cella¹ fn 6Acéla (rég)

1. ’Kis alapterületű, ablaktalan v. kisméretű ablakkal ellátott, szegényes berendezésű helyiség.’

1a. ’〈a szerzetesi élet jelképeként is, kolostorban:〉 szerzetesi szoba’ ❖ Porral hintett fővel, illetlen tsuklyában: Halál-színbe borúlt éktelen ortzával, El-zárva bús cellád homályos falával (1791 Dayka Gábor ford. CD01) | Luther tanítása behatolt a kolostorokba; szerzetesek és apáczák, megúnva a korlátokat, számosan odahagyták czelláikat, hogy világiasan éljenek (1889 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [A 13. században] a szerzetesi cellákban Margit hercegnő példájára világról lemondó birtokos urak és nemesasszonyok imádkoztak (1930 Hóman Bálint CD42) | [A nyitrai Piarista Gimnázium tanára] gyakran meghívta őt [ti. Patai Raphael apját] a cellájába, ahol magánórákat adott neki görög irodalomból (1989 Patai Raphael 2039009, 28).

1b. ’〈börtönben, rendőrségen:〉 letartóztatott, ill. elítélt személy(ek) fogva tartására való, ill. 〈elmegyógyintézetben:〉 beteg(ek) elhelyezésére, elkülönítésére szolgáló kisebb zárt helyiség’ ❖ a’ szomszéd Cellába, mellynek ajtaja az enyémhez csak három lépés, Páter Versegi van fogva (1795 Kazinczy Ferenc C2555, 406) | [nem restellte] kiszabadítani celláikból a dühös örjöngőket (1886 Jókai Mór C2312, 230) | a Fő utcai börtön celláinak ablaka – köztudomású – sűrű dróthálóval van bevonva (1968 Déry Tibor 9107013, 428).

1c. (kissé rég, ritk) ’ezekhez hasonló lakóhelyiség’ ❖ [káros, ha a tudományok művelői] ſetét Tzellákban, és komor Odúkban vonnyák meg magokat (1794 Kármán József² 7165023, 286) | nyár-őszi utazásomból sötét czellámba visszatértem (1855 Szemere Pál C3950, 340) | [az építőmesterek] levegőt, világosságot, kényelmet visznek a bérkaszárnyák celláiba (1931 Zsolt Béla 9807011, 7).

2. (Ép, Vall is) ’〈ókori népeknél:〉 a templom rendsz. négyszögletes alaprajzú, ablaktalan belső tere, ahol az isten(ség) szobrát, képmását helyezték el, ill. 〈az ókori Rómában:〉 általában vmely belső helyiség az épületben’ ❖ A cellában, azaz a tulajdonképeni templomban Athénének Pheidiás által aranyból és elefántcsontból készített szobra állott (1893 PallasLex. CD02) | Promus, ταμιας, a. m. cellarius, kulcsár, a különböző celláknak (penaria [= éléskamra], vinaria [= boroskamra]) gondozója (1904 ÓkoriLex. CD28) | A szentek szentje kocka alakú helyiség volt […], és megfelelt az ókori egyiptomi és babilóniai templomok cellájának, ahol a kultikus képmás állt (1989 HaagLex. ford. CD1208).

3. ’〈tárgy v. építmény belsejében, ill. a földben:〉 üreg, rekesz’ ❖ A dolgozó hangyák […] mindig munkálkodnak, épitnek, az ó cellákat lerontják és ujakat emelnek (1847 Peregriny Elek 8360014, 274) | [a siló] egyes cellákra oszlik, melyek négyszögűek, sokszögűek v. köralakúak lehetnek (1929 TolnaiÚjLex. C5732, 284) | A polisztirol maga is rossz hővezető, ráadásul a hő útja megnő, mivel a habanyag által közrefogott, levegővel (gázzal) töltött cellák még kevésbé vezetik a meleget, illetve a hideget (1999 Magyar Hírlap CD09).

3a. ’a méhek viaszból épített hatszögletű kamrácskája, amelyben utódaikat nevelik, és mézüket raktározzák; lépsejt’ ❖ [A bábból kifejlett méh] ki-töri végtére mind a’ gombolagját, mind a’ tzéllájat (1775 Molnár János 7232028, 184) | Hogy pedig a’ herék ki-metéllésében meg-ne vétkezzél, így esmérdd meg az  tzélájokat, a’ többi méhek kamarátskáitól (1794 Handerla György C2013, 51) | Selyte, 1. léplyuk, tzella, die Zelle der Bienen [= a méhek cellája] (1800 Német–magyar és magyar–német lexikon C3050, 344. hasáb) | A mézzel telt cellákat a méhek vékony viaszréteggel fedik be (1996 Természet Világa CD50).

3b. (rég, Biol v. Orvos) ’〈élő szervezetben:〉 kisméretű üreg, ill. a legkisebb alaki, élettani egység, a sejt’ ❖ [a szemlencse] ſzámtalan ſok apró tzellákból, és igen vékony, ’s világos, ſürü higságból áll (1789 Rácz Sámuel 7278011, 121) | A’ két barlangos testek […] állanak egy tulajdon ers szíjasinasos hártyából, melly sok tzellákat, kis barlangotskákat formál (1812 Bene Ferenc 8039004, 191) | számot adni azon körülményekről, […] melyekre az ujabb észleletek szerint a sejt (cella) nem kis befolyást látszik gyakorolni (1870 Mentovich Ferenc 8304001, 51) | [1665-ben] Hooke felismeri a növényi cellát (sejtet) (1987 Tények könyve CD37).

4. (Kém) ’vmely elektrokémiai berendezés elemi egysége, amelyben az anód, katód és elektrolit található, és amelyben az elektrolízis történik’ ❖ az elektrolitát jól felkevervén, behelyezik az elektródákat s a cellákat az áramkörbe bekapcsolják (1897 PallasLex. CD02) | [Jedlik Ányos] az agyagcellát „villamos papír”-ból, (salétromsavval nitrált papír) készült cellával cserélte fel (1974 Horváth Árpád CD30) | az üzemanyagcella már több mint száz éve ismert. A technika lényege, hogy ha hidrogén- és oxigéngázokat égetünk el egy elektromos cellában katalizátor közreműködésével, akkor vizet és elektromos áramot kapunk (1997 Magyar Hírlap CD09).

5. (Inf v. Mat) ’〈táblázatban, mátrixban, ill. táblázatkezelő programban:〉 a táblázat egy sorának és egy oszlopának metszetében elhelyezkedő terület, mező, amelyben vmilyen érték v. kifejezés állhat’ ❖ [a statisztikai] megfigyeléseket, becsléseket a különböző rétegképző ismérvek keresztmetszetében képződő alcsoportokra (cellákra) vonatkozóan végezzük (1984 Marton Ádám 1105002, 65) | [az elektronikus adatlap] függőlegesen 8192, vízszintesen 225 kockából áll. Ez összesen 1,8 millió kockát vagy más néven cellát jelent (1987 Pajor Gábor 1116001, 23) | [a felbukkanó ablak] akkor jelenik meg, amikor az egérmutatót a kérdéses cella fölé visszük (1998 Byte Magazin ford. CD38).

6. (Met) ’a légkörben kialakuló, változatos méretű és különböző időtartamokon át fennmaradó, bonyolult struktúrájú légmozgásokat és hőcserefolyamatokat létrehozó képződmény, mozgásrendszer’ ❖ a fénynek át kell haladnia az állandó mozgásban, örvénylésben levő földi atmoszférán. Egy ilyen, úgynevezett turbulens cella mérete mintegy 2 ívperc, élettartama kb. 10-30 ms (1996 Természet Világa CD50) | Szintén kis intenzitású a poláris cella. A magasnyomású poláris régió a leszálló levegő birodalma (1997 Magyarország földje CD05) | Több cellából álló multicellás zivatarokban a felhőn belüli villámlások nagy távolságon is áthatolhatnak (1998 Természet Világa CD50).

7. (Távk) ’jeleket sugárzó távközlési berendezés által lefedett egységnyi terület, amely további ilyen egységekkel összekapcsolva biztosítja nagyobb területek lefedettségét’ ❖ [a mobil kapcsolóközpont] teszi lehetővé a mobiltelefon-használóknak, hogy készülékükkel celláról cellára vándoroljanak (1997 Magyar Hírlap CD09) | a hívásokat fogadó és továbbító egységek, a bázisállomások egy adott területen – mobilos szóval cellában – meghatározott számú telefonálót képesek kiszolgálni (1997 Magyar Hírlap CD09) | [a nagyobb számítógépes hálózatokban kialakított rádiós] csomópontok a mobiltelefonokhoz hasonlóan egy-egy cellát alkotnak (1998 Byte Magazin CD38).

Ö: börtön-, foto~.

ÖU: méz~.

ÖE: ~ajtó, ~élet, ~fal, ~rács, ~rendszer, ~társ.

Sz: cellás.

Vö. CzF. czéla, czella; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

cella¹ főnév 6A
céla 6A (rég)
1.
Kis alapterületű, ablaktalan v. kisméretű ablakkal ellátott, szegényes berendezésű helyiség.
1a.
〈a szerzetesi élet jelképeként is, kolostorban:〉 szerzetesi szoba
Porral hintett fővel, illetlen tsuklyában: Halál-színbe borúlt éktelen ortzával, El-zárva bús cellád homályos falával
(1791 Dayka Gábor ford.)
Luther tanítása behatolt a kolostorokba; szerzetesek és apáczák, megúnva a korlátokat, számosan odahagyták czelláikat, hogy világiasan éljenek
(1889 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
[A 13. században] a szerzetesi cellákban Margit hercegnő példájára világról lemondó birtokos urak és nemesasszonyok imádkoztak
(1930 Hóman Bálint)
[A nyitrai Piarista Gimnázium tanára] gyakran meghívta őt [ti. Patai Raphael apját] a cellájába, ahol magánórákat adott neki görög irodalomból
(1989 Patai Raphael)
1b.
〈börtönben, rendőrségen:〉 letartóztatott, ill. elítélt személy(ek) fogva tartására való, ill. 〈elmegyógyintézetben:〉 beteg(ek) elhelyezésére, elkülönítésére szolgáló kisebb zárt helyiség
a’ szomszéd Cellába, mellynek ajtaja az enyémhez csak három lépés, Páter Versegi van fogva
(1795 Kazinczy Ferenc)
[nem restellte] kiszabadítani celláikból a dühös örjöngőket
(1886 Jókai Mór)
a Fő utcai börtön celláinak ablaka – köztudomású – sűrű dróthálóval van bevonva
(1968 Déry Tibor)
1c. (kissé rég, ritk)
ezekhez hasonló lakóhelyiség
[káros, ha a tudományok művelői] ſetét Tzellákban, és komor Odúkban vonnyák meg magokat
(1794 Kármán József²)
nyár-őszi utazásomból sötét czellámba visszatértem
(1855 Szemere Pál)
[az építőmesterek] levegőt, világosságot, kényelmet visznek a bérkaszárnyák celláiba
(1931 Zsolt Béla)
2. (Ép, Vall is)
〈ókori népeknél:〉 a templom rendsz. négyszögletes alaprajzú, ablaktalan belső tere, ahol az isten(ség) szobrát, képmását helyezték el, ill. 〈az ókori Rómában:〉 általában vmely belső helyiség az épületben
A cellában, azaz a tulajdonképeni templomban Athénének Pheidiás által aranyból és elefántcsontból készített szobra állott
(1893 PallasLex.)
Promus, ταμιας, a. m.annyi mint cellarius, kulcsár, a különböző celláknak (penaria [= éléskamra], vinaria [= boroskamra]) gondozója
(1904 ÓkoriLex.)
A szentek szentje kocka alakú helyiség volt […], és megfelelt az ókori egyiptomi és babilóniai templomok cellájának, ahol a kultikus képmás állt
(1989 HaagLex. ford.)
3.
〈tárgy v. építmény belsejében, ill. a földben:〉 üreg, rekesz
A dolgozó hangyák […] mindig munkálkodnak, épitnek, az ó cellákat lerontják és ujakat emelnek
(1847 Peregriny Elek)
[a siló] egyes cellákra oszlik, melyek négyszögűek, sokszögűek v.vagy köralakúak lehetnek
(1929 TolnaiÚjLex.)
A polisztirol maga is rossz hővezető, ráadásul a hő útja megnő, mivel a habanyag által közrefogott, levegővel (gázzal) töltött cellák még kevésbé vezetik a meleget, illetve a hideget
(1999 Magyar Hírlap)
3a.
a méhek viaszból épített hatszögletű kamrácskája, amelyben utódaikat nevelik, és mézüket raktározzák; lépsejt
[A bábból kifejlett méh] ki-töri végtére mind a’ gombolagját, mind a’ tzéllájat
(1775 Molnár János)
Hogy pedig a’ herék ki-metéllésében meg-ne vétkezzél, így esmérdd meg az  tzélájokat, a’ többi méhek kamarátskáitól
(1794 Handerla György)
Selyte, 1. léplyuk, tzella, die Zelle der Bienen [= a méhek cellája]
(1800 Német–magyar és magyar–német lexikon)
A mézzel telt cellákat a méhek vékony viaszréteggel fedik be
(1996 Természet Világa)
3b. (rég, Biol v. Orvos)
〈élő szervezetben:〉 kisméretű üreg, ill. a legkisebb alaki, élettani egység, a sejt
[a szemlencse] ſzámtalan ſok apró tzellákból, és igen vékony, ’s világos, ſürü higságból áll
(1789 Rácz Sámuel)
A’ két barlangos testek […] állanak egy tulajdon ers szíjasinasos hártyából, melly sok tzellákat, kis barlangotskákat formál
(1812 Bene Ferenc)
számot adni azon körülményekről, […] melyekre az ujabb észleletek szerint a sejt (cella) nem kis befolyást látszik gyakorolni
(1870 Mentovich Ferenc)
[1665-ben] Hooke felismeri a növényi cellát (sejtet)
(1987 Tények könyve)
4. (Kém)
vmely elektrokémiai berendezés elemi egysége, amelyben az anód, katód és elektrolit található, és amelyben az elektrolízis történik
az elektrolitát jól felkevervén, behelyezik az elektródákat s a cellákat az áramkörbe bekapcsolják
(1897 PallasLex.)
[Jedlik Ányos] az agyagcellát „villamos papír”-ból, (salétromsavval nitrált papír) készült cellával cserélte fel
(1974 Horváth Árpád)
az üzemanyagcella már több mint száz éve ismert. A technika lényege, hogy ha hidrogén- és oxigéngázokat égetünk el egy elektromos cellában katalizátor közreműködésével, akkor vizet és elektromos áramot kapunk
(1997 Magyar Hírlap)
5. (Inf v. Mat)
〈táblázatban, mátrixban, ill. táblázatkezelő programban:〉 a táblázat egy sorának és egy oszlopának metszetében elhelyezkedő terület, mező, amelyben vmilyen érték v. kifejezés állhat
[a statisztikai] megfigyeléseket, becsléseket a különböző rétegképző ismérvek keresztmetszetében képződő alcsoportokra (cellákra) vonatkozóan végezzük
(1984 Marton Ádám)
[az elektronikus adatlap] függőlegesen 8192, vízszintesen 225 kockából áll. Ez összesen 1,8 millió kockát vagy más néven cellát jelent
(1987 Pajor Gábor)
[a felbukkanó ablak] akkor jelenik meg, amikor az egérmutatót a kérdéses cella fölé visszük
(1998 Byte Magazin ford.)
6. (Met)
a légkörben kialakuló, változatos méretű és különböző időtartamokon át fennmaradó, bonyolult struktúrájú légmozgásokat és hőcserefolyamatokat létrehozó képződmény, mozgásrendszer
a fénynek át kell haladnia az állandó mozgásban, örvénylésben levő földi atmoszférán. Egy ilyen, úgynevezett turbulens cella mérete mintegy 2 ívperc, élettartama kb.körülbelül 10-30 msmilliszekundum
(1996 Természet Világa)
Szintén kis intenzitású a poláris cella. A magasnyomású poláris régió a leszálló levegő birodalma
(1997 Magyarország földje)
Több cellából álló multicellás zivatarokban a felhőn belüli villámlások nagy távolságon is áthatolhatnak
(1998 Természet Világa)
7. (Távk)
jeleket sugárzó távközlési berendezés által lefedett egységnyi terület, amely további ilyen egységekkel összekapcsolva biztosítja nagyobb területek lefedettségét
[a mobil kapcsolóközpont] teszi lehetővé a mobiltelefon-használóknak, hogy készülékükkel celláról cellára vándoroljanak
(1997 Magyar Hírlap)
a hívásokat fogadó és továbbító egységek, a bázisállomások egy adott területen – mobilos szóval cellában – meghatározott számú telefonálót képesek kiszolgálni
(1997 Magyar Hírlap)
[a nagyobb számítógépes hálózatokban kialakított rádiós] csomópontok a mobiltelefonokhoz hasonlóan egy-egy cellát alkotnak
(1998 Byte Magazin)
ÖU: mézcella
ÖE: cellaajtó, cellaélet, cellafal, cellarács, cellarendszer, cellatárs
Sz: cellás
Vö. CzF. czéla, czella; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

cella² (6A) l. csilla

csilla fn 6A

1. (rég, Növ) ’kis termetű, rendsz. tavasszal nyíló, kerti dísznövényként is ültetett hagymás évelő növény, amelynek kúpos fürtvirágzatba rendeződő, rendsz. kékes virágai csillag alakúak; csillagvirág’ ❖ Tsilla. Szirmai ſzéllyelnyílók, lehúllók (1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály C1417, 220) | Cziczkóró. Ne használd fegyverül a nő gyengeségeit. Csilla. Hű maradsz hozzám, mint én hozzád. Csilla (két levelű). Remélj! dolgaink jó fordulatott veendnek (1883 Ozoray Árpád 8343003, 119).

1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (rég, Növ) ’〈az ilyen növények fajai alkotta nemzetség elnevezéseként〉’ ❖ Tsilla. (Scilla) (1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály C1417, 230) | Kétlevelű csilla. Scilla bifolia L. (1902 Virágaink CD35) | Scilla L., csilla, csillagvirág (növ.), a Liliomfélék génusza (1924 RévaiNagyLex. C5712, 691).

1b. (rég, ritk) ’e növényből gyógyászati célra készített por’ ❖ [A beteg kutyának] belsőleg adatik ½–1 kávéskanállal egy por, melly 10 szemer [= kb. 0,73 gramm] gyüszüvirágpor, 15 szemer [= kb. 1,1 gramm] csilla (Meerzwiefel), 32 lat borköből készítetik (1846 Mihálka Antal ford.–Wagenfeld 8310012, 225).

2. cella (nyj) , cilla (nyj) ’gyékény, nád tövénél levő középső, gyenge, emberi fogyasztásra is alkalmas, édeskés ízű hajtás (bele)’ ❖ Tsilla; káka’ töve (étek) (1795 k. Toldalék a Páriz-Pápai-szótárhoz C4082, 35) | A tyukodi cellások onnan kapták ezt a nevet, hogy szívesen ették tavasszal a cellá-t, a hadigyékény (Typha angustifolia) hársának (béli-nek) édes tövét, ezt a kis kövér csírá-t (1936 Ethnographia C6435, 316) | a fiatal, egy méter gyékényhajtás rövid közepe, amiről a külsejét lehántják, az a cella (1953 Magyar Nyelvőr C6005, 239) | A fiatal nád, nádfiók vagy cilla, a sokfajta réti gumó és gyökér […] szaporította az ínségtakarmányok sorát (1979 NéprajziLex. CD47).

2a. (nyj) ’szőlőkötözésre haszn. vékony szárú gyékény’ ❖ Tsilla. Zöld gyékény, mellyel a’ szőllő kötöződik (1825 Nátly József C3311, 40).

3. (ritk, nyj) ’〈egyfajta tésztás étel megnevezéseként〉’ ❖ Tsilla: tésztás étek’ neme (1792 Kisded szótár C0816, 244) | Tsilla. Valami tésztás étek. Szabó szerént Tészta patzal (1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez C3667, 399).

4. (rég, Ásv) ’vékony fényes lemezekben hasadó, más ásványokkal együtt kőzetalkotó szilikátásvány(ok csoportja); csillám’ ❖ [az ásványtanban] a 2-dik osztályba 15 rend (sólányok, sulyagok, málványok, tünegek, zsirlák, csillák, könnyüpatok, nehézpatok, ékkövek, ércek, fémek, kovandok, fénylék, tünlék és kének) [soroltassék] (1865 Tanodai Lapok 8666001, 264).

Vö. CzF.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

cella² lásd csilla
csilla főnév 6A
1. (rég, Növ)
kis termetű, rendsz. tavasszal nyíló, kerti dísznövényként is ültetett hagymás évelő növény, amelynek kúpos fürtvirágzatba rendeződő, rendsz. kékes virágai csillag alakúak; csillagvirág
Tsilla. Szirmai ſzéllyelnyílók, lehúllók
(1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály)
Cziczkóró. Ne használd fegyverül a nő gyengeségeit. Csilla. Hű maradsz hozzám, mint én hozzád. Csilla (két levelű). Remélj! dolgaink jó fordulatott veendnek
(1883 Ozoray Árpád)
1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (rég, Növ)
〈az ilyen növények fajai alkotta nemzetség elnevezéseként〉
Tsilla. (Scilla)
(1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály)
Kétlevelű csilla. Scilla bifolia L.Linnaeus
(1902 Virágaink)
Scilla L.Linnaeus, csilla, csillagvirág (növ.növény), a Liliomfélék génusza
(1924 RévaiNagyLex.)
1b. (rég, ritk)
e növényből gyógyászati célra készített por
[A beteg kutyának] belsőleg adatik ½–1 kávéskanállal egy por, melly 10 szemer [= kb. 0,73 gramm] gyüszüvirágpor, 15 szemer [= kb. 1,1 gramm] csilla (Meerzwiefel), 32 lat borköből készítetik
(1846 Mihálka Antal ford.Wagenfeld)
2.
cella 6A (nyj)
cilla 6A (nyj)
gyékény, nád tövénél levő középső, gyenge, emberi fogyasztásra is alkalmas, édeskés ízű hajtás (bele)
Tsilla; káka’ töve (étek)
(1795 k. Toldalék a Páriz-Pápai-szótárhoz)
A tyukodi cellások onnan kapták ezt a nevet, hogy szívesen ették tavasszal a cellá-t, a hadigyékény (Typha angustifolia) hársának (béli-nek) édes tövét, ezt a kis kövér csírá-t
(1936 Ethnographia)
a fiatal, egy méter gyékényhajtás rövid közepe, amiről a külsejét lehántják, az a cella
(1953 Magyar Nyelvőr)
A fiatal nád, nádfiók vagy cilla, a sokfajta réti gumó és gyökér […] szaporította az ínségtakarmányok sorát
(1979 NéprajziLex.)
2a. (nyj)
szőlőkötözésre haszn. vékony szárú gyékény
Tsilla. Zöld gyékény, mellyel a’ szőllő kötöződik
(1825 Nátly József)
3. (ritk, nyj)
〈egyfajta tésztás étel megnevezéseként〉
Tsilla: tésztás étek’ neme
(1792 Kisded szótár)
Tsilla. Valami tésztás étek. Szabó szerént Tészta patzal
(1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez)
4. (rég, Ásv)
vékony fényes lemezekben hasadó, más ásványokkal együtt kőzetalkotó szilikátásvány(ok csoportja); csillám
[az ásványtanban] a 2-dik osztályba 15 rend (sólányok, sulyagok, málványok, tünegek, zsirlák, csillák, könnyüpatok, nehézpatok, ékkövek, ércek, fémek, kovandok, fénylék, tünlék és kének) [soroltassék]
(1865 Tanodai Lapok)
Vö. CzF.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások