baj fn 4A8

1. ’aggasztó, kedvezőtlen v. kellemetlen, rossz helyzet, állapot’ ❖ Igaz Barátodat, Szíves akaródat Meg eſmérhetd [!] bajodban (1788 Illei János ford.–Oxenstierna 7151008, 32) | Viszontagság az életem, Ezer bajba keveredem (1843 Petőfi Sándor 8366021, 41) | mikor bajban vagyunk és közös ellenség van a nyakunkon, a legnagyobb botorság volna egymással hajba kapni (1908–1910 Mikszáth Kálmán 8312016, 99) | Hiába gondoltam el százszor is, hogy magtalan, az asszonyokra nézve veszélytelen vagyok, megint ez az asszony is bajba került miattam. Másállapotba lett s aztán csinált valamit (1931 Kassák Lajos CD10) | jónéhányszor sikerült őt a bajból kihúzni (1985 Sütő András 9620021, 11).

2. ’gond(ot), nehézség(et, kárt okozó eset, esemény)’ ❖ az a bajom, hogy az elküldésre nincs alkalmatosságom (1773 Barcsay Ábrahám 7019033, 27) | ha már a’ baj megtörtént, könnyü azon segíteni (1830 Zádor Elek ford.–Wigand 8532016, 31) | Ahol száz fiura ügyel csak egy mester, Biz ott nagyobb baj is megesik nem egyszer (1886 Vajda János CD01) | – Megvár-e? – Meg. – Soká tart ám. – Nem baj (1903 Rákosi Viktor 8387010, 26) | Fenyegető veszély elől gyakran szüleikkel együtt menekülnek el [a struccfiókák], nagy baj esetén azonban mindenfelé szertefutnak és külön-külön bújnak el (1933 Az állatok világa ford. CD46) | Zsolt fél kilenckor esett be az osztályra. – Elaludtam – lihegte. – Semmi baj – mondtam. – De a Henner kiszúrta! (1989 Bólya Péter 1023008, 173) meggyűl(ik) a baja (rendsz. -val/-vel ragos határozóval) ’sok vesződséget okoz vkinek vki, vmi’ ❖ Meggyült volt a baja a Consiliumnak azon szép levéllel, mellybe a mentés a váddal olly furcsán össze volt elegyitve (1785 Daniel család újabb adattára 7404008, 392) | Ha az alföldön útazik az ember, a sáron kivűl még a kocsmárosokkal is meggyűl a baja (1847 Petőfi Sándor 8366456, 57) | az őz miatt neki is meggyült a baja, az új jánoskereszti csendőrörmester felebbezése után megintést kapott, hogy felületesen járt el az ügyben (1945 Bözödi György 9070002, 53) | noha [Ágota] ezután egyetlen pillantásnyi figyelmet sem szentelt se a vitorlásnak, se a gazdájának, világosan éreztem, hogy ezzel a meztelen szőke férfival még véresen meggyűlik a bajom (1989 Csengey Dénes 1028002, 19).

2a. ’〈élőlénnyel kapcs.:〉(lelki) sérülés, ártalom, ill. 〈tárggyal kapcs.:〉 rongálódás, károsodás’ ❖ ha a’ töltéses ſzekérnek valami baja találna-is lenni (1789 Hadi és Más Nevezetes Történetek 7419012, 447) | Külügyérünk ma egy kissé szerencsétlenül érintkezett a földdel, de azért baja nem lett (1877 Budapest 8674001, 4) | később még egy pár ilyen diákkori szerelmen minden nagyobb baj nélkül esett át (1884 Reviczky Gyula 8392097, 246) | Nem félt ő már semmitől. Tudta, hogy ezután nem érheti nagyobb baj (1933 Kosztolányi Dezső 9359181, 66) | megnézik, hogy a szénával bélelt saroglyában nem történt-e baja a brácsának (1971 Mészöly Miklós 9439003, 749).

3. (birtokszóként) ’vkinek a képességeiben, megnyilvánulásában, ill. vminek az összetételében, működésében stb. fellelhető hiba, hiány(osság), fogyatkozás’ ❖ Ki-nyilt palotának udvari ajtaja, Van a’ Kérök közül mindeniknek baja, Fel-állott ſokaknak kétségekben haja, Kevés’ reménnyének hallatik kis zajja (1780 Dugonics András ford.–Homérosz 7087027, 200) | Törökország legnagyobb baja az, hogy pénzügyei felette nyomorúságosak (1884 Hunfalvy János 8191006, 315) | Majd később belátod, most még éretlen vagy, az a bajod (1931 Harsányi Gréte CD10) | Megkóstoltam… ó, hát ez élvezhető, ha nekem jó, akkor neki is jó, nincs ennek semmi baja! (1982 Géczi János 1058001, 262).

4. ’betegség, kór(os állapot v. közérzet)’ ❖ A’ ſzürke tſikót ki-fogattam, az erölködéſbe egyik lábát meg-rántotta, ſajnálja, hanem Kotſis Ferkó azt mondja, nézte, hogy ſemmi baja nem léſz, tſak pályinkás etzettel kell moſni (1777 Bessenyei György¹ 7044002, 92) | Oh jobban van már az urfi sokkal. Megfordult a baj (1889 Tolnai Lajos C4215, 125) | Nem hiszem, hogy komoly bajokat kézrátevéssel, vagy kézfelemeléssel lehet gyógyítani (1937 Bálint György 9021004, 6) | [ha a tárgyaláson megjátszaná, hogy rosszul van,] odahívnák az igazságügyi orvosszakértőt, hogy vizsgálja meg […]. – Az megállapítaná, hogy nincs semmi baja (1991 Hajnal Gáspár 2038029, 92).

4a. (nyj, szépítő) ’havibaj, havivérzés, menstruáció’ ❖ Azt tartják Nyárszón, hogy a [terhes asszony] befőttet eltehet télire, azt csak olyannak nem szabad, „akin rajta van a baja(1960 Kresz Mária C6303, 224) | Havibajos asszonynak nem volt tanácsos templomba menni, mert ha ott vére elcseppen, sokáig tart a baja (1982 NéprajziLex. CD47) | az ótvart, a gyermek testének bárminemű kisebesedését arra vezették vissza, hogy gyermekágyas anyját olyan nő látogatta meg, akin éppen „rajta volt a baja” (menses) (1990 Magyar néprajz CD47).

4b. (birtokszóként) (nyj, szépítő) ’szükség, vagyis székelés, ill. vizelés’ ❖ Józsi hol a feleségöd? – Most möne ki bajára (1862 Vadrózsák C2827, 467) | Nagy csikarásom van, fáj a hasam, Megyek bajomra (1871–1874 Arany János ford.–Arisztophanész 8014007, 279) | Hol voltál?! – rivalt rá. – Bajomra – nyögdécselt az, az ágyig. – Fáj a derekam, hogy szakad le (1939 Asztalos István 9012001, 45).

4c. (rendsz. birtokszóként) (irod) ’bánat, szomorúság, fájdalom’ ❖ siess ama magános erdőkre, Tiszta forrásokra, szomoru mezőkre, Mellyek már megszokták hallani szavamat, Mikor bus énekkel fejezem bajomat (1781–1782 Ányos Pál CD01) | Sírám, gerlicze-ként [!], árva fejem baját (1816 Ungvárnémeti Tóth László C4477, 19) | rémülten ugrott föl a szűz Mária kép elől, melynek szíve nagy baját buzgó imák közt gyónta el (1893 Kozma Andor 8252010, 71) | ennek a mérnöknek kiteríti a lelke minden baját (1941 Tatay Sándor 9704005, 177).

5. (gyakr. birtokszóként) ’vesződség, bajlódás v. fáradsággal járó munka’ ❖ Varasd városánál a Dráva vizénn, mellyenn eddíg, néha nem kevés bajjal, tsak komponn ſzoktak vólt által-járni, már moſt járó híd vagyon tſinálva (1782 Magyar Hírmondó 7444032, 604) | Sajnálom, hogy annyi bajod van Miskával (1830 Kisfaludy Sándor 8243061, 455) | bajra tíz tinó épen annyi, mint egy anyagulya (1895 Bársony István C0835, 71) | az asszony beszél, hogy így meg úgy, ezt meg azt is intézze el mán egy bajjal a városban (1931 Lovass Gábor CD10) | [a reptérrel] egész évben baj volt. A rendkívüli csapadékos időjárás nem engedte felszáradni (1992 Huszár János 2012004, 141).

5a. (birtokszóként) ’vkinek vmivel, vkivel kapcs. kifogása, rosszallása v. hiányérzete’ ❖ Néki velem mi baja? (1784–1787 Édes Gergely 7095002, 26) | Ha ezzel az úrral baja van, hívja ki, s odakünt püfölgesse, de nem itt, az én szobámban (1869–1872 Déryné Széppataki Róza 8102006, 74) | Nem tudom mi baja, Cipike, ezzel a kórházzal, magának semmi se jó (1994 Szántó Piroska 1166004, 279).

6. (rég, átv is) ’fegyveres küzdelem, harc, ill. párbaj, bajvívás’ ❖ Oh ſzent Király, óltalmazz engem Angyaliddal az én utólsó és kiváltképpen-való bajviváſomban. O érezzem a’ te ſegedelmedet, hogy nyertes legyek azon a’ rettenetes halállal-való bajon (1776 Boldog halálra készítő kalendárium ford. C1140, 136) | Kétszer kelének bajra, s annyiszor Víttak meg egymás közt, dárdát emelvén A szépséges Agandéka előtt (1798 Batsányi János CD01) | A’ Jancsár csapat állt éjszaknak küzdve tömötten, ’s ellene már lassú bajt vítt a’ számafogyott nép (1822 Vörösmarty Mihály 8524373, 18) | S eveznek a tollal, mint hogy tisztök tartja, A cseh bajvívóhoz a budai partra; Vérszín a cseh tolla, fölcseréli vele: A bajra hívásnak volt e dolog jele (1846 Arany János 8014001, 146) | A nász előtti délben a két versenytárs bajt vív, a szerelmében szerencsétlen Ramiro a küzdőtéren is elbukik (1920 Heller Bernát CD10).

Ö: agy~, aj-~, bel-, bél~, bőr-, cukor~, elme~, gyomor~, havi~, ideg~, mell~, pár~, se~, szív~, tüdő~, ügy-baj, vér~; a -baj címszó alatt: epe~, fül~, gége~, gerinc~, láb~, máj~, méh~, szem~, torok~, vese~.

Fr: egy, kutya, női.

ÖU: bú-~, férfi~, kedély~, köz~, kutya~, nemi~, pénz~, utó~, vizelet~.

ÖE: ~hely, ~koszorú, ~segéd, ~szerző.

Vö. CzF. baj¹; SzólKm.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

baj főnév 4A8
1.
aggasztó, kedvezőtlen v. kellemetlen, rossz helyzet, állapot
Igaz Barátodat, Szíves akaródat Meg eſmérhetd [!] bajodban
(1788 Illei János ford.Oxenstierna)
Viszontagság az életem, Ezer bajba keveredem
(1843 Petőfi Sándor)
mikor bajban vagyunk és közös ellenség van a nyakunkon, a legnagyobb botorság volna egymással hajba kapni
(1908–1910 Mikszáth Kálmán)
Hiába gondoltam el százszor is, hogy magtalan, az asszonyokra nézve veszélytelen vagyok, megint ez az asszony is bajba került miattam. Másállapotba lett s aztán csinált valamit
(1931 Kassák Lajos)
jónéhányszor sikerült őt a bajból kihúzni
(1985 Sütő András)
2.
gond(ot), nehézség(et, kárt okozó eset, esemény)
az a bajom, hogy az elküldésre nincs alkalmatosságom
(1773 Barcsay Ábrahám)
ha már a’ baj megtörtént, könnyü azon segíteni
(1830 Zádor Elek ford.Wigand)
Ahol száz fiura ügyel csak egy mester, Biz ott nagyobb baj is megesik nem egyszer
(1886 Vajda János)
– Megvár-e? – Meg. – Soká tart ám. – Nem baj
(1903 Rákosi Viktor)
Fenyegető veszély elől gyakran szüleikkel együtt menekülnek el [a struccfiókák], nagy baj esetén azonban mindenfelé szertefutnak és külön-külön bújnak el
(1933 Az állatok világa ford.)
Zsolt fél kilenckor esett be az osztályra. – Elaludtam – lihegte. – Semmi baj – mondtam. – De a Henner kiszúrta!
(1989 Bólya Péter)
meggyűl(ik) a baja (rendsz. -val/-vel ragos határozóval)
sok vesződséget okoz vkinek vki, vmi
Meggyült volt a baja a Consiliumnak azon szép levéllel, mellybe a mentés a váddal olly furcsán össze volt elegyitve
(1785 Daniel család újabb adattára)
Ha az alföldön útazik az ember, a sáron kivűl még a kocsmárosokkal is meggyűl a baja
(1847 Petőfi Sándor)
az őz miatt neki is meggyült a baja, az új jánoskereszti csendőrörmester felebbezése után megintést kapott, hogy felületesen járt el az ügyben
(1945 Bözödi György)
noha [Ágota] ezután egyetlen pillantásnyi figyelmet sem szentelt se a vitorlásnak, se a gazdájának, világosan éreztem, hogy ezzel a meztelen szőke férfival még véresen meggyűlik a bajom
(1989 Csengey Dénes)
2a.
〈élőlénnyel kapcs.:〉 (lelki) sérülés, ártalom, ill. 〈tárggyal kapcs.:〉 rongálódás, károsodás
ha a’ töltéses ſzekérnek valami baja találna-is lenni
(1789 Hadi és Más Nevezetes Történetek)
Külügyérünk ma egy kissé szerencsétlenül érintkezett a földdel, de azért baja nem lett
(1877 Budapest)
később még egy pár ilyen diákkori szerelmen minden nagyobb baj nélkül esett át
(1884 Reviczky Gyula)
Nem félt ő már semmitől. Tudta, hogy ezután nem érheti nagyobb baj
(1933 Kosztolányi Dezső)
megnézik, hogy a szénával bélelt saroglyában nem történt-e baja a brácsának
(1971 Mészöly Miklós)
3. (birtokszóként)
vkinek a képességeiben, megnyilvánulásában, ill. vminek az összetételében, működésében stb. fellelhető hiba, hiány(osság), fogyatkozás
Ki-nyilt palotának udvari ajtaja, Van a’ Kérök közül mindeniknek baja, Fel-állott ſokaknak kétségekben haja, Kevés’ reménnyének hallatik kis zajja
(1780 Dugonics András ford.Homérosz)
Törökország legnagyobb baja az, hogy pénzügyei felette nyomorúságosak
(1884 Hunfalvy János)
Majd később belátod, most még éretlen vagy, az a bajod
(1931 Harsányi Gréte)
Megkóstoltam… ó, hát ez élvezhető, ha nekem jó, akkor neki is jó, nincs ennek semmi baja!
(1982 Géczi János)
4.
betegség, kór(os állapot v. közérzet)
A’ ſzürke tſikót ki-fogattam, az erölködéſbe egyik lábát meg-rántotta, ſajnálja, hanem Kotſis Ferkó azt mondja, nézte, hogy ſemmi baja nem léſz, tſak pályinkás etzettel kell moſni
(1777 Bessenyei György¹)
Oh jobban van már az urfi sokkal. Megfordult a baj
(1889 Tolnai Lajos)
Nem hiszem, hogy komoly bajokat kézrátevéssel, vagy kézfelemeléssel lehet gyógyítani
(1937 Bálint György)
[ha a tárgyaláson megjátszaná, hogy rosszul van,] odahívnák az igazságügyi orvosszakértőt, hogy vizsgálja meg […]. – Az megállapítaná, hogy nincs semmi baja
(1991 Hajnal Gáspár)
4a. (nyj, szépítő)
Azt tartják Nyárszón, hogy a [terhes asszony] befőttet eltehet télire, azt csak olyannak nem szabad, „akin rajta van a baja
(1960 Kresz Mária)
Havibajos asszonynak nem volt tanácsos templomba menni, mert ha ott vére elcseppen, sokáig tart a baja
(1982 NéprajziLex.)
az ótvart, a gyermek testének bárminemű kisebesedését arra vezették vissza, hogy gyermekágyas anyját olyan nő látogatta meg, akin éppen „rajta volt a baja” (menses)
(1990 Magyar néprajz)
4b. (birtokszóként) (nyj, szépítő)
szükség, vagyis székelés, ill. vizelés
Józsi hol a feleségöd? – Most möne ki bajára
(1862 Vadrózsák)
Nagy csikarásom van, fáj a hasam, Megyek bajomra
(1871–1874 Arany János ford.Arisztophanész)
Hol voltál?! – rivalt rá. – Bajomra – nyögdécselt az, az ágyig. – Fáj a derekam, hogy szakad le
(1939 Asztalos István)
4c. (rendsz. birtokszóként) (irod)
bánat, szomorúság, fájdalom
siess ama magános erdőkre, Tiszta forrásokra, szomoru mezőkre, Mellyek már megszokták hallani szavamat, Mikor bus énekkel fejezem bajomat
(1781–1782 Ányos Pál)
Sírám, gerlicze-ként [!], árva fejem baját
(1816 Ungvárnémeti Tóth László)
rémülten ugrott föl a szűz Mária kép elől, melynek szíve nagy baját buzgó imák közt gyónta el
(1893 Kozma Andor)
ennek a mérnöknek kiteríti a lelke minden baját
(1941 Tatay Sándor)
5. (gyakr. birtokszóként)
vesződség, bajlódás v. fáradsággal járó munka
Varasd városánál a Dráva vizénn, mellyenn eddíg, néha nem kevés bajjal, tsak komponn ſzoktak vólt által-járni, már moſt járó híd vagyon tſinálva
(1782 Magyar Hírmondó)
Sajnálom, hogy annyi bajod van Miskával
(1830 Kisfaludy Sándor)
bajra tíz tinó épen annyi, mint egy anyagulya
(1895 Bársony István)
az asszony beszél, hogy így meg úgy, ezt meg azt is intézze el mán egy bajjal a városban
(1931 Lovass Gábor)
[a reptérrel] egész évben baj volt. A rendkívüli csapadékos időjárás nem engedte felszáradni
(1992 Huszár János)
5a. (birtokszóként)
vkinek vmivel, vkivel kapcs. kifogása, rosszallása v. hiányérzete
Néki velem mi baja?
(1784–1787 Édes Gergely)
Ha ezzel az úrral baja van, hívja ki, s odakünt püfölgesse, de nem itt, az én szobámban
(1869–1872 Déryné Széppataki Róza)
Nem tudom mi baja, Cipike, ezzel a kórházzal, magának semmi se jó
(1994 Szántó Piroska)
6. (rég, átv is)
fegyveres küzdelem, harc, ill. párbaj, bajvívás
Oh ſzent Király, óltalmazz engem Angyaliddal az én utólsó és kiváltképpen-való bajviváſomban. O érezzem a’ te ſegedelmedet, hogy nyertes legyek azon a’ rettenetes halállal-való bajon
(1776 Boldog halálra készítő kalendárium ford.)
Kétszer kelének bajra, s annyiszor Víttak meg egymás közt, dárdát emelvén A szépséges Agandéka előtt
(1798 Batsányi János)
A’ Jancsár csapat állt éjszaknak küzdve tömötten, ’s ellene már lassú bajt vítt a’ számafogyott nép
(1822 Vörösmarty Mihály)
S eveznek a tollal, mint hogy tisztök tartja, A cseh bajvívóhoz a budai partra; Vérszín a cseh tolla, fölcseréli vele: A bajra hívásnak volt e dolog jele
(1846 Arany János)
A nász előtti délben a két versenytárs bajt vív, a szerelmében szerencsétlen Ramiro a küzdőtéren is elbukik
(1920 Heller Bernát)
Fr: egy, kutya, női
ÖU: bú-baj, férfibaj, kedélybaj, közbaj, kutyabaj, nemibaj, pénzbaj, utóbaj, vizeletbaj
ÖE: bajhely, bajkoszorú, bajsegéd, bajszerző
Vö. CzF. baj¹; SzólKm.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

-baj (utótagként)

’〈vmely szerv v. testrész〉 panaszt okozó, rendellenes működése, zavara’ ❖ epebaj fn 4A8 | epebajban s gyógyíthatatlan nyálmirigy-kórban sínlődik (1866 Lévay József ford.–Shakespeare CD11) | az epebajra fürdő kell (1926 Jancsó Béla CD10) | kiújult az epebaja, és ki is kellett venni az epéjét (1995 Magyar Hírlap CD09)  fülbaj fn 4A8 | Fülbaja miatt, mely mind jobban nehezíté hallását, nemigen vehetett élénk részt a társaságban, mert nem hallotta, amit beszélnek (1881 Mikszáth Kálmán CD04) | a következő évtizedben már gyógyíthatatlannak bizonyult [Beethoven] fülbaja, mely végül teljes süketségre vezetett (1930 ZeneiLex. CD49) | [az ún. bassethound kutyánál] fülbajok a hosszú, lelógó fül miatt (1993 Sárkány Pál et al. CD59)  gégebaj fn 4A8 | Lány nem pupos, fiú nincs gégebajba’ (1885 Ábrányi Emil ford.–Byron C0509, 22) | [a fellépést] le kellett mondania, mert súlyos gégebaj (hangszalag-lazulás) támadta meg (1985 Hárs József CD52)  gerincbaj fn 4A8 | [a tanácsos] járását tipegővé és bizonytalanná tette a korai kiéltség és a lassan fejlődő gerinczbaj (1907 Ambrus Zoltán C0605, 327) | súlyos gerincbaja volt, a buzgalomtól és a fájdalmaktól egyaránt lázban égett a szeme (1968 Kiss Ervin CD52)  lábbaj fn 4A8 | [a daruvári fürdő udvarán található] az ugynevezett „Lófürdő,” saját bő forrásokkal; – a lovak láb-bajaiban igen sikeresen használtatik (1859 Vasárnapi Újság CD56) | A lábbajban szenvedők közös panasza, hogy a járás nem olyan kellemetlen, mint a hosszú állás (1933 TolnaiÚjLex. C5736, 298) | A lábbajjal küszködő cukorbetegek igen gyakran „ingáznak” a különböző szakrendelések között – és sokszor csak későn ismerik fel a bajt (1995 Magyar Hírlap CD09)  májbaj fn 4A8 | Egy pár hónap óta az én egészségem is nagyon megbomlott, májbajok, és vértódúlás, miket orvosom vak aranyérnek tulajdonít, sokat kínoznak (1846 Deák Ferenc CD51) | Ne igyál annyit, te is májbajt kapsz… (1910 Laczkó Géza CD10) | krónikus májbajban szenved (1995 Magyar Hírlap CD09)  méhbaj fn 4A8 (kissé rég) | hogy a betegség teljes erővel kitörjön, elegendő […] az épen jelenlevő méhbaj csekély súlyosbodása (1885 Moravcsik Ernő Emil–Zofáhl Rezső ford.–Krafft-Ebing 8267003, 136) | vérzésekkel járó gyuladásos méhbajoknál (1893 PallasLex. CD02) | kákabélű kis asszonyka volt, idült méhbajjal és rossz gyomorral (1940 Veres Péter 9771008, 48)  szembaj fn 4A8 | szembaja homoepathicus [= homeopátiás] uton orvosoltatván, most már naponta javul (1841 Pesti Hírlap CD61) | Mindkettőnket súlyos szembajjal a vakság fenyeget (1968 Mokry-Mészáros Dezső 1111002, 69)  torokbaj fn 4A8 | Uralkodó betegségek lesznek: a […] torokbajok (1856 Beöthy László¹ C0988, IV) | én ugyan nem fogom énekelni (nem engedi a torokbajom) (1891 Mikszáth Kálmán CD04) | [Február 6-án a pap] a hívek álla alá két összefogott égő gyertyát fogott, s kérte Szent Balázst, hogy óvja meg őket a torokbajtól és minden betegségtől (2000 Füvessy Anikó–Vadász István CD36)  vesebaj fn 4A8 | Kérem, hozza édes Anyám emlékezetébe azon lombardföldi fürdőt, mellyet ollynemű vesebajoknál hasznosnak hallván magasztaltatni, már egyszer említettem őneki (1837 Kossuth Lajos CD32) | [a kóma] elég gyakori a diabetesznél, agy- és vesebajoknál (1893 PallasLex. CD02) | [Kutyáknál] gyakran utal vesebajra a fokozott vízivás, amelyet nagy mennyiségű vizeletürítés kísér (1996 Szinák János–Veress István CD59).

-baj (utótagként)
〈vmely szerv v. testrész〉 panaszt okozó, rendellenes működése, zavara
epebaj főnév 4A8
epebajban s gyógyíthatatlan nyálmirigy-kórban sínlődik
(1866 Lévay József ford.Shakespeare)
az epebajra fürdő kell
(1926 Jancsó Béla)
kiújult az epebaja, és ki is kellett venni az epéjét
(1995 Magyar Hírlap)
fülbaj főnév 4A8
Fülbaja miatt, mely mind jobban nehezíté hallását, nemigen vehetett élénk részt a társaságban, mert nem hallotta, amit beszélnek
(1881 Mikszáth Kálmán)
a következő évtizedben már gyógyíthatatlannak bizonyult [Beethoven] fülbaja, mely végül teljes süketségre vezetett
(1930 ZeneiLex.)
[az ún. bassethound kutyánál] fülbajok a hosszú, lelógó fül miatt
(1993 Sárkány Pál et al.)
gégebaj főnév 4A8
Lány nem pupos, fiú nincs gégebajba’
(1885 Ábrányi Emil ford.Byron)
[a fellépést] le kellett mondania, mert súlyos gégebaj (hangszalag-lazulás) támadta meg
(1985 Hárs József)
gerincbaj főnév 4A8
[a tanácsos] járását tipegővé és bizonytalanná tette a korai kiéltség és a lassan fejlődő gerinczbaj
(1907 Ambrus Zoltán)
súlyos gerincbaja volt, a buzgalomtól és a fájdalmaktól egyaránt lázban égett a szeme
(1968 Kiss Ervin)
lábbaj főnév 4A8
[a daruvári fürdő udvarán található] az ugynevezett „Lófürdő,” saját bő forrásokkal; – a lovak láb-bajaiban igen sikeresen használtatik
(1859 Vasárnapi Újság)
A lábbajban szenvedők közös panasza, hogy a járás nem olyan kellemetlen, mint a hosszú állás
(1933 TolnaiÚjLex.)
A lábbajjal küszködő cukorbetegek igen gyakran „ingáznak” a különböző szakrendelések között – és sokszor csak későn ismerik fel a bajt
(1995 Magyar Hírlap)
májbaj főnév 4A8
Egy pár hónap óta az én egészségem is nagyon megbomlott, májbajok, és vértódúlás, miket orvosom vak aranyérnek tulajdonít, sokat kínoznak
(1846 Deák Ferenc)
Ne igyál annyit, te is májbajt kapsz…
(1910 Laczkó Géza)
krónikus májbajban szenved
(1995 Magyar Hírlap)
méhbaj főnév 4A8 (kissé rég)
hogy a betegség teljes erővel kitörjön, elegendő […] az épen jelenlevő méhbaj csekély súlyosbodása
(1885 Moravcsik Ernő Emil–Zofáhl Rezső ford.Krafft-Ebing)
vérzésekkel járó gyuladásos méhbajoknál
(1893 PallasLex.)
kákabélű kis asszonyka volt, idült méhbajjal és rossz gyomorral
(1940 Veres Péter)
szembaj főnév 4A8
szembaja homoepathicus [= homeopátiás] uton orvosoltatván, most már naponta javul
(1841 Pesti Hírlap)
Mindkettőnket súlyos szembajjal a vakság fenyeget
(1968 Mokry-Mészáros Dezső)
torokbaj főnév 4A8
Uralkodó betegségek lesznek: a […] torokbajok
(1856 Beöthy László¹)
én ugyan nem fogom énekelni (nem engedi a torokbajom)
(1891 Mikszáth Kálmán)
[Február 6-án a pap] a hívek álla alá két összefogott égő gyertyát fogott, s kérte Szent Balázst, hogy óvja meg őket a torokbajtól és minden betegségtől
(2000 Füvessy Anikó–Vadász István)
vesebaj főnév 4A8
Kérem, hozza édes Anyám emlékezetébe azon lombardföldi fürdőt, mellyet ollynemű vesebajoknál hasznosnak hallván magasztaltatni, már egyszer említettem őneki
(1837 Kossuth Lajos)
[a kóma] elég gyakori a diabetesznél, agy- és vesebajoknál
(1893 PallasLex.)
[Kutyáknál] gyakran utal vesebajra a fokozott vízivás, amelyet nagy mennyiségű vizeletürítés kísér
(1996 Szinák János–Veress István)

Beállítások