csakhogy partikula és ksz 0

I. partikula

1. (tagadó szerkezetben) (/irod) ’〈annak kif-ére, hogy vmely cselekvés, történés stb. (már) majdnem bekövetkezik, (már) szinte megvalósul〉’ ❖ Horátzius Aufidusnak, egy igen ozsorás embernek, magával való beſzédét adja el ebben az Énekbenn. Ez, a’ mezei egygy tsendes életnek dítséretére meg ereſztvén ſzavát, majd tsak hogy reá nem állott (1773 Révai Miklós ford.–Horatius 7283002, 9) | Baki a’ nagy álmélkodásban tsak hogy el-nem hala (1786 Sándor István ford.–Rabener 7287012, 209) | De mi nektek áldás, az átok énnékem, Melytül szegény szívem csakhogy nem reped meg! (1849 Petőfi Sándor 8366439, 233) | csakhogy a számba nem rágta Soma, hogy kapnám inkább le tőle magamnak ezt a leányt (1935 Tersánszky Józsi Jenő 9706004, 65).

2. (felkiáltó mondatban) ’〈vmely (erősen) vágyott v. váratlan(ul bekövetkező) dolog, kül. esemény miatti öröm, lelkesedés kif-ére〉’ ❖ Más nap ebédre haza jöttem. Csak hogy megszabadúlhattam tőlök, ámbár leg kisebb panaszom sincs, hogy szivesen nem láttak vólna (1792 Aszalay János C2555, 258) | Lelkemtől lelkezett gyönyörű magzatom, Csakhogy szép orcádat még egyszer láthatom (1846 Arany János 8014001, 153) | Ó csak hogy eljöttél életörömnek napja! (1903 Prohászka Ottokár 1125020, 38) | Na csakhogy itt van Petrovácz elvtárs! (1956 Molnár Géza 2005014, 52) | Csakhogy megvan. Vége az ebédidőnek (1997 Magyar Hírlap CD09).

II. ksz

1. (megszorító ellentétes viszonyban, mondatok v. tagmondatok kapcsolására) ’〈az előző állítás korlátozásának bevezetésére:〉 de, ámde, csak’ ❖ Egy forrásból meritettek mind ketten, tſak hogy a’ király arany tſéſzéböl ivott, a’ máſik pedig markából hörpölt (1772 Barcsay Ábrahám 7019036, 15) | Andris: Nagyon jól mondtad feleség, valósággal olyan, mint az ember. Aszszony: Csak hogy hamis (1824 Vörösmarty Mihály 8524394, 290) | A természet ugyan mindenkor dúsan szolgált fentartási eszközökkel, csakhogy némely helyen nehézségekbe ütközött azoknak megszerzése (1898 Mezőfi Vilmos 8309001, 15) | Egyszer egy fotózsurnaliszta le akart fényképezni hét unokám társaságában. Csakhogy én még életemben nem voltam együtt egyszerre velük (1989 Eörsi István 9125031, 12).

2. ’〈vmely állítást (fokozó jelleggel) utólag pontosító (tag)mondat bevezetésére〉’ ❖ a vasút ép oly közlekedési eszköz, mint a közönséges országutak, csakhogy jobb, csakhogy tökéletesebb (1844 Kossuth Lajos CD32) | Ezen nap is úgy ment le, szörnyű aggályok között, csakhogy még rémültebben (1869–1872 Déryné Széppataki Róza 8102008, 263) | Felbukkannak a későbbi Gombrovicz nagy témái is az elbeszélésekben, csakhogy sokkal tömörebben, keményebb szerkesztéssel, meghökkentőbb poénokkal (1997 Új Könyvek CD29).

ÖE: ~nem.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. csak-; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

csakhogy partikula és kötőszó 0
I. partikula
1. (tagadó szerkezetben) (/irod)
〈annak kif-ére, hogy vmely cselekvés, történés stb. (már) majdnem bekövetkezik, (már) szinte megvalósul〉
Horátzius Aufidusnak, egy igen ozsorás embernek, magával való beſzédét adja el ebben az Énekbenn. Ez, a’ mezei egygy tsendes életnek dítséretére meg ereſztvén ſzavát, majd tsak hogy reá nem állott
(1773 Révai Miklós ford.Horatius)
Baki a’ nagy álmélkodásban tsak hogy el-nem hala
(1786 Sándor István ford.Rabener)
De mi nektek áldás, az átok énnékem, Melytül szegény szívem csakhogy nem reped meg!
(1849 Petőfi Sándor)
csakhogy a számba nem rágta Soma, hogy kapnám inkább le tőle magamnak ezt a leányt
(1935 Tersánszky Józsi Jenő)
2. (felkiáltó mondatban)
〈vmely (erősen) vágyott v. váratlan(ul bekövetkező) dolog, kül. esemény miatti öröm, lelkesedés kif-ére〉
Más nap ebédre haza jöttem. Csak hogy megszabadúlhattam tőlök, ámbár leg kisebb panaszom sincs, hogy szivesen nem láttak vólna
(1792 Aszalay János)
Lelkemtől lelkezett gyönyörű magzatom, Csakhogy szép orcádat még egyszer láthatom
(1846 Arany János)
Ó csak hogy eljöttél életörömnek napja!
(1903 Prohászka Ottokár)
Na csakhogy itt van Petrovácz elvtárs!
(1956 Molnár Géza)
Csakhogy megvan. Vége az ebédidőnek
(1997 Magyar Hírlap)
II. kötőszó
1. (megszorító ellentétes viszonyban, mondatok v. tagmondatok kapcsolására)
〈az előző állítás korlátozásának bevezetésére:〉 de, ámde, csak
Egy forrásból meritettek mind ketten, tſak hogy a’ király arany tſéſzéböl ivott, a’ máſik pedig markából hörpölt
(1772 Barcsay Ábrahám)
Andris: Nagyon jól mondtad feleség, valósággal olyan, mint az ember. Aszszony: Csak hogy hamis
(1824 Vörösmarty Mihály)
A természet ugyan mindenkor dúsan szolgált fentartási eszközökkel, csakhogy némely helyen nehézségekbe ütközött azoknak megszerzése
(1898 Mezőfi Vilmos)
Egyszer egy fotózsurnaliszta le akart fényképezni hét unokám társaságában. Csakhogy én még életemben nem voltam együtt egyszerre velük
(1989 Eörsi István)
2.
〈vmely állítást (fokozó jelleggel) utólag pontosító (tag)mondat bevezetésére〉
a vasút ép oly közlekedési eszköz, mint a közönséges országutak, csakhogy jobb, csakhogy tökéletesebb
(1844 Kossuth Lajos)
Ezen nap is úgy ment le, szörnyű aggályok között, csakhogy még rémültebben
(1869–1872 Déryné Széppataki Róza)
Felbukkannak a későbbi Gombrovicz nagy témái is az elbeszélésekben, csakhogy sokkal tömörebben, keményebb szerkesztéssel, meghökkentőbb poénokkal
(1997 Új Könyvek)
ÖE: csakhogynem
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. csak-; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások