bor fn 4A8

1. ’borszőlő bogyójának levéből erjesztett szeszes ital, ill. ebből bizonyos mennyiség’ ❖ [A vármegyén átutazó II. József számára] legyen hús, bor, fejér kenyér, zsiradék, jó savanyu káposzta (1772 Történelmi Tár 7393001, 316) | Kocsmárosné, aranyvirág, Ide a legjobbik borát, Vén legyen, mint a nagyapám, És tüzes, mint iu babám! (1847 Petőfi Sándor CD01) | Csapon öreg hordók egri bora lüktet (1879 Arany János CD01) | [Ady Endrével] nem egyszer egész éjszakákon át ültünk kettesben, pohár bor mellett, csendesen beszélgetve (1919 Schöpflin Aladár CD10) | Minden bor egyéni. Minden borban (fajta, évjárat, táj, föld, kor) megismételhetetlen és utánozhatatlan sajátos géniusz él (1945 Hamvas Béla C6573, 132) | a pap kenyeret és bort készít a liturgiához (2000 Marjanucz László CD36).

1a. ’ennek (mértéktelen) fogyasztása, élvezete, ill. az ilyen ital okozta mámor, részegség’ ❖ Indúlnak a’ bortúl ſok ſzép kzntéſek, Kedveket ébreſzt rendes énekléſek (1777 Fejér Antal 7103001, 6) | a’ bort, a’ pípát és a’ csalárdságot örökre elhaggya (1804 Verseghy Ferenc 7373020, 101) | kerüld azt a Bandit, mert borra visz, a bor pedig korhelységre, a korhelység pedig akasztófára (1863 Szigligeti Ede 8446014, 18) | Bor és szerelem között minden férfi úgy vall, mint a parancsolat (1919 Krúdy Gyula CD54) | az ágyból kirángatott, s a bortól gőzös fejjel színezni kezdte a jövőt előttem (1986 Kiss Anna 9335001, 49).

2. ’más gyümölcsből, ill. növényi részből erjesztett ilyenféle szeszes ital’ ❖ A’ Misniai, vagy Misánſzki almából a’ lakosok itt [ti. Aschaffenburg környékén] bort kéſzítenek, mellyet a’ jó féle bortól nem minden ember külömböztethet meg (1793 Sándor István 7287026, 242) | [a nyírfa] átfúrt törzsökéből nedv szivárog, mellyből bort, és cukrot készítenek (1845 Hanák János 8180003, 137) | Mariska néni nagy mestere és szakértője volt a gyümölcsborok készítésének is, fekete, fehér, piros ribizlit dolgozott fel, meggyből is készített bort (1998 Természet Világa CD50).

Ö: alma~, aszú~, csemege~, desszert~, dézsma~, égett~, faj~, fehér~, gyógy~, habzó~, kocsis~, mise~, ó~, palack~, pecsenye~, pezsgő~, piros~, táj~, új~, ürmös~, vörös~; a -bor címszó alatt: füge~, gyümölcs~, meggy~.

UB: -termelés.

Fr: asztali, champagne-i, égetett, forralt.

ÖU: pálma~, ribiszke~, ribizli~, rizs~, szín~, törköly~.

ÖE: ~adó, ~áldomás, ~áldozat, ~bogár, ~dézsma, ~ének, ~export, ~fa, ~fajta, ~fogyasztás, ~fokoló, ~hét, ~hiba, ~isten, ~ivás, ~javítás, ~kereskedelem, ~kereskedés, ~készítés, ~készlet, ~kiállítás, ~király, ~kivitel, ~kocsma, ~korsó, ~köd, ~kulacs, ~különlegesség, ~látó, ~mámor, ~megissza, ~mérték, ~nagykereskedő, ~nap, ~szakma, ~szentelés, ~termesztés, ~tőzsde, ~vásár.

Vö. CzF. bor²; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

bor főnév 4A8
1.
borszőlő bogyójának levéből erjesztett szeszes ital, ill. ebből bizonyos mennyiség
[A vármegyén átutazó II. József számára] legyen hús, bor, fejér kenyér, zsiradék, jó savanyu káposzta
(1772 Történelmi Tár)
Kocsmárosné, aranyvirág, Ide a legjobbik borát, Vén legyen, mint a nagyapám, És tüzes, mint iu babám!
(1847 Petőfi Sándor)
Csapon öreg hordók egri bora lüktet
(1879 Arany János)
[Ady Endrével] nem egyszer egész éjszakákon át ültünk kettesben, pohár bor mellett, csendesen beszélgetve
(1919 Schöpflin Aladár)
Minden bor egyéni. Minden borban (fajta, évjárat, táj, föld, kor) megismételhetetlen és utánozhatatlan sajátos géniusz él
(1945 Hamvas Béla)
a pap kenyeret és bort készít a liturgiához
(2000 Marjanucz László)
1a.
ennek (mértéktelen) fogyasztása, élvezete, ill. az ilyen ital okozta mámor, részegség
Indúlnak a’ bortúl ſok ſzép kzntéſek, Kedveket ébreſzt rendes énekléſek
(1777 Fejér Antal)
a’ bort, a’ pípát és a’ csalárdságot örökre elhaggya
(1804 Verseghy Ferenc)
kerüld azt a Bandit, mert borra visz, a bor pedig korhelységre, a korhelység pedig akasztófára
(1863 Szigligeti Ede)
Bor és szerelem között minden férfi úgy vall, mint a parancsolat
(1919 Krúdy Gyula)
az ágyból kirángatott, s a bortól gőzös fejjel színezni kezdte a jövőt előttem
(1986 Kiss Anna)
2.
más gyümölcsből, ill. növényi részből erjesztett ilyenféle szeszes ital
A’ Misniai, vagy Misánſzki almából a’ lakosok itt [ti. Aschaffenburg környékén] bort kéſzítenek, mellyet a’ jó féle bortól nem minden ember külömböztethet meg
(1793 Sándor István)
[a nyírfa] átfúrt törzsökéből nedv szivárog, mellyből bort, és cukrot készítenek
(1845 Hanák János)
Mariska néni nagy mestere és szakértője volt a gyümölcsborok készítésének is, fekete, fehér, piros ribizlit dolgozott fel, meggyből is készített bort
(1998 Természet Világa)
ÖU: pálmabor, ribiszkebor, ribizlibor, rizsbor, színbor, törkölybor
ÖE: boradó, boráldomás, boráldozat, borbogár, bordézsma, borének, borexport, borfa, borfajta, borfogyasztás, borfokoló, borhét, borhiba, boristen, borivás, borjavítás, borkereskedelem, borkereskedés, borkészítés, borkészlet, borkiállítás, borkirály, borkivitel, borkocsma, borkorsó, borköd, borkulacs, borkülönlegesség, borlátó, bormámor, bormegissza, bormérték, bornagykereskedő, bornap, borszakma, borszentelés, bortermesztés, bortőzsde, borvásár
Vö. CzF. bor²; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

bor- (előtagként)

1. ’borszőlő bogyójának levéből készült szeszes itallal mint borászati termékkel kapcs. 〈művelet, tevékenység〉’ ❖ borfejtés fn 4B (Szőlő is) | A’ borfejtéskor egy edény seprőt félre kell, [!] tenni, és gondját viselni (1819 e. Nagyváthy János C3297, 13) | A borfejtésnek kettős célja van: 1. a bort az üledékétől megszabadítani és 2. a bort érlelni (1893 PallasLex. CD02) | Az első borfejtés idejének elhúzása a magyarországi borpincék általános hibája volt (1998 Csoma Zsigmond CD58)  borhamisítás fn 4A | Weinverfälschung, die: borhamisítás; borelrontás (1823 Márton József¹ C3048, 866) | A szövetkezet igazgatóságának jogában áll azon bortermelőket, vevőket vagy korcsmárosokat, […] a kik borhamisitás miatt biróilag elitéltettek, a bortőzsdéről kitiltani (1899 Borászati Lapok 8607001, 395) | a borhamisítás idehaza inkább az olcsóbb, homoki borokat sújtja, a márkás tokajival nemigen próbálkoznak (1994 Magyar Hírlap CD09)  borkezelés fn 4B (Szőlő) | a’ bor-kezelésen kívűl ostobább vólt a’ két hetes bagoly-fiúnál (1824 Fáy András¹ C1724, 135) | 7 olyan anyagot vizsgált meg a bizottság, melyeket a gyanusitott felek pinczéiből azon gyanu alapján küldtek be a hatóságok, hogy azoknak a borkezelésnél való használata tiltva van (1899 Borászati Lapok 8607001, 399) | a feldolgozók kevesebb mint fele képes megfelelni a korszerű borkezelés követelményeinek (1998 Figyelő CD2601).

1a. ’a borral mint kereskedelmi, turisztikai stb. termékkel foglalkozó 〈személy〉, ill. ezzel kapcs. 〈tevékenység, rendezvény stb.〉’ ❖ borárus fn 4A (jelzőként is) (rég) | a’ kortſomáros, ’S az álnok bor-áros A’ bort vizzel itattya (1779 Miháltz István ford.–Vanière 7225011, 56) | Egy huszár bankót adott egy szegedi borárus asszonynak (1848 Március Tizenötödike C3027, 602) | vásári borárusok [cégérei] (1977 NéprajziLex. CD47)  borkereskedő fn és mn 1C (tulajdonnév részeként is) | minden egygyes bor kereskednek (1783 Magyar Hírmondó C0271, 243) | Útitársam egy angol borkereskedő, ki Balaton melléki borokra terjeszté ki figyelmét (1872 Jókai Mór CD18) | Negyvennégy vállalat érdekeit képviseli a Magyar Borkereskedők Egyesülése, exportőrökét és termelőkét egyaránt (1995 Magyar Hírlap CD09)  borkupec fn 3D (kissé rég, pejor is) | [a franciákhoz hasonlóan a hollandok is] mesterséges [= mesteri] bor-kupetzek (1791 Mátyus István C3071, 318) | már a fuvaros lopja és hamisitja a tokaji bort, hát már aztán a borkupecz mit nem csinál avval! (1859 Vasárnapi Újság CD56) | A kapitalizmus korában a termelő és a fogyasztó közé egyre többen ékelődtek be. A hegyaljai bor esetében ez a láncolat a következőképpen alakult: termelő–faktor–borkupec–borlerakatok (2000 Magyar néprajz CD47)  borszaküzlet fn 3B | [Londonban négy évvel ezelőtt] már szinte mutatóba sem találtam magyar borokat a neves borszaküzletekben (1995 Magyar Hírlap CD09) | a borszaküzletek, vináriumok akár 40–100 féle jó és kiváló minőségű bort tartanak állandó választékukon (1996 Figyelő CD2601)  borturizmus fn 4A | idegenforgalmi fórum a falusi és a borturizmus összefüggéseiről (1994 Magyar Hírlap CD09) | Badacsony, a Balatonfelvidék, Balatonmellék és Somló hegyközségei fogtak össze azért, hogy megszervezzék a borturizmus fő útvonalát (1998 Magyar Hírlap CD09)  borügynök fn 3C8 (kissé rég) | Az eladó köteles kijelenteni, hogy az üzlet lebonyolitását, illetve a bor elszállitását […] ő maga végzi-e, vagy hogy az valamelyik ügynök közvetitése által történjék, mely czélra csak oly borügynökök (Weinsticher) jelölhetők ki, a kik a szövetkezet tagjai (1899 Borászati Lapok 8607001, 394) | [a 19. század közepén a] borügynöknek nevezett közvetítők […] a teljes borkereskedelmet a kezükben tartották (2000 Magyar néprajz CD27)  borverseny fn 4B | a Kisgazdapárt baranyamegyei szervezeteinek – borversennyel egybekötött – ünnepségén (1948 Szabad Nép ápr. 27. C4871, 1) | a brüsszeli nemzetközi borversenyen Vida Péter szekszárdi borász ’96-os évjáratú Cabernet franc-Merlot barrique borával ezüstérmet nyert (1999 Magyar Hírlap CD09).

2. ’bor készítésekor haszn. 〈eszköz, berendezés〉’ ❖ borprés fn 4B8 (ritk) | egy nagy pintze bor préssel egygyütt (1783 Magyar Hírmondó C0271, 504) | Az uj borprés két kaucsukkal bevont vashenger segélyével eszközli a szőlő levének kinyomását (1860 Vasárnapi Újság CD56) | bor-prés mellett les lassú, sóvár Szemed, hogy végső cseppig hullni lásd (1919 Tóth Árpád ford.–Keats CD10)  borsajtó fn 1A | a’ borsajtón-is ki-préseltettem a’ viaszot (1794 Handerla György C2013, 176) | még bor-sajtójuk sem volt, és a’ szőlő csak zsákokban csavartatott ki (1844 Bajza József ford.–Kolb C0726, 116) | Borsajtókat, gyümölcs- és szőlő-zúzókat legolcsóbban szállít Reich gépgyár, Szombathely (1937 Borászati Lapok 2118001, 250) | A gyári borsajtók elterjedése előtti időben falusi bognárok, ügyes kezű fúró-faragó emberek a régi középorsós borsajtók mintájára készítettek borsajtókat (1977 NéprajziLex. CD47).

2a. ’bor tárolására v. felszolgálására való 〈edény〉’ ❖ boredény fn 4B (rég, ritk) | bor edényekkel együtt, árendába fog adódni (1796 Bécsi Magyar Merkurius C0345, 828) | elővette a’ boredényt ’s jót ivott (1826 Bártfay László C0034, 234) | Boredények cserépből, hordó alakban, a 16-ik századból (1878 Vértesi Károly C4516, 66)  borkancsó fn 1A (ritk) | teli bor és must kantsók (1797 Nagy Sámuel¹ ford.–Gessner C3291, 121) | Üres szó! jobb, ha borkancsónk ürül! (1837 Vörösmarty Mihály 8524254, 218) | úrasztali borkancsók (2000 Boross István–Márkusné Vörös Hajnalka CD36)  borkupa fn 6A (rég, ritk) | Kérök a’ palotán vigan ugrálának, Hogy a’ Királynétúl végre el-válának, Be-vont Uliesnek bor kupát adának (1780 Dugonics András ford.–Homérosz 7087027, 184) | roppant nagy ezüst és türkizekkel díszített, de máskép ízléstelen borkupa (1876 Századok CD57)  borpalack fn 3A1 (rég, ritk) | a’ magyar ſoha nem ſzokta mondani, Haltó, Vadkert, Vízkorsó, Borpalatzk, Vajpogátsa, Íróvaj, hanem Halaſtó, Vadaskert, Vízeskorsó, Borospalatzk, Vajas pogátsa, Irósvaj (1796 Sándor István 7287074, 119) | csak a férfiak maradnak az asztalnál s egymásnak nyujtják a borpalaczkot (1880–1882 Pulszky Ferenc 8381003, 180).

3. ’borból, ill. borral készült 〈étel-, italféle v. élelmiszer〉’ ❖ borecet fn 3B2 | [a beteg a pestis észlelésekor] azonnal a’ fent emlitett port Bor-etzetben vegye-bé (1775 Csapó József 7062001, 10) | legegészségesebb légtisztító a jó boreczet (1844 Zimmermann Jakab 8560002, 11) | egy deci tejfelt is sokall a paszulyleveshez, mert véleménye szerint az igazában borecettel(1929 Krúdy Gyula CD54) | Kevés vízzel, cukorral, sóval és borecettel salátalevet készítünk (1996 Természet Világa CD50)  borleves fn 4B (Konyha) | A’ szolgáló bor levest vitt néki (1787 Barczafalvi Szabó Dávid ford.–Miller C0791, 509) | [a nótárius] épen borlevest szörpölt (1834 Garasos Tár 8625001, 70) | karácsonyi borlevest (1990 Frank Júlia CD19)  borsodó fn 1A (Konyha) | jó borsódót adhatni hozzá (1834 Pesti szakácskönyv C3483, 393) | Mandulás palacsinta borsodóval (1989 Frank Júlia et al. CD19).

4. ’a (vörös)borra jellemző’ ❖ borszag fn 3A | Egy formán mindenbl hazugság jön, ’s bor-szag (1801 Méhes István ford.–Cornelius Nepos C3076, 107) | ugy dől belőled a borszag, mint valami pinczéből (1849 Petőfi Sándor C3503, 334) | olyan borszag áradt a vendéglő ódon falaiból, mintha víz helyett bort kevertek volna a malterhez (1933 Krúdy Gyula CD54) | meg se merte csókolni Kati nénit, hogy észre ne vegye leheletén a borszagot (1965 Németh László² 9485041, 23)  borszínű mn 18C4 | Az Amethistus […] sárgálló és bor-szín (1792 Mindenes Gyűjtemény C0371, 79) | [Az anyajegyeknek] színük szerint különböző az elnevezésük: noevus vinosus, ha borszinü, noevus flammeus, ha virító piros (1893 PallasLex. CD02) | [a mítoszok szerint] Okeanos, a sós víz istenének leányai bőszülnek föl mindenkire, aki oktalanul háborgatja a borszinű tenger mélységeit (1952 Márai Sándor 9421019, 106).

bor- (előtagként)
1.
borszőlő bogyójának levéből készült szeszes itallal mint borászati termékkel kapcs. 〈művelet, tevékenység〉
borfejtés főnév 4B (Szőlő is)
A’ borfejtéskor egy edény seprőt félre kell, [!] tenni, és gondját viselni
(1819 e. Nagyváthy János)
A borfejtésnek kettős célja van: 1. a bort az üledékétől megszabadítani és 2. a bort érlelni
(1893 PallasLex.)
Az első borfejtés idejének elhúzása a magyarországi borpincék általános hibája volt
(1998 Csoma Zsigmond)
borhamisítás főnév 4A
Weinverfälschung, die: borhamisítás; borelrontás
(1823 Márton József¹)
A szövetkezet igazgatóságának jogában áll azon bortermelőket, vevőket vagy korcsmárosokat, […] a kik borhamisitás miatt biróilag elitéltettek, a bortőzsdéről kitiltani
(1899 Borászati Lapok)
a borhamisítás idehaza inkább az olcsóbb, homoki borokat sújtja, a márkás tokajival nemigen próbálkoznak
(1994 Magyar Hírlap)
borkezelés főnév 4B (Szőlő)
a’ bor-kezelésen kívűl ostobább vólt a’ két hetes bagoly-fiúnál
(1824 Fáy András¹)
7 olyan anyagot vizsgált meg a bizottság, melyeket a gyanusitott felek pinczéiből azon gyanu alapján küldtek be a hatóságok, hogy azoknak a borkezelésnél való használata tiltva van
(1899 Borászati Lapok)
a feldolgozók kevesebb mint fele képes megfelelni a korszerű borkezelés követelményeinek
(1998 Figyelő)
1a.
a borral mint kereskedelmi, turisztikai stb. termékkel foglalkozó 〈személy〉, ill. ezzel kapcs. 〈tevékenység, rendezvény stb.〉
borárus főnév 4A (jelzőként is) (rég)
a’ kortſomáros, ’S az álnok bor-áros A’ bort vizzel itattya
(1779 Miháltz István ford.Vanière)
Egy huszár bankót adott egy szegedi borárus asszonynak
(1848 Március Tizenötödike)
vásári borárusok [cégérei]
(1977 NéprajziLex.)
borkereskedő főnév és melléknév 1C (tulajdonnév részeként is)
minden egygyes bor kereskednek
(1783 Magyar Hírmondó)
Útitársam egy angol borkereskedő, ki Balaton melléki borokra terjeszté ki figyelmét
(1872 Jókai Mór)
Negyvennégy vállalat érdekeit képviseli a Magyar Borkereskedők Egyesülése, exportőrökét és termelőkét egyaránt
(1995 Magyar Hírlap)
borkupec főnév 3D (kissé rég, pejor is)
[a franciákhoz hasonlóan a hollandok is] mesterséges [= mesteri] bor-kupetzek
(1791 Mátyus István)
már a fuvaros lopja és hamisitja a tokaji bort, hát már aztán a borkupecz mit nem csinál avval!
(1859 Vasárnapi Újság)
A kapitalizmus korában a termelő és a fogyasztó közé egyre többen ékelődtek be. A hegyaljai bor esetében ez a láncolat a következőképpen alakult: termelő–faktor–borkupec–borlerakatok
(2000 Magyar néprajz)
borszaküzlet főnév 3B
[Londonban négy évvel ezelőtt] már szinte mutatóba sem találtam magyar borokat a neves borszaküzletekben
(1995 Magyar Hírlap)
a borszaküzletek, vináriumok akár 40–100 féle jó és kiváló minőségű bort tartanak állandó választékukon
(1996 Figyelő)
borturizmus főnév 4A
idegenforgalmi fórum a falusi és a borturizmus összefüggéseiről
(1994 Magyar Hírlap)
Badacsony, a Balatonfelvidék, Balatonmellék és Somló hegyközségei fogtak össze azért, hogy megszervezzék a borturizmus fő útvonalát
(1998 Magyar Hírlap)
borügynök főnév 3C8 (kissé rég)
Az eladó köteles kijelenteni, hogy az üzlet lebonyolitását, illetve a bor elszállitását […] ő maga végzi-e, vagy hogy az valamelyik ügynök közvetitése által történjék, mely czélra csak oly borügynökök (Weinsticher) jelölhetők ki, a kik a szövetkezet tagjai
(1899 Borászati Lapok)
[a 19. század közepén a] borügynöknek nevezett közvetítők […] a teljes borkereskedelmet a kezükben tartották
(2000 Magyar néprajz)
borverseny főnév 4B
a Kisgazdapárt baranyamegyei szervezeteinek – borversennyel egybekötött – ünnepségén
(1948 Szabad Nép ápr. 27.)
a brüsszeli nemzetközi borversenyen Vida Péter szekszárdi borász ’96-os évjáratú Cabernet franc-Merlot barrique borával ezüstérmet nyert
(1999 Magyar Hírlap)
2.
bor készítésekor haszn. 〈eszköz, berendezés〉
borprés főnév 4B8 (ritk)
egy nagy pintze bor préssel egygyütt
(1783 Magyar Hírmondó)
Az uj borprés két kaucsukkal bevont vashenger segélyével eszközli a szőlő levének kinyomását
(1860 Vasárnapi Újság)
bor-prés mellett les lassú, sóvár Szemed, hogy végső cseppig hullni lásd
(1919 Tóth Árpád ford.Keats)
borsajtó főnév 1A
a’ borsajtón-is ki-préseltettem a’ viaszot
(1794 Handerla György)
még bor-sajtójuk sem volt, és a’ szőlő csak zsákokban csavartatott ki
(1844 Bajza József ford.Kolb)
Borsajtókat, gyümölcs- és szőlő-zúzókat legolcsóbban szállít Reich gépgyár, Szombathely
(1937 Borászati Lapok)
A gyári borsajtók elterjedése előtti időben falusi bognárok, ügyes kezű fúró-faragó emberek a régi középorsós borsajtók mintájára készítettek borsajtókat
(1977 NéprajziLex.)
2a.
bor tárolására v. felszolgálására való 〈edény〉
boredény főnév 4B (rég, ritk)
bor edényekkel együtt, árendába fog adódni
(1796 Bécsi Magyar Merkurius)
elővette a’ boredényt ’s jót ivott
(1826 Bártfay László)
Boredények cserépből, hordó alakban, a 16-ik századból
(1878 Vértesi Károly)
borkancsó főnév 1A (ritk)
teli bor és must kantsók
(1797 Nagy Sámuel¹ ford.Gessner)
Üres szó! jobb, ha borkancsónk ürül!
(1837 Vörösmarty Mihály)
úrasztali borkancsók
(2000 Boross István–Márkusné Vörös Hajnalka)
borkupa főnév 6A (rég, ritk)
Kérök a’ palotán vigan ugrálának, Hogy a’ Királynétúl végre el-válának, Be-vont Uliesnek bor kupát adának
(1780 Dugonics András ford.Homérosz)
roppant nagy ezüst és türkizekkel díszített, de máskép ízléstelen borkupa
(1876 Századok)
borpalack főnév 3A1 (rég, ritk)
a’ magyar ſoha nem ſzokta mondani, Haltó, Vadkert, Vízkorsó, Borpalatzk, Vajpogátsa, Íróvaj, hanem Halaſtó, Vadaskert, Vízeskorsó, Borospalatzk, Vajas pogátsa, Irósvaj
(1796 Sándor István)
csak a férfiak maradnak az asztalnál s egymásnak nyujtják a borpalaczkot
(1880–1882 Pulszky Ferenc)
3.
borból, ill. borral készült 〈étel-, italféle v. élelmiszer〉
borecet főnév 3B2
[a beteg a pestis észlelésekor] azonnal a’ fent emlitett port Bor-etzetben vegye-bé
(1775 Csapó József)
legegészségesebb légtisztító a jó boreczet
(1844 Zimmermann Jakab)
egy deci tejfelt is sokall a paszulyleveshez, mert véleménye szerint az igazában borecettel
(1929 Krúdy Gyula)
Kevés vízzel, cukorral, sóval és borecettel salátalevet készítünk
(1996 Természet Világa)
borleves főnév 4B (Konyha)
A’ szolgáló bor levest vitt néki
(1787 Barczafalvi Szabó Dávid ford.Miller)
[a nótárius] épen borlevest szörpölt
(1834 Garasos Tár)
karácsonyi borlevest
(1990 Frank Júlia)
borsodó főnév 1A (Konyha)
borsódót adhatni hozzá
(1834 Pesti szakácskönyv)
Mandulás palacsinta borsodóval
(1989 Frank Júlia et al.)
4.
a (vörös)borra jellemző
borszag főnév 3A
Egy formán mindenbl hazugság jön, ’s bor-szag
(1801 Méhes István ford.Cornelius Nepos)
ugy dől belőled a borszag, mint valami pinczéből
(1849 Petőfi Sándor)
olyan borszag áradt a vendéglő ódon falaiból, mintha víz helyett bort kevertek volna a malterhez
(1933 Krúdy Gyula)
meg se merte csókolni Kati nénit, hogy észre ne vegye leheletén a borszagot
(1965 Németh László²)
borszínű melléknév 18C4
Az Amethistus […] sárgálló és bor-szín
(1792 Mindenes Gyűjtemény)
[Az anyajegyeknek] színük szerint különböző az elnevezésük: noevus vinosus, ha borszinü, noevus flammeus, ha virító piros
(1893 PallasLex.)
[a mítoszok szerint] Okeanos, a sós víz istenének leányai bőszülnek föl mindenkire, aki oktalanul háborgatja a borszinű tenger mélységeit
(1952 Márai Sándor)

-bor (utótagként)

’〈(vmely) gyümölcsből v. más növényi részből〉 erjesztett szeszes ital’ ❖ fügebor fn 4A8 | figebor; ein Wein aus Feigen (1818 Márton József¹ C3044, 442. hasáb) | a füge-bortól kipirultan találó dolgokat olvasott rá mindenkire (1964 Magyar Nemzet júl. 9. C4801, 7)  gyümölcsbor fn 4A8 | Obſtwein, der: gyümltsbor (1803 Márton József¹ C5802, 168. hasáb) | magas alma- és körtefasorok övedzik az útakat, a nép e fákról nyeri nemzeti italát, a hűsítő gyümölcsbort (1889 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Mariska néni nagy mestere és szakértője volt a gyümölcsborok készítésének (1998 Természet Világa CD50)  meggybor fn 4A8 | Medgyvíz, medgybor, der Weichselwein, das Weichselwasser (1800 Márton József¹ C3050, 245. hasáb) | Meggybor, pajtások, rajta, kocints: kicsit fanyar, de egyéb ma nincs (1915 Babits Mihály CD10) | meggyborban pácolt szarvasgerinc (1997 Magyar Hírlap CD09).

-bor (utótagként)
(vmely) gyümölcsből v. más növényi részből〉 erjesztett szeszes ital
fügebor főnév 4A8
figebor; ein Wein aus Feigen
(1818 Márton József¹)
a füge-bortól kipirultan találó dolgokat olvasott rá mindenkire
(1964 Magyar Nemzet júl. 9.)
gyümölcsbor főnév 4A8
Obſtwein, der: gyümltsbor
(1803 Márton József¹)
magas alma- és körtefasorok övedzik az útakat, a nép e fákról nyeri nemzeti italát, a hűsítő gyümölcsbort
(1889 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
Mariska néni nagy mestere és szakértője volt a gyümölcsborok készítésének
(1998 Természet Világa)
meggybor főnév 4A8
Medgyvíz, medgybor, der Weichselwein, das Weichselwasser
(1800 Márton József¹)
Meggybor, pajtások, rajta, kocints: kicsit fanyar, de egyéb ma nincs
(1915 Babits Mihály)
meggyborban pácolt szarvasgerinc
(1997 Magyar Hírlap)

Beállítások