aranyoz ts ige 4a

1. (tárgy n. is) (Ipar) ’arannyal v. aranyszínű (festék)anyaggal bevon, díszít’ ❖ Drága veres sellyem kárpittal, széljei mellynek Egybe szegdtetnek, ’s aranyoznak sárig [= sárga] erekkel (1777 Baróti Szabó Dávid C0823, 95) | Jupiter, és a Parthenoni Minerva szobrai elefántcsontból s aranyból voltak összeállitva, s szemeiket drága kövek képezték, hajuk aranyozva volt (1869 e. Szemere Bertalan 8437008, 213) | A kehely egészen ezüstből készült s ugy kivül mint belül dúsan van aranyozva (1873 Orbán Balázs CD22) | [Szent László ereklyetartó mellszobra] ezüst, aranyozva (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | [a termek] stukkóit a mult század müvészei faragták, aranyozták (1911 Harsányi Kálmán ford.–Balzac 9225003, 32) | [Karácsonyra] aranyoztuk, ezüstöztük az ősszel gyűjtött fenyőtobozokat, a kertben termett diót (1997 Magyar Hírlap CD09).

1a. (Könyv) ’〈könyvet〉 aranyfüstöt v. más aranyszínű anyagot felhasználva felirattal, ill. díszítéssel ellát’ ❖ A’ negyedik numerusú arany az, a’ mellyel – a’ könyvkötők könyveket aranyoznak (1818 Mokry Benjámin ford.–Möller² C3170, 15).

2. (irod) ’aranyló fénybe von’ ❖ A’ Nap’ tiſzteli közzl én vóltam a’ leg-inkább kedveltt; akár a’ hegyek’ bértzeit aranyozta , akár a’ kerteket tltötte-bé hímes ſzíneivel, mindég engemet kivánt késérl (1790 Kazinczy Ferenc ford.–Lemene 7463006, 316) | Kalpagján magasan szikrázik szép lobogója, És hamvas kaczagánya’ körét aranyozza verőfény (1825 Vörösmarty Mihály 8524376, 102) | Pók szőtte szürke szálait az erdőn, Fonalait kelő nap aranyozta (1927 Reményik Sándor 9562021, 49) | Látod a Holdat? Jeges égitest, de végóráit a Nap aranyozza. Sugarazz rám te is, meleged osztva, szép gyermek, a Nap példáját kövesd! (1946 Jékely Zoltán 9278089, 95).

3. (irod) ’〈érzés, élmény stb.〉 beragyog, megszépít vmit’ ❖ A’ Komor Gondnak Szomorú Veszéli Omlanak; mindent aranyoz szerelme (1789 Bécsi Magyar Múzsa C0351, 107) | Láttátok-e aztán hogy tűnt tova lassan, visszatekintve, az éjt aranyozva, rám hagyva a békét? (1935 Kosztolányi Dezső C2752, 328).

Ö: be~, meg~.

Sz: aranyozatlan, aranyozó.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. arany; ÉKsz.; SzT.

aranyoz tárgyas ige 4a
1. (tárgy n. is) (Ipar)
arannyal v. aranyszínű (festék)anyaggal bevon, díszít
Drága veres sellyem kárpittal, széljei mellynek Egybe szegdtetnek, ’s aranyoznak sárig [= sárga] erekkel
(1777 Baróti Szabó Dávid)
Jupiter, és a Parthenoni Minerva szobrai elefántcsontból s aranyból voltak összeállitva, s szemeiket drága kövek képezték, hajuk aranyozva volt
(1869 e. Szemere Bertalan)
A kehely egészen ezüstből készült s ugy kivül mint belül dúsan van aranyozva
(1873 Orbán Balázs)
[Szent László ereklyetartó mellszobra] ezüst, aranyozva
(1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
[a termek] stukkóit a mult század müvészei faragták, aranyozták
(1911 Harsányi Kálmán ford.Balzac)
[Karácsonyra] aranyoztuk, ezüstöztük az ősszel gyűjtött fenyőtobozokat, a kertben termett diót
(1997 Magyar Hírlap)
1a. (Könyv)
〈könyvet〉 aranyfüstöt v. más aranyszínű anyagot felhasználva felirattal, ill. díszítéssel ellát
A’ negyedik numerusú arany az, a’ mellyel – a’ könyvkötők könyveket aranyoznak
(1818 Mokry Benjámin ford.Möller²)
2. (irod)
aranyló fénybe von
A’ Nap’ tiſzteli közzl én vóltam a’ leg-inkább kedveltt; akár a’ hegyek’ bértzeit aranyozta , akár a’ kerteket tltötte-bé hímes ſzíneivel, mindég engemet kivánt késérl
(1790 Kazinczy Ferenc ford.Lemene)
Kalpagján magasan szikrázik szép lobogója, És hamvas kaczagánya’ körét aranyozza verőfény
(1825 Vörösmarty Mihály)
Pók szőtte szürke szálait az erdőn, Fonalait kelő nap aranyozta
(1927 Reményik Sándor)
Látod a Holdat? Jeges égitest, de végóráit a Nap aranyozza. Sugarazz rám te is, meleged osztva, szép gyermek, a Nap példáját kövesd!
(1946 Jékely Zoltán)
3. (irod)
〈érzés, élmény stb.〉 beragyog, megszépít vmit
A’ Komor Gondnak Szomorú Veszéli Omlanak; mindent aranyoz szerelme
(1789 Bécsi Magyar Múzsa)
Láttátok-e aztán hogy tűnt tova lassan, visszatekintve, az éjt aranyozva, rám hagyva a békét?
(1935 Kosztolányi Dezső)
Sz: aranyozatlan, aranyozó
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. arany; ÉKsz.; SzT.

Beállítások