arasz fn 4Aaraszt (nyj)

’kéz(fej) az oldalra kinyújtott hüvelyk- és kisujjal, ill. az ezzel mért kb. 15–20 centiméteres térköz mint (népi) hosszmérték’ ❖ Arasztommal mértem a’ búza’ kalászát (1818 Kondor Sámuel C2728, 161) | olyan karcsú termete nincs senkinek, mint neki, arasszal át lehet érni a derekát (1858 Jókai Mór C2250, 50) | nem ugy mírik az igazságot, nem arasszal, se nem réffel, se nem víkával (1910 Móricz Zsigmond C3227, 37) | A bibliai korban a mai méter-rendszerhez hasonló pontos hosszmérték-rendszer nem volt […]. Megvoltak azonban a viszonylagos méret-arányok a következőképpen: 1 könyök = 2 arasz, 1 arasz = 3 tenyér(szélesség), 1 tenyér = 4 ujj (1995 Jubileumi kommentár CD1206).

a. (jelzőként is)(vhány) ilyen egységnyi hosszúságú; arasznyi’ ❖ Ez füvetske kertekben és mezökben terem, nö egy két araſzra (1775 Csapó József 7062001, 230) | Az, ki, mint e’ szegény pára, két arasz vasat nyelt, nem igen ebédel többé jóizüen (1847 Eötvös József 8126014, 252) | [A búvár hencser] rendes nagysága két arasz és három hüvelyk (1920 Nagy Lajos 9472032, 89) | Ha egy arasszal odébb megy a golyó, kampec, gondolta (1963 Rónay György 9573001, 228) | két arasz átmérőjű (1967 Csepregi Horváth János CD52).

b. (jelzőként)(vhány) ilyen egységnyi kiterjedés, távolság’ ❖ A’ tokos szemeket […] meleg kementzébe öntettem […], és ott egy arasz vastagságra elteríttettem (1805 Pethe Ferenc 8364009, 747) | A piros nadrágján három araszt széles a paszomántja (1896 Kozma Andor C2786, 84) | A keresztfonalak bevetését […] egy másfél-két arasz hosszú, két végén bevágással vállasított botocskával [végzik] (1979 NéprajziLex. CD47).

c. ’vmiből vhány ilyen egységnyi hosszúságú darab’ ❖ engemet egysinges deáknak neveztek, mert azután nőttem még, úgyhogy idővel egy araszt kellett toldani a tógám aljába (1823 Fogarasi Sámuel 7109004, 98) | a kabát tulságosan hosszu, a fiucska olyan lesz benne, mint egy kántor; le kell az aljából vágni vagy egy arasztot (1901 Mikszáth Kálmán C3149, 106).

d. (jelzőként v. állítm-ként is) ’nagyon kicsi, rövid, kevés 〈dolog, távolság, idő stb.〉’ ❖ engedjetek csak egyj araszt helyet ez’ árva gyermeknek, hová fejét hajthassa (1819 Katona József C2502, 135) | Mi a’ mértföldek foglalatja? Csak egy arasz sincs lelkemnek (1835 Aurora C7818, 14) | Viskóban él, világa egy araszt (1871–1881 Ábrányi Emil C0507, 275) | egy arasz az élet (1909 Móricz Zsigmond C3219, 34) | s most heroin-mámorban egy arasszal a józanság alatt siklik a révbe (1980 Marsall László 1103015, 41).

Ö: bak~.

Fr: sánta.

ÖU: barát~, ember~, óriás~, paraszt~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

arasz főnév 4A
araszt 3A1 (nyj)
kéz(fej) az oldalra kinyújtott hüvelyk- és kisujjal, ill. az ezzel mért kb. 15–20 centiméteres térköz mint (népi) hosszmérték
Arasztommal mértem a’ búza’ kalászát
(1818 Kondor Sámuel)
olyan karcsú termete nincs senkinek, mint neki, arasszal át lehet érni a derekát
(1858 Jókai Mór)
nem ugy mírik az igazságot, nem arasszal, se nem réffel, se nem víkával
(1910 Móricz Zsigmond)
A bibliai korban a mai méter-rendszerhez hasonló pontos hosszmérték-rendszer nem volt […]. Megvoltak azonban a viszonylagos méret-arányok a következőképpen: 1 könyök = 2 arasz, 1 arasz = 3 tenyér(szélesség), 1 tenyér = 4 ujj
(1995 Jubileumi kommentár)
a. (jelzőként is)
(vhány) ilyen egységnyi hosszúságú; arasznyi
Ez füvetske kertekben és mezökben terem, nö egy két araſzra
(1775 Csapó József)
Az, ki, mint e’ szegény pára, két arasz vasat nyelt, nem igen ebédel többé jóizüen
(1847 Eötvös József)
[A búvár hencser] rendes nagysága két arasz és három hüvelyk
(1920 Nagy Lajos)
Ha egy arasszal odébb megy a golyó, kampec, gondolta
(1963 Rónay György)
két arasz átmérőjű
(1967 Csepregi Horváth János)
b. (jelzőként)
(vhány) ilyen egységnyi kiterjedés, távolság
A’ tokos szemeket […] meleg kementzébe öntettem […], és ott egy arasz vastagságra elteríttettem
(1805 Pethe Ferenc)
A piros nadrágján három araszt széles a paszomántja
(1896 Kozma Andor)
A keresztfonalak bevetését […] egy másfél-két arasz hosszú, két végén bevágással vállasított botocskával [végzik]
(1979 NéprajziLex.)
c.
vmiből vhány ilyen egységnyi hosszúságú darab
engemet egysinges deáknak neveztek, mert azután nőttem még, úgyhogy idővel egy araszt kellett toldani a tógám aljába
(1823 Fogarasi Sámuel)
a kabát tulságosan hosszu, a fiucska olyan lesz benne, mint egy kántor; le kell az aljából vágni vagy egy arasztot
(1901 Mikszáth Kálmán)
d. (jelzőként v. állítm-ként is)
nagyon kicsi, rövid, kevés 〈dolog, távolság, idő stb.〉
engedjetek csak egyj araszt helyet ez’ árva gyermeknek, hová fejét hajthassa
(1819 Katona József)
Mi a’ mértföldek foglalatja? Csak egy arasz sincs lelkemnek
(1835 Aurora)
Viskóban él, világa egy araszt
(1871–1881 Ábrányi Emil)
egy arasz az élet
(1909 Móricz Zsigmond)
s most heroin-mámorban egy arasszal a józanság alatt siklik a révbe
(1980 Marsall László)
Ö: bakarasz
Fr: sánta
ÖU: barátarasz, emberarasz, óriásarasz, parasztarasz
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások