig álló üzemeinek beindítására (1991 Heti Világgazdaság 2014008, 16).

7a. ’〈jellemzően v. szokásosan haladó, mozgó dolog〉(látszólag) egy helyben, ill. mozdulatlanul marad’ ❖ A’ leveg, […] tsendesen soha sem áll, hanem ſzüntelen való ingadozásba és mozgásba van (1803 Fábián József 7101024, 80) | állni látszék az idő (1844 Petőfi Sándor CD01) | Egy álló kerék (1910 Babits Mihály 9014138, 34) | a ragadozó Idő áll, mint az ölyv a levegőben (1934 Áprily Lajos 9008016, 169) | Áll a levegő a színesre lakkozott, függönyökkel, szőnyegekkel tompított szobácskában (1963 Pilinszky János 9531169, 208).

7b. ’〈cselekvés, folyamat〉 nem halad előre’ ❖ míg a munka áll, a gépek mogorván szövik szövőnők omló álmait (1932 József Attila 9282074, 138) | nem tudták, miért áll a forgalom (1976 Bertha Bulcsu 9053005, 193) | A kukorica aratása pénzhiány és sár miatt áll (1998 Magyar Hírlap CD09).

8. tn ’〈tárgy, anyag stb.〉 ki-, ill. felhasználatlanul, es. megmunkálatlanul hever vhol’ ❖ a’ nyuſzt brt, ha ſoká állott a’ molyok ették meg (1795 Németh László¹ 7246003, 88) | [A lóhere,] ha mindjárt el nem tsépeltetheted; ott álhat az hideg télig (1805 Pethe Ferenc 8364009, 746) | halommal állt a finom tészták rakása (1887 Gyarmathy Zsigáné C1954, 68) | rakásokban állt a rengeteg mázatlan, vörös cserépedény (1938 Baktay Ervin 9018001, 131) | a feketearany tonnaszám áll felhasználatlanul a külszíni depókon (1994 Magyar Hírlap CD09).

8a. ’〈vmely szer, készítmény, kül. étel, ital〉(elkészítés után) egy ideig érlelődik’ ❖ tiſzta hamvat reá kell ſzitálni [ti. a vetésre szánt búzára], jól öſzve kavarni; harmad napíg hadd álljon akképpen, és úgy el-kell vetni (1781 Magyar Hírmondó 7444019, 469) | engedd ezen tentát állani, minden nap meg-rázogatván (1806 Gyarmati Gábor 8166005, 144) | [az összetört kakaóbabot] forrázd-meg 4 itcze erős pálinkával, hadd álljon 8 nap (1846 Zelena Ferenc 8534014, 234) | a lábas tartalmát [ti. a hájat] tiszta ruhán átszürjük egy edénybe, s állni hagyjuk másnapig (1885 Wohl Janka 8529005, 247) | halakat feldarabolva és különböző fűszerekkel pácolva hetekig állni hagytak (1973 Castiglione László 9076001, 85).

9. tn ’(már, ill. még) létezik, megvan, fennáll’ ❖ Állsz még, állsz szeretett Hazám! nem dőlt még alacsony porba nemes fejed (1797 Berzsenyi Dániel 8054002, 9) | Sokáig állj, kegyeletes hajlék (1885 Magyar Zsidó Szemle 8649001, 251) | A bazilika már áll; mesteremberek sürögnek-forognak körötte, díszítik, építik, faragják a köveit (1908 Elek Artúr CD10) | amióta a világ áll, eddig még minden jövő romok helyébe épült (1935 Bálint György 9021002, 22) | [a szobor] már áll, s vár a mai ünnepélyes leleplezésre (1996 Magyar Hírlap CD09).

10. tn ’〈írás, szám, jel stb.〉 található, van vhol’ ❖ Pontos-veszsz, olly szókötés eltt áll, melly az elbbenit bvebben magyarázza (1780 Révai Miklós 7283016, 18) | a gyertya árnyékot vete oda, ahol az x jel áll (1794–1795 Kazinczy Ferenc 7033013, 301) | [Görgeynek] itt áll a neve az újságban (1931 Sárközi György 9587011, 214) | többes számban állt rajta a felirat (1996 Katolikus Biblia jegyzetei CD1202).

11. tn ’〈társas cselekvés〉 tart, folyik’ ❖ még éjtszaka is minden Latzi-konyhás’ sátorába […] áll a’ tántz és öröm (1789 Gvadányi József C1925, 294) | Áll a harczi játék (1854 Arany János C0656, 118) | most is áll a lakodalmuk, ha mög nem haltak (1881 Kálmány Lajos C2481, 154) | [az állatpiacon] javában állott a vásár (1900 Benedek Elek C0919, 58) | Megért a szőlő, áll a szüret nagyban (1944 Kerényi Grácia 9324036, 49) | meggyújtottak minden lámpát, […] és kezdődött a hejehuja, tánc. Hajnalig állt a bál (1967 Rónay György ford.–Collodi 9573161, 40).

12. tn ’érvényben van, érvényes, ill. helytáll, megfelel a valóságnak vmi’ ❖ A’ jegy-adományt, még a’ házasság áll, vissza nem lehet követni [!] (1789 Polgári törvénykönyv C5332, 72) | Mátol fogva […] az én törvényim állnak (1837 Kovács Pál² C2771, 184) | Fényes Eleknek ezen előadása, felfogásom szerint, nem áll egészen (1846 Eötvös József 8126039, 364) | áll-e igéreted (1858 Tompa Mihály C4242, 106) | Hát jól van, áll a vásár (1878 Győrffy Iván C1964, 162) | itt is áll az, mit fennebb a tömött kaucsuk labdáról mondottunk (1885 Porzsolt Lajos 8375001, 9) | Itt a kezem, grófné. Áll a fogadás (1894 Mikszáth Kálmán CD04) | hátha azt kell megtudnia, hogy nem áll az alku, csomagolhat holnap a többiekkel (1937 Németh László² 9485039, 202) | épp fordítva áll a dolog (1983 Ungvári Tamás 9741001, 221).

12a. ’vonatkozik, érvényes vkire, vmire’ ❖ ez még inkább áll a zsellérekre nézve (1834 Deák Ferenc beszédei 8096001, 91) | Ugyanaz áll Kelet-Ruméliáról és Bulgáriáról (1885 Magyar Zsidó Szemle 8649001, 259) | Ez azonban nemcsak a művész munkájára áll, hanem például a tudóséra és iparoséra is (1939 Weöres Sándor 9788144, 3).

13. tn ’〈ruha, hajviselet, vmely viselkedés stb.〉 vhogyan illik vkinek, vmilyen hatást kelt’ ❖ [a török nőknél] egy azon ltözet tsak nem minden termethez jól áll (1795 Sándor István 7287063, 55) | rosszul áll magának a’ tettetés (1841 Kovács Pál² 8251001, 85) | eleintén igen hamisul beszélt magyarul, de neki az igen jól állott (1869–1872 Déryné Széppataki Róza 8102005, 25) | ki nem állhatta [ti. a bordóvörös blúzt], mert határozottan rosszul állott neki (1918 Móricz Zsigmond 9462007, 280) | Jól állt neki [ti. Kosztolányinak] a zöld tinta, mellyel írt, jól a homlokba lógó tincs, […] a magas kemény gallér (1936 Ignotus Pál 9271001, 103) | Ez a tóga sem áll rosszul neked, hiszen rajtad jól állnak a jelmezek (1989 Konrád György 9351006, 393).

14. tn ’vmilyen helyzetben, állapotban, körülmények között van vki, vmi’ ❖ a’ mint a’ dolgok -közöttök [ti. a fejedelmek] és az alattok-valók között most állanak (1792 Magyar Múzeum ford. 7448020, 355) | a’ jukak (vagy nyiláſok) […] mindég langban [= lángban] állanak, mikor föld-indulás vagyon, és ki-okáddják azt a’ tüzet, a’ mely a’ föld-indúláſt okozta (1793 Segesvári István ford.–Derham 7289004, 111) | magában állandó igazság vagyis axioma (1815 Erdélyi Múzeum C0119, 63) | Lángban, vérben áll a haza (1848 Petőfi Sándor C3502, 367) | a vitéz király fegyverben áll (1867 Arany János ford.–Shakespeare C3736, 94) | [Amsterdamban] még éjfélutáni két órakor is nyitva áll [sok üzlet] (1885 Magyar Zsidó Szemle 8649001, 248) | Hogy miképpen áll jelenleg a nagy enciklopédia, […] arról semmi bizonyosat nem tudok (1910 Lányi Viktor ford.–Heine 9381005, 396) | Az Államvédelmi Hatóság kirendelt tagja […] a katonai ügyészség vezetőjének felügyelete alatt áll (1950 Fehérváry Jenő 1048002, 20) | anyagilag nem állok rosszul, van még egy kis tartalékom (1989 Csalog Zsolt 1024022, 144).

14a. vmi előtt áll vki, vmi ’vmi hamarosan bekövetkezik vki, vmi számára, vmi hamarosan megtörténik vkivel, vmivel’ ❖ [az eset] a bizalmi kérdés fölvetése előtt áll [a képviselőházban] (1880 Mikszáth Kálmán 8312079, 110) | katasztrófa előtt állunk (1923 Károlyi Mihály 9311006, 462) | Cseres Tibornak kiadás előtt áll új regénye (1954 Darvas József 9101010, 197) | nyugdíj előtt áll (1979 Haraszti Miklós 9814003, 40).

15. tn (alany n. is) vmire áll vmi ’vminek az előjelét, várható voltát mutatja vmi, ill. mutatkozik vkinek a kedve vmihez’ ❖ [a lóherét] estve kell el vetni, mikor az id essre áll (1790 Kömlei János ford.–Becker C5062, 341) | ha kedved esküvőre áll, Esküdj az alsó börtön’ fenekén (1830 Vörösmarty Mihály 8524400, 277) | táncra áll a lábom (1880 Arany János ford.–Arisztophanész C0660, 196) | [édesapámnak] mindig tréfára állott a szava (1939 Móricz Zsigmond C5087, 40) | csöpp szája már csókra áll (1963 Rónay György 9573001, 272) | Hideg éjszaka volt, esőre állt, és ismeretlen vadon volt körülöttem az erdő (1989 Csengey Dénes 1028003, 47).

15a. vmire áll vki (átv is) ’〈tanuló〉 előreláthatólag a megnevezett érdemjegyet, minősítést fogja kapni, ill. vmilyen tanulmányi eredményt mutat’ ❖ szekundára áll (1920 Móricz Zsigmond C3223, 81) | latinba jelesre álltam (1921 Kosztolányi Dezső ford. CD01, 7) | nemcsak nálam, hanem Légmánnál is bukásra áll (1941 Gelléri Andor Endre 9179009, 174) | Nem kettesre, hanem kb. négyesre áll [a magyarországi demokrácia] a lakosság színe előtt (1997 Magyar Hírlap CD09).

15b. vmire áll (Sp is) ’〈(sport)mérkőzés, verseny, küzdelem stb., ill. vetélkedő, küzdő, harcoló fél〉 vmely időpontban vmilyen arányú eredményt mutat, ill. küzdelmének vmilyen végkimenetele mutatkozik’ ❖ a fejüket lógatják, ha vesztésre áll a Titánia (1963 Mándy Iván 9420001, 168) | [a] szikrázó csata utolsó percében döntetlenre állt a mérkőzés (1974 Zsolt István 9808004, 217) | a háborúban már éppen vereségre álló, azért egyre idegesebben reagáló Horthy-rendszer (1986 Beszélő 2003014, 409).

16. tn ’vmilyen viszonyban, kapcsolatban van vkivel, vmivel’ ❖ [honfitársaival] olly fölötte szoros viszonyban áll (1833 Kunoss Endre 8260037, 116) | [a tanáccsal a] legkisebb rokon-, sógor-, vagy komasági viszonyban sem állt (1841–1848 Arany János 8014010, 42) | Velencze máris alkudozásban állott a Portával (1861 Szalay László 8419010, 199) | [Vörösmarty] levelezésben állott Kazinczyval (1866 Gyulai Pál C1993, 35) | a költő Barlaeus baráti viszonyban állott Manasse ben Jiszrael rabbival (1885 Magyar Zsidó Szemle 8649001, 249) | A délvidéki svábok már régen véres harcban álltak a rácokkal (1899 Rákosi Viktor 8387002, 104) | [Eötvös] szemben állt a bécsi kormánnyal (1951 Sőtér István 9613009, 69) | állandóan vitában állván egymással (1956 Füst Milán 9161047, 335) | [Az agyban] a szabályozó rendszer három része szoros kölcsönkapcsolatban áll egymással (1989 Ángyán Lajos 2035003, 177).

16a. (átv is)(a) más(ik)hoz való viszonyában vmilyen helyzetben van vki, vmi’ ❖ jaj annak, a’ ki valamelly Népnek kormánnyán áll, és nem a’ leg-értelmesebb ’s leg-derekasabb ember a’ maga’ népében (1792 Magyar Múzeum ford. 7448020, 355) | [Az angolok] rendkívül tisztelik azokat, akik társadalmilag felettük állnak (1938 Szerb Antal 9668005, 56) | az Istenes énekek […] élén a „Három himnusz a Szentháromsághoz” c. kis sorozat állt (1987–1988 Horváth Iván 2019007, 644).

17. tn vkin, vmin áll vmi ’vkitől, vmitől függ, vkin, vmin múlik vmi’ ❖ az Úristenen áll minden, az őfelsége akarata nélkül egy verebecske sem esik a földre (1772 Rettegi György 7282001, 275) | Rajtad áll a választás (1798 Csokonai Vitéz Mihály C1328, 653) | Mit a túlvilági üdvesség- és kárhozatról beszélnek, csak azon áll, miként halunk meg (1846 Petőfi Sándor 8366446, 63) | Ha rajtam állana, maga mindig mosolyogna (1897 Thury Zoltán 8479014, 19) | rajtuk állott, hogy milyen naptárt csinálnak (1987–1988 Kovács I. Gábor 2019002, 564).

17a. vmin áll vagy bukik vmi ’ua.’ ❖ A költészetben nincsenek kijelölhető szerepek, […] minden a minőségen áll vagy bukik (1939 Weöres Sándor 9788144, 10) | a zene létezése esztétikai értékén áll vagy bukik (1969 Eörsi István ford.–Lukács 9405004, 234) | az átalakulás azonban korántsem ezeken a […] körülményeken áll vagy bukik (1997 Figyelő CD2601).

17b. vmivel áll vagy bukik vmi (kissé rég) ’ua.’ ❖ a szent apostol, a mennyei lélek eszköze, akinek tanuságával áll vagy bukik az egyház (1909 Rábold Gusztáv ford. CD1211) | Indiával áll vagy bukik az imperialista angol világbirodalom (1915 Feleky Géza CD10) | A magyar állami, nemzeti lét függetlensége is azzal áll, vagy bukik, hogy belegyökereztetjük-e a magyar parasztságba (1938 Korunk Szava 2131001, 399).

18. tn vkinek a vmijében áll vmi ’vkinek lehetősége, alkalma stb. van vmire, vmit megtenni’ ❖ szabadságában áll (1772 Történelmi Tár 7393001, 316) | valamint más Káptalanok véghez viſznek, az néki-is tiſztibenn áll (1781 Magyar Hírmondó 7444015, 306) | énnékem köteleſségemben áll, hogy ez illetén veſzedelmes roſzſzat az orſzágomtúl távoztasſak (1791 Jezsuiták kiűzetése Kínából ford. 7429001, 49) | ő felségének nem áll szándékában, a nemesség szabadítékait megnyesni (1861 Szalay László 8419014, 399) | Mindenkinek jogában áll a borokat […] megizlelni (1899 Borászati Lapok 8607001, 394) | [a gyermek] a jelenséget maga idézte elő, és hatalmában áll bármikor megszüntetni (1973 Ranschburg Jenő 1130002, 65).

19. tn vmiből áll vmi ’a megnevezett (alkat)részek, összetevők alkotnak vmit’ ❖ a’ Poétának beſzédei ſzépen-folyó verſekbl állanak (1773 Rájnis József 7201007, 74) | az Élö állatok’ Orſzága ſzámtalan ſok nemekböl, és mindenik nem ſok egymástól külömbözö Familiákból áll (1778 Sófalvi József ford.–Sulzer 7293003, 27) | ſzép és ritka darabokból álló minerális Gyüjteményét (1796 Teleki Domokos¹ 7344001, 27) | 2000 emberből álló karaván (1834 Fillértár 8623001, 102) | Azt képzeli, hogy az esztendő hat hónapból áll, s kétszer lehet elkölteni az embernek egy évben a jövedelmét (1891 Jókai Mór CD18) | a nyelv elsősorban mondatokból és hangsúlyokból áll és nem szavakból (1933 Kosztolányi Dezső 9359111, 182) | A költemény négy hétsoros szakaszból áll (1996 Szabó Magda 9630008, 60).

19a. vmiből áll vmi ’a megnevezett dolog jellemez, határoz meg vmit’ ❖ hajdan abbul állott a’ Komédia, hogy a’ Gyermekeknek lábra valójokat, ingeket meg tömték, ortzájokat korommal be kenték (1778 Bessenyei György¹ 7044041, 10) | Ha a sziv mélyen érez, az legkevésbbé irigyelhető állapot, mert folytonos szenvedésből áll (1872 Gyulai Béla 8172002, 87) | a csak hangulatok kiélvezéséből álló élet (1910 Lukács György² 9405009, 143) | föltevésekből és szóbeszédekből állt a politikai kultúra (1984–1988 Zirkuli Péter 2024002, 11).

19b. vmiben áll vmi ’vmi a lényegét alkotja, képezi, a lényege vminek’ ❖ a’ tekélletes Iſteni tiſztelet nem áll […] a’ kitſinyes külsö jóságokban (1774 Vajda Sámuel 7365003, 115) | e harangnak fő nevezetessége főként abban áll, hogy rajta magyar felirat jön elő a latinnal párositva (1869 Orbán Balázs CD22) | Miben áll a mi demokráciánk (1910 Csizmadia Sándor¹ 9089012, 8) | Vannak fölszólítások, amelyeknek értéke a szépségükben, költőiségükben áll (1976 Bajor Andor 1006029, 229).

20. tn ’kitart vki, vmi mellett, ill. hű marad vkihez, vmihez’ ❖ Attya, és Báttya köztt Orſzág mellett álla (1796 Szentgyörgyi Gellért ford.–Birkenstock 7317001, 20) | a polgárság mellett állunk (1813 Katona József 8226002, 102) | mindig az ön részén állottam (1874 Berczik Árpád ford.–Molière C3176, 27) | Eötvös a regényben […] a gyarapodó parasztbirtok pártján áll (1951 Sőtér István 9613009, 89).

20a. vki, vmi mögött áll ’biztonságot, támaszt jelent vki, vmi számára’ ❖ hátuk mögött áll Angliának irtóztató presztizse (1908 Rákosi Viktor 8387005, 152) | mindenki mögött ott állt a másik ember hite (1938 Németh László² 9485001, 34) | mögötte állt a szovjet kormány (1989 Borbándi Gyula 2025067, 99).

21. ts ’elvisel, ill. el tud viselni, kibír vmit, vkit’ ❖ [A kopó] az éhség gyötrelmit ſokſzor alig állta Még-is hizelkedett ’s a’ farkát tsóválta (1788 Péczeli József ford.–Aiszóposz 7267008, 136) | A patkót sem állja vad lovatok lába (1848 Arany János C0646, 54) | nem állom már e gyötrő bizonytalanságot (1882 Köd C1894, 192) | [Sugár Károly] fakír természetével szinte érzéketlenül állta a nélkülözéseket (1957 Csathó Kálmán C1267, 315) | Ács Zoltán állta tekintetét (1965 Polgár András 1121005, 27).

21a. (tagadó szerkezetben) (kissé rég) ’nem kedvel, nem szível’ ❖ Fiatal korában sok olyan ételt szeret az ember, a mit öregségében már nem állhat (1876 Arany László ford.–Shakespeare CD11) | Esterházy püspök nem állotta a németet (1898 Tóth Béla¹ C4252, 86) | Csak egy zenét nem állhattam soha (1905 Juhász Gyula¹ CD01) | [Szente Pált] betegeskedése miatt a darócziak nem állhatták; azért Mohácsra távozott (1909 Magyar írók élete CD27).

21b. (tagadó szerkezetben v. megszorítással) (kissé rég) ’nem v. alig tudja türtőztetni magát, hogy ne csináljon vmit’ ❖ Nem állhatom […], hogy a Békés-Vármegyei ſzíves óhajtásſal a magamét-is öſzve ne kaptsoljam a Szorgalmatos Tudós Taŕsaſág fel-állítása végett (1782 Magyar Hírmondó 7444032, 603) | Buda csak nem állja, Hogy balga beszédet Ki ne ejtsen szája (1862–1863 Arany János C0639, 210) | Nagy bánat volt a szívében és nagy szomorúság, de alig állotta, hogy ne mosolyogjon, ha a felesége arcát nézte (1917 Móricz Zsigmond 9462006, 137).

22. ts (hat tárggyal) ’〈ígéretet〉 megtart’ ❖ A ki szüzességre átkozza életét, Vagy kinnyába teszi, vagy el veszti eszét. Fogadását állya, mig meg nem ronthattya (1797–1801 Bessenyei György¹ 7044016, 320) | ha Petrus szavát állja, adjon előpénzt [= előleget] (1881 Mikszáth Kálmán 8312029, 71) | [Mariane] apja konok és rögeszmés, bogara e Tartuffe, akinek bolondja – annyira, hogy szavát megszegi, igéretét nem állja (1951 Vas István ford.–Molière 9760028, 48) | abban a jámbor és régimódi meggyőződésben, hogy az illető nagyhangú ember mint férfi, állja is, amit írt, személyesen szerettek volna magyarázatot kérni tőle, ez a bátor férfiú nem jelentkezett (1969 Fodor József 9149013, 193).

23. ts (kissé biz) ’〈vmely költséget, ill. vminek a költségét〉 fedez(i), visel(i)’ ❖ a tulajdonosok a fenntartási költségeket képtelenek voltak állni (1868 Orbán Balázs CD22) | [A kárt] állja a császár pénztára (1882 Jókai Mór C2307, 165) | A bort ő állja (1886 Tolnai Lajos C4195, 132) | felerészben a kár okozójának kell állni a cechet (2000 Figyelő CD2601).

24. tn ’elkezd vmely munkát, ill. dolgozni kezd’ ❖ [a magyarok] a’ Kereskedésre állani kénſzerítteſſenek (1786 Dugonics András 7087013, 215) | Csurgón munkába álltam (1851–1854 Táncsics Mihály 8463015, 60) | [Frangepán] külföldi szolgálatba állt (1893 Jókai Mór 8209002, 248) | megrokkant tüdővel is újra munkába kell állnia, mert máskép nincs miből megélniök (1953 Hegedüs Géza 9233002, 21).

24a. vminek áll ’vmely foglalkozásba kezd, elszegődik vminek’ ❖ Asztalosnak állok (1780 e. Protestáns iskoladrámák 7467001, 245) | A’ szegény Pór-legény Vagy Bodnárnak, Vagy Betyárnak, Vagy Zsiványnak állt (1799 Csokonai Vitéz Mihály C1335, 44) | Honvédnek áll s felesküszik (1876 e. Tóth Ede C4270, 24) | kocsisnak áll a fia (1941 Veres Péter 9771013, 81) | [Galgóczi] esztergályostanulónak állt (1989 Csák Gyula 2025072, 151).

24b. vmiben áll(vmilyen) munkája, munkaviszonya van, dolgozik’ ❖ [Damiens volt] földmüvelő, lakatos, pinczér, bérszolga, konyhahetes és felszolgáló nagy Lajos collegiumában, ez utóbbi szolgálatban állott, midőn 1739. februárban egy szolgálót, Molerienne Erzsébetet nőül vette (1863 Lauka Gusztáv 8343009, 144) | [Bécsben] a szolgálatban állók […], le az utolsó szolgáig, fizetésben és nyugdíjban részesülnek (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | úgy kell őt tekinteni, mintha […] tényleges szolgálatban állott volna, és ezért teljes fizetéssel végérvényesen nyugdíjazták (1973 Szabó Imre² CD30) | nem kötelező tb-járulékot fizetniük a korhatár után is munkában állóknak (1995 Magyar Hírlap CD09) | Pályázatot nyújthat be minden magyar állampolgár, aki főállású munkaviszonyban áll (1998 Byte Magazin CD38).

25. tn ’vkihez pártol, vmihez, vmi mellé csatlakozik’ ❖ felette ſokan állottak az Ur Jéſushoz (1782 Molnár János 7232031, 122) | VI. Pius Római Pápa azokat, kik a’ Szabad Kmíveſek gyülekezetébe állanak, aztat gyarapíttyák, átok allá vetette (1794 Felfedezett álorca 7413001, 8) | több tiszteink árulókká váltak S […] Jellacsicshoz álltak (1849 Sárosi Gyula C3705, 16) | Austria a pápa pártjára állva kezdte pusztitni Morva- és Csehországot (1885 Salamon Ferenc 8402014, 291) | a párthoz állani és annál megmaradni (1897 Eötvös Károly 8127001, 29) | Hátha Irén csak azért állt közéjük, hogy megmentse az életemet (1938 Hevesi András 9246002, 170) | A Science című lap […] a kormány oldalára állt, és azt bizonygatta, hogy nem követtek el igazságtalanságot Szent-Györgyivel szemben (1983 Béres Mária ford.–Moss 9661002, 234).

25a. vmire áll (rég) ’vmilyen vallásra, felekezetre tér’ ❖ [Julianus] császár nem lesz, míg a hadi seregek mindnyájan a keresztyén hitre nem állanak (1779 Bessenyei György¹ C1083, 25) | A ki […] oláh vallásra nem áll és oláh köntösben nem jár; mind ajtójok előtt nyársba huzzák, vagy fejét veszik (1784 Szabó Pál¹ 7200001, 461) | Hutten a’Luther’ Tudományára állott (1796 Mindszenthy Sámuel ford.–Ladvocat 7228014, 154) | romai catholica vallásra állottak (1861 Dósa Elek 8110006, 114).

26. tn vkibe, vkinek a vmijébe áll vmi ’kínos testi érzés, pl. fájdalom támad vkiben, ill. vkinek vmely testrészében’ ❖ reszketés állott térdeimbe (1788 Kazinczy Ferenc ford.–Gessner C2549, 168) | Hát, csak annyiba került táplálni e csontokat, hogy most tekézzenek velök? Az enyémbe nyilallás áll, ha erre gondolok (1867 Arany János ford.–Shakespeare C3730, 136) | fülébe csengés áll (1885 Ábrányi Emil ford.–Byron C0509, 334) | nagyon gőgös, nagyon sötét urakba reszketés áll (1905 Ady Endre 9003021, 85) | hideglelés állt a hátába annak, aki hallgatta [a nagy rézcsengettyűt] (1917 Kaffka Margit 9290048, 31) | fogába áll a fájás (1920 Szép Ernő 9665042, 89) | Iszonyú görcs áll a testbe (1965 Polgár András 1121006, 94).

Ö: által, át~, be~, bele~, el~, ellen~, elő~, fel~, félre~, fenn~, helyre~, helyt~, hozzá~, ide~, jót~, ki~, körül~, külön~, le~, meg~, neki~, oda~, odább~, össze~, rá~, szembe~, szét~, tovább~, végig~, vissza~.

Fr: ajtó, alku, becs, bosszú, ég², él², elébe, ellene, hadiláb, harc, ház, hír, ír¹, kéz, kötél, küszöb, láb, les², név, rendelkezés, rés, szemben, szó, szolgálat, talp, út, vad.

Vö. CzF. áll²; ÉrtSz. áll¹; SzólKm. áll²; TESz. áll¹; ÉKsz. áll¹; SzT.; ÚMTsz. áll¹

áll¹ ige 3a9
1. tárgyatlan
〈ember, állat〉 (vmilyen helyzetben) a lábára nehezedve egy helyben van
a’ bünös Aſzſzony áll vala Jesus elött zokogván
(1773 Vajda Sámuel)
A legény háttal álla felém
(1794–1795 Kazinczy Ferenc)
egyenesen állnak
(1831 Széchenyi István)
Sokat álltam már, ülni szeretnék
(1885 Mikszáth Kálmán)
nem állt már haptákban
(1924 Kosztolányi Dezső)
A ló úgy állott a négy remegő lábán, csak fújt, csak fújt, csak lihegett
(1941 Móricz Zsigmond)
a mögöttem sorban álló négy öregasszony is kiabál
(1966 Örkény István)
terpeszben áll […] a gazda
(1983 Esterházy Péter)
az ajtófélfának támaszkodva ott állt egy úrféle, pantallóban és hosszú malaclopóban
(1989 Lázár Ervin)
1a. tárgyas
ilyen helyzetben (másokkal együtt) végez, ill. létrehoz, kialakít vmit
egy jó óráig állot strását
(1772 Mészáros Ignác ford.)
a tolvajságnak végbe-vitelénél rt állott
(1787 Közönséges törvény)
Tumó délelőttönként aktot szokott állni a Mesteriskolában
(1918 Réti Ödön)
Kétoldalt leventék álltak sorfalat
(1976 Dobos László)
1b. tárgyatlan
ilyen helyzetben (másokkal együtt) végez, csinál vmit
jó kedvekbl Karikában álván, […] A’ Nép Lejt-Tántzra a’ síkra költözött
(1800 Perecsényi Nagy László)
A városházánál őrön álló két asztaloslegény szalad kiáltására
(1812 Kazinczy Ferenc)
Akkor hát modelül állsz
(1920–1921 Gárdonyi Géza)
1c. tárgyatlan
vki más módon v. teste más részére (is) nehezedve rendsz. függőleges helyzetben tartja magát
[a basának a] parantſolatot térdenn állva kell meg-hallgatnia
(1781 Magyar Hírmondó)
minden áldozat-napokon tótágast kell állanod szobádban, a fal mellett
(1804 Bessenyei György¹)
lábujjhegyen állottak, mint a kukorékoló kakas
(1922–1929 Tamási Áron)
négykézláb állva egy tócsában
(1989 Csengey Dénes)
2. tárgyatlan
vmilyen, rendsz. függőleges testhelyzetbe helyezkedik
Minden egy kézzel való dobásnál […] terpeszállásba kell állni
(1885 Porzsolt Lajos)
lábujjra állva, egész fiatal testében kinyúlt
(1910 Szomory Dezső)
Leesett a földre, térdét magasra rántotta, egy pillanatra fejre állt
(1969 Mándy Iván)
[a farkasnyakhúzást úgy játsszák], hogy két pásztor négykézlábra áll, a fejük majdnem összeér
(1982 NéprajziLex.)
3. tárgyatlan
vhova odalép, odamegy, és ott álló helyzetben marad
oda áll, a’ hol a’ Tsáſzár a’ tábor indúláſa után láthattya
(1783 Molnár János)
Jertek, álljunk leshelyünkre
(1830 Vörösmarty Mihály)
háttal a falhoz állni s fejünket a falhoz támasztani és igy dobni a falra a lapdát
(1878 Hamary Béla)
A barát melléje állt a karóval
(1904 Rákosi Viktor)
A fiatal pár a fa alá állott
(1921 Szabó Dezső)
a szembe lévő sarokra álltam, és figyeltem
(1984 Somlyó György)
[a bokszolók] a lehető legkisebb alsóneműben állnak a mérlegre, nehogy azon múljon a súly
(1999 Magyar Hírlap)
3a. vki elé áll
(vmit hangoztatva, vmilyen szöveggel) megjelenik vki v. vmi előtt
egykor isten elé állunk, számadandók minden tetteinkért
(1838 Vörösmarty Mihály)
megkövetjük felséges királyunk, Hogy hitvány beszéddel színe elé állunk
(1854 Arany János)
Szemtelenül nagyapó elé álltam, szétvetett lábszárakkal és vallattam
(1895 Malonyay Dezső)
[a kislány] elszántan a festő elé állt
(1980 Varga Katalin)
3b. vki elébe áll
ua.
minnyájan a’ Kriſtus itélſzéke eleibe fogunk állani
(1791 Alexovics Vazul)
[Békési] tsak Maximilián törvényſzéke eleibe tartozik állani
(1802 e. Budai Ferenc)
nem állhatunk elibük, hogy ni, Viktor úr, hát mit akar maga avval a lánnyal
(1951 Veres Péter)
3c. áll vmi elé
〈annak kif-ére, hogy vmely bekövetkező v. várható esemény, történés elől nem tér ki〉
[Salista] kardra invitálja ellenfelét. Iván hidegvérrel felelt: „Hát adjatok kezünkbe kardot.” – „Hogyan, te akarnál?” – „Hát ha kaszára hív is, állok eléje
(1870 Jókai Mór)
Meghalni semmiért sem tudna, de ha villamos ütné el, bátran állna a halál elé
(1932 József Attila)
állok a döntés elé. Hogy van-e még helyem Önök között
(1952 Illyés Gyula)
Ha a kormány politikai szempontból úgy ítéli meg, egy-egy kérdésben széles körű konszenzust akar elérni, akkor állunk az egyeztetések elé
(1995 Magyar Hírlap)
3d. áll vmi elébe
ua.
Hiszi-e hát, hogy nem az urak csinálták ezt a zűrzavart? az isten rendeléséből igy kellett ennek lenni: ne kárhoztassunk érte senkit, hanem azon legyünk, mikép állhassunk elébe, ha baj lesz
(1848 Arany János)
– Druszám, nagy kérésem van hozzád. – Ki vele, állunk elébe
(1881 Teleki Sándor)
az ostoba szavaidért majd számolunk! – Állok elébe … – rikácsolja Eduárd
(1931 Sárközi György)
amennyiben ez szükséges, akkor állunk a vizsgálat elébe
(1999 Országgyűlési Napló)
4. tárgyatlan
〈növény, építmény, tárgy〉 (viszonylag) függőleges helyzetben a talajból kimagaslik
körlte, ezüſt erd állott
(1772 Bessenyei György¹)
a’ Barát templom ajtaja mellett álló Feszűlet
(1805–1809 Horvát István)
ott, hol egykoron Mátyás király palotája állt
(1872 Rónay Jácint)
Szomorúfűz áll a [halastó] partján
(1940 Cs. Szabó László)
A sarkon három hatalmas fenyő áll
(1998 Magyar Hírlap)
4a.
(szokásosan) vmely meghatározott helyen van vmi
a golyóbis-is, mely az almáriomon ſzokott állani, le-vettetett
(1783 Magyar Hírmondó)
leül, szemeit egy asztalon álló fövényórára függesztve
(1841 Teleki László²)
egy hegedű-tok állott […] gondosan bezárva egy szögletben
(1870 Ozoray Árpád ford.Kock)
[A könyvek] egy polcon álltak régi, fekete kötésben
(1911 Kaffka Margit)
a könyvekhez támaszkodva áll Boglár József, Boglár Péter édesapjának fényképe
(1956 Gáli József)
a párkányon álló rumosüveget
(1978 Bodor Ádám)
4b.
〈kül. folyadék〉 vhol, vmiben van, ill. vmin szétterülve azt belepi, beborítja
a’ rajta-álló meg-poshadt vizet annyira ki-ſzáraſztotta
(1774 Szilágyi Sámuel² ford.Wiegand)
egy lábnyi magasságra álló ganajat magamnak kelle kihányatni
(1810 Kazinczy Ferenc)
sár állott az udvarban
(1841 Ormós Zsigmond)
A várudvaron tócsákban állott az esőviz
(1908 Herczeg Ferenc)
a fjordokban mindenütt mozdulatlanul áll a jég
(1943 Ijjas Antal)
Pista megjön, áll a hó a haján, a vállán
(1994 Szántó Piroska)
5. tárgyatlan (átv is)
〈test része, tárgy stb.〉 vmilyen helyzetben van
[a sapka] a’ gyermek’ orránál killyebb álló légyen
(1807 Domby Sámuel ford.Ballexserd)
[a korona] tetején sima arany kereszt, melynek három vége gombos és görbén áll
(1812 e. Keresztesi József)
égfelé álló kefeforma haját
(1869–1872 Déryné Széppataki Róza)
Még a szeme sem úgy áll, mint szokott
(1880 Arany János ford.Arisztophanész)
az iránytű az irányt abban az esetben is mutassa, ha egészen ferdén lefelé áll
(1916 Karinthy Frigyes)
[a bogár] függőlegesen álló fejét
(1933 Az állatok világa ford.)
A pohár mégis egyenesen állt a levegőben a lefűrészelt ólomkristály száron
(1979 Hajnóczy Péter)
5a. (biz)
〈hímvessző〉 erekcióban, merevedett állapotban van
„Jenő, még mindig áll a farkad?” – érdeklődött […] az egyik telefonáló, miután a Csiszár.hu műsorvezetője éppen túl volt a telefonos pásztorjátékon
(2000 Magyar Hírlap)
6. tárgyatlan
〈helyváltoztatásra képes dolog, kül. közlekedési eszköz〉 nem mozog, egy helyben van
oda találtak véletlen vetemedni, hol a’ parton a’ hajó állott
(1780 Kónyi János ford.Gessner)
[a Sarkcsillag] az ég csillagai közt csak maga láttatik mindég azon egy helyen állani
(1826 Fazekas Mihály)
[a főbíró] mig a’ kocsi állt, kissé nyugodtabbnak látszott
(1845 Eötvös József)
Az udvaron sok hintó állott
(1864 Zilahy Károly)
Néhány mérföldnyire a kikötőtől állott a hajónk, s várta az engedélyt a befutásra
(1923–1926 Tamási Áron)
Egy teljes autósor állt és dudált
(1975 Nemes Nagy Ágnes)
6a.
〈közlekedési eszköz(zel) vhova megy, hajt, és ott megáll
szekér áll a kapu elé
(1909 Móricz Zsigmond)
Arrább tessék állni a kocsival
(1965 Polgár András)
[a Renault-val] biztosították volna a parkolóhelyet Gibraltáron, amíg a fehér Ford Fiesta a bombával hétfő este a helyére nem áll
(1995 Magyar Hírlap)
7. tárgyatlan
〈szerkezet, gép, üzem〉 nem jár, nem működik
az egész házban nincs más óra, mint a konyhában a kakukkos fali óra, az is áll már egy esztendő óta
(1880 Csiky Gergely)
[mindkét] malom állt, szabad zugóján mindkettőnek szabadon csattogott le a patakviz
(1901 Eötvös Károly)
A gép állt éppen; reggeli idő volt, vagy a gépszíj szakadt el
(1942 Illyés Gyula)
[az ózdi acélmű] nemrég kapott 1 milliárd forintos kormánytámogatást a korábban hónapokig álló üzemeinek beindítására
(1991 Heti Világgazdaság)
7a.
〈jellemzően v. szokásosan haladó, mozgó dolog〉 (látszólag) egy helyben, ill. mozdulatlanul marad
A’ leveg, […] tsendesen soha sem áll, hanem ſzüntelen való ingadozásba és mozgásba van
(1803 Fábián József)
állni látszék az idő
(1844 Petőfi Sándor)
Egy álló kerék
(1910 Babits Mihály)
a ragadozó Idő áll, mint az ölyv a levegőben
(1934 Áprily Lajos)
Áll a levegő a színesre lakkozott, függönyökkel, szőnyegekkel tompított szobácskában
(1963 Pilinszky János)
7b.
〈cselekvés, folyamat〉 nem halad előre
míg a munka áll, a gépek mogorván szövik szövőnők omló álmait
(1932 József Attila)
nem tudták, miért áll a forgalom
(1976 Bertha Bulcsu)
A kukorica aratása pénzhiány és sár miatt áll
(1998 Magyar Hírlap)
8. tárgyatlan
〈tárgy, anyag stb.〉 ki-, ill. felhasználatlanul, es. megmunkálatlanul hever vhol
a’ nyuſzt brt, ha ſoká állott a’ molyok ették meg
(1795 Németh László¹)
[A lóhere,] ha mindjárt el nem tsépeltetheted; ott álhat az hideg télig
(1805 Pethe Ferenc)
halommal állt a finom tészták rakása
(1887 Gyarmathy Zsigáné)
rakásokban állt a rengeteg mázatlan, vörös cserépedény
(1938 Baktay Ervin)
a feketearany tonnaszám áll felhasználatlanul a külszíni depókon
(1994 Magyar Hírlap)
8a.
〈vmely szer, készítmény, kül. étel, ital〉 (elkészítés után) egy ideig érlelődik
tiſzta hamvat reá kell ſzitálni [ti. a vetésre szánt búzára], jól öſzve kavarni; harmad napíg hadd álljon akképpen, és úgy el-kell vetni
(1781 Magyar Hírmondó)
engedd ezen tentát állani, minden nap meg-rázogatván
(1806 Gyarmati Gábor)
[az összetört kakaóbabot] forrázd-meg 4 itcze erős pálinkával, hadd álljon 8 nap
(1846 Zelena Ferenc)
a lábas tartalmát [ti. a hájat] tiszta ruhán átszürjük egy edénybe, s állni hagyjuk másnapig
(1885 Wohl Janka)
halakat feldarabolva és különböző fűszerekkel pácolva hetekig állni hagytak
(1973 Castiglione László)
9. tárgyatlan
(már, ill. még) létezik, megvan, fennáll
Állsz még, állsz szeretett Hazám! nem dőlt még alacsony porba nemes fejed
(1797 Berzsenyi Dániel)
Sokáig állj, kegyeletes hajlék
(1885 Magyar Zsidó Szemle)
A bazilika már áll; mesteremberek sürögnek-forognak körötte, díszítik, építik, faragják a köveit
(1908 Elek Artúr)
amióta a világ áll, eddig még minden jövő romok helyébe épült
(1935 Bálint György)
[a szobor] már áll, s vár a mai ünnepélyes leleplezésre
(1996 Magyar Hírlap)
10. tárgyatlan
〈írás, szám, jel stb.〉 található, van vhol
Pontos-veszsz, olly szókötés eltt áll, melly az elbbenit bvebben magyarázza
(1780 Révai Miklós)
a gyertya árnyékot vete oda, ahol az x jel áll
(1794–1795 Kazinczy Ferenc)
[Görgeynek] itt áll a neve az újságban
(1931 Sárközi György)
többes számban állt rajta a felirat
(1996 Katolikus Biblia jegyzetei)
11. tárgyatlan
〈társas cselekvés〉 tart, folyik
még éjtszaka is minden Latzi-konyhás’ sátorába […] áll a’ tántz és öröm
(1789 Gvadányi József)
Áll a harczi játék
(1854 Arany János)
most is áll a lakodalmuk, ha mög nem haltak
(1881 Kálmány Lajos)
[az állatpiacon] javában állott a vásár
(1900 Benedek Elek)
Megért a szőlő, áll a szüret nagyban
(1944 Kerényi Grácia)
meggyújtottak minden lámpát, […] és kezdődött a hejehuja, tánc. Hajnalig állt a bál
(1967 Rónay György ford.Collodi)
12. tárgyatlan
érvényben van, érvényes, ill. helytáll, megfelel a valóságnak vmi
A’ jegy-adományt, még a’ házasság áll, vissza nem lehet követni [!]
(1789 Polgári törvénykönyv)
Mátol fogva […] az én törvényim állnak
(1837 Kovács Pál²)
Fényes Eleknek ezen előadása, felfogásom szerint, nem áll egészen
(1846 Eötvös József)
áll-e igéreted
(1858 Tompa Mihály)
Hát jól van, áll a vásár
(1878 Győrffy Iván)
itt is áll az, mit fennebb a tömött kaucsuk labdáról mondottunk
(1885 Porzsolt Lajos)
Itt a kezem, grófné. Áll a fogadás
(1894 Mikszáth Kálmán)
hátha azt kell megtudnia, hogy nem áll az alku, csomagolhat holnap a többiekkel
(1937 Németh László²)
épp fordítva áll a dolog
(1983 Ungvári Tamás)
12a.
vonatkozik, érvényes vkire, vmire
ez még inkább áll a zsellérekre nézve
(1834 Deák Ferenc beszédei)
Ugyanaz áll Kelet-Ruméliáról és Bulgáriáról
(1885 Magyar Zsidó Szemle)
Ez azonban nemcsak a művész munkájára áll, hanem például a tudóséra és iparoséra is
(1939 Weöres Sándor)
13. tárgyatlan
〈ruha, hajviselet, vmely viselkedés stb.〉 vhogyan illik vkinek, vmilyen hatást kelt
[a török nőknél] egy azon ltözet tsak nem minden termethez jól áll
(1795 Sándor István)
rosszul áll magának a’ tettetés
(1841 Kovács Pál²)
eleintén igen hamisul beszélt magyarul, de neki az igen jól állott
(1869–1872 Déryné Széppataki Róza)
ki nem állhatta [ti. a bordóvörös blúzt], mert határozottan rosszul állott neki
(1918 Móricz Zsigmond)
Jól állt neki [ti. Kosztolányinak] a zöld tinta, mellyel írt, jól a homlokba lógó tincs, […] a magas kemény gallér
(1936 Ignotus Pál)
Ez a tóga sem áll rosszul neked, hiszen rajtad jól állnak a jelmezek
(1989 Konrád György)
14. tárgyatlan
vmilyen helyzetben, állapotban, körülmények között van vki, vmi
a’ mint a’ dolgok -közöttök [ti. a fejedelmek] és az alattok-valók között most állanak
(1792 Magyar Múzeum ford.)
a’ jukak (vagy nyiláſok) […] mindég langban [= lángban] állanak, mikor föld-indulás vagyon, és ki-okáddják azt a’ tüzet, a’ mely a’ föld-indúláſt okozta
(1793 Segesvári István ford.Derham)
magában állandó igazság vagyis axioma
(1815 Erdélyi Múzeum)
Lángban, vérben áll a haza
(1848 Petőfi Sándor)
a vitéz király fegyverben áll
(1867 Arany János ford.Shakespeare)
[Amsterdamban] még éjfélutáni két órakor is nyitva áll [sok üzlet]
(1885 Magyar Zsidó Szemle)
Hogy miképpen áll jelenleg a nagy enciklopédia, […] arról semmi bizonyosat nem tudok
(1910 Lányi Viktor ford.Heine)
Az Államvédelmi Hatóság kirendelt tagja […] a katonai ügyészség vezetőjének felügyelete alatt áll
(1950 Fehérváry Jenő)
anyagilag nem állok rosszul, van még egy kis tartalékom
(1989 Csalog Zsolt)
14a. vmi előtt áll vki, vmi
vmi hamarosan bekövetkezik vki, vmi számára, vmi hamarosan megtörténik vkivel, vmivel
[az eset] a bizalmi kérdés fölvetése előtt áll [a képviselőházban]
(1880 Mikszáth Kálmán)
katasztrófa előtt állunk
(1923 Károlyi Mihály)
Cseres Tibornak kiadás előtt áll új regénye
(1954 Darvas József)
nyugdíj előtt áll
(1979 Haraszti Miklós)
15. tárgyatlan (alany n. is) vmire áll vmi
vminek az előjelét, várható voltát mutatja vmi, ill. mutatkozik vkinek a kedve vmihez
[a lóherét] estve kell el vetni, mikor az id essre áll
(1790 Kömlei János ford.Becker)
ha kedved esküvőre áll, Esküdj az alsó börtön’ fenekén
(1830 Vörösmarty Mihály)
táncra áll a lábom
(1880 Arany János ford.Arisztophanész)
[édesapámnak] mindig tréfára állott a szava
(1939 Móricz Zsigmond)
csöpp szája már csókra áll
(1963 Rónay György)
Hideg éjszaka volt, esőre állt, és ismeretlen vadon volt körülöttem az erdő
(1989 Csengey Dénes)
15a. vmire áll vki (átv is)
〈tanuló〉 előreláthatólag a megnevezett érdemjegyet, minősítést fogja kapni, ill. vmilyen tanulmányi eredményt mutat
szekundára áll
(1920 Móricz Zsigmond)
latinba jelesre álltam
(1921 Kosztolányi Dezső ford.)
nemcsak nálam, hanem Légmánnál is bukásra áll
(1941 Gelléri Andor Endre)
Nem kettesre, hanem kb. négyesre áll [a magyarországi demokrácia] a lakosság színe előtt
(1997 Magyar Hírlap)
15b. vmire áll (Sp is)
(sport)mérkőzés, verseny, küzdelem stb., ill. vetélkedő, küzdő, harcoló fél〉 vmely időpontban vmilyen arányú eredményt mutat, ill. küzdelmének vmilyen végkimenetele mutatkozik
a fejüket lógatják, ha vesztésre áll a Titánia
(1963 Mándy Iván)
[a] szikrázó csata utolsó percében döntetlenre állt a mérkőzés
(1974 Zsolt István)
a háborúban már éppen vereségre álló, azért egyre idegesebben reagáló Horthy-rendszer
(1986 Beszélő)
16. tárgyatlan
vmilyen viszonyban, kapcsolatban van vkivel, vmivel
[honfitársaival] olly fölötte szoros viszonyban áll
(1833 Kunoss Endre)
[a tanáccsal a] legkisebb rokon-, sógor-, vagy komasági viszonyban sem állt
(1841–1848 Arany János)
Velencze máris alkudozásban állott a Portával
(1861 Szalay László)
[Vörösmarty] levelezésben állott Kazinczyval
(1866 Gyulai Pál)
a költő Barlaeus baráti viszonyban állott Manasse ben Jiszrael rabbival
(1885 Magyar Zsidó Szemle)
A délvidéki svábok már régen véres harcban álltak a rácokkal
(1899 Rákosi Viktor)
[Eötvös] szemben állt a bécsi kormánnyal
(1951 Sőtér István)
állandóan vitában állván egymással
(1956 Füst Milán)
[Az agyban] a szabályozó rendszer három része szoros kölcsönkapcsolatban áll egymással
(1989 Ángyán Lajos)
16a. (átv is)
(a) más(ik)hoz való viszonyában vmilyen helyzetben van vki, vmi
jaj annak, a’ ki valamelly Népnek kormánnyán áll, és nem a’ leg-értelmesebb ’s leg-derekasabb ember a’ maga’ népében
(1792 Magyar Múzeum ford.)
[Az angolok] rendkívül tisztelik azokat, akik társadalmilag felettük állnak
(1938 Szerb Antal)
az Istenes énekek […] élén a „Három himnusz a Szentháromsághoz” c.című kis sorozat állt
(1987–1988 Horváth Iván)
17. tárgyatlan vkin, vmin áll vmi
vkitől, vmitől függ, vkin, vmin múlik vmi
az Úristenen áll minden, az őfelsége akarata nélkül egy verebecske sem esik a földre
(1772 Rettegi György)
Rajtad áll a választás
(1798 Csokonai Vitéz Mihály)
Mit a túlvilági üdvesség- és kárhozatról beszélnek, csak azon áll, miként halunk meg
(1846 Petőfi Sándor)
Ha rajtam állana, maga mindig mosolyogna
(1897 Thury Zoltán)
rajtuk állott, hogy milyen naptárt csinálnak
(1987–1988 Kovács I. Gábor)
17a.
(csak az alábbi szókapcsolatokban)
vmin áll vagy bukik vmi
ua.
A költészetben nincsenek kijelölhető szerepek, […] minden a minőségen áll vagy bukik
(1939 Weöres Sándor)
a zene létezése esztétikai értékén áll vagy bukik
(1969 Eörsi István ford.Lukács)
az átalakulás azonban korántsem ezeken a […] körülményeken áll vagy bukik
(1997 Figyelő)
17b.
(csak az alábbi szókapcsolatokban)
vmivel áll vagy bukik vmi (kissé rég)
ua.
a szent apostol, a mennyei lélek eszköze, akinek tanuságával áll vagy bukik az egyház
(1909 Rábold Gusztáv ford.)
Indiával áll vagy bukik az imperialista angol világbirodalom
(1915 Feleky Géza)
A magyar állami, nemzeti lét függetlensége is azzal áll, vagy bukik, hogy belegyökereztetjük-e a magyar parasztságba
(1938 Korunk Szava)
18. tárgyatlan vkinek a vmijében áll vmi
vkinek lehetősége, alkalma stb. van vmire, vmit megtenni
szabadságában áll
(1772 Történelmi Tár)
valamint más Káptalanok véghez viſznek, az néki-is tiſztibenn áll
(1781 Magyar Hírmondó)
énnékem köteleſségemben áll, hogy ez illetén veſzedelmes roſzſzat az orſzágomtúl távoztasſak
(1791 Jezsuiták kiűzetése Kínából ford.)
ő felségének nem áll szándékában, a nemesség szabadítékait megnyesni
(1861 Szalay László)
Mindenkinek jogában áll a borokat […] megizlelni
(1899 Borászati Lapok)
[a gyermek] a jelenséget maga idézte elő, és hatalmában áll bármikor megszüntetni
(1973 Ranschburg Jenő)
19. tárgyatlan vmiből áll vmi
a megnevezett (alkat)részek, összetevők alkotnak vmit
a’ Poétának beſzédei ſzépen-folyó verſekbl állanak
(1773 Rájnis József)
az Élö állatok’ Orſzága ſzámtalan ſok nemekböl, és mindenik nem ſok egymástól külömbözö Familiákból áll
(1778 Sófalvi József ford.Sulzer)
ſzép és ritka darabokból álló minerális Gyüjteményét
(1796 Teleki Domokos¹)
2000 emberből álló karaván
(1834 Fillértár)
Azt képzeli, hogy az esztendő hat hónapból áll, s kétszer lehet elkölteni az embernek egy évben a jövedelmét
(1891 Jókai Mór)
a nyelv elsősorban mondatokból és hangsúlyokból áll és nem szavakból
(1933 Kosztolányi Dezső)
A költemény négy hétsoros szakaszból áll
(1996 Szabó Magda)
19a. vmiből áll vmi
a megnevezett dolog jellemez, határoz meg vmit
hajdan abbul állott a’ Komédia, hogy a’ Gyermekeknek lábra valójokat, ingeket meg tömték, ortzájokat korommal be kenték
(1778 Bessenyei György¹)
Ha a sziv mélyen érez, az legkevésbbé irigyelhető állapot, mert folytonos szenvedésből áll
(1872 Gyulai Béla)
a csak hangulatok kiélvezéséből álló élet
(1910 Lukács György²)
föltevésekből és szóbeszédekből állt a politikai kultúra
(1984–1988 Zirkuli Péter)
19b. vmiben áll vmi
vmi a lényegét alkotja, képezi, a lényege vminek
a’ tekélletes Iſteni tiſztelet nem áll […] a’ kitſinyes külsö jóságokban
(1774 Vajda Sámuel)
e harangnak fő nevezetessége főként abban áll, hogy rajta magyar felirat jön elő a latinnal párositva
(1869 Orbán Balázs)
Miben áll a mi demokráciánk
(1910 Csizmadia Sándor¹)
Vannak fölszólítások, amelyeknek értéke a szépségükben, költőiségükben áll
(1976 Bajor Andor)
20. tárgyatlan
kitart vki, vmi mellett, ill. hű marad vkihez, vmihez
Attya, és Báttya köztt Orſzág mellett álla
(1796 Szentgyörgyi Gellért ford.Birkenstock)
a polgárság mellett állunk
(1813 Katona József)
mindig az ön részén állottam
(1874 Berczik Árpád ford.Molière)
Eötvös a regényben […] a gyarapodó parasztbirtok pártján áll
(1951 Sőtér István)
20a. vki, vmi mögött áll
biztonságot, támaszt jelent vki, vmi számára
hátuk mögött áll Angliának irtóztató presztizse
(1908 Rákosi Viktor)
mindenki mögött ott állt a másik ember hite
(1938 Németh László²)
mögötte állt a szovjet kormány
(1989 Borbándi Gyula)
21. tárgyas
elvisel, ill. el tud viselni, kibír vmit, vkit
[A kopó] az éhség gyötrelmit ſokſzor alig állta Még-is hizelkedett ’s a’ farkát tsóválta
(1788 Péczeli József ford.Aiszóposz)
A patkót sem állja vad lovatok lába
(1848 Arany János)
nem állom már e gyötrő bizonytalanságot
(1882 Köd)
[Sugár Károly] fakír természetével szinte érzéketlenül állta a nélkülözéseket
(1957 Csathó Kálmán)
Ács Zoltán állta tekintetét
(1965 Polgár András)
21a. (tagadó szerkezetben) (kissé rég)
nem kedvel, nem szível
Fiatal korában sok olyan ételt szeret az ember, a mit öregségében már nem állhat
(1876 Arany László ford.Shakespeare)
Esterházy püspök nem állotta a németet
(1898 Tóth Béla¹)
Csak egy zenét nem állhattam soha
(1905 Juhász Gyula¹)
[Szente Pált] betegeskedése miatt a darócziak nem állhatták; azért Mohácsra távozott
(1909 Magyar írók élete)
21b. (tagadó szerkezetben v. megszorítással) (kissé rég)
nem v. alig tudja türtőztetni magát, hogy ne csináljon vmit
Nem állhatom […], hogy a Békés-Vármegyei ſzíves óhajtásſal a magamét-is öſzve ne kaptsoljam a Szorgalmatos Tudós Taŕsaſág fel-állítása végett
(1782 Magyar Hírmondó)
Buda csak nem állja, Hogy balga beszédet Ki ne ejtsen szája
(1862–1863 Arany János)
Nagy bánat volt a szívében és nagy szomorúság, de alig állotta, hogy ne mosolyogjon, ha a felesége arcát nézte
(1917 Móricz Zsigmond)
22. tárgyas (hat tárggyal)
〈ígéretet〉 megtart
A ki szüzességre átkozza életét, Vagy kinnyába teszi, vagy el veszti eszét. Fogadását állya, mig meg nem ronthattya
(1797–1801 Bessenyei György¹)
ha Petrus szavát állja, adjon előpénzt [= előleget]
(1881 Mikszáth Kálmán)
[Mariane] apja konok és rögeszmés, bogara e Tartuffe, akinek bolondja – annyira, hogy szavát megszegi, igéretét nem állja
(1951 Vas István ford.Molière)
abban a jámbor és régimódi meggyőződésben, hogy az illető nagyhangú ember mint férfi, állja is, amit írt, személyesen szerettek volna magyarázatot kérni tőle, ez a bátor férfiú nem jelentkezett
(1969 Fodor József)
23. tárgyas (kissé biz)
〈vmely költséget, ill. vminek a költségét〉 fedez(i), visel(i)
a tulajdonosok a fenntartási költségeket képtelenek voltak állni
(1868 Orbán Balázs)
[A kárt] állja a császár pénztára
(1882 Jókai Mór)
A bort ő állja
(1886 Tolnai Lajos)
felerészben a kár okozójának kell állni a cechet
(2000 Figyelő)
24. tárgyatlan
elkezd vmely munkát, ill. dolgozni kezd
[a magyarok] a’ Kereskedésre állani kénſzerítteſſenek
(1786 Dugonics András)
Csurgón munkába álltam
(1851–1854 Táncsics Mihály)
[Frangepán] külföldi szolgálatba állt
(1893 Jókai Mór)
megrokkant tüdővel is újra munkába kell állnia, mert máskép nincs miből megélniök
(1953 Hegedüs Géza)
24a. vminek áll
vmely foglalkozásba kezd, elszegődik vminek
Asztalosnak állok
(1780 e. Protestáns iskoladrámák)
A’ szegény Pór-legény Vagy Bodnárnak, Vagy Betyárnak, Vagy Zsiványnak állt
(1799 Csokonai Vitéz Mihály)
Honvédnek áll s felesküszik
(1876 e. Tóth Ede)
kocsisnak áll a fia
(1941 Veres Péter)
[Galgóczi] esztergályostanulónak állt
(1989 Csák Gyula)
24b. vmiben áll
(vmilyen) munkája, munkaviszonya van, dolgozik
[Damiens volt] földmüvelő, lakatos, pinczér, bérszolga, konyhahetes és felszolgáló nagy Lajos collegiumában, ez utóbbi szolgálatban állott, midőn 1739. februárban egy szolgálót, Molerienne Erzsébetet nőül vette
(1863 Lauka Gusztáv)
[Bécsben] a szolgálatban állók […], le az utolsó szolgáig, fizetésben és nyugdíjban részesülnek
(1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
úgy kell őt tekinteni, mintha […] tényleges szolgálatban állott volna, és ezért teljes fizetéssel végérvényesen nyugdíjazták
(1973 Szabó Imre²)
nem kötelező tb-járulékot fizetniük a korhatár után is munkában állóknak
(1995 Magyar Hírlap)
Pályázatot nyújthat be minden magyar állampolgár, aki főállású munkaviszonyban áll
(1998 Byte Magazin)
25. tárgyatlan
vkihez pártol, vmihez, vmi mellé csatlakozik
felette ſokan állottak az Ur Jéſushoz
(1782 Molnár János)
VI. Pius Római Pápa azokat, kik a’ Szabad Kmíveſek gyülekezetébe állanak, aztat gyarapíttyák, átok allá vetette
(1794 Felfedezett álorca)
több tiszteink árulókká váltak S […] Jellacsicshoz álltak
(1849 Sárosi Gyula)
Austria a pápa pártjára állva kezdte pusztitni Morva- és Csehországot
(1885 Salamon Ferenc)
a párthoz állani és annál megmaradni
(1897 Eötvös Károly)
Hátha Irén csak azért állt közéjük, hogy megmentse az életemet
(1938 Hevesi András)
A Science című lap […] a kormány oldalára állt, és azt bizonygatta, hogy nem követtek el igazságtalanságot Szent-Györgyivel szemben
(1983 Béres Mária ford.Moss)
25a. vmire áll (rég)
vmilyen vallásra, felekezetre tér
[Julianus] császár nem lesz, míg a hadi seregek mindnyájan a keresztyén hitre nem állanak
(1779 Bessenyei György¹)
A ki […] oláh vallásra nem áll és oláh köntösben nem jár; mind ajtójok előtt nyársba huzzák, vagy fejét veszik
(1784 Szabó Pál¹)
Hutten a’Luther’ Tudományára állott
(1796 Mindszenthy Sámuel ford.Ladvocat)
romai catholica vallásra állottak
(1861 Dósa Elek)
26. tárgyatlan vkibe, vkinek a vmijébe áll vmi
kínos testi érzés, pl. fájdalom támad vkiben, ill. vkinek vmely testrészében
reszketés állott térdeimbe
(1788 Kazinczy Ferenc ford.Gessner)
Hát, csak annyiba került táplálni e csontokat, hogy most tekézzenek velök? Az enyémbe nyilallás áll, ha erre gondolok
(1867 Arany János ford.Shakespeare)
fülébe csengés áll
(1885 Ábrányi Emil ford.Byron)
nagyon gőgös, nagyon sötét urakba reszketés áll
(1905 Ady Endre)
hideglelés állt a hátába annak, aki hallgatta [a nagy rézcsengettyűt]
(1917 Kaffka Margit)
fogába áll a fájás
(1920 Szép Ernő)
Iszonyú görcs áll a testbe
(1965 Polgár András)
Vö. CzF. áll²; ÉrtSz. áll¹; SzólKm. áll²; TESz. áll¹; ÉKsz. áll¹; SzT.; ÚMTsz. áll¹

áll² fn 2A

1. ’az arcnak a száj alatt levő(, előreugró) kerekded része’ ❖ [Az agg nő] horgadt álla, hegyeſs, dölled elre ki (1777 Baróti Szabó Dávid 7021018, 266) | Szép pirosúltt ajaka, ſzép kerek álla (1793 Édes Gergely 7095002, 28) | A pelyhes áll Szép urfinál Oly édes büszkeség (1851 e. Kerényi Frigyes C2623, 27) | a gödrös áll és az üde nyak […] ingerlő (1884 Mikszáth Kálmán 8312239, 100) | [Kabók] az állát a tenyerébe fogja s pár pillanatig szótalan komolysággal szemléli a lovat (1898 Tömörkény István 8493015, 30) | Nézik, az orra hegyes-e, leesett-e az álla, elsárgult-e talpa [ti. hogy meghalt-e] (1947 Gáspár Endre ford.–Joyce 9175005, 87) | megdörzsölte borostás állát (1967 Kahána Mózes 9291001, 211) | [Lajos bácsi] az államnál fogva fölemelte az arcomat (1975 Kertész Imre² 1078001, 25) álla kapcája (rég) a) ’〈emlősállatokban és emberben:〉 a fogakat tartó, a koponyához mozgékonyan ízesülő patkó alakú csont, alsó állkapocs’ ❖ [Sámson] edj szamárnak álla’ kaptzájával sok Filisteusokat meg-ölt (1789 Gvadányi József C1925, 29) b) ’a fogazatot hordozó két csont (vmelyike)’ ❖ [a bálnának] a’ fels álla kapczáján nagy bajuszszai [vannak] (1795 Gáti István C1860, 192) | [az elefánt agyarai] az alsó állokkaptzájából nőnek ki (1799 Fábián József ford.–Raff C1658, 556) | Az asszony […] csak nézte-nézte […], hogy hogyan jár alá-fel, János álla kapcája [evés közben] (1918 Ethey Árpád CD10) c) ’〈egyes gerinctelen állatoknál〉 táplálkozásra szolgáló szájszerv’ ❖ álla-kaptzájok igen kitsiny [ti. a hereméheknek] (1782 Veszelszki Antal 7375005, 5) | Az állokkaptzáin [ti. a méhekén] két tsomótska szr vagyon (1816 Kaló Péter C2485, 27) pelyhedzik az álla (tagadó szerkezetben v. megszorítással) ’〈fiú, férfi〉 még nagyon fiatal (vmihez), ill. serdülőkorban van’ ❖ Még az álla se pelyhedzik (1873 Athenaeum C0028, 554) | ennek az orvosnak alig pelyhedzik az álla (1874 Váradi Antal ford.–Molière C3176, 152) | tüzet nyitott a kis szakaszvezető kinek még az álla se pelyhedzett (1958 Kassák Lajos 2025092, 670).

1a. (átv is) állig fegyverben ’teljesen felfegyverezve, ill. harcra, bevetésre készen’ ❖ Huszárok voltak, […] állig fegyverben (1894 Herczeg Ferenc C2070, 28) | köröttünk állig fegyverben volt a világ (1937 Adorján János 2045041, 146) | állig fegyverben őrzöd magad a Sátán kísértésétől (1965 Kassák Lajos 9314104, 15) | Az újonnan érkezett katonák […] állig fegyverben vannak (1999 Magyar Hírlap CD09) állig felfegyverkezve ’ua.’ ❖ az ülők körűl cselédek, állig […] fölfegyverkezve sürögtek (1839 Jósika Miklós C2359, 81) | [Feleky] hatvanhárom esztendőt töltött a szinpadon éjjel-nappal állig fölfegyverkezve (1902 Budapesti Hírlap márc. 17. C4690, 2) | Európa nemzetei állig felfegyverkezve állják körül a spanyol ringet (1936 Szerb Antal CD10) | A két ámokfutó viharkabátban, álarcban, állig felfegyverkezve rontott be az iskolaépületbe (1999 Magyar Hírlap CD09) állig felfegyverzett ’teljesen felfegyverzett, ill. harcra, bevetésre kész’ ❖ A [trianoni] békeszerződés […] Magyarországot kiszolgáltatta állig felfegyverzett szomszédainak (1936 Budapesti Hírlap nov. 25. C4724, 5) | A Sándor-palota hemzsegett az állig felfegyverzett német katonáktól (1984 Vigh Károly 1162003, 359) | A világ két állig felfegyverzett táborra oszlott (1992 Herczeg Géza 2022001, 5).

2. (rég) ’Állkapocs.’

2a. ’a fogazatot hordozó két csont (valamelyike)’ ❖ nem félek én tlled [oroszlán], Bár tsattogtasd-öſzve éles fogad’ ’s állad’ (1788 Péczeli József ford.–Aiszóposz 7267003, 72) | [az ember] alsó álla, őrlő fogai és agya arról győzend meg bennünket, hogy az emlős gerinczesek azon alárendelt csoportozatába sorolandó, hol a fejledező méhmagzat szülep [= méhlepény] által nyer táplálékot (1864 Rónay Jácint 8396004, 224).

2b. ’〈alacsonyabb rendű gerincesekben:〉 hasonló funkciójú, porc- és csontszövetből fejlődött csont’ ❖ fels állát-e’ [ti. a krokodil] mozgatja egyedl az Állatok között (1795 Gáti István 7116006, 235) | Szájokat [ti. a halakét] mozgó állak kepezik [!] (1847 Peregriny Elek 8360013, 242) | [A sügér] állai egyenetlenek (1847 Peregriny Elek 8360013, 243).

3. (Áll) ’a madár nyakán a csőr alsó kávája és a torok közötti terület’ ❖ [a marabu] álla zacskós golyvát visel (1893 PallasLex. CD02) | [a jégmadár] háta világoskék, hasa fahéjbarna, álla és torka rozsdasárga (1895 PallasLex. CD02) | [a saskeselyű] álla szakált tevő tollakkal díszített (1897 PallasLex. CD02) | [a törzs] az egész madártest, az álltól a farkig (1899 Chernel István CD34) | [az apácalúd] halántéka, álla, torka fehér (1899 Chernel István CD34) | [Az ún. pompás tangara] feje, nyakatöve és álla ragyogó tengerzöld (1933 Az állatok világa ford. CD46).

4. (nyj) ’vmely eszköznek, szerkezetnek stb. (állra emlékeztető formájú) kiálló, előre ugró része, sarka’ ❖ [vízimalom kikötésekor] két ladik egymástól 25-30 méter távolságra a fenéken húzott kötéllel ereszkedik lefelé, míg a kötél a karó állába beakad (1902 Kovács Antal C0360, 105) | [A sarlón] a nyélnél van a pengének egy kis előre ugró része, ez az álla (1926 Kántor Mihály C5348, 85) | [A boronafalú épületeken] a sarkokon túlért a gerendák álla (1956 Ethnographia C5347, 459).

J: állkapocs.

Vö. CzF. áll¹; ÉrtSz. áll²; SzólKm. áll¹; TESz. áll²; ÉKsz. áll²; SzT.; ÚMTsz. áll²

áll² főnév 2A
1.
az arcnak a száj alatt levő(, előreugró) kerekded része
[Az agg nő] horgadt álla, hegyeſs, dölled elre ki
(1777 Baróti Szabó Dávid)
Szép pirosúltt ajaka, ſzép kerek álla
(1793 Édes Gergely)
A pelyhes áll Szép urfinál Oly édes büszkeség
(1851 e. Kerényi Frigyes)
a gödrös áll és az üde nyak […] ingerlő
(1884 Mikszáth Kálmán)
[Kabók] az állát a tenyerébe fogja s pár pillanatig szótalan komolysággal szemléli a lovat
(1898 Tömörkény István)
Nézik, az orra hegyes-e, leesett-e az álla, elsárgult-e talpa [ti. hogy meghalt-e]
(1947 Gáspár Endre ford.Joyce)
megdörzsölte borostás állát
(1967 Kahána Mózes)
[Lajos bácsi] az államnál fogva fölemelte az arcomat
(1975 Kertész Imre²)
álla kapcája (rég)
a)
〈emlősállatokban és emberben:〉 a fogakat tartó, a koponyához mozgékonyan ízesülő patkó alakú csont, alsó állkapocs
[Sámson] edj szamárnak álla’ kaptzájával sok Filisteusokat meg-ölt
(1789 Gvadányi József)
b)
a fogazatot hordozó két csont (vmelyike)
[a bálnának] a’ fels álla kapczáján nagy bajuszszai [vannak]
(1795 Gáti István)
[az elefánt agyarai] az alsó állokkaptzájából nőnek ki
(1799 Fábián József ford.Raff)
Az asszony […] csak nézte-nézte […], hogy hogyan jár alá-fel, János álla kapcája [evés közben]
(1918 Ethey Árpád)
c)
〈egyes gerinctelen állatoknál〉 táplálkozásra szolgáló szájszerv
álla-kaptzájok igen kitsiny [ti. a hereméheknek]
(1782 Veszelszki Antal)
Az állokkaptzáin [ti. a méhekén] két tsomótska szr vagyon
(1816 Kaló Péter)
pelyhedzik az álla (tagadó szerkezetben v. megszorítással)
〈fiú, férfi〉 még nagyon fiatal (vmihez), ill. serdülőkorban van
Még az álla se pelyhedzik
(1873 Athenaeum)
ennek az orvosnak alig pelyhedzik az álla
(1874 Váradi Antal ford.Molière)
tüzet nyitott a kis szakaszvezető kinek még az álla se pelyhedzett
(1958 Kassák Lajos)
1a. (átv is)
(csak az alábbi szókapcsolatokban)
állig fegyverben
teljesen felfegyverezve, ill. harcra, bevetésre készen
Huszárok voltak, […] állig fegyverben
(1894 Herczeg Ferenc)
köröttünk állig fegyverben volt a világ
(1937 Adorján János)
állig fegyverben őrzöd magad a Sátán kísértésétől
(1965 Kassák Lajos)
Az újonnan érkezett katonák […] állig fegyverben vannak
(1999 Magyar Hírlap)
állig felfegyverkezve
ua.
az ülők körűl cselédek, állig […] fölfegyverkezve sürögtek
(1839 Jósika Miklós)
[Feleky] hatvanhárom esztendőt töltött a szinpadon éjjel-nappal állig fölfegyverkezve
(1902 Budapesti Hírlap márc. 17.)
Európa nemzetei állig felfegyverkezve állják körül a spanyol ringet
(1936 Szerb Antal)
A két ámokfutó viharkabátban, álarcban, állig felfegyverkezve rontott be az iskolaépületbe
(1999 Magyar Hírlap)
állig felfegyverzett
teljesen felfegyverzett, ill. harcra, bevetésre kész
A [trianoni] békeszerződés […] Magyarországot kiszolgáltatta állig felfegyverzett szomszédainak
(1936 Budapesti Hírlap nov. 25.)
A Sándor-palota hemzsegett az állig felfegyverzett német katonáktól
(1984 Vigh Károly)
A világ két állig felfegyverzett táborra oszlott
(1992 Herczeg Géza)
2. (rég)
Állkapocs.
2a.
a fogazatot hordozó két csont (valamelyike)
nem félek én tlled [oroszlán], Bár tsattogtasd-öſzve éles fogad’ ’s állad’
(1788 Péczeli József ford.Aiszóposz)
[az ember] alsó álla, őrlő fogai és agya arról győzend meg bennünket, hogy az emlős gerinczesek azon alárendelt csoportozatába sorolandó, hol a fejledező méhmagzat szülep [= méhlepény] által nyer táplálékot
(1864 Rónay Jácint)
2b.
〈alacsonyabb rendű gerincesekben:〉 hasonló funkciójú, porc- és csontszövetből fejlődött csont
fels állát-e’ [ti. a krokodil] mozgatja egyedl az Állatok között
(1795 Gáti István)
Szájokat [ti. a halakét] mozgó állak kepezik [!]
(1847 Peregriny Elek)
[A sügér] állai egyenetlenek
(1847 Peregriny Elek)
3. (Áll)
a madár nyakán a csőr alsó kávája és a torok közötti terület
[a marabu] álla zacskós golyvát visel
(1893 PallasLex.)
[a jégmadár] háta világoskék, hasa fahéjbarna, álla és torka rozsdasárga
(1895 PallasLex.)
[a saskeselyű] álla szakált tevő tollakkal díszített
(1897 PallasLex.)
[a törzs] az egész madártest, az álltól a farkig
(1899 Chernel István)
[az apácalúd] halántéka, álla, torka fehér
(1899 Chernel István)
[Az ún. pompás tangara] feje, nyakatöve és álla ragyogó tengerzöld
(1933 Az állatok világa ford.)
4. (nyj)
vmely eszköznek, szerkezetnek stb. (állra emlékeztető formájú) kiálló, előre ugró része, sarka
[vízimalom kikötésekor] két ladik egymástól 25-30 méter távolságra a fenéken húzott kötéllel ereszkedik lefelé, míg a kötél a karó állába beakad
(1902 Kovács Antal)
[A sarlón] a nyélnél van a pengének egy kis előre ugró része, ez az álla
(1926 Kántor Mihály)
[A boronafalú épületeken] a sarkokon túlért a gerendák álla
(1956 Ethnographia)
Vö. CzF. áll¹; ÉrtSz. áll²; SzólKm. áll¹; TESz. áll²; ÉKsz. áll²; SzT.; ÚMTsz. áll²

Beállítások