csillagzat fn 3A2
1. (rég) ’a sötétedés beállta után a felhőtlen égbolton szikrázó fényes pontnak látszó égitest; csillag’ ❖ Boſzſzúság ’s öröm életedet keseríti: ſzabadság’ Szárnyait a’ rabság’ veſzſzei lépre lesik A’ nagy tölgy fa ki dl, tornyok repedezve le hullnak; Nap’, hold’, tsillagzat’ fénye homályba borúl (1774 Révai Miklós ford.–Beniczky 7283004, 14) | érettünk meg nem fog szakadni a’ világi események fonala, vagy éppen a’ csillagzatok járása (1843 Széchenyi István 8429030, 267) | nem kívánhatja, hogy lehozzam számára az égről Sirius csillagzatát! (1891 Pálffy Albert C3403, 292) | az iszapos és tiszavirágos folyó felszínén mégis csak visszatükröződnek az örök égboltozat csillagzatai (1919 Juhász Gyula¹ 9284897, 266).
2. (jelzővel) (rég) ’〈vkinek a tetteit, sorsát befolyásoló erő, tényező jelképeként〉’ ❖ attól a’ hittől mentsen-meg engem az én jobb csillagzatom! (1805 Kazinczy Ferenc C2556, 309) | Tökölyi csillagzata hanyatlani kezdett (1847 Jósika Miklós C2930, 206) | ennek a nőnek szerencsés csillagzata van (1885 Rózsaági Antal C3643, 75).
3. ’az égboltnak ugyanazon a helyén feltűnő égitesteknek, az állócsillagoknak felismerhető alakzatba foglalt halmaza; csillagkép’ ❖ Miért nem tselekedték inkább a’ végezéſek, hogy a’ Napnak forró tüze, vagy göntzön ſzekerének jeges tsillagzattya alatt ide ’s tova tévelygö sátorokba lakhattunk vólna, mint ſem Olaſz Orſzágnak végeit örizzük? (1776 Bessenyei György¹ ford.–Lucanus 7044040, 27) | A medve csillagzat Nepte-Rhea állati jelképe (1858 Csengery Antal C1268, 374) | Az égboltozaton van egy csillagzat, melynek neve mérleg (1897 Riedl Frigyes 8393010, 43) | Fagyos és sötét a föld. S egyre ridegebb lesz, meglásd, amint majd lassu ütembe’ fordúl Az Orion-csillagzat ködképe felé (1934 Füst Milán 9161003, 13).
3a. (rég, Csill) ’az állatöv 12 csillagképének egyike’ ❖ Minthogy pedig a Nap ezen tetsző útját 12 hónap alatt végzi el, a Napút 12 egyenlő részre osztódott, és mindegyik részen egy-egy csillagzat szerkesztetett öszve (1826 Fazekas Mihály 8138075, 52) | [a Vízöntő] az É. sz. 1·7°-tól a D. sz. 27°-ig és 308°–357° közt terjedő csillagzat (1897 PallasLex. CD02).
3b. ’bizonyos csillagok együttállása (mint a sorsot befolyásoló, meghatározó tényező)’ ❖ Szerentsétlen vagyok […]. Közepette vagyok a’ leg-gonoſzabb tsillagzatnak (1790 Virágszótár 7248002, 268) | Csillagzatomból egy bölcs jósolá, Vesztem leszen a tengerek hajósa (1870 Lőrinczi Lehr Zsigmond ford.–Shakespeare C3739, 85) | Vajon a szerencse mely csillagzata alatt születtem én, egyszerű muskétás a brandenburgi herceg seregéből? (1909 Krúdy Gyula CD54) | Vannak generációk, amelyek szerencsésebb, és vannak amelyek kevésbé szerencsés csillagzat alatt születtek (2000 Magyar Hírlap CD09).
Ö: bal~.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. csillag; ÉKsz.