dráma fn 6A 

1. (Irodt) ’〈gyakr. a lírával és az epikával szemben:〉 társadalmilag érvényes tematikájú, az ábrázolt (társadalmi, történelmi, erkölcsi) konfliktusból kialakuló cselekményt sűrítve, párbeszédes módon megjelenítő, rendsz. színpadi előadás igényével megformált szépirodalmi alkotás, ill. ez mint a három irodalmi műnem egyike’ ❖ Ariſtotus el-nem mulatta Drammára való regulákot ſzabni (1775 Zechenter Antal 7386006, 4) | dráma, bármi nagy kőltői becs mellett is, színi hatás nélkül nem tökéletes mű (1837 Vörösmarty Mihály 8524426, 9) | A három nagy korszaknak ... három költészeti faj felel meg: a líra, az epika és a dráma (1914 Ambrus Zoltán C0604, 83) | Háy [Gyula] a disszidens tudósok sorsát és az atomhatalommal való visszaélés és háborús uszítás témáját köti össze a drámában (1968–1969 Siklós Olga 1141002, 324) | A különös darab címe: Büntetések. Kornis Mihálynak a Halleluja után ez a második drámája (1981 Radnóti Zsuzsa 1128002, 157) | az egyes műfajokat általában a műnemek (epika, dráma, líra) szerint szokás csoportosítani (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

1a. ’ilyen (színpadra állított) művek vmilyen jellegzetes típusa, változata v. műfaja’ ❖ A felső nemű poézisben (mint az eposz, dráma, óda, tanítóversezet) szerencsével dolgoztak kivált a németek és angolok (1814–1815 Kölcsey Ferenc 8253047, 886) | verses drámák (1839 Szemere Pál 8439037, 169) | [a tragikai elem] az úgynevezett középfajú drámának mintegy alapul szolgált (1873 Gyulai Pál 8173012, 530) | tragikai drámának vagy tragédiának (1885 Beöthy Zsolt 8048008, 582) | polgári dráma (1969 Almási Miklós 1002002, 452) | történelmi dráma (1983 e. Béládi Miklós CD53) | Az abszurd drámákban is van, ami rémisztő, s van, ami mulatságos (2000 Magyar Hírlap CD09).

1b. (jelzővel, es. birtokszóként) (Irodt) ’〈a jelzővel kifejezett kultúrára, korszakra, szerzőre stb. vonatkoztatva:〉 arra jellemző, szokásos v. tipikus drámai mű’ ❖ Nagy Elssége az Nemzetünknek, a’ mit eggy nagy tapaſztalású és hívatalú Férjfiú eggy Alkalmatossággal elttem állított: Hogy az együgy, kába Személyek a’ Magyar Drámákban, azért haſznavehetetlenek, mert ez a’ Karakter nintsen Magyarba (1794 Kármán József² 7165023, 269) | a görög dramákban a kar, fölvezettetik, és a cselekvények’ hőseit bátorítja vagy furiaként üldözi (1843 Kemény Zsigmond 8235033, 79) | mindenütt az Erzsébet-kor drámáját látnók a feloldási kisérletek egyik oldalán és a klasszikus és klasszicizáló drámát a másikon (1909 Lukács György² 9405012, 61) | az ibseni dráma (1916 Hevesi Sándor 9247002, 71) | a francia klasszikus dráma a Megtestesült Racionális Rend, és ezzel szemben az angol barokk dráma a Megtestesült Káosz (1967 Szentkuthy Miklós 9664013, 308).

1c. ’〈vmely műalkotás cselekményében:〉 drámai konfliktus, feszültség, drámaiság’ ❖ Íme egy dráma, amelyben minden megvan, csupán dráma nincsen (1906 Juhász Gyula¹ 9284837, 100) | minden drámának két, legföljebb három igazi személye van, a többi csak eszköz, rugó, háttér, – szóval csak technikai lehetőség arra nézve, hogy a két vagy három igazi személynek a drámája kifejlődjék (1916 Hevesi Sándor 9247001, 63) | Igazi, feszült drámát csak a harmadik felvonás ad, az Erzsébet–Essex jelenetben (1962 Gellért Oszkár 9180002, 385) | [A nézőt Sára Sándor Bábolna című dokumentumfilm-sorozatának] egyetlen jelenete sem zaklatja föl. Nincs benne küzdelem, feszültség, dráma; nincs vértolulás (1985 Csoóri Sándor 9090084, 795).

2. (Isk) ’drámaelmélet és dramatikus gyakorlat mint művészetpedagógiai tantárgy, drámapedagógia’ ❖ A négy műveltségi terület oktatása egyrészt új szakok bevezetésével (például háztartástan), másrészt a meglevő szakokon belül (például a dráma a magyar nyelv és irodalom keretében) lehetséges (1997 Magyar Hírlap CD09) | az amerikai Yale Egyetemen irodalmat és drámát tanított (2000 Magyar Hírlap CD09).

3. (Film is) ’(az akcióval szemben) az emberek közötti kapcsolatokra hangsúlyt helyező, lélektani hitelességre törekvő, komoly és gyakr. komor v. megrázó cselekményű filmművészeti alkotás, ill. ennek műfaja; filmdráma’ ❖ A dráma kategóriában a Truman show főszereplője, Jim Carrey nyerte a legjobb férfi főszereplőnek járó Aranyglóbuszt (1999 Magyar Hírlap CD09) | [Az Oscar-díj átadásakor] a romantikus vígjáték, és a normandiai partraszállást átélhető közelségbe hozó dráma osztozott az elismeréseken (1999 Magyar Hírlap CD09) | A díjnyertes alkotás pszichológiai dráma, amelynek férfifőszerepét Tom Cruise alakítja (2000 Magyar Hírlap CD09).

4. ’〈társadalmi v. személyes (élet)helyzetre, körülményekre vonatkoztatva:〉(feszültséggel teli, nagy indulatokat mozgató,) tragikus kimenetelű esemény(sorozat) v. váratlan szerencsétlenség’ ❖ a’ soknak kiadása szokássá leend, ’s a’ pénz olly könnyen dobatik el, mint a’ milly könnyen jöve a’ ládába […] ’s ime itt állunk a’ dráma kezdetin (1830 Széchenyi István C3886, 203) | A nemzeti pusztulás borzasztó drámája megkezdődött (1877 Budapest 8674001, 2) | Házastársak véres szerelmi drámája (1947 Szabad Föld júl. 13. C1537, 4) | Szelíd volt a gyermekkorom, szelíd az anyám, nálunk nem voltak drámák, akkor sem, amikor kijöttem a rács mögül (1969 Domahidy András 1036005, 153) | Továbbra is számolni kell azonban a csernobili dráma távlati következményeivel (2000 Magyar Hírlap CD09).

Ö: film~, irány~, király~, könyv~, melo~, mono~, nép~, pszicho~, rém~, sors~, túsz~, zene~.

UB: -kötet, -töredék.

Fr: abszurd, analitikus.

ÖU: mese~, mimo~, parabola~, tétel~, tézis~, vita~.

ÖE: ~antológia, ~esztétika, ~gyűjtemény, ~hős, ~költészet, ~melléklet, ~pedagógus, ~terv, ~vázlat.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

dráma- (előtagként)

1. ’színművet alkotó, drámai művel foglalkozó 〈személy〉’ ❖ ‖ drámafordító fn 1A | Tudva van, hogy a Kossuth Lajos neve is előfordúlt a nemzeti színház régi műsorában, mint drámafordítóé (1896 Vadnay Károly CD44) | Drámafordítóink sorát Teleki Ádám (1740–1792) nyitotta meg (1965 Solt Andor CD53) | [Csorba Győzőnek] elsősorban természetesen versfordításai képviselnek maradandó értéket, de jelentős volt drámafordítóként is (1998 Új Könyvek CD29) ‖ drámaköltő fn 1C | A’ régi drámaköltők’ Medeája minden iszonyai mellett is bámulatra méltó asszony maradt (1823 Toldy Ferenc ford.–Schiller C4182, 8) | A dráma földje a színpad, s az neméppen véletlen szüleménye, hogy az újkor legnagyobb drámaköltői, Shakespeare és Molière színészek voltak (1873 Gyulai Pál 8173012, 512) | A drámaköltő [ti. Vörösmarty Mihály] következő befejezett alkotása, a Czillei és a Hunyadiak (1844) már az Elméleti töredékek szellemében választ [témát] (1981 Kerényi Ferenc 1077002, 279) ‖ drámaszerző fn 1C | az ügyes Drámaszerző a’ legpusztábbnak tetsző tárgyat is úgy kikészítheti, ’s olly kedvező szempontra irányozhatja, hogy az tökéletes drámai behatást csinálhat (1826 Kölcsey Ferenc C5247, 193) | többen vállalkoztak klasszikus és korabeli külföldi drámaszerzők magyarul való megszólaltatására (1965 Solt Andor CD53) | Kornis Mihály (1949–) szigorú ítélőerővel és remek nyelvi humorral bíró drámaszerző (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

2. ’vmely drámára v. drámai művekre irányuló 〈tevékenység( eredményeként létrejövő mű)〉’ ❖ ‖ drámabírálat fn 3A | [Gyulai Pálnak] a nyelvújítás, Vörösmarty, Petőfi és Arany nyelvéről adott elemzései majdnem végérvényesek. Itt, a drámabírálatokban nem igen nyílik alkalma ilyesmire; de azért akad néhány kitűnő, néhány rendkívül találó jellemzés (1908 Hatvany Lajos CD10) | [Kölcsey] Körner-bírálatával, hosszú ideig a legjobb magyar dramaturgiai tanulmánnyal, megvetette a hazai drámabírálat alapját (1932 Pintér Jenő CD44) | Drámabírálataiban Péterfy is elengedhetetlennek, központi elemnek tartotta a szilárd cselekményt (1988 Németh G. Béla CD30) ‖ drámaelemzés fn 4B | A beható drámaelemzés szerzője: Gyurmán Adolf pesti hírlapíró (1932 Pintér Jenő CD44) | [Arany] a Bánk bán tanulmányokat csak 1879-ben adta közre, a Prózai dolgozatokban; azóta töredékességében is a legfontosabb magyar dráma-elemzések közé sorolják, s joggal (1971 Keresztury Dezső CD30) | utazó közművelődési színház vagyunk, nemcsak előadásokat tartunk, hanem például rendhagyó órákat, drámaelemzéseket [is] (1998 Magyar Hírlap CD09) ‖ drámakritika fn 6A | [Lewes] visszatérve hazájába igen élénk, széleskörü irodalmi tevékenységbe merült, irván novellákat, drámakritikákat, természettudományi dolgozatokat, politikai tanulmányokat stb. (1895 PallasLex. CD02) | A Jeruzsálem pusztulása nem hibátlan mű, de olyan rangú, hogy a nagy tehetség jelentkezésének kijáró örömmel kellett volna fogadnia drámakritikánknak, ha lett volna ilyen (1965 Orosz László CD53).

3. ’drámai művek írására meghirdetett 〈versengés〉’ ❖ ‖ drámapályázat fn 3A | Az utolsó Péczely-féle drámapályázatról szóló akadémiai jelentésből (1888 Beöthy Zsolt C1020, 90) | Mikor kiszabadul Nagy István, évekig nem merik közölni az írásait, míg 1936 nyarán drámapályázatot nem hirdet a Szépmíves Céh (1943 Juhász Géza¹ 9283010, 111) | A televízió által meghirdetett drámapályázat első díjait Karinthy Ferenc Lacrimosa és Vészi Endre Nem indít és nem fogad című forgatókönyvének ítélik (1987 Lévai Béla 1094001, 13) ‖ drámaverseny fn 4B | 1815-ben a Döbrentei szerkesztése alatti „Erdélyi Muzeum” czimű folyóiratban az alakuló félben levő kolozsvári szinigazgatóság egy felhivást bocsátott közre, mellyben drámaversenyre buzditá mind azokat, kik magukban e térre hivatást éreznek (1858 Vasárnapi Újság CD56) | [Az ókori görög világban] a színészek anyagot gyűjtöttek a drámaversenyekhez az íróknak (1998 Magyar Hírlap CD09).