asszony fn 4A

1. ’férjezett, özvegy v. elvált nő’ ❖ Valamint külömbözö lélekkel állottak Jesus elött a’ Farizeuſok, és a’ házaſságtörö Aſzſzony, ugy igen külömbözö válaſzſzal-is mentek-el elöle (1773 Vajda Sámuel 7365002, 112) | az asszony boldogult urának erkölcseit emlegeté (1823 Kisfaludy Károly 8242033, 135) | A mosoni lányok, asszonyok jó része itt [ti. a plébánián] talált menedéket [az ostrom alatt] (1992 Németh László³ 2020023, 93).

1a. (jelzőként) ’férjezett nő’ ❖ a Kökönyei Gyurka asszonytestvére az, a Rozi, aki az ő lába elé esett, amikor az ura halálahírét felolvasták neki (1928 Németh László² 9485038, 222) | ha a terhes nő már túl koros volt, esetleg már asszony lányai és unokái voltak[, a terhességet szégyellték] (2000 Kótyuk Erzsébet CD48).

2. ’női házastárs, feleség’ ❖ Ebéd után sok különb-különbféle dolgokról discurráltunk, mivel az asszony [ti. Wesselényi Istvánné] tanult s a deáki tudományban jártas-költes asszonyság (1772 Rettegi György 7282001, 273) | Bán! Aszszonyod magán kívűl futott el (1819 Katona József C2502, 75) | Amikor őrnagyságra vitte, Asszonyt hozott a házhoz, Gazdag leányt vett feleségül (1894 Heltai Jenő 9239021, 56) | [Petőfi] ország-világnak elmeséli, hogy az ő édesapja a jó öreg kocsmáros, meg az ő asszonya a feleségek felesége (1996 Szabó Magda 9630007, 57).

2a. ’〈feleség megszólításaként a férje által〉’ ❖ Asszony! vádol a’ lelkiesméret úgy e? (1822 Sebestyén Gábor 8405003, 35) | Asszony … képzeld, ki van itt, szegény házunknál? (1882 Tolnai Lajos C4198) | [Oidipusz Iokaszténak:] Már félek, asszony, ígyis túlontúl sokat mondtam (1942 e. Babits Mihály ford.–Szophoklész 9014142, 50).

3. ’felnőtt nő’ ❖ midőn a levél titulusát olvasná és látná, hogy valami tanulatlan ember vagy asszony írta volna, mondja a nála levő obesternek: „No ezt a levelet, a mint látom, asszony írta” (1790 Héczei Dániel 7139001, 203) | nekem öreg jó bátyád azt írta, hogy az asszonyokat nem szívelheted, ’s örökké könyvek’ olvasásában buvárkodol (1834 Vörösmarty Mihály 8524403, 204) | Az első nap, amikor süteménnyel kínálták [a tisztet], megvetően vállat vont s kijelentette, hogy ez asszonyoknak való (1960 Gyergyai Albert ford.–Flaubert 9202003, 68) | [Teréz anyát,] az idős apácát határozott, makacs asszonyként jellemzik, aki nem egyszer tanúbizonyságot tett gyakorlati érzékéről (1996 Magyar Hírlap CD09).

3a. (egysz 1. sz-ű birt szjellel) ’〈nő udvarias megszólításaként〉’ ❖ Mit kivánſz, Aſzſzonyom, töllem? (1775 Báróczi Sándor ford.–Marmontel 7031004, 71) | Mélyen tisztelt asszonyom! (1862 Gyulai Pál 8173090, 487) | Kíváncsian várom magyarázatát, kedves asszonyom – mondta az igazat Barner (1989 Hernádi Miklós 2039020, 61).

4. (birtokszóként) ’vkinek, vminek az úrnője’ ❖ Tseh Orſzág Felséges Aſzſzonyunknak Örökös Orſzágainak az a’ réſze, a’ hol nem igen tenyéſztetik a’ Lúdakat (1774 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand 7332008, 147) | Tiétek minden kincs, arany … nekem Nem kell egyéb, csak a vár asszonya (1846 Petőfi Sándor C3507, 80) | Róza másnap belépett a munkahelyére. […] Az asszonya mindjárt reggelit adott neki (1947 Nagy Lajos 2005102, 21).

5. ’〈név, rang, tisztség megjelölése után megszólításként, megnevezésként〉’ ❖ Wesselényi Istvánné, Daniel Polixena asszony őnagysága (1772 Rettegi György 7282001, 273) | Nagj Sámuelné asszonyom a kisebbik fiával, Samuval egy sertésit úgy megverte, hogy a verés miá megdöglött (1782 A rendtartó székely falu 7154061, 277) | No, no, Sára asszony, […] ne zsörtölődjék annyit (1882 Szathmáry Károly 8428011, 167) | Tekintetes Parázsné asszony egész nap csörgött, pörgött, zsörtölődött (1885 Erdélyi Gyula C1623, 3) | Hiszen felfázik ez a gyerek. – Dehogy fázik, nagyságos asszony, jó meleg a főd (1932 Móricz Zsigmond 9462026, 60) | A hercegné asszony boldogan meg fogja bocsátani ezt a kis házasságtörést (1940 Háy Gyula 9232002, 46) | Nem gondolja, igazgató asszony, hogy EU-csatlakozásunk fényében logikus az új profil beiktatása? (1997 Magyar Hírlap CD09).

Ö: ágyas~, ángyom~, anyám~, apáca~, bába~, [Boldog~], fejedelem~, fiatal~, gazd~, házi~, húgom~, ifi~, isten~, javas~, kenő~, király~, kis~, koma~, komám~, látó~, leány~, meny~, munkás~, nagy~, napam~, nász~, néném~, nyoszolyó~, öcsém~, öreg~, özvegy~, paraszt~, sirató~, sógor~, szép~, szoba~, szomszéd~, téns~, tudós~, úr~, úri~, üzlet~, vén~.

ÖU: béres~, cseléd~, főző~, gazda~, herceg~, jó~, jobbágy~, jós~, kofa~, koldus~, lány~, nemes~, polgár~, szövő~, véd~.

ÖE: ~alak, ~csúfoló, ~dolog, ~élet, ~faló, ~ház, ~húg, ~isten, ~kor, ~lélek, ~sírás, ~sors, ~társaság.

Sz: asszonyoz.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

asszony főnév 4A
1.
férjezett, özvegy v. elvált nő
Valamint külömbözö lélekkel állottak Jesus elött a’ Farizeuſok, és a’ házaſságtörö Aſzſzony, ugy igen külömbözö válaſzſzal-is mentek-el elöle
(1773 Vajda Sámuel)
az asszony boldogult urának erkölcseit emlegeté
(1823 Kisfaludy Károly)
A mosoni lányok, asszonyok jó része itt [ti. a plébánián] talált menedéket [az ostrom alatt]
(1992 Németh László³)
1a. (jelzőként)
férjezett nő
a Kökönyei Gyurka asszonytestvére az, a Rozi, aki az ő lába elé esett, amikor az ura halálahírét felolvasták neki
(1928 Németh László²)
ha a terhes nő már túl koros volt, esetleg már asszony lányai és unokái voltak[, a terhességet szégyellték]
(2000 Kótyuk Erzsébet)
2.
női házastárs, feleség
Ebéd után sok különb-különbféle dolgokról discurráltunk, mivel az asszony [ti. Wesselényi Istvánné] tanult s a deáki tudományban jártas-költes asszonyság
(1772 Rettegi György)
Bán! Aszszonyod magán kívűl futott el
(1819 Katona József)
Amikor őrnagyságra vitte, Asszonyt hozott a házhoz, Gazdag leányt vett feleségül
(1894 Heltai Jenő)
[Petőfi] ország-világnak elmeséli, hogy az ő édesapja a jó öreg kocsmáros, meg az ő asszonya a feleségek felesége
(1996 Szabó Magda)
2a.
〈feleség megszólításaként a férje által〉
Asszony! vádol a’ lelkiesméret úgy e?
(1822 Sebestyén Gábor)
Asszony … képzeld, ki van itt, szegény házunknál?
(1882 Tolnai Lajos)
[Oidipusz Iokaszténak:] Már félek, asszony, ígyis túlontúl sokat mondtam
(1942 e. Babits Mihály ford.Szophoklész)
3.
felnőtt nő
midőn a levél titulusát olvasná és látná, hogy valami tanulatlan ember vagy asszony írta volna, mondja a nála levő obesternek: „No ezt a levelet, a mint látom, asszony írta”
(1790 Héczei Dániel)
nekem öreg jó bátyád azt írta, hogy az asszonyokat nem szívelheted, ’s örökké könyvek’ olvasásában buvárkodol
(1834 Vörösmarty Mihály)
Az első nap, amikor süteménnyel kínálták [a tisztet], megvetően vállat vont s kijelentette, hogy ez asszonyoknak való
(1960 Gyergyai Albert ford.Flaubert)
[Teréz anyát,] az idős apácát határozott, makacs asszonyként jellemzik, aki nem egyszer tanúbizonyságot tett gyakorlati érzékéről
(1996 Magyar Hírlap)
3a. (egysz 1. sz-ű birt szjellel)
〈nő udvarias megszólításaként〉
Mit kivánſz, Aſzſzonyom, töllem?
(1775 Báróczi Sándor ford.Marmontel)
Mélyen tisztelt asszonyom!
(1862 Gyulai Pál)
Kíváncsian várom magyarázatát, kedves asszonyom – mondta az igazat Barner
(1989 Hernádi Miklós)
4. (birtokszóként)
vkinek, vminek az úrnője
Tseh Orſzág Felséges Aſzſzonyunknak Örökös Orſzágainak az a’ réſze, a’ hol nem igen tenyéſztetik a’ Lúdakat
(1774 Szilágyi Sámuel² ford.Wiegand)
Tiétek minden kincs, arany … nekem Nem kell egyéb, csak a vár asszonya
(1846 Petőfi Sándor)
Róza másnap belépett a munkahelyére. […] Az asszonya mindjárt reggelit adott neki
(1947 Nagy Lajos)
5.
〈név, rang, tisztség megjelölése után megszólításként, megnevezésként〉
Wesselényi Istvánné, Daniel Polixena asszony őnagysága
(1772 Rettegi György)
Nagj Sámuelné asszonyom a kisebbik fiával, Samuval egy sertésit úgy megverte, hogy a verés miá megdöglött
(1782 A rendtartó székely falu)
No, no, Sára asszony, […] ne zsörtölődjék annyit
(1882 Szathmáry Károly)
Tekintetes Parázsné asszony egész nap csörgött, pörgött, zsörtölődött
(1885 Erdélyi Gyula)
Hiszen felfázik ez a gyerek. – Dehogy fázik, nagyságos asszony, jó meleg a főd
(1932 Móricz Zsigmond)
A hercegné asszony boldogan meg fogja bocsátani ezt a kis házasságtörést
(1940 Háy Gyula)
Nem gondolja, igazgató asszony, hogy EU-csatlakozásunk fényében logikus az új profil beiktatása?
(1997 Magyar Hírlap)
ÖU: béresasszony, cselédasszony, főzőasszony, gazdaasszony, hercegasszony, jóasszony, jobbágyasszony, jósasszony, kofaasszony, koldusasszony, lányasszony, nemesasszony, polgárasszony, szövőasszony, védasszony
ÖE: asszonyalak, asszonycsúfoló, asszonydolog, asszonyélet, asszonyfaló, asszonyház, asszonyhúg, asszonyisten, asszonykor, asszonylélek, asszonysírás, asszonysors, asszonytársaság
Sz: asszonyoz
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

asszony- (előtagként)

1. (rég)(férjes) asszonyok, nők számára való, nekik szánt’ ❖ asszonyköntös fn | aszszony köntösben öltöztetvén magoss köszikláról le-taszíttassék (1784 Dézsi József ford.–Barthaloti C1415, 205) | skófiumos asszonyköntösök … takarták köröskörül a falakat (1879 Jókai Mór C2304, 37)  asszonynyereg fn (rég) | Keresztbe való nyereg, aszszonynyereg (1823 Német–magyar–deák lexikon C3048, 334) | Egy harmadik lovat is vittek magukkal, egy kis szürke kancát vezetéken, sárga asszonynyereggel (1894 Mikszáth Kálmán CD04)  asszonyöltözet fn (rég) | magának egy könny Aszszony-öltözetet vásárlott (1793 Szűts István ford.–Naubert C4078, 157) | férfi- ’s asszonyöltözet (1847 Eötvös József C1607, 264)  asszonyruha fn | aszszony ruhába öltözködve (1783 Magyar Hírmondó C0271, 809) | felöltözött asszonyruhába, szalonnát árul a piaczon a kofák között (1858 Jókai Mór C2249, 70) | A kis vasút-állomás tele virággal, mozgalommal, szép, új őszies asszonyruhákkal, tükörfényes cilinderek és szalonkabátok fekete tömegével, uniformis-csillogással (1912 Kaffka Margit 9290054, 122) | Olyan volt ez az asszony, mintha az utcavégi kövér mészáros asszonyruhába öltözött volna (1938 Kassák Lajos CD10).

2. ’nőkből, (férjes) asszonyokból álló’ ❖ asszonyhad fn | Onnan izent hadat az egész férfivilágnak a vérittas asszonyhad vezére, Velezke, s felhítta a némbereket, hogy rázzák le a férfiak jármát széles e világon (1856 Jókai Mór CD18) | asszonyhad jő az úton gyermekekkel (1940 Radnóti Miklós 9543143, 31)  asszonykórus fn | Az asszonykórus […] az ízléstelen feltárulkozás szirénhangjaival, túlzottan is direkt hatásokat jelent [a színdarabban] (1963 Film, Színház, Muzsika C0156, 4) | A halott nevében egy hattagú asszonykórus […] búcsúzott a családtól, a rokonoktól és a falubeliektől, a ravatalozó előtt énekeltek (2000 M. Kozár Mária CD36).

asszony- (előtagként)
1. (rég)
(férjes) asszonyok, nők számára való, nekik szánt
asszonyköntös főnév
aszszony köntösben öltöztetvén magoss köszikláról le-taszíttassék
(1784 Dézsi József ford.Barthaloti)
skófiumos asszonyköntösök … takarták köröskörül a falakat
(1879 Jókai Mór)
asszonynyereg főnév (rég)
Keresztbe való nyereg, aszszonynyereg
(1823 Német–magyar–deák lexikon)
Egy harmadik lovat is vittek magukkal, egy kis szürke kancát vezetéken, sárga asszonynyereggel
(1894 Mikszáth Kálmán)
asszonyöltözet főnév (rég)
magának egy könny Aszszony-öltözetet vásárlott
(1793 Szűts István ford.Naubert)
férfi- ’s asszonyöltözet
(1847 Eötvös József)
asszonyruha főnév
aszszony ruhába öltözködve
(1783 Magyar Hírmondó)
felöltözött asszonyruhába, szalonnát árul a piaczon a kofák között
(1858 Jókai Mór)
A kis vasút-állomás tele virággal, mozgalommal, szép, új őszies asszonyruhákkal, tükörfényes cilinderek és szalonkabátok fekete tömegével, uniformis-csillogással
(1912 Kaffka Margit)
Olyan volt ez az asszony, mintha az utcavégi kövér mészáros asszonyruhába öltözött volna
(1938 Kassák Lajos)
2.
nőkből, (férjes) asszonyokból álló
asszonyhad főnév
Onnan izent hadat az egész férfivilágnak a vérittas asszonyhad vezére, Velezke, s felhítta a némbereket, hogy rázzák le a férfiak jármát széles e világon
(1856 Jókai Mór)
asszonyhad jő az úton gyermekekkel
(1940 Radnóti Miklós)
asszonykórus főnév
Az asszonykórus […] az ízléstelen feltárulkozás szirénhangjaival, túlzottan is direkt hatásokat jelent [a színdarabban]
(1963 Film, Színház, Muzsika)
A halott nevében egy hattagú asszonykórus […] búcsúzott a családtól, a rokonoktól és a falubeliektől, a ravatalozó előtt énekeltek
(2000 M. Kozár Mária)

Beállítások