egy tőszn, htl nm és htl ne  égy (rég v. nyj)

I. tőszn (fn-i értékben 2B, mn-i értékben 12B8)

1. (fn-i értékben) (Mat is) ’a valós számtest egységeleme, az a szám, amellyel bármely számot megszorozva az adott számot kapjuk’ ❖ [elvéve] 5öt az 6ból marad 1. 1et az 1böl marad ſemmi (1780 Bévezetés a számvetésre 7397001, 16) | Vegyük például e számot 5 s kisebbítsük folyvást 1-gyel, akkor a következő számsorhoz jutunk: 5, 5–1, 5–2, 5–3, 5–4, 5–5, 5–6, 5–7, 5–8, 5–9, 5–10, vagyis a műtételek végrehajtása után: ….5, 4, 3, 2, 1, 0, –1, –2, –3, –4, –5,…. (1867 Császár Károly 8082001, 13) | az a [logaritmus]alap nem lehet egyenlő 1-gyel, mert az egységnek minden hatványa ismét 1 (1895 PallasLex. CD02) | Egy (a számtanban), a természetes számsor első tagja, egyben az az egység, amelynek többszöröseiből, ill. részeiből minden szám fölépíthető (1926 TolnaiÚjLex. C5721, 77) | ez is egy végtelen bináris tört, tehát neki is megfelel egy 0 és egy közötti szám (1996 Természet Világa CD50) | egy a tízhez volt az arány (2001 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’az ezt jelölő számjegy (1, I)’ ❖ Az alá vetett közönséges ſzámok jelentik a’ Romaji ſzám-betüknek értékét. I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. (1780 Bévezetés a számvetésre 7397001, 2) | az egytől ötig terjedő számjegyek (1911 Ambrus Zoltán 9006002, 56) | összeadjuk az első három bitet mint egészeket. Ha az eredmény páratlan, akkor 1-et írunk az ötödik helyre, ha páros, akkor 0-t (2000 Természet Világa CD50).

1b. (összetett szn v. összetett szn-i előtag utótagjaként, az ezres, milliós stb. helyérték jelölésében, ill. a szn jelzői és számállapot-határozói használata esetén mn-i értékben is) ’〈nem közvetlenül számfogalmat jelentő szavakban is: tízes számrendszerben kifejezett szám egyes, ezres, milliós stb. helyértékű egysége számának jelölésére〉’ ❖ Minekutánna Tizre, és Tizre, avagy Kétſzer Tizre jöttünk, mondatik Húſznak. (20). 6. Ez utánn ſzámláltatik Huſzon-egy (21) (1780 Bévezetés a számvetésre 7397001, 1) | Jő a kocsisom a hírrel, hogy Dienes Nyíri János béresre hetvenegyet, Zsófi gazdasszonyra ötvenegyet vágatott (1804–1806 Kazinczy Ferenc 7163019, 349) | Egy köbhüvelyk ezen iszapból Ehrenberg szerint 41 billió ázalagot (ázalagférget) foglal magában (1842 Pesti Hírlap CD61) | Vasuton az emlitett idő alatt mentek Pestről Vácz felé 4213-an, jöttek Pestre 4571-en (1847 Hetilap CD61) | ezen király MCXI-ben a korona számára azt [ti. a birtokot] visszavétetni rendelte (1876 Botka Tivadar CD57) | [a behozatal] a kivitelt 16,461.431 q.-val mulja felül (1894 Hazánk 8634001, 14) | [Alaszkában] 1911-ben 269 millió ikrából 241 millió darab lazacivadékot neveltek fel (1933 Az állatok világa ford. CD46) | elénk rakott tíz dobozt, számoljunk utána. A tízből hétben pontosan száz darab volt, egyben kilencvenkilenc, kettőben százegy (1973 László-Bencsik Sándor 9383001, 26) | március hónaptól a fűtésért […] légköbméterenként évente 151,20-at kell fizetni Tiszaújvárosban (1995 Magyar Hírlap CD09).

1c. (msz-szerűen, számok felsorolásában) ’〈(vezényszóként) ütemes mozgás tempójának, ill. zene ütemének jelzésében〉’ ❖ [Tybalt] úgy vív, mint ti kottából énekeltek: tempót, mértéket tart, ütemre dolgozik, kitartja a fél hangszünetet; egy, kettő, három! már a melledben van (1871 Szász Károly² ford.–Shakespeare CD11) | Ferike (bejön. Bal válláról kis gyermekdob csüng le […]. Erősen üti a dobot és taktusra lép): Egy, kettő, egy, kettő, egy! Itt a tiszt (1897 Thury Zoltán 8479014, 28) | Előre, egy-kettő, egy-kettő, hátra, három-négy, még egyszer. Addig ismételjük, míg a szögletes, nehéz mozdulatok összefogóznak, a rövid és hosszú lépések hullámzássá folynak (1976 Dobos László 1034004, 355) | Első és egyetlen szólam: összpróba! Egy-két-há – vezényelt a furulyával, s a kar dalra fakadt (1985 Békés Pál 1014003, 66) egy, kettő! ’〈rendsz. noszogatásként:〉 gyors(abb), élénk(ebb) tempóban’ ❖ Panni! Gunda! hol maradtok? Egy, kettő, a mézes borral! (1856 Arany János 8014085, 265) | Azzal a vénasszony rostát vett elő s mondta: Ülj belé! Egy, kettő, beleültek a rostába, a vénasszony valami verset pusmogott s a rosta már fenn is volt a lebegő égben (1920 Benedek Elek 8041003, 111) | – Mindjárt dél van, egy-kettő, keljünk fel! – vezénylek Marcinak (1981 Dénes Tibor 9812002, 63) egy, kettő, három! ’ua.’ ❖ – Hát akkor csak le a kabáttal, aztán ki a gyepre! Egy, kettő, három, az idő rövid (1875 Jókai Mór CD18) | Átmégysz azután a kamrába és megtöltesz egy hosszú zsákot krumplival. De indulj, egy-kettő-három, szaporán (1894 Mikszáth Kálmán CD04) | – Tégy, lányocskám, tiszta pelenkát Nagyanyátok alá és szépen aludni. Egy, kettő, három (1931 Kassák Lajos CD10).

1d. egy az egyben ’úgy, ahogy van, ill. teljes egészében’ ❖ Szeretném, ha megtekintenétek János díjnyertes pályázatát – mondja Vértes, az igazgatóhelyettes. – Ezt ő itt egy az egyben megcsinálhatná (1978 Bereményi Géza 9048001, 186) | ezt a gondolatmenetet egy az egyben sohasem fogadtuk el (1990 Vasy Géza 2001035, 82) | A ruhát egy az egyben felhasználtam az Össztáncban (1997 Magyar Hírlap CD09) | [a vatikáni szerződés tartalma] szinte egy az egyben visszatükröződik magában az egyház-finanszírozási törvényjavaslat-csomagban is (1997 Országgyűlési Napló CD62) | ezt az összeget egy az egyben átadhatom az édesanyámnak (1998 Országgyűlési Napló CD62) | a hajó átadása után az orosz fél egy az egyben megsemmisítette a hajó bizonylatait (2000 Országgyűlési Napló CD62).

2. (mn-i értékben, megosztás kif-ére is) ’annyi 〈ember, állat, (elvont) dolog stb.〉, amennyit ez a szám jelöl’ ❖ Ezer Jó Király vólt egy roſznak helyébenn (1772 Orczy Lőrinc 7249002, 10) | éggy ſzót ſzáz annyi vekſzával [= vegzálással, zaklatással] pótolhat [az álnok asszony] (1793 Házi kereszt 7425002, 24) | Jó és olcsó munkát csinál, mert 2 ember és 1 ló naponkint 12–15 hold szénatermését szépen felgyüjtheti vele [ti. egyfajta szénagyűjtő gereblyével] (1856 Benkő Dániel ford.–Stephens 8045012, 176) | egy vagy két nemzedék (1894 Pálffy Albert 8349003, 35) | egyszer egy az egy de hajnalban meg fogok fagyni (1923 Reiter Róbert 2028007, 275) | A kapu fölött a Szentek, a lovagkirályok, kezükben egy-egy liliommal (1937 Gyergyai Albert ford.–Proust 9202008, 32) | Január 25-én már 76 tiszt, 2020 főnyi legénység, 1088 puska, 24 golyószóró, 4 gránátvető, 1 nehézgéppuska, 14 géppuska, 2 páncéltörő ágyú és 1 aknavető jelentette a körvédelmi központ erejét (1992 Szabó Péter 2012003, 119) | a χ, és a χ-ből lett h szóvégi helyzetben egyre több, főleg egy szótagú szóban eltűnik, szó belsejében, két magánhangzó között viszont megmarad (2003 Sárosi Zsófia 3180007, 353) nem egy (fn-i értékben is) ’számos, jó néhány’ ❖ E’ vólt Éden kertnek edgyik gyümlts fája, Mert gyümlcsébl nyert, nem egy Orſzág tája Fejedelmet (1790 Gvadányi József 7125003, 38) | Nem egy óvódának helyisége teljesen alkalmatlan, a czélnak meg nem felelő s az egyletek közül nem egy épen a szállásbér miatt folytonos adósággal küzd (1879 Kisdednevelés 8644001, 109) | nem egy ember szellemesnek és igen választékosnak véli, ha szószerint utánozhatja a társaságában lévő személyeket (1938 Gyergyai Albert ford.–Proust 9202009, 8) | A számtalan légköri jel közül nem kevés azoknak a száma, amelyeket műszer nélkül is észlelhetünk. Nem egyet közülük ember, állat és növény egyaránt érzékel (1981 Herczeg Éva–Vojnits András 1065001, 13) egy emberként ’teljes egyetértésben’ ❖ az elnyomott nép, melly szabadság után vágyódik, a’ nemzet, melly becsületeért vagy felsőbbségeért küzd, néha egy emberként állnak előttünk, – mintegy nagy általános szenvedély ragad meg illy pillanatokban minden keblet, ’s maga az önösség inkább a’ közösirányt követve, mint annak ellentállva, keresi kielégitését (1844 Pesti Hírlap CD61) | a felvidék protestáns rendjei, akiknek pedig meg voltak a maguk vallási sérelmeik a királyi kormány ellen, egy emberként felállottak és ne tovább-ot kiáltottak a sereggel közeledő protestáns erdélyi fejedelem elé (1940 Bánlaky József CD16) | A lengyel nép, a papság és a püspöki kar egy emberként sorakozott fel mögéje [ti. Wyszyński prímás mögé] (1992 Adriányi Gábor 2020002, 67) egy rakáson ’együtt, egymás melletti helyzetben, ill. összegyűlve v. -gyűjtve’ ❖ Mi módon lehet, azt kérded annyi Ifiat, gyermekeket egy rakáson, tiszta életbe meg tartani? (1779 Bessenyei György¹ 7044005, 244) | mosolygó völgyek’ ’s kopasz magasságok’ illy érdekes panorámáját nem könnyen találni egy rakáson (1844 Tóth Lőrinc C4304, 20) | sose volt olyan boldog az édes anyja halomása [= halála, elhalálozása] óta, mint mikor tiz forintja volt egy rakáson (1898 Móra István 8321001, 50) | kifőzés, kovácsműhely, borbély – minden egy rakáson(1921 Strém István CD10) | Szorító intézkedések egy rakáson (1995 Magyar Hírlap CD09) egy rakásra ’együvé, egybe, (vhova) össze’ ❖ Méſzárost hívatván, vele le-üttett, két ört, négy borjút, és nyóltz gyenge bárányt Altal-adott néki, és két hízott ártányt. Hogy  mind ezeket öllye egy rakásra (1793 Gvadányi József 7125013, 7) | Ha a’ széls vigyázatnak egyenes sikonn kell hátrállni, és az ellenség lovasságátol üzettetik, illyenkor a’ Tisztnek a’ legénységet egy rakásra szorúlva edgyütt kell tartani (1809 Tanárky Mihály 8462003, 48) | Ennyi véletlenség csak minden században kerül egy rakásra (1863 Lauka Gusztáv 8268037, 121) | [támogatni kell] azt a rengeteg falusi alapítványt, azt a sokféle népfőiskolai és minden más kezdeményezést, ami ezrével és tízezrével van ebben az országban. Egyszerűen ezeket kellene egy rakásra összehozni (1993 Országgyűlési Napló CD62).

2a. (idő-, mérték- v. pénzegységet jelentő szó jelzőjeként, megosztás kif-ére is) ’olyan mennyiségű 〈idő, anyag stb.〉, amennyit a megnevezett egység jelöl’ ❖ Valamely gyermekek égy vagy két eſztendö alatt halnak-meg, mind azokat halálok eltt a’ nyavalya ſzokta ki rontani (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 382) | Az istállótól egy lóért egy éjtſzakára fizetnek egy krajtzárt (1794 Rácz Sámuel 7278034, 295) | Egy mázsát husz lépésnyire elvinni könnyebb, mint fél mázsát két ezer lépésnyire (1828 Széchenyi István CD1501) | Magánosok naponkinti egy akóért éven át 1 ½ forinttal tehetnek megrendelést (1857 Vasárnapi Újság CD56) | az uralkodó utasíttatik, hogy egy huszonnégy óra lefolyása alatt – mert az árvíz nem vár –, üzenje meg a muszka cárnak a háborút (1882 Mikszáth Kálmán CD04) | Őrzi a szász egy hétig a kondát, meg az oláh s a székely is őrzi egy-egy hétig (1920 Szabó Dezső 9623001, 50) | lebocsátották a vízleeresztők zsilipjeit, és a víz gyűlni kezdett az egyes szakaszokon. De a gyarapodás annyira jelentéktelen volt, hogy még a mélyebb helyeken sem ért el egy rőfnél többet (1969 Makai Imre ford.–Platonov 9418003, 52) | 1990-ben 1 kilowatt ára 2 forint volt (1993 Országgyűlési Napló CD62).

2b. ’annyi(szor végbemenő) 〈cselekvés, történés〉, amennyit ez a szám jelöl’ ❖ Ha lehetſéges mindennap egyſzer, vagy kétſzer föröſzſzék-meg a’ beteget lágy meleg vizben (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 194) | nem vólt időm úgy el készíteni [munkámat], hogy rövidebb és rendessebb legyen, és hogy egy olvasással egészen által lehessen érteni (1812 Dessewffy József C2563, 37) | nehogy két vágás kinjainak legyen kitéve a füleit vesztendő eb, egy ütéssel lecsapják fejét, melyet két fülei bizonyosan elkisérnek (1857 Széchenyi István CD1501) | Pali fölkapta a gőzölgő poharat, amely a kezebőrét is megpörkölhette s egy hajtással kiitta, körömcseppig (1930 Kosztolányi Dezső 9359181, 117) | Nincs az a rádióhallgató, aki 8–10 címet, telefonszámot egy hallásra memorizálna (1979 Varga György 1160003, 82) egy csapásra ’előzmény(ek) v. előkészület nélkül azonnal, hirtelen, gyorsan’ ❖ A’ magyar paraszt, az igaz, nagyrészint rosszúl van; de vigasztalásaul szolgálhat, hogy ingyen orvosok is bőséggel ajánlkoznak. Egyik fejét tartja gyengének, ’s népnevelést sürget; másik farát kiméli, ’s botoztatástól akarja fölmenteni; harmadik erszénye terhein kivánván könnyitni […]; végre többen különböző tervekkel egy csapásra szabaddá szeretnék tenni (1841 Pesti Hírlap CD61) | [A Legényavatás című vers] a modern magyarok akkortájt megindult folyóiratában jelent meg s egy csapásra nevet szerzett Tar Lászlónak (1914 Oláh Gábor 9487063, 128) | a gazdaság termelékenysége, műszaki szintje és eltartóképessége nem javult és nem vált egy csapásra olyan fejletté, hogy biztosíthatta volna a bérmunkássá váló lakosság megélhetését kizárólag a munkaviszonyból származó bérekből (1997 Csite András 2047005, 130) egy füst alatt ’〈annak kif-ére, hogy több dolog v. vmi vmivel egyidejűleg, egyszerre, ill. összekapcsolva, összekötve megy végbe, történik, es. kerül szóba〉’ ❖ egy füst alatt mennek egyik tanúlók’ seregéb a’ másikba (1788 Vályi András C4334, 34) | Az felséges lenne, egy füst alatt két lakodalom (1841 Gaal József 8149001, 341) | ezt azért szúrom közbe egy füst alatt, mert elbeszélésemnek ezen a pontján szakított meg Marcella (1938 Tersánszky Józsi Jenő 9706013, 59) | A ballada eredeti formája a Balkánon ismeretlen, nyilván tőlünk került a környező románsághoz, valószínűleg régi stílusú dallamainkkal egy füst alatt (1985 László Gyula¹ 2007011, 334) egy füstre (ritk) ’ua.’ ❖ Kovasóczi a bátorságodat akarta próbára tenni, én meg az eszedet. No, tehát te bebizonyítottad egy füstre mind a kettőt (1885 Mikszáth Kálmán 8312004, 107) | Jonathan Aitken ezek után beperelte a Guardiant, nekiment a Granadának és egy füstre a BBC-nek is (1995 Magyar Hírlap CD09).

3. (fn-i értékben, megosztás kif-ére is) ’annyi, a szövegkörnyezetből v. a szituációból ismert ember, állat, (elvont) dolog stb., amennyit ez a szám jelöl’ ❖ Ezekböl elejintén reggel és eſtve le-fektekor egyet egyet vegyen-bé, az utánn napról napra mind tbbet ’s tbbet (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 632) | [A helikoni ünnepségeken] két fát ültettek most is, egyet neked, egyet pedig Csokonainak (1818 Pálóczi Horváth Ádám C2568, 489) | Mért él a pór? – a gúlához követ Hord az erősnek, s állítván utódot Jármába, meghal. – Milljók egy miatt (1863 Madách Imre 8284006, 537) | Egyik házi bál a mást érte s ő egyről se hiányzott (1884 Reviczky Gyula 8392097, 250) | Soha még két ideális dolog nem akadt egy ember utjába. Nagyon kevesekébe akadt egy is (1907 Schöpflin Aladár ford.–Wilde 9590008, 190) | „Ha valakinek száz juha van s egy azok közül eltévelyedik, vajon a kilencvenkilencet nem hagyja-e fenn a hegyen, s nem megy-e megkeresni azt, amelyik eltévelyedett?” – [egyes keresztények] ezeket a szeretettől oly ragyogó szavakat, ha őszintén mernének szólni, a legesleglázítóbb igazságtalanságnak nyilvánítanák (1926 Gyergyai Albert ford.–Gide CD10) | [Bonfini epigrammáinak gyűjteménye] egy híján elveszett (1964 Gerézdi Rabán CD53) | arra következtetnek, hogy ha túl sokan kérnek pótbért, kevesebb jut egynek-egynek (1979 Haraszti Miklós 9814004, 91) | roppant kicsi az esélye annak, hogy egy utódsejt a 18 kromoszóma mindegyikéből legalább egyet megkapjon (2000 Természet Világa CD50).

3a. (az az mut nm-sal felcserélhetően is) ’〈kataforaként, kül. vmely szöveget lezáró v. összefoglaló kijelentés bevezetésében a szóban forgó dolgok közül, ill. azok kiegészítéseként v. összefoglalásaként említett v. (még) említendő dologra utalva〉’ ❖ Még egyet mondok. Páſztor vólt, a’ ki a’ Mágnes követ ki-találta, midön a’ patkójához ragadt (1775 Molnár János 7232026, 75) | midőn e tekintetben a vitatások már napok óta folynak, megvallom, egyet sajnálok. Sajnálom azt, hogy a vitatásoknak nagyrészét azon eszmének mutogatása foglalta le: hogy szükség van magyar lábra felállítandó hadseregre (1848 Kossuth Lajos CD32) | No, de azt az egyet meg kell adni, hogy máskülönben szép ember, elegans ember, uri ember, nagyon udvarias ember (1864 Halmágyi Sándor 8177001, 9) | Egy a fő: soha tudatosan egy pillanatra meg ne tűrj fejedben nemtelen gondolatokat! (1919 Tóth Tihamér 9725001, 119) | Mert egyet, Arthur, ne felejts, nem ismered a saját nációdat (1927 Hegedüs Lóránt 9234002, 78) | A frusztráció mértéke sok tényezőtől függ (pl. az akadály nagyságától és milyenségétől vagy attól, hogy a személyiség mennyire motivált az adott cél elérésére), de egy biztos: legenyhébb formájában is egyértelműen negatív, az egyént károsító állapot (1973 Ranschburg Jenő 1130001, 8) | Ez az a néhány nagy csomópont, amiről mindenképpen beszéltem volna. De még egyről feltétlenül szeretnék beszélni (1999 Országgyűlési Napló CD62).

3b. ’a használt v. a szövegkörnyezetben megjelölt (értékű papír- v. fém)pénzből ilyen számú egység’ ❖ fel merek egyet ezerre tenni, hogy nem lelsz köztök [ti. a sárospataki és a debreceni diákok között] három valóſággal el fájúlt otsmány életü tanúlót (1779 Bessenyei György¹ C1082, 99) | Százat fogadok Egy ellen: ez a gyilkos (1871 Rákosi Jenő 8385004, 127) | a szabadkai piacon a múlt hét óta esik a benzin ára, két márka helyett már csak egy harmincat adnak literéért (1995 Magyar Hírlap CD09).

4. (mn-i értékben) ’〈Nem közvetlenül számfogalomra utalva.〉’

4a. (gyakr. a csak, csupán partikulával) ’egyetlen, nem több’ ❖ Irta pedig ezt a’ Könyvetskét Német Nyelven Christián Fürchte-Gott Gellert (kinek ditséretire nem ſzükség nékem egy ſzót-is ſzóllanom. Ismérik az ö érdemeit nem tsak az ö Hazájabéliek, hanem minden kivül valók-is, valakik a’ Német nyelvet tsak valamenyire meg-kóſtolták (1772 Tordai Sámuel 7353001, [VI]) | mind ezek közl egy sem vólt tellyességgel, a’ ki ama’ Konstántzinápolyban hajdan ſzépen virágzott Ducások’ nemzetségébl ſzármazott vólna, az egy Ducas Mihály Görög Csáſzáron kivl, a’ kinek ki-ábrázoltatott valóságos képe, nevével eggyütt, a’ mí Koronánkon nyilván találtatik (1791 Weszprémi István 7448018, 239) | Ovid’ tehetsége dísze vala e’ kornak, de e’ költőnek eggy darabja sints, melly a’ költészet’ ditső tzéljának megfelelt volna (1836 e. Sasku Károly 8562002, 88) | Egy, csak egy legény van talpon a vidéken, Meddig a szem ellát puszta földön, égen (1846 Arany János 8014001, 100) | Én, Piry István, esküszöm az egy élő bizony Istenre, hogy felsővadászi Rákóczi Ferenczet uramul esmérem (1908–1910 Mikszáth Kálmán 8312017, 200) | – Ki vagy hát? Mi a neved? Mit mondjak, ha a nevedet kérdik? – sürgette Mósze, miután egy reménysége volt csupán a pusztulás ellen: a Név, a hatalmas, varázslatos Név (1957 Kodolányi János 9342008, 174) | A változatlanság azonban csupán egy ponton állja meg helyét (1992 Kiss Judit 2017007, 51) egy ingben (rég) a) ’alsóruhában, ill. ingujjban’ ❖ nyakravaló nélkül eggy ingben (1804 Verseghy Ferenc C4434, 15) | Azonban Futó pongyolára vetkezve, egy ingben állott a szinfalak mögött, s igy a közönség szine elé ki nem léphetett (1844 Pákh Albert 8347010, 12) | Az utcákon egy ingben hancúrozó, potrohos hasú gyerkőcök (1931 Sárközi György 9587011, 200) | nejemre, miután elűzném, az ablakhoz támasztott létra segítségével rátörnék, s ott együtt találván levetkezve babájával, hasba rúgnám, hogy a vér azonnal elöntse, majd folytonos bántalmazások közepette az új párt egy megszaggatott melltartóval összekötném, éjfél után téli hidegben egy ingben, mezítláb kényszeríteném őket a tanácsi kezelésű lakás elhagyására (1979 Esterházy Péter 9129001, 49) b) ’kelengye, hozomány nélkül’ ❖ Gróf úr! enyim a leánya, Szíve, lelke, minden vágya; […] Rangja, fénye, java nem kell: Elveszem egy ingben is (1877 Arany János CD01) | A Vén-kerti szőlőföld felét csakugyan átiratta a Gálék nevére. Legyenek vele boldogok. Ne mondja a leánya, hogy csak egy ingben vették feleségül (1919 Oláh Gábor 9487061, 53) egy ingben, gatyában (rég) ’alsóruhában, erősen hiányos öltözetben’ ❖ egy ümögben gatyában szalad (1782 Kónyi János C2729, 98) | a maga tulajdon Jágere vezette reá az embereket, s ötet egy ingben gatyában kiugratván az ablakon, ottan össze tört üvegeken tánczoltatták mezitláb (1831 Jászay Pál 8207002, 237) | Az ezredes egy ingben-gatyában jött szemlét tartani az áruló csata után serege felett, csak amint ágyából lovára vetette magát (1850 Jókai Mór CD18) | Úgy, ahogy parasztok szokták, mezítláb, egy ingben, gatyában jött ki az udvarra (1932 Móricz Zsigmond CD10) egy ingre ’alsóruhára, ill. ingujjra, es. ingujjban’ ❖ Genevei Tónál egy ingre vetkeztek (1789 Orczy Lőrinc C0794, 161) | Petneházy apródonkint leveté mentéjét, dolmányát egy ingre maradt, mégis kiállhatatlan hőségről panaszkodott, az izzadtság csorgott le halántékairól (1859 Vasárnapi Újság CD56) | minden vizitnél egy ingre vetkőzteti a menyecskét (1896 Mikszáth Kálmán C3147, 36) | [a magyar vezér] egy ingre vetkőztetve, Velencébe küldte őket [ti. az elfogott német zsoldosokat] (1934 Bánlaky József CD16) egy szóra (kissé rég) a) ’〈annak kif-ére, hogy vmely kérést, utasítást azonnal, annak magyarázata, indoklása v. rábeszélés nélkül végrehajt vki〉’ ❖ A’ lovat a Törökök kényeſen nevelik, mogattyák, ritka, hogy üſsék. Illy móddal arra ſzoktatják öket, hogy egy ſzóra le-térdepellyenek, a’ bótot, buzogányt, kardot a’ földröl fel-harapják, az Uroknak nyújtsák (1783 Molnár János C0290, 180) | A grófnak tetszett ez a leány. Mondta neki, hogy üljön fel mellé a hintóba. A leány egy szóra felült és vissza sem nézett, midőn a gróf elhajtatott vele (1855 Vasárnapi Újság CD56) | Gárgyán Miska a lovat egy szóra, de abba a szempillanatba vitte ki neki (1941 Móricz Zsigmond 9462008, 141) b) (gyakr. hiányos felsz mondatban) ’rövid szóváltásra, beszélgetésre, ill. vminek a rövid elmondására’ ❖ [Eurialus] így ſzóll a’ kólts lyukon: Jöſzte! tsak egy ſzóra! (1787 Csenkeszfai Poóts András C1279, 135) | A jó barát és az ismerős betér egy szóra, s őszintén, utógondolat nélkül részt vesz a családi öröm ünnepi hangulatában (1852 Szilágyi Virgil 8449002, 338) | Kérlek, Blanche! Egy szóra! (1922 Csathó Kálmán 9086002, 86) | Most álljunk meg egy szóra, s foglaljuk össze a hét eddigi válfaj közös sajátosságát! (1975 Hernádi Miklós 1066005, 14).

4b. (-ig ragos fn jelzőjeként) ’〈annak kif-ére, hogy a mondat állítm-ával kifejezett cselekvés, történés stb. a fn-vel megnevezett dolog minden egyedére, példányára kivétel nélkül vonatkozik〉’ ❖ Veſzni fog egy lábig kezed alkotmányja (1777 Baróti Szabó Dávid 7021014, 12) | készek is fejdelmikért véreket ontani egy cseppig mindenütt ’s mindenkor! (1830 Széchenyi István 8429005, 244) | fél, ha a helyőrség észrevenné, Az is mind, egy legényig, őt követné (1873 Arany László CD01) | egy szóig igaz, amit Druzsba állít (1902 Mikszáth Kálmán CD04) | ez a termelőszövetkezet minden esedékes tartozását egy fillérig vissza is fizette (1956 Erdei Ferenc 9126003, 225) | Kivesztek mind egy szálig az istenek innen mint a szauruszok (1992 Orbán Ottó 2016029, 415).

4c. ’folyamatos, megszakítás nélküli’ ❖ Egy állo hejében fel-hajta egy kupa bort (1794 Gyarmathi Sámuel C1947, 180) | egy ültömbe, írnék most Neked még két árkust is, ha már ennyivel is nem terheltelek (1819 Kazinczy Ferenc C2569, 460) | felhajtott egy butela szilvóriumot egy szuszra, hogy csak úgy szikrázott a szeme tőle, aztán ledőlt a díványra aludni, részegen, mint a csap (1872 Mikszáth Kálmán CD04) | elmesélt mindent, egy lélegzetre, szavai, mint lejtőről lerohanó birkák, lökték egymást (1920 Szabó Dezső 9623001, 44) | az én vonatom jókor reggel indul s egy iramodással robog a Délivasút ütközőjéig, az Anna csókjáig! (1941 Örkény István 9500006, 83) | Cigarettára gyújtott, és az egyik korsót egy húzásra háromnegyedig megitta (1979 Hajnóczy Péter 9215001, 43) | a törvénykezésnek nem sikerült egy menetben megoldania a külföldi tőkebefektetések különböző formáinak legfelsőbb szintű jogi szabályozását (1992 Mádi István 2017008, 64).

4d. ’egész, részekre nem osztott, egységet alkotó, ill. teljes, hiánytalan’ ❖ nadrágja egy darabban vagyon (1775 Geidler József ford.–Frigyes, II. C1866, 82) | jőni fog, ha jőni kell, A’ nagyszerű halál, Hol a’ temetkezés fölött Egy ország vérben áll (1836 Vörösmarty Mihály 8524251, 211) | Elmúlt gyermekévek! Egy világ választott már el tőlük! (1911 Kaffka Margit 9290054, 148) | Tízezer lejt ő még nem látott egy összegben (1970 Sütő András 9620010, 59) | [1876 után az állam] nem összemosni, mesterségesen egy rendszerbe integrálni akarta [az alap- és a középfokú oktatást], hanem igazgatásilag is kettéválasztotta (1992 Nagy Péter Tibor 2034009, 248).

4e. (rendsz. állítm-i szerkezetben szereplő fn előtt partikulaszerűen, más partikulával együtt is) ’〈annak kif-ére, hogy a fn-ben jelzett (elvont) tulajdonság, állapot, minőség v. dolog nagymértékben v. teljesen jellemez v. meghatároz vkit, vmit, ill. hogy vki v. vmi teljes mértékben, teljes egészében azonos vmivel〉’ ❖ Egy láng lett a födél szempillantás alatt (1844 Petőfi Sándor C3506, 190) | Egy irtózat és egy nélkülözés volt ez a hadi menet (1868 Illésy György C2106, 148) | arcza egy fölcsapó vérhullámtól egy bibor lett (1893 Tóth Béla¹ ford.–Bourget C4263, 32) | Itt vannak ezek a szegény kis gyerekek… Egy rongy rajtuk minden… (1925 Füst Milán CD10) | Képzeld el azt a szegény asszonyt, agyonverték az apósát! Úgy találták meg reggel halva, a feje szét volt roncsolva és egy vér a padló, de egy vér! (1930 Kodolányi János CD10) | a tanyasiakat látogattam meg, csupa egy sár lettem (1955 Sütő András 9620004, 83) | [a mester] inge ujjával megtörölte verejtékező homlokát. A segéd csurom egy víz volt, átizzadt a kisinas inge is (1989 Lázár Ervin 2025056, 34).

4f. (vmivel) azonos, ugyanaz, ill. (szinte) egyforma, ugyanolyan (minőségű, nagyságú v. mértékű)’ ❖ Egy forrásból meritettek mind ketten, tſak hogy a’ király arany tſéſzéböl ivott, a’ mák pedig markából hörpölt (1772 Barcsay Ábrahám 7019036, 15) | egy szívvel, és egy akarattal, minek-utánna eleget tanakodtanak; így röndölték-el követközendö szerencséjöket (1798 Dugonics András 7087005, 352) | annál gazdaságosabb minden tekintétben a’ föld, ha annak széle mennél közelébb jár a’ hosszához, úgy hogy a’ tökélletesség’ legvégs pontja az, ha széle hossza egy, a’ melly egyetlen egy figurát quadrátumnak nevezünk (1828 Cserna János 8496010, 52) | [Dugonics András] esze és szive mivelődésével egy arányban fejlődött (1859 Vasárnapi Újság CD56) | a nagykárolyi grófi család a magyar nemzettel egy időben ünnepli fönnállásának ezer éves jubileumát, mert a honfoglaló Árpád hét vezérének egyikétől „Kund”-tól vezeti le származását (1896 Szatmár Megyei Közlöny 8662001, 2) | Egy az alakjuk, egy a színük (1921 Móricz Zsigmond CD10) | ebben az egy kérdésben egy véleményen vannak (1964 Szabó Magda 9630005, 163) | Krisztusban tehát nincs zsidó, sem görög, nincs szolga, sem szabad, nincs férfi, sem nő, mert ti mindnyájan egyek vagytok a Krisztus Jézusban (1995 Protestáns Biblia ford. CD1203) egy kalap alá a) ’〈annak kif-ére, hogy különböző dolgokat, személyeket, csoportokat v. vkivel, vmivel vkit, vmit összevon, összekapcsol v. azonosan kezel, ill. azonosnak v. összetartozónak tekint vki〉’ ❖ ez állításban is, mint minden olyas tételben, mely nagyon egyedi természetű dolgokat átalánosít, s ezer meg ezer különféle tüneményt egy kalap alá von, csak részszerint van az igazság (1860 Arany János C6505, 31) | nem vehetjük igazságnak Platon irónikus rajzait sem, ki a sophistákat – a régebbiket s az újakat – mind egy kalap alá fogja s állításaikat eltorzítja (1893 Péterfy Jenő 8363004, 181) | Péter furcsán érezte magát, hogy Takáccsal egy kalap alá véve, tegezte a tanácsos (1941 Tatay Sándor 9704005, 186) | Álljunk meg! Itt minden egy kalap alá kerül (1985 Sütő András 9620021, 18) b) (rég) ’〈annak kif-ére, hogy különböző személyek, közösségek vmilyen szempontból azonosak, ill. azonos oldalra, csoportba kerülnek〉’ ❖ [a nemzet] szerteágazó akaratját néhányan könnyedén egy kalap alá hajthatnák (1841 Pesti Hírlap CD61) | tapasztalt dolog, sok ezreket egy kalap alá vinni lehetetlen, ha értelmesség, jó-akarat, ’s meggyőződés hiányzanak (1843 Pesti Hírlap CD61) | Perczellel minden szerencsétlen bogarai mellett örökké kész vagyok együtt működni. […] Vele megértjük egymást. De Klapkával egy kalap alá többé nem állok (1866 Kossuth Lajos CD32) | Magyarország és az osztrák birodalom, egy kalap alá egyesítése (1883 Kossuth Lajos CD32) | Hiába akarjuk a főúri meg a köznemesi osztályt egy kalap alá hozni, elválaszt bennünket a vadaskert (1890 Jókai Mór CD18) egy kalap alatt ’〈annak kif-ére, hogy különböző dolgok összevonva, összekapcsolva v. együtt vannak, ill. hogy több személlyel v. dologgal együtt v. egyszerre történik vmi〉’ ❖ a’ sanyaruságot hirdető hely’ előrebocsátása után, egy kalap alatt legott megis rovattunk szelid gáncsainkért (1839 Figyelmező C0153, 6) | Tegyük fel azonban, hogy egy ily birodalom létrejöhet ’s most már minden különböző szláv népek egy kalap alatt léteznek ’s együtt gazdálkodnak (1858 Mocsáry Lajos 8314001, 194) | komám szerint ezt a bandát az osztrák császár uszította ránk. Az a császár, aki egy kalap alatt nekünk meg a királyunk? (1952 Illyés Gyula 2051004, 4) | Ha egy kalap alatt van mindenki, könnyen háttérbe szorulnak a szakmák speciális érdekei, ha külön szervezetekbe szerveződnek, gyengébbek, és észrevétlenül is egymás ellen dolgozhatnak (2000 Magyar Hírlap CD09) egy kaptafára ’〈annak kif-ére, hogy több dolog (szinte) egyforma, ugyanolyan, ill. több dolgot (szinte) azonos módon, ugyanúgy kezelnek〉’ ❖ miért követelnők, hogy épen a’ politicai szinpadon huzódjék minden élet, minden szellem egy kaptafára? (1842 Pesti Hírlap CD61) | Egy kaptafára vesznek ők mindenkit, holott én mégiscsak más vagyok, mint a többi (1932 Krúdy Gyula CD54) | A fodrászok azonos elbánással fosztanak meg mindenkit hajzata feleslegétől. Sem a haj színét, sem az egyén – a páciens – életkorát, sem a koponyák egyéni alkatát nem nézik. Egy kaptafára csinálják (1968 Jékely Zoltán ford.–Eftimiu 9278104, 49) | egy kaptafára készült riportok (1979 Haraszti Miklós 9814005, 141) egy kenyéren ’〈annak kif-ére, hogy közös háztartásban, ill. azonos (élet)körülmények között él (vkivel)〉’ ❖ [ha a bárkába Noé fiai közül] tsak hármat viszünk is be, kik vele [ti. az apjukkal] egy kenyéren vóltak, mint az  vénségének fijai (1815 Pálóczi Horváth Ádám C2121, 52) | Miután abból a’ leány testvérek házasság által szárnyakra keltek, ’s egy férjfi testvér nőtelenül kimult, a’ gazdaságot nagy bátyám János és az atyám Sándor vették által, ’s valamig éltek az uralkodó szokás’ ellenére, osztatlanul ’s egy kenyéren birták (1845 Kis János¹ 8240001, 10) | miután az urbériség megszünt, s a paraszt ember vagy földmives földbirtokos lett, a volt földesurral a legelő dolgában is tovább egy kenyéren nem maradhatunk, azaz a legelőt közösen nem használhatjuk (1856 Vasárnapi Újság CD56) | Engem, mint minden magyart, érdekelt volna, hogy a velünk egy kenyéren élő hazai németek hogyan reagálnak irodalmilag a háborúra (1918 Schöpflin Aladár CD10) | házközösség: a családnak és a birtoklásnak az az alakja, amelyben ugyanazon házban vagy telken épült több házban együtt lakott és közösen, „egy kenyéren” gazdálkodott 3–5 család (1979 NéprajziLex. CD47).

5. (fn-i értékben) ’〈Nem közvetlenül számfogalomra utalva.〉’

5a. (gyakr. a csak, csupán partikulával) ’egyetlen, nem több személy, (elvont) dolog stb.’ ❖ Én tsak egynek vagyok igazán áldozó, Soha nem ſzokáſom, hogy legyek változó (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 132) | Én véled, édes Esztim, Véled kivánok élni, Elrejtve a világtól, Hol senki nem vigyáz ránk, Hol semmit én ne látnék, Csak édes angyalorcád, Csak téged, édes Eggyem! (1800–1804 Berzsenyi Dániel CD01) | A köztiszteletben levő agg házaspár friss egészségben s vidám kedvvel tartá meg az arany lakadalmat, mellyen első lakadalmuk vendégei közül csupán egy volt jelen (1855 Vasárnapi Újság CD56) | Az épületben volt sok szoba, de ő csak egyben lakott (1901 Gárdonyi Géza 9173006, 340) | Méhem eggye, majd meglátod, jót jelent az álmod (1937 Weöres Sándor ford. CD10) | szelídségről most sem lehet szó, de például verekedés az elmúlt év során nálunk már egy sem akadt (1973 László-Bencsik Sándor 9383004, 388) | Kapott-e elismerő szót, csak egyet is? (1989 Hernádi Miklós 2039020, 62).

5b. (határozóraggal) (rég) ’〈annak kif-ére, hogy a mondatban kifejezett cselekvés, történés, minőség stb. a szövegkörnyezetben megnevezett dolog minden egyedére, példányára kivétel nélkül vonatkozik〉’ ❖ Hogy el nem veſztetek egyig! hogy a’ görts, ’S köszvény lábatokat meg nem gyötrötte, hogy erre El ne jöhetnétek! (1777 Baróti Szabó Dávid C0823, 52) | A’ pálmák a’ növevények legnemesebb fajai. A’ népek egyig megesmerék azoknak elsőségét, ’s a’ legkorábbi nemzetek pálmás hazákban vagy azoknak közeletén laktak (1834 Garasos Tár 8625001, 67) | A zsibói őserdőkből a 150 szarvas egyig, s az 500 őznek nagyobb része kilöveték (1854 Ujfalvy Sándor 8497008, 82) | Első szép reményim egyig itt hevernek… (1882 Győrffy József² 8169001, 19) | [a csavargó kocsisok] elejtik a lovat, lecsigázzák; a kereset felét ellopják; gazemberek egyig (1919 Oláh Gábor 9487061, 26) egyről egyig (rég) ’ua.’ ❖ Haraguván [a méhek] a’ reſtekre, Hazakból ki-rekeſztik: S hogy ne vádgyanak Felségre Egyröl egyig el-veſztik (1779 Miháltz István ford.–Vanière C3101, 84) | körbe ültünk, szemben férfiak, ’S egyről egyig mind csak rám mosolygtanak (1840 Beöthy Zsigmond 8047012, 139) | Van annak igen sokféle oka – csak azt nem tudjuk sikerülend-e ezeket egyről egyig előszámlálni és megfejteni (1863 Jósika Júlia 8210001, 44) egytől egyig ’ua.’ ❖ hogy ezek a Szavak eredetük ſzerént mind Tótosak vólnának, vagy is hogy mi egytl egyig tlök vettük vólna, azt tagadom (1801 Sándor István 7287101, 53) | megvizsgálták a határban a kutakat és árkokat is egytül egyig (1857 Vasárnapi Újság CD56) | Amennyi galamb az átellenes háztetőn üldögélt, mind egytől-egyig megcsattogtatta szárnyát s repült Milike elé (1884 Endrődi Sándor 8125103, 97) | Volt házigazdáim előbújtak a váróteremből. Egytől-egyig megjelentek, a kiházasodott nagyobb fiúk is, családostul (1943 Nagy István⁴ 9471001, 146) | a könyvben olvasható igazságok egytől egyig a tudományra épülnek (2008 Gyárfás Vera ford.–Singh–Ernst² 3128001, 14) együl egyig (rég) ’ua.’ ❖ meg-járja a’ Tiſzt a’ ſzobákat, és a’ petsétes levelekre írt feleleteket bé-ſzedi együl egyig (1776 Molnár János 7232022, 139) | Az alsó és közép-páholyok egyűl egyig esztendőre vannak kibérelve (1838 Szemere Pál 8439060, 281) | Míg leányok, mint a galamb oly szelídek, Oh addig ők együl egyig mind angyalok; De ha egyszer aztán fejkötőt tehetnek: Jujh!… akkor egészen másként áll a dolog!… (1841–1853 Losonczy László 8277027, 115) | egyűl egyig mind hitvány emberek (1879 Horvát Árpád CD57).

5c. (tárgyragos határozóként) ’〈vmely cselekvés, történés egyszeri, nem ismétlődő voltának, ill. megszakítás nélküli rövid mozzanatának jelölésére〉’ ❖ nem tagadván elötte, hogy ugyan Szépséges Kriſtina Grófnéval álmodoztam, bizonyitván mindazáltal, hogy életemben ſoha véle még egyet ſem ſzólottam vala (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 146) | Hová mégy? – Hova megyek? arra ni! – felele a kis legény, s egyet löke maga elébe vállával (1816 u. Kazinczy Ferenc 7163029, 529) | Most ujra emeli lábát, hogy egyet lépjen… a monarchiából a respublicába (1848 Petőfi Sándor 8366457, 87) | Visszafordult, sóhajtott egyet, pillantott egyet a faluja irányában, és megindult a város felé (1897 Papp Dániel 8354006, 303) | – Nem alszol egyet, Klári? – szólt át az öregasszony hangja a szomszédos szobákon. – Nem vagyok álmos, nagymama (1911 Kaffka Margit 9290047, 3) | lábujjhegyre emelkedett, és nyújtózott egyet (1963 Rónay György 9573001, 229) | Gertike rándít egyet a vállán (2009 Rakovszky Zsuzsa 3271003, 44).

5d. ’részekre nem osztott, ill. teljes, hiánytalan egység’ ❖ az Egek, mellyek az igaztalanságot ſoha büntetlen nem hagyják, nem nézhették a’ Grófnak az egyé-lett két ſziven el-követett álnok tételét (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 229) | lehetetlen egyszersmind nem óhajtanom, hogy Erdély azon országgal, mellyel hajdan egyet alkotott, s mellyel mind szokásira, mind nyelvére, mint érdekére nézve most is egy[,] alkotmányos tekintetben is egyesülhessen (1833 Teleki László² 8473006, 334) | Forrtszirmuak, a szirmok alsó része egyben marad (1896 PallasLex. CD02) | az Ős vagyok, mely sokasodni foszlik: apám- s anyámmá válok boldogon, s apám, anyám maga is ketté oszlik s én lelkes Eggyé így szaporodom! (1936 József Attila 9282134, 289) | Mikko remekül vezetett, mint egy gépember, szinte fizikailag is eggyé vált a kocsival (1979 Galsai Pongrác 9171004, 206).

5e. ’ugyanaz v. ugyanolyan személy, (elvont) dolog’ ❖ Abban egyet vokſolok az Úrral (1776 Klein Efraim 7182001, 235) | dráma létele és előadandósága: szerintem egyet jelent (1855 Egressy Gábor 8123006, 236) | anélkül, hogy beszéltek volna, érezték, hogy egyre gondolnak mindaketten (1921 Kosztolányi Dezső 9359179, 182) | Nekem kellett volna több pénzt keresnem, munkában éjt-napot eggyé tennem, haszontalanságokra, kávéházra egy fillért sem költenem (1949 Nagy Lajos 9472005, 219) | Nem tettem soha semmilyen csodát, ha csak azt nem: erősek vagyunk, egyre többen egyet akarunk… (1992 Tarbay Ede 2020016, 88) egyre megy ’〈annak kif-ére, hogy két dolog jellegében, értékében v. hatását, eredményét tekintve lényegileg nem különbözik, ill. hogy két dolog különbsége v. megkülönböztetése nem számít〉’ ❖ Bár! tsupa Rózsának levelét vegye Pók, Patikának; Vagy tsupa mézet egyen; Néki tsak egyre megyen (1787 Csenkeszfai Poóts András C1279, XXV) | mivel egyre megy akár valamelly számot egy számmal eloszszak ezután e hányadost más számmal szorozzak; – akár pedig valamelly számot egy számmal szorozzak, s a szorozmányt más számmal eloszszak – a kamatot ki lehet számolni (1849 Lutter Ferdinánd 8281002, 33) | Ohó, azt mondja, kié ez a kutya? Nem kutya az, hé, mondom neki, hanem puli. Eb, vagy kutya, egyre megy az, azt mondja ő (1918 Móra Ferenc 9459003, 112) | A terem félüres, vagy attól függ, hogy nézzük, féligtelt (egyre megy) (1980 Pogány Imre 2054036, 450) egyre megy ki (rég) ’ua.’ ❖ egyszerre fizetni érte, vagy lassanként, egyre megyen ki (1814 Kölcsey Ferenc 8253059, 136) | rövidebb hidat készíttetni mint kell, vagy épen elfelejteni a hidat, egyre megy ki (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | Amerikában a napszámos is városi divat szerint öltözködik; nálunk a mágnás is paraszt viseletet hord: egyre megy ki (1875 Jókai Mór CD18).

6. (mn-i értékben) ’〈Sorszn-vel kapcs. jelentésben.〉’

6a. (az óra fn jelzőjeként) ’〈az éjfél v. a dél utáni első óra végét jelölő időpontra vonatkoztatva〉’ ❖ Consul Uramat Délután 1. órakor a’ Nagy Templomb(a) késérvén a’ mi Felekezetünk Isteni Tiszteletre (1780 Csokonai József 7503002, 20) | Déli 1 óra tájban cseperészett az eső, azonban távolról sem kedvetlenité el a nemes társaságot (1877 Budapest 8674001, 4) | Valószínűleg az Athenaeum-Club egy bőrfoteljében fogok végezni magammal Christmas [= karácsony] után, úgy éjfél és hajnali egy óra között (1917 Szomory Dezső CD10) | délben egy óra húsz perckor (1943 Márai Sándor 9421016, 22) | Nem sokkal éjjel 1 óra előtt (1999 Magyar Hírlap CD09).

6b. ’〈bizonyos fn-ek jelzőjeként, ill. számból és betűből álló jelekben, kül. felsorolásban, rendszerezésben, ábrán:〉 első’ ❖ (1b) A láma. (Das Lama. Auchenia.) (1847 Peregriny Elek 8360010, 124) | 1. ábra. A kolumbácsi légy nagyítva […]. 1a. ábra. Ugyanaz természetes nagyságban (1895 PallasLex. CD02) | A Dereglye utca egy cé előtt áll egy motor, már délelőtt óta: ezerkilencszázötvenkettőben (1978 Lengyel Péter 9397001, 56) | Az 1Móz híradása szerint a víz minden szárazföldet elborított, és rajta maradt több mint egy évig (1Móz 7,19) (1988 Bibliai nevek és fogalmak CD1209).

7. (fn-i értékben) ’〈Időpontra v. helyre utalva sorszn-vel kapcs. jelentésben.〉’

7a. ’〈az éjfél v. a dél utáni első óra végének mint időpontnak a jelölésére〉’ ❖ szinte már egyre járt az óra (1817 Batsányi János C0883, 110) | Nemzeti muzeum: régiségtár, nyitva d. e. 9 órától d. u. 1-ig (1894 Hazánk 8634001, 1) | Bocsánat Fenség, ez a mai reggeli. Ma éjfél után egykor tettem az asztalra és eddig még mindig nem evett belőle senki (1921 Molnár Ferenc² 9453006, 178) | fél kettőkor jött haza az apám. És anyám nem akarta, hogy feszült állapotokat találjon odahaza. Ennélfogva, ha egy után zárt be [ti. büntetésként a fáskamrába], a világért se kértem volna bocsánatot, mert tudtam, hogy fél kettő előtt öt perccel úgyis kienged (1989 Eörsi István 9125031, 10).

7b. ’a szövegkörnyezetben megnevezett hónap első napja, elseje’ ❖ mindennek a szomorú dolgoknak a megváltozása egy fizetésemeléses kinevezésen múlik, ami január egyre biztos, – de feltételhez kötötték! (1930 Tábori Terka CD10) | vagy tíz percig elbeszélgettünk mindenféle semmiségről, azután elbúcsúztunk a következő május egyig (1973 Balla László 1010014, 123) | A kormány április egytől 26–28 százalékos béremelést [javasol] (1995 Magyar Hírlap CD09).

7c. ’a folyó v. a szövegkörnyezetben megnevezett évszázad, ill. vmely időszámítási rendszer első éve’ ❖ – Jó reggelt, ősapám! – mondék, süvegem megemelve a tiszteletreméltó ereklye előtt. Nem felelt rá. Valószínűleg nem tudott magyarul. Vajon minő nyelven beszélhetett anno 1-ben? (1875 Jókai Mór CD18) | Kr. u. 1-ben január elseje szombatra esett (1877 Károlyi Árpád CD57) | [Cossus Cornelius Lentulus] Kr. e. 1. legyőzte az afrikai gaetulusokat (1915 RévaiNagyLex. C5708, 651).

7d. ’az egyes számmal jelölt ház, lakás stb.’ ❖ mindönki tudomására hozatik, hogy a Légrádi-féle [mészár]székbe ócsó hus Susánba a Sugár ucca egy alatt (1922 NéprajziLex. CD47) | A pesti lakás bútorait a Baumgarten-alapítvány házában helyezték el, a Sas-utca 1-ben, a házat bombatalálat érte, a könyvek mind elégtek (1956 Vas István 2005031, 158) | az Olof Palme sétány 1.-től sétálható távolságon belül található két másik fontos múzeum, a Közlekedési, illetve a Mezőgazdasági (1995 Magyar Hírlap CD09).

7e. ’〈kül. felsorolásban, rendszerezésben, ábrán, rendsz. a (betűjellel is jelölt,) sorrendileg első dolog jelölésére〉’ ❖ A’ No. 1. alatt meg-irtt ftt vizbl bven igyon (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 527) | [a corvinában] a leveleknek ilyen egykorú számozása van: a 1 , a2, a3, a4, aztán jön hat számozatlan levél s megint következik b 1 , b2, b3, b4, ismét hat számozatlan levél és így tovább (1877 Csontosi János CD40) | [Astarte istennő] régi elterjedtségére régi helynevek vallanak: ’Astárót (5 Móz. 1, 4. Józsue 13, 12), Berestera (Józsue 21, 27) (1902 ÓkoriLex. CD28) | Violino piccolo a 16. század végétől a 18. század közepéig használatos quarthegedű, melynek 4 húrját többnyire c 1 g 1 d2 a2-ra hangolták (1931 ZeneiLex. CD49) | 1. ábra. 1, 2, 3, 4 – funkcionális blokkok; a, b, c, d – jelcsatornák (1996 Természet Világa CD50) | a női labdarúgó NB I-ben ugyancsak egri csapat képviseli a megyét, a labdarúgó NB II-ben az Eger és a Hatvan csapatai, az NB III-ban a Gyöngyös, a Besenyőtelek, a Selyp, a Poroszló, a Füzesabony csapatai (1998 Tények könyve CD37).

II. htl nm 22C1

1. (mn-i értékben) ’〈a más(ik) szóval szemben:〉 több (említett) dolog v. személy közül (tetszőlegesen) vmelyik, az egyik 〈(elvont) dolog, személy stb.〉’ ❖ látván imigyen meg-lágyúltt ſzivét édes ſzerelmének, noha egy réſzröl ſzánta, más réſzröl mindazáltal fortéllyára akarta forditani, gondolván, hogy a’ vasat tüzes lágyságában, és melegében kellene verni (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 92) | egy, vagy más academiai taggal (1848 Petőfi napjai C1573, 381) | az élet egy folytonos gallóka [= libikóka, mérleghinta], melynek hol egy, hol más vége emelkedik és sülyed (1862 e. Szemere Bertalan 8437007, 118) | Mindig csodálkoznak, hogy három millió koldus tud koldus maradni s tűri, hogy oly embertelen éhségben tengődjön egy napról a másikra (1939 Móricz Zsigmond 9462031, 282) | Az egy dolog, hogy akarunk valamit, de más dolog, hogy sikerül-e (2009 Erdélyi Toll 3094001, 17) egy (é)s más (fn-i értékben is) ’több(féle), de nem (túl) sok 〈(elvont) dolog, személy stb.〉’ ❖ egy ’s más Darab Munkáinak Magyar Nyelven való meg-jelenéſek (1772 Tordai Sámuel 7353001, [VI]) | szegény Péternétől kinek nehány tyúkja ’s egy szamárkája volt mellyen tojásaival a’ városba járt ’s egynek ’s másnak holmit [= némely dolgot, ezt-azt] hozott, elvették azt is (1845 Eötvös József 8126002, 103) | szomoruan kérdezé, hogy annak a levélnek egy és más helyén nem láttam-e hatásomat viszszatükrözni? (1902 Budapesti Hírlap 2102001, 1) | Motyogott még egy és mást, teljesen máshová tartozó dolgokról (1945 Darvas József 9101011, 162) | kíváncsi leszek egy s más dologra… (1966 Sánta Ferenc 9585005, 122) | Addig még történik egy és más (1992 Báron György 2027043, 44).

2. (fn-i értékben) (/biz) ’〈a más(ik) szóval szemben:〉 több (említett) dolog v. személy közül (tetszőlegesen) vmelyik, az egyik dolog, személy stb.’ ❖ én is láttam két ſzemélyt, kik gombos tket nyelének-el, és midön lóra lvén ſzomſzéd helyſégbe az orvoſokhoz akartak vólna menni, az egy az uton nyálával ki pkte a’ tt, a’ más pedig bántás nélkl el nyelte (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 440) | Osztán nem szerencsécske-e, ha az ellentárs kártyái közül egyet vagy mást, s ha csak a tökfilkót is, megpillantjuk? (1838 Szemere Pál 8439061, 283) | Új szampója őröl bezzeg, A tarkatetős ím berreg, Egy hombárral este tájba, Egygyel őröl eleségre, Mással őröl nyereségre, Harmadikkal háztartásra (1909 Vikár Béla ford.–Lönnrot 8521004, 64) | minthogyha mi a Vicussal férj és feleség lennénk – majdnem! Mer egy az, hogy összeköt minket ez az érdek, a közös munka […] – ez is összeköt. De a másik meg, hogy – hát ő az enyém! (1989 Fel a kezekkel! 1024022, 137).

2a. (tbsz-ú birt szjellel) (kissé rég) ’a szóban forgó személyek közül az egyik személy’ ❖ No Tar, itt az idő, vijjunk. Halál ma egyőnknek e szigeten dijjunk (1863–1879 Arany János CD01) | De örömest udvarlok néki, ha Fogyó s telő arczához kapcsolod Együnk üdvének töltét s fogyatát (1871 Rákosi Jenő 8385003, 26) | Hát menjetek most, gyermekeim, innen a lépcsőkről és vigyétek szét a lombokat, egyőtök gyüjtse Kadmos népét majd ide (1924 Babits Mihály ford.–Szophoklész CD10) | Egyőjük [ti. az egyik alak a hímzésen] mintha angyalt formázna (1970 Határ Győző 9227001, 82).

III. htl ne 0 (hangsúlytalanul)

1. ’〈Nem azonosított v. nem ismert dolgot jelentő egyedi köznév előtt(, fakultatív használatban).〉’

1a. ’〈a megnyilatkozó számára (pontosan) nem ismert v. azonosítani nem tudott dolgot jelentő fn (jelzője), ill. új, még nem ismert fn-i közléselem (jelzője) előtt (rémajelölőként)〉’ ❖ Meg-ál kaſzájával [a halál], mint egy el-ſzikadt ág; Ki-ragadja Delfént Bétſnek karjaiból, Viſzi, s’ témet fld porzik bordajibó (1772 Bessenyei György¹ 7044026, 24) | Teremtő, büntesd a gyilkost! – ordítá egy vitéz, aki mint a villám odarontott, egy fegyveresével a két testet felvették, és minekelőtt csak észre lehetett is volna venni, eltűntek (1813 Katona József 8226003, 203) | De nézd, nézd ott a’ kamaszt, mint áll egy angyal mellett (1824 Vörösmarty Mihály 8524393, 264) | Házam előtt terül el égy halas tó Abba’ úszik három fekete holló (1901 Szeged és népe C6333, 451) | – Ott van egy farakás, üljünk le egy kicsit (1928 Kassák Lajos 9314005, 172) | Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy tojás. Ez a tojás, fogta magát, és elindult világgá (1967 Örkény István 9500031, 158) | A 73 éves férfi kezéből a pompeji romváros melletti utcán tépte ki a táskát hosszas dulakodás után egy tolvaj, aki a rablás után tettestársa motorkerékpárjára ugrott és elmenekült (1995 Magyar Hírlap CD09).

1b. ’〈a beszédpartner számára csak később ismertté váló dolgot megnevező fn (jelzője) előtt〉’ ❖ Hadd adjak egy kérdést lányodnak, és Te, mint nemzője, atyja, birt hatalmad Által parancsold, hogy hiven feleljen (1871 Arany László ford.–Shakespeare CD11) | – Egy kis ajándékot hoztam neked – kiabált Micimackó izgatottan. – Már megkaptam – mondta Füles. Mackó átgázolt a folyón, egyenesen Füles felé tartott. […] – Nagyon praktikus csupor – mondta Mackó. – Tessék, itt van (1935 Karinthy Frigyes ford.–Milne 9309084, 70) | Nekem most nem egy, hanem két jegyre volna szükségem. Nem, nem Egérkéről van szó. Hogy kiről, azt most nem árulhatom el. Ne is találgassa, most én tartogatok egy meglepetést… (1972 Örkény István 9500037, 280).

2. ’〈Megnevezni v. pontosan meghatározni nem akart (mennyiségű) ismert dolog megnevezése előtt.〉’

2a. ’〈(több azonos v. hasonló közül az) azonosítani nem akart (egyik) személyt, csoportot, dolgot stb. jelentő(, birt szjellel határozottá tett egyedi) köznév (jelzője) előtt〉’ ❖ Egy Dáma a’ Szerzt veres fogolylyal (perdrix rouge) vendégelte Magyar Orſzág’ ſzélén (1772 Orczy Lőrinc 7249008, 42) | Hogy a’ Márkhio Párisba meg-érkezett, meg-beſzéllette néki a’ Báró, hogy égy Attyafia néki Liſabonában meg-hólt, és réá ſzépetske vagyont hagyott légyen (1794 Bölöni Sámuel ford.–Berkeley 7058002, 35) | S a világtörténet könyve? Ott sem lennénk följegyezve! És ha lennénk, jaj minékünk, Ezt olvasnák csak felőlünk: „Élt egy nép a Tisza táján, Századokig lomhán, gyáván.” (1846 Petőfi Sándor 8366312, 129) | Volt égy Csiszár nevű, ez megállott: má ő nem bánja. Megállunk. – Má nézzük meg, hát a másikok? – mondom én (1915 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | Maga valamit el akar titkolni előttem. Soha nem beszélt nekem arról, hogy kikkel, miféle emberekkel érintkezett azelőtt. Mindig csak annyit mond: „Egy barátom”… „Egy rokonom”… „Egy ismerősöm”… (1930 Zilahy Lajos 9799001, 35) | Egy másik hasonló jelű habán tálról is tudunk egyik budapesti magángyűjteményben (1972 Katona Imre CD52) | Nemrég jártam például Zalaszentmihályon, ahol meglátogattam egy olyan családot, amelyet a Máltai Szeretetszolgálat, s a Katolikus Egyház a pátyi modellhez hasonlóan támogatott (2000 Országgyűlési Napló CD62).

2b. ’〈(olyan,) pontosan meg nem határozott fogalmat, elvont dolgot jelentő fn előtt(, amelyet később mellékmondat fejt ki v. azonosít)〉’ ❖ minden népekben van egy bizonyos visszályos erő, mellytűl viseltetvén szüntelen egymás ellen munkálkodnak, és szomszédgyaik’ kárán megnagyobbodásokra ügyekszenek (1794 Szentmarjay Ferenc ford.–Rousseau 7033009, 993) | Az nem lehet, hogy ész erő, És olly szent akarat Hiába sorvadozzanak Egy átoksúly alatt (1836 Vörösmarty Mihály 8524251, 211) | még volt egy problémám azonkívül, az hogy Illetőt nem ismertem személyesen és kerülni akartam, hogy bemutatkozzunk (1920 Szép Ernő 9665042, 74) | régóta izgat egy kérdés. Milyen az, ha valaki katonának születik? (1974 Munkácsi Miklós 2025025, 600).

2c. ’〈vmely elvont dologra csupán tulajdonságának megnevezésével utaló főnevesült mn előtt〉’ ❖ Mentül véletlenebb, annál szebb lett volna itt láthatásod s tisztelhetésed felet való örömömnek kellemje – és képzelem, Miklósunk (ki éppen tegnap teve egy szépet) is mennyire fogja azt fáilalni, hogy nem teljesedhete (1815 Cserey Farkas² C2566, 294) | van-e bűn, mely emberi birótól halált érdemel, és miután a büntetés nem egyéb, mint megfosztás egy jótól, az élet oly jó-e, mi azonkép mint más javak, tárgya lehet a büntetésnek? (1843 Szemere Bertalan 8437010, 195) | Gondolt egy okosat a kocsis! Bele kellene avatni ebbe a pakliba ezt a mezőőrt (1936 Tersánszky Józsi Jenő 9706008, 62) | Mond egy merészet Lancelot: ha kedve ellen nem való a királynénak: ő betör – a vasrostély se tartja föl! (1962 Mészöly Dezső ford.–Chrétien de Troyes 9437001, 133).

2d. ’〈határozatlan mértéket, mennyiséget jelentő, jelzői szerepű névszó előtt〉’ ❖ Ö azért nékem egy kevés kéſz pénzt ada; ezer és egy néhány tallérokat pedig négy Muskáuban lakó ’Sidókhoz igazito VVechſzelekben [= váltókban], hogy-ha egyiket el-veſzteném-is, mindentl meg ne foſztattatnám (1772 Tordai Sámuel ford.–Gellert 7353003, 181) | Ez így folyt egy jó ideig (1869–1872 Déryné Széppataki Róza 8102007, 198) | Hohó uracskám, csak ne szaladjon. Magával még van egy kis beszédem (1903 Molnár Ferenc² 9453010, 22) | Egy csomó mindent akartam hirtelen mondani meg kérdezni (2010 Leiner Laura 3208007, 232).

2e. (partikulaszerűen) (nyj is) ’〈tőszn előtt a mennyiség hozzávetőleges, körülbelüli voltának jelölésére〉’ ❖ Vitéziből egy nyolczvanat halálra vágtak ott (1868 Szász Károly² ford. C3833, 302) | Bévezetik a cigánykirályt egy szép terembe, ëppeg esve volt vacsorakor, egy hat órakor (1906 Csángó népmesék C7027, 140) | Ez a hordó van ëgy 150 literös (1909 A nagykőrösi nyelvjárás C6623, 30) | Termött ëgy nyócvan fűzér paprikánk (1957 Szegedi szótár C6400, 313).

2f. ’〈nap(szak)ot jelentő hsz, ill. időszakra v. időpontra utaló határozóragos fn (jelzője) előtt a dátum azonosítatlanságának kif-ére, kül. múltra v. jövőre utalva, ill. történetelbeszélésben〉’ ❖ egy reggel akarván ki menni ſzálláſomrol, a’ Király teſtörzöi közzül egy néhányat találtam ajtom elött, kik kimenetelemet tilalmazák (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0810, 153) | – Halld, hallgass ide édes öcsém! – mond egy alkalommal – nem érünk két hetet s fonószéken, vagy szövésben fogsz találni… (1858 Vasárnapi Újság CD56) | István egy nyári este hírül vitte neki, hogy Gasparek meghalt (1920 Kosztolányi Dezső 9359180, 61) | – És így ment ez hosszú évekig. – Talán százig is – […], aztán egy szép napon meghalt Rácegresi is meg Pácegresi is (1973 Lázár Ervin 9388007, 138).

2g. ’〈pontosan ki nem fejtett hosszúságú időtartamot jelentő -ig v. -t ragos fn előtt az időtartam rövidségére v. korlátosságára utalva〉’ ❖ A’ prédikállástól egy ideig meg-ſzünvén, önnön magok életét, és Lelkek-isméretét rázogaſsák-meg (1772 Vajda Sámuel 7365001, 140) | szekeremen végig nyúltam, gondolván, hogy majd alszom egy sort, azután szállást keresek (1865 e. Jósika Miklós 8212021, 171) | A lány egy percig tétovázva nézett maga elé, sem előre, se hátra. Előtte a magas, erős férfi, mögötte a fal… (1894 Justh Zsigmond 8213004, 171) | egy darabig csak telefonon érintkezhetünk, hiszen öt óra után kijárási tilalom van (1994 Szántó Piroska 1166004, 264).

2h. ’〈fok-, mérték- v. időhatározóként álló hsz v. tárgyragos mn előtt fakultatív használatban〉’ ❖ Noſza jó ſzomſzédom egy kevéſsé tartsuk magunkat keményebben (1772 Zalányi Péter ford.–Marmontel 7497001, 73) | A kanyaró (morbilli). Hasonlók e kór első jelenetei a himlőéhez, csak hogy egy kissé gyengébbek (1847 Schöpf-Merei Ágoston 8305002, 145) | – Öltözködjetek, szép idő van, kimegyünk egy kicsit vadászni. – Kegyelem, hagyj még egy kicsit aludni! (1899 Mikszáth Kálmán CD04) | Magukra hagyjuk a fiatalokat, hogy egy picit összemelegedjenek (1950 Egri Viktor 9119002, 29) | egy kicsit szokatlan, mégis jól érthető dikcióval kiejtett mondat (2007 Józsa Márta 3150010, 985).

3. ’〈Annak kif-ére, hogy a hozzá tartozó fn-vel megnevezett dolog v. személy vmely nemet, típust, csoportot stb. képvisel, ill. vkit, vmit mint e nembe, típusba, csoportba tartozó egyedet v. mint a megnevezetthez hasonlót jelöl.〉’

3a. ’〈(jelzőjével tipizált) személyt, dolgot vmely típus, osztály, kategória képviselőjeként megnevező fn (jelzője) előtt, hat ne-vel váltakozóan〉’ ❖ Hol Tanáts’ Végzését egy Polgár bonthatja, Bírák’ ítéletét magáról rázhatja, Bódúlt pártolásnak ajtaját nyithatja, Ott hamar dlését az orſzág várhatja (1772 Orczy Lőrinc 7249004, 19) | [Mihály] élénk eszű, okos gyerek, akiről, mikor lent a megyében elvégezte a nyolcz oskolákat, azt tanácsolták a professzorok az apának, hogy ezt okvetlenül országgyűlési képviselőnek szánja, mert olyan szépen tud beszélni, akár egy püspök (1893 Tömörkény István 8493003, 274) | Kecskés bácsi a cseléddel?… Uristen, nem lehet!… A kezét a szívére tette, mely félrevert harangként kongatott. – Lehetséges volna? Egy tanító, egy idős ember, egy apa! (1927 Kardos László CD10) | ez a felfogás nem méltó egy demokratikus állam miniszteréhez (1999 Országgyűlési Napló CD62).

3b. ’〈gyakr. jelzős (besoroló, osztályozó jellegű) minősítő állítm előtt(, fakultatív használatban)〉’ ❖ De tsinálok bizony [ti. lármát], Kegyelmed égy alkalmatlan gaz ember (1792 Nagyenyedi próba ford. 7468003, 274) | Oh felséges király! Nem vagyok én bajnok, csak egy földönfutó (1846 Arany János 8014001, 150) | keze görcsösen fogta körül kis lovagló ostorát, mintha az egy fegyver lenne (1891 Zempléni P. Gyula ford.–Ohnet 8536003, 247) | Az egy igazi úriember (1925 Hajnik Miklós CD10) | Ez málna? Na, ne vicceljenek? Hogy kerül Hódosra málna? Én azt hittem, az egy havasi növény (1928 Németh László² 9485038, 202) | Ez egy őrült – ezt be kell zárni – mi? (1985 Spiró György 1143003, 483) | Ez nem igaz! Ez is egy hazugság! (2000 Országgyűlési Napló CD62).

3c. ’〈minden jelzős egyedi köznévvel kifejezett alany minősítő állítm-a előtt annak nyomatékosítására, hogy a minősítés az alannyal megnevezett kategória minden egyes egyedére külön-külön érvényes〉’ ❖ Most minden kis kunyhó egy tündérpalota (1848 Petőfi Sándor CD01) | [Harasztkereken] minden ember – kivéve a papot – gyékényszövő, minden ház egy kis gyár (1870 Orbán Balázs CD22) | Minden ember egy felhasitott kelevény volt, s minden düh, fájdalom, ártó hazugság s békevágy kifakadt itt, amit az elitélt milliókba beletaposott a háboru (1919 Szabó Dezső 9623005, 248) | Minden lélek egy külön világ (1944 Babay József 9013001, 150).

3d. ’〈családnév(i jelző) előtt a család vmely pontosan megnevezni nem kívánt, ill. bármely tagjának jelölésére〉’ ❖ A „Pesti Hírlap” tegnapi számában valaki egy magyar oligarcháról mond el egy anekdotát. Elolvastam – de hát mi az még a mi dunántúli oligarcháinkhoz, például egy Eszterházy herceghez képest (1883 Mikszáth Kálmán CD04) | a Rákóczy név maga egy tábor. Ha egy Rákóczy a haza földjére leteszi a lábát, a föld megrendül alatta, s ha az ébresztő szót elkiáltja, a halottak föltámadnak: egy egész halott nemzet, s összetöri láncait (1891 Jókai Mór CD18) | Szörnyűség, hogy ilyesmi történhetik egy Nosztyval! (1906–1907 Mikszáth Kálmán CD04) | egy Habsburg előtt minden politikai ajtó kinyílik Nyugat-Európában… (1997 Magyar Hírlap CD09).

3e. ’〈vmely vonásában a megnevezetthez hasonló személyre, helyre stb. utaló tulajdonnév(i jelző) előtt, elismerő v. becsmérlő árnyalattal is〉’ ❖ gyúladj is fel példám’ követésére, ’s házasodjál. Válassz, ha találsz, egy Sophie-Antoinettet, légy atya, mint én nem sokára leszek (1805 Kazinczy Ferenc C2556, 327) | Óh, hol van egy Mátyás király, hadd ütne Vas karja közbe, míg javulhatunk! (1872 Arany László 8015002, 124) | Lássa a művelt világ, hogy Erdély egy barbár föld, egy Kamcsatka (1885 Tolnai Lajos C4201, 157) | Csak egy Hunyadi Jánost kellett még találni (1892 Jókai Mór CD18) | nézze meg magát, ami azt illeti, maga se egy Adonisz… (1958 Népszava jún. 24. C1502, 4) | Ő nem egy Deák Ferenc! (1997 Országgyűlési Napló CD62).

4. ’〈Nyomatékosításra.〉’

4a. (szórendileg a jelző, ill. a fokozó partikula után) ’〈a jelzőben kifejezett tulajdonság fokozott voltának kif-ére, gyakr. érzelmileg telített mondatban, elismerő v. gúnyos árnyalattal is〉’ ❖ [a gróf ajándékul] adott két kalanat [!] bör tokba, melly ezüſttel volt ki-varva: börböl tsinált poharat: ’s Dámásku drága egy kardot (1783 Molnár János ford.–Tollius C0291, 254) | a’ Kalauzok által vezettetett derék egy lónak farkába ragaſzkodván (1801 Molnár János 7445024, 151) | Rettenetes egy név: Haynau! (1898 Juhász Gyula¹ CD01) | Szép egy-pár lett volna magukból. (Nevet.) Nézze, ez a hólyag vőlegénye szerelmi bánatában ivásnak adta a fejét. (Hahotázik.) (1967 Csurka István 9096001, 24) | Ha azt válaszolom, hogy nem, akkor azt mondják, hogy micsoda egy ütődött pénzügyminiszter, aki nem ragad meg minden alkalmat, hogy az egész örökölt adósságterhet csökkentse. Ha azt mondom, hogy igen, akkor meg milyen egy jellemtelen, aki titokban tárgyal az ország ügyeiről (1991 Országgyűlési Napló CD62).

4b. (kissé rég) ’〈vmely tulajdonságában nagynak, jelentősnek v. jelképesnek tartott személy v. hely neve előtt a személy v. hely nagyságának, jelentőségének kiemelésére, méltató, elismerő árnyalattal is, fakultatív használatban〉’ ❖ Ha fényes Nevedet Múſám meg-nem bántja, Ki-küldi e’ nehány Rendet új nap-fényre; Noha már nem méltó egy díts Keményre (1788 Gyöngyössi János C1961, 26) | nálunk, fájdalom, egy IV. Béla, egy Hunyadi János, egy Hunyadi Mátyás, egy Bethlen Gábor, egy Bocskai, egy Zrinyi, egy Tököli Imre, egy Rákóczi Ferencz, egy Kis Sándor emlékoszlopát sehol feltalálni nem tudjuk, csak a honfifájdalom az, mely felkeresi egykori jeleseink és hőseink puszta, elhagyott nyughelyét, hogy legalább az erkölcsi elismerésnek adóját megvigye a nemzet egykori jóltevőinek (1873 Orbán Balázs CD22) | Az éjjel nem lesz Rómában lámpás. Képzeljen valaki egy Rómát tele fellázadt néppel, […] semmi kormánnyal – lámpás nélkül hagyva egész hosszú novemberi éjszakán át (1877 Jókai Mór CD18) | Csodálatos nő [Agrippina], aki egy Nérót szült a világra! De hisz Néró csak egy ártatlan élénk kisfiú volt, majd pedig ábrándos, költői lelkű, érzelmes iú. Seneca nevelte fel Néróvá (1924 Hajnik Miklós CD10) | az ember hogyan bírna kiragyogni egy Batthyány Lajos vagy egy Károlyi Mihály mellett? (2001 Magyar Hírlap CD09).

Ö: azon~, édes~, egyetlen~, ezer~, hiszek~, huszon~, millió~, mind~, mint~, száz~, tizen~.

Fr: égadta, ezer, szó¹.

ÖE: ~néha, ~valaha, ~valahogy.

Vö. CzF.; ÉrtSz. egy¹, egy², egy³; SzólKm.; ÉKsz. egy¹, egy²; SzT. egy¹, egy², egy³; ÚMTsz. egy¹, egy², egy³

egy tőszámnév, határozatlan névmás és határozatlan névelő
égy I. 2B, 12B8 II. 22C1 III. 0 (rég v. nyj)
I. tőszámnév (fn-i értékben 2B, mn-i értékben 12B8)
1. (fn-i értékben) (Mat is)
a valós számtest egységeleme, az a szám, amellyel bármely számot megszorozva az adott számot kapjuk
[elvéve] 5öt az 6ból marad 1. 1et az 1böl marad ſemmi
(1780 Bévezetés a számvetésre)
Vegyük például e számot 5 s kisebbítsük folyvást 1-gyel, akkor a következő számsorhoz jutunk: 5, 5–1, 5–2, 5–3, 5–4, 5–5, 5–6, 5–7, 5–8, 5–9, 5–10, vagyis a műtételek végrehajtása után: ….5, 4, 3, 2, 1, 0, –1, –2, –3, –4, –5,….
(1867 Császár Károly)
az a [logaritmus]alap nem lehet egyenlő 1-gyel, mert az egységnek minden hatványa ismét 1
(1895 PallasLex.)
Egy (a számtanban), a természetes számsor első tagja, egyben az az egység, amelynek többszöröseiből, ill.illetve részeiből minden szám fölépíthető
(1926 TolnaiÚjLex.)
ez is egy végtelen bináris tört, tehát neki is megfelel egy 0 és egy közötti szám
(1996 Természet Világa)
egy a tízhez volt az arány
(2001 Magyar Hírlap)
1a.
az ezt jelölő számjegy (1, I)
Az alá vetett közönséges ſzámok jelentik a’ Romaji ſzám-betüknek értékét. I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.
(1780 Bévezetés a számvetésre)
az egytől ötig terjedő számjegyek
(1911 Ambrus Zoltán)
összeadjuk az első három bitet mint egészeket. Ha az eredmény páratlan, akkor 1-et írunk az ötödik helyre, ha páros, akkor 0-t
(2000 Természet Világa)
1b. (összetett szn v. összetett szn-i előtag utótagjaként, az ezres, milliós stb. helyérték jelölésében, ill. a szn jelzői és számállapot-határozói használata esetén mn-i értékben is)
〈nem közvetlenül számfogalmat jelentő szavakban is: tízes számrendszerben kifejezett szám egyes, ezres, milliós stb. helyértékű egysége számának jelölésére〉
Minekutánna Tizre, és Tizre, avagy Kétſzer Tizre jöttünk, mondatik Húſznak. (20). 6. Ez utánn ſzámláltatik Huſzon-egy (21)
(1780 Bévezetés a számvetésre)
Jő a kocsisom a hírrel, hogy Dienes Nyíri János béresre hetvenegyet, Zsófi gazdasszonyra ötvenegyet vágatott
(1804–1806 Kazinczy Ferenc)
Egy köbhüvelyk ezen iszapból Ehrenberg szerint 41 billió ázalagot (ázalagférget) foglal magában
(1842 Pesti Hírlap)
Vasuton az emlitett idő alatt mentek Pestről Vácz felé 4213-an, jöttek Pestre 4571-en
(1847 Hetilap)
ezen király MCXI-ben a korona számára azt [ti. a birtokot] visszavétetni rendelte
(1876 Botka Tivadar)
[a behozatal] a kivitelt 16,461.431 q.métermázsa-val mulja felül
(1894 Hazánk)
[Alaszkában] 1911-ben 269 millió ikrából 241 millió darab lazacivadékot neveltek fel
(1933 Az állatok világa ford.)
elénk rakott tíz dobozt, számoljunk utána. A tízből hétben pontosan száz darab volt, egyben kilencvenkilenc, kettőben százegy
(1973 László-Bencsik Sándor)
március hónaptól a fűtésért […] légköbméterenként évente 151,20-at kell fizetni Tiszaújvárosban
(1995 Magyar Hírlap)
1c. (msz-szerűen, számok felsorolásában)
(vezényszóként) ütemes mozgás tempójának, ill. zene ütemének jelzésében〉
[Tybalt] úgy vív, mint ti kottából énekeltek: tempót, mértéket tart, ütemre dolgozik, kitartja a fél hangszünetet; egy, kettő, három! már a melledben van
(1871 Szász Károly² ford.Shakespeare)
Ferike (bejön. Bal válláról kis gyermekdob csüng le […]. Erősen üti a dobot és taktusra lép): Egy, kettő, egy, kettő, egy! Itt a tiszt
(1897 Thury Zoltán)
Előre, egy-kettő, egy-kettő, hátra, három-négy, még egyszer. Addig ismételjük, míg a szögletes, nehéz mozdulatok összefogóznak, a rövid és hosszú lépések hullámzássá folynak
(1976 Dobos László)
Első és egyetlen szólam: összpróba! Egy-két-há – vezényelt a furulyával, s a kar dalra fakadt
(1985 Békés Pál)
egy, kettő!
〈rendsz. noszogatásként:〉 gyors(abb), élénk(ebb) tempóban
Panni! Gunda! hol maradtok? Egy, kettő, a mézes borral!
(1856 Arany János)
Azzal a vénasszony rostát vett elő s mondta: Ülj belé! Egy, kettő, beleültek a rostába, a vénasszony valami verset pusmogott s a rosta már fenn is volt a lebegő égben
(1920 Benedek Elek)
– Mindjárt dél van, egy-kettő, keljünk fel! – vezénylek Marcinak
(1981 Dénes Tibor)
egy, kettő, három!
ua.
– Hát akkor csak le a kabáttal, aztán ki a gyepre! Egy, kettő, három, az idő rövid
(1875 Jókai Mór)
Átmégysz azután a kamrába és megtöltesz egy hosszú zsákot krumplival. De indulj, egy-kettő-három, szaporán
(1894 Mikszáth Kálmán)
– Tégy, lányocskám, tiszta pelenkát Nagyanyátok alá és szépen aludni. Egy, kettő, három
(1931 Kassák Lajos)
1d.
(csak az alábbi szókapcsolatokban)
egy az egyben
úgy, ahogy van, ill. teljes egészében
Szeretném, ha megtekintenétek János díjnyertes pályázatát – mondja Vértes, az igazgatóhelyettes. – Ezt ő itt egy az egyben megcsinálhatná
(1978 Bereményi Géza)
ezt a gondolatmenetet egy az egyben sohasem fogadtuk el
(1990 Vasy Géza)
A ruhát egy az egyben felhasználtam az Össztáncban
(1997 Magyar Hírlap)
[a vatikáni szerződés tartalma] szinte egy az egyben visszatükröződik magában az egyház-finanszírozási törvényjavaslat-csomagban is
(1997 Országgyűlési Napló)
ezt az összeget egy az egyben átadhatom az édesanyámnak
(1998 Országgyűlési Napló)
a hajó átadása után az orosz fél egy az egyben megsemmisítette a hajó bizonylatait
(2000 Országgyűlési Napló)
2. (mn-i értékben, megosztás kif-ére is)
annyi 〈ember, állat, (elvont) dolog stb.〉, amennyit ez a szám jelöl
Ezer Jó Király vólt egy roſznak helyébenn
(1772 Orczy Lőrinc)
éggy ſzót ſzáz annyi vekſzával [= vegzálással, zaklatással] pótolhat [az álnok asszony]
(1793 Házi kereszt)
Jó és olcsó munkát csinál, mert 2 ember és 1 ló naponkint 12–15 hold szénatermését szépen felgyüjtheti vele [ti. egyfajta szénagyűjtő gereblyével]
(1856 Benkő Dániel ford.Stephens)
egy vagy két nemzedék
(1894 Pálffy Albert)
egyszer egy az egy de hajnalban meg fogok fagyni
(1923 Reiter Róbert)
A kapu fölött a Szentek, a lovagkirályok, kezükben egy-egy liliommal
(1937 Gyergyai Albert ford.Proust)
Január 25-én már 76 tiszt, 2020 főnyi legénység, 1088 puska, 24 golyószóró, 4 gránátvető, 1 nehézgéppuska, 14 géppuska, 2 páncéltörő ágyú és 1 aknavető jelentette a körvédelmi központ erejét
(1992 Szabó Péter)
a χ, és a χ-ből lett h szóvégi helyzetben egyre több, főleg egy szótagú szóban eltűnik, szó belsejében, két magánhangzó között viszont megmarad
(2003 Sárosi Zsófia)
nem egy (fn-i értékben is)
számos, jó néhány
E’ vólt Éden kertnek edgyik gyümlts fája, Mert gyümlcsébl nyert, nem egy Orſzág tája Fejedelmet
(1790 Gvadányi József)
Nem egy óvódának helyisége teljesen alkalmatlan, a czélnak meg nem felelő s az egyletek közül nem egy épen a szállásbér miatt folytonos adósággal küzd
(1879 Kisdednevelés)
nem egy ember szellemesnek és igen választékosnak véli, ha szószerint utánozhatja a társaságában lévő személyeket
(1938 Gyergyai Albert ford.Proust)
A számtalan légköri jel közül nem kevés azoknak a száma, amelyeket műszer nélkül is észlelhetünk. Nem egyet közülük ember, állat és növény egyaránt érzékel
(1981 Herczeg Éva–Vojnits András)
egy emberként
teljes egyetértésben
az elnyomott nép, melly szabadság után vágyódik, a’ nemzet, melly becsületeért vagy felsőbbségeért küzd, néha egy emberként állnak előttünk, – mintegy nagy általános szenvedély ragad meg illy pillanatokban minden keblet, ’s maga az önösség inkább a’ közösirányt követve, mint annak ellentállva, keresi kielégitését
(1844 Pesti Hírlap)
a felvidék protestáns rendjei, akiknek pedig meg voltak a maguk vallási sérelmeik a királyi kormány ellen, egy emberként felállottak és ne tovább-ot kiáltottak a sereggel közeledő protestáns erdélyi fejedelem elé
(1940 Bánlaky József)
A lengyel nép, a papság és a püspöki kar egy emberként sorakozott fel mögéje [ti. Wyszyński prímás mögé]
(1992 Adriányi Gábor)
egy rakáson
együtt, egymás melletti helyzetben, ill. összegyűlve v. -gyűjtve
Mi módon lehet, azt kérded annyi Ifiat, gyermekeket egy rakáson, tiszta életbe meg tartani?
(1779 Bessenyei György¹)
mosolygó völgyek’ ’s kopasz magasságok’ illy érdekes panorámáját nem könnyen találni egy rakáson
(1844 Tóth Lőrinc)
sose volt olyan boldog az édes anyja halomása [= halála, elhalálozása] óta, mint mikor tiz forintja volt egy rakáson
(1898 Móra István)
kifőzés, kovácsműhely, borbély – minden egy rakáson
(1921 Strém István)
Szorító intézkedések egy rakáson
(1995 Magyar Hírlap)
egy rakásra
együvé, egybe, (vhova) össze
Méſzárost hívatván, vele le-üttett, két ört, négy borjút, és nyóltz gyenge bárányt Altal-adott néki, és két hízott ártányt. Hogy  mind ezeket öllye egy rakásra
(1793 Gvadányi József)
Ha a’ széls vigyázatnak egyenes sikonn kell hátrállni, és az ellenség lovasságátol üzettetik, illyenkor a’ Tisztnek a’ legénységet egy rakásra szorúlva edgyütt kell tartani
(1809 Tanárky Mihály)
Ennyi véletlenség csak minden században kerül egy rakásra
(1863 Lauka Gusztáv)
[támogatni kell] azt a rengeteg falusi alapítványt, azt a sokféle népfőiskolai és minden más kezdeményezést, ami ezrével és tízezrével van ebben az országban. Egyszerűen ezeket kellene egy rakásra összehozni
(1993 Országgyűlési Napló)
2a. (idő-, mérték- v. pénzegységet jelentő szó jelzőjeként, megosztás kif-ére is)
olyan mennyiségű 〈idő, anyag stb.〉, amennyit a megnevezett egység jelöl
Valamely gyermekek égy vagy két eſztendö alatt halnak-meg, mind azokat halálok eltt a’ nyavalya ſzokta ki rontani
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
Az istállótól egy lóért egy éjtſzakára fizetnek egy krajtzárt
(1794 Rácz Sámuel)
Egy mázsát husz lépésnyire elvinni könnyebb, mint fél mázsát két ezer lépésnyire
(1828 Széchenyi István)
Magánosok naponkinti egy akóért éven át 1 ½ forinttal tehetnek megrendelést
(1857 Vasárnapi Újság)
az uralkodó utasíttatik, hogy egy huszonnégy óra lefolyása alatt – mert az árvíz nem vár –, üzenje meg a muszka cárnak a háborút
(1882 Mikszáth Kálmán)
Őrzi a szász egy hétig a kondát, meg az oláh s a székely is őrzi egy-egy hétig
(1920 Szabó Dezső)
lebocsátották a vízleeresztők zsilipjeit, és a víz gyűlni kezdett az egyes szakaszokon. De a gyarapodás annyira jelentéktelen volt, hogy még a mélyebb helyeken sem ért el egy rőfnél többet
(1969 Makai Imre ford.Platonov)
1990-ben 1 kilowatt ára 2 forint volt
(1993 Országgyűlési Napló)
2b.
annyi(szor végbemenő) 〈cselekvés, történés〉, amennyit ez a szám jelöl
Ha lehetſéges mindennap egyſzer, vagy kétſzer föröſzſzék-meg a’ beteget lágy meleg vizben
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
nem vólt időm úgy el készíteni [munkámat], hogy rövidebb és rendessebb legyen, és hogy egy olvasással egészen által lehessen érteni
(1812 Dessewffy József)
nehogy két vágás kinjainak legyen kitéve a füleit vesztendő eb, egy ütéssel lecsapják fejét, melyet két fülei bizonyosan elkisérnek
(1857 Széchenyi István)
Pali fölkapta a gőzölgő poharat, amely a kezebőrét is megpörkölhette s egy hajtással kiitta, körömcseppig
(1930 Kosztolányi Dezső)
Nincs az a rádióhallgató, aki 8–10 címet, telefonszámot egy hallásra memorizálna
(1979 Varga György)
egy csapásra
előzmény(ek) v. előkészület nélkül azonnal, hirtelen, gyorsan
A’ magyar paraszt, az igaz, nagyrészint rosszúl van; de vigasztalásaul szolgálhat, hogy ingyen orvosok is bőséggel ajánlkoznak. Egyik fejét tartja gyengének, ’s népnevelést sürget; másik farát kiméli, ’s botoztatástól akarja fölmenteni; harmadik erszénye terhein kivánván könnyitni […]; végre többen különböző tervekkel egy csapásra szabaddá szeretnék tenni
(1841 Pesti Hírlap)
[A Legényavatás című vers] a modern magyarok akkortájt megindult folyóiratában jelent meg s egy csapásra nevet szerzett Tar Lászlónak
(1914 Oláh Gábor)
a gazdaság termelékenysége, műszaki szintje és eltartóképessége nem javult és nem vált egy csapásra olyan fejletté, hogy biztosíthatta volna a bérmunkássá váló lakosság megélhetését kizárólag a munkaviszonyból származó bérekből
(1997 Csite András)
egy füst alatt
〈annak kif-ére, hogy több dolog v. vmi vmivel egyidejűleg, egyszerre, ill. összekapcsolva, összekötve megy végbe, történik, es. kerül szóba〉
egy füst alatt mennek egyik tanúlók’ seregéb a’ másikba
(1788 Vályi András)
Az felséges lenne, egy füst alatt két lakodalom
(1841 Gaal József)
ezt azért szúrom közbe egy füst alatt, mert elbeszélésemnek ezen a pontján szakított meg Marcella
(1938 Tersánszky Józsi Jenő)
A ballada eredeti formája a Balkánon ismeretlen, nyilván tőlünk került a környező románsághoz, valószínűleg régi stílusú dallamainkkal egy füst alatt
(1985 László Gyula¹)
egy füstre (ritk)
ua.
Kovasóczi a bátorságodat akarta próbára tenni, én meg az eszedet. No, tehát te bebizonyítottad egy füstre mind a kettőt
(1885 Mikszáth Kálmán)
Jonathan Aitken ezek után beperelte a Guardiant, nekiment a Granadának és egy füstre a BBCBritish Broadcasting Corporation ’Brit Műsorszóró Társaság’-nek is
(1995 Magyar Hírlap)
3. (fn-i értékben, megosztás kif-ére is)
annyi, a szövegkörnyezetből v. a szituációból ismert ember, állat, (elvont) dolog stb., amennyit ez a szám jelöl
Ezekböl elejintén reggel és eſtve le-fektekor egyet egyet vegyen-bé, az utánn napról napra mind tbbet ’s tbbet
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
[A helikoni ünnepségeken] két fát ültettek most is, egyet neked, egyet pedig Csokonainak
(1818 Pálóczi Horváth Ádám)
Mért él a pór? – a gúlához követ Hord az erősnek, s állítván utódot Jármába, meghal. – Milljók egy miatt
(1863 Madách Imre)
Egyik házi bál a mást érte s ő egyről se hiányzott
(1884 Reviczky Gyula)
Soha még két ideális dolog nem akadt egy ember utjába. Nagyon kevesekébe akadt egy is
(1907 Schöpflin Aladár ford.Wilde)
„Ha valakinek száz juha van s egy azok közül eltévelyedik, vajon a kilencvenkilencet nem hagyja-e fenn a hegyen, s nem megy-e megkeresni azt, amelyik eltévelyedett?” – [egyes keresztények] ezeket a szeretettől oly ragyogó szavakat, ha őszintén mernének szólni, a legesleglázítóbb igazságtalanságnak nyilvánítanák
(1926 Gyergyai Albert ford.Gide)
[Bonfini epigrammáinak gyűjteménye] egy híján elveszett
(1964 Gerézdi Rabán)
arra következtetnek, hogy ha túl sokan kérnek pótbért, kevesebb jut egynek-egynek
(1979 Haraszti Miklós)
roppant kicsi az esélye annak, hogy egy utódsejt a 18 kromoszóma mindegyikéből legalább egyet megkapjon
(2000 Természet Világa)
3a. (az az mut nm-sal felcserélhetően is)
〈kataforaként, kül. vmely szöveget lezáró v. összefoglaló kijelentés bevezetésében a szóban forgó dolgok közül, ill. azok kiegészítéseként v. összefoglalásaként említett v. (még) említendő dologra utalva〉
Még egyet mondok. Páſztor vólt, a’ ki a’ Mágnes követ ki-találta, midön a’ patkójához ragadt
(1775 Molnár János)
midőn e tekintetben a vitatások már napok óta folynak, megvallom, egyet sajnálok. Sajnálom azt, hogy a vitatásoknak nagyrészét azon eszmének mutogatása foglalta le: hogy szükség van magyar lábra felállítandó hadseregre
(1848 Kossuth Lajos)
No, de azt az egyet meg kell adni, hogy máskülönben szép ember, elegans ember, uri ember, nagyon udvarias ember
(1864 Halmágyi Sándor)
Egy a fő: soha tudatosan egy pillanatra meg ne tűrj fejedben nemtelen gondolatokat!
(1919 Tóth Tihamér)
Mert egyet, Arthur, ne felejts, nem ismered a saját nációdat
(1927 Hegedüs Lóránt)
A frusztráció mértéke sok tényezőtől függ (pl.például az akadály nagyságától és milyenségétől vagy attól, hogy a személyiség mennyire motivált az adott cél elérésére), de egy biztos: legenyhébb formájában is egyértelműen negatív, az egyént károsító állapot
(1973 Ranschburg Jenő)
Ez az a néhány nagy csomópont, amiről mindenképpen beszéltem volna. De még egyről feltétlenül szeretnék beszélni
(1999 Országgyűlési Napló)
3b.
a használt v. a szövegkörnyezetben megjelölt (értékű papír- v. fém)pénzből ilyen számú egység
fel merek egyet ezerre tenni, hogy nem lelsz köztök [ti. a sárospataki és a debreceni diákok között] három valóſággal el fájúlt otsmány életü tanúlót
(1779 Bessenyei György¹)
Százat fogadok Egy ellen: ez a gyilkos
(1871 Rákosi Jenő)
a szabadkai piacon a múlt hét óta esik a benzin ára, két márka helyett már csak egy harmincat adnak literéért
(1995 Magyar Hírlap)
4. (mn-i értékben)
〈Nem közvetlenül számfogalomra utalva.〉
4a. (gyakr. a csak, csupán partikulával)
egyetlen, nem több
Irta pedig ezt a’ Könyvetskét Német Nyelven Christián Fürchte-Gott Gellert (kinek ditséretire nem ſzükség nékem egy ſzót-is ſzóllanom. Ismérik az ö érdemeit nem tsak az ö Hazájabéliek, hanem minden kivül valók-is, valakik a’ Német nyelvet tsak valamenyire meg-kóſtolták
(1772 Tordai Sámuel)
mind ezek közl egy sem vólt tellyességgel, a’ ki ama’ Konstántzinápolyban hajdan ſzépen virágzott Ducások’ nemzetségébl ſzármazott vólna, az egy Ducas Mihály Görög Csáſzáron kivl, a’ kinek ki-ábrázoltatott valóságos képe, nevével eggyütt, a’ mí Koronánkon nyilván találtatik
(1791 Weszprémi István)
Ovid’ tehetsége dísze vala e’ kornak, de e’ költőnek eggy darabja sints, melly a’ költészet’ ditső tzéljának megfelelt volna
(1836 e. Sasku Károly)
Egy, csak egy legény van talpon a vidéken, Meddig a szem ellát puszta földön, égen
(1846 Arany János)
Én, Piry István, esküszöm az egy élő bizony Istenre, hogy felsővadászi Rákóczi Ferenczet uramul esmérem
(1908–1910 Mikszáth Kálmán)
– Ki vagy hát? Mi a neved? Mit mondjak, ha a nevedet kérdik? – sürgette Mósze, miután egy reménysége volt csupán a pusztulás ellen: a Név, a hatalmas, varázslatos Név
(1957 Kodolányi János)
A változatlanság azonban csupán egy ponton állja meg helyét
(1992 Kiss Judit)
egy ingben (rég)
a)
alsóruhában, ill. ingujjban
nyakravaló nélkül eggy ingben
(1804 Verseghy Ferenc)
Azonban Futó pongyolára vetkezve, egy ingben állott a szinfalak mögött, s igy a közönség szine elé ki nem léphetett
(1844 Pákh Albert)
Az utcákon egy ingben hancúrozó, potrohos hasú gyerkőcök
(1931 Sárközi György)
nejemre, miután elűzném, az ablakhoz támasztott létra segítségével rátörnék, s ott együtt találván levetkezve babájával, hasba rúgnám, hogy a vér azonnal elöntse, majd folytonos bántalmazások közepette az új párt egy megszaggatott melltartóval összekötném, éjfél után téli hidegben egy ingben, mezítláb kényszeríteném őket a tanácsi kezelésű lakás elhagyására
(1979 Esterházy Péter)
b)
kelengye, hozomány nélkül
Gróf úr! enyim a leánya, Szíve, lelke, minden vágya; […] Rangja, fénye, java nem kell: Elveszem egy ingben is
(1877 Arany János)
A Vén-kerti szőlőföld felét csakugyan átiratta a Gálék nevére. Legyenek vele boldogok. Ne mondja a leánya, hogy csak egy ingben vették feleségül
(1919 Oláh Gábor)
egy ingben, gatyában (rég)
alsóruhában, erősen hiányos öltözetben
egy ümögben gatyában szalad
(1782 Kónyi János)
a maga tulajdon Jágere vezette reá az embereket, s ötet egy ingben gatyában kiugratván az ablakon, ottan össze tört üvegeken tánczoltatták mezitláb
(1831 Jászay Pál)
Az ezredes egy ingben-gatyában jött szemlét tartani az áruló csata után serege felett, csak amint ágyából lovára vetette magát
(1850 Jókai Mór)
Úgy, ahogy parasztok szokták, mezítláb, egy ingben, gatyában jött ki az udvarra
(1932 Móricz Zsigmond)
egy ingre
alsóruhára, ill. ingujjra, es. ingujjban
Genevei Tónál egy ingre vetkeztek
(1789 Orczy Lőrinc)
Petneházy apródonkint leveté mentéjét, dolmányát egy ingre maradt, mégis kiállhatatlan hőségről panaszkodott, az izzadtság csorgott le halántékairól
(1859 Vasárnapi Újság)
minden vizitnél egy ingre vetkőzteti a menyecskét
(1896 Mikszáth Kálmán)
[a magyar vezér] egy ingre vetkőztetve, Velencébe küldte őket [ti. az elfogott német zsoldosokat]
(1934 Bánlaky József)
egy szóra (kissé rég)
a)
〈annak kif-ére, hogy vmely kérést, utasítást azonnal, annak magyarázata, indoklása v. rábeszélés nélkül végrehajt vki〉
A’ lovat a Törökök kényeſen nevelik, mogattyák, ritka, hogy üſsék. Illy móddal arra ſzoktatják öket, hogy egy ſzóra le-térdepellyenek, a’ bótot, buzogányt, kardot a’ földröl fel-harapják, az Uroknak nyújtsák
(1783 Molnár János)
A grófnak tetszett ez a leány. Mondta neki, hogy üljön fel mellé a hintóba. A leány egy szóra felült és vissza sem nézett, midőn a gróf elhajtatott vele
(1855 Vasárnapi Újság)
Gárgyán Miska a lovat egy szóra, de abba a szempillanatba vitte ki neki
(1941 Móricz Zsigmond)
b) (gyakr. hiányos felsz mondatban)
rövid szóváltásra, beszélgetésre, ill. vminek a rövid elmondására
[Eurialus] így ſzóll a’ kólts lyukon: Jöſzte! tsak egy ſzóra!
(1787 Csenkeszfai Poóts András)
A jó barát és az ismerős betér egy szóra, s őszintén, utógondolat nélkül részt vesz a családi öröm ünnepi hangulatában
(1852 Szilágyi Virgil)
Kérlek, Blanche! Egy szóra!
(1922 Csathó Kálmán)
Most álljunk meg egy szóra, s foglaljuk össze a hét eddigi válfaj közös sajátosságát!
(1975 Hernádi Miklós)
4b. (-ig ragos fn jelzőjeként)
〈annak kif-ére, hogy a mondat állítm-ával kifejezett cselekvés, történés stb. a fn-vel megnevezett dolog minden egyedére, példányára kivétel nélkül vonatkozik〉
Veſzni fog egy lábig kezed alkotmányja
(1777 Baróti Szabó Dávid)
készek is fejdelmikért véreket ontani egy cseppig mindenütt ’s mindenkor!
(1830 Széchenyi István)
fél, ha a helyőrség észrevenné, Az is mind, egy legényig, őt követné
(1873 Arany László)
egy szóig igaz, amit Druzsba állít
(1902 Mikszáth Kálmán)
ez a termelőszövetkezet minden esedékes tartozását egy fillérig vissza is fizette
(1956 Erdei Ferenc)
Kivesztek mind egy szálig az istenek innen mint a szauruszok
(1992 Orbán Ottó)
4c.
folyamatos, megszakítás nélküli
Egy állo hejében fel-hajta egy kupa bort
(1794 Gyarmathi Sámuel)
egy ültömbe, írnék most Neked még két árkust is, ha már ennyivel is nem terheltelek
(1819 Kazinczy Ferenc)
felhajtott egy butela szilvóriumot egy szuszra, hogy csak úgy szikrázott a szeme tőle, aztán ledőlt a díványra aludni, részegen, mint a csap
(1872 Mikszáth Kálmán)
elmesélt mindent, egy lélegzetre, szavai, mint lejtőről lerohanó birkák, lökték egymást
(1920 Szabó Dezső)
az én vonatom jókor reggel indul s egy iramodással robog a Délivasút ütközőjéig, az Anna csókjáig!
(1941 Örkény István)
Cigarettára gyújtott, és az egyik korsót egy húzásra háromnegyedig megitta
(1979 Hajnóczy Péter)
a törvénykezésnek nem sikerült egy menetben megoldania a külföldi tőkebefektetések különböző formáinak legfelsőbb szintű jogi szabályozását
(1992 Mádi István)
4d.
egész, részekre nem osztott, egységet alkotó, ill. teljes, hiánytalan
nadrágja egy darabban vagyon
(1775 Geidler József ford.Frigyes, II.)
jőni fog, ha jőni kell, A’ nagyszerű halál, Hol a’ temetkezés fölött Egy ország vérben áll
(1836 Vörösmarty Mihály)
Elmúlt gyermekévek! Egy világ választott már el tőlük!
(1911 Kaffka Margit)
Tízezer lejt ő még nem látott egy összegben
(1970 Sütő András)
[1876 után az állam] nem összemosni, mesterségesen egy rendszerbe integrálni akarta [az alap- és a középfokú oktatást], hanem igazgatásilag is kettéválasztotta
(1992 Nagy Péter Tibor)
4e. (rendsz. állítm-i szerkezetben szereplő fn előtt partikulaszerűen, más partikulával együtt is)
〈annak kif-ére, hogy a fn-ben jelzett (elvont) tulajdonság, állapot, minőség v. dolog nagymértékben v. teljesen jellemez v. meghatároz vkit, vmit, ill. hogy vki v. vmi teljes mértékben, teljes egészében azonos vmivel〉
Egy láng lett a födél szempillantás alatt
(1844 Petőfi Sándor)
Egy irtózat és egy nélkülözés volt ez a hadi menet
(1868 Illésy György)
arcza egy fölcsapó vérhullámtól egy bibor lett
(1893 Tóth Béla¹ ford.Bourget)
Itt vannak ezek a szegény kis gyerekek… Egy rongy rajtuk minden…
(1925 Füst Milán)
Képzeld el azt a szegény asszonyt, agyonverték az apósát! Úgy találták meg reggel halva, a feje szét volt roncsolva és egy vér a padló, de egy vér!
(1930 Kodolányi János)
a tanyasiakat látogattam meg, csupa egy sár lettem
(1955 Sütő András)
[a mester] inge ujjával megtörölte verejtékező homlokát. A segéd csurom egy víz volt, átizzadt a kisinas inge is
(1989 Lázár Ervin)
4f.
(vmivel) azonos, ugyanaz, ill. (szinte) egyforma, ugyanolyan (minőségű, nagyságú v. mértékű)
Egy forrásból meritettek mind ketten, tſak hogy a’ király arany tſéſzéböl ivott, a’ mák pedig markából hörpölt
(1772 Barcsay Ábrahám)
egy szívvel, és egy akarattal, minek-utánna eleget tanakodtanak; így röndölték-el követközendö szerencséjöket
(1798 Dugonics András)
annál gazdaságosabb minden tekintétben a’ föld, ha annak széle mennél közelébb jár a’ hosszához, úgy hogy a’ tökélletesség’ legvégs pontja az, ha széle hossza egy, a’ melly egyetlen egy figurát quadrátumnak nevezünk
(1828 Cserna János)
[Dugonics András] esze és szive mivelődésével egy arányban fejlődött
(1859 Vasárnapi Újság)
a nagykárolyi grófi család a magyar nemzettel egy időben ünnepli fönnállásának ezer éves jubileumát, mert a honfoglaló Árpád hét vezérének egyikétől „Kund”-tól vezeti le származását
(1896 Szatmár Megyei Közlöny)
Egy az alakjuk, egy a színük
(1921 Móricz Zsigmond)
ebben az egy kérdésben egy véleményen vannak
(1964 Szabó Magda)
Krisztusban tehát nincs zsidó, sem görög, nincs szolga, sem szabad, nincs férfi, sem nő, mert ti mindnyájan egyek vagytok a Krisztus Jézusban
(1995 Protestáns Biblia ford.)
egy kalap alá
a)
〈annak kif-ére, hogy különböző dolgokat, személyeket, csoportokat v. vkivel, vmivel vkit, vmit összevon, összekapcsol v. azonosan kezel, ill. azonosnak v. összetartozónak tekint vki〉
ez állításban is, mint minden olyas tételben, mely nagyon egyedi természetű dolgokat átalánosít, s ezer meg ezer különféle tüneményt egy kalap alá von, csak részszerint van az igazság
(1860 Arany János)
nem vehetjük igazságnak Platon irónikus rajzait sem, ki a sophistákat – a régebbiket s az újakat – mind egy kalap alá fogja s állításaikat eltorzítja
(1893 Péterfy Jenő)
Péter furcsán érezte magát, hogy Takáccsal egy kalap alá véve, tegezte a tanácsos
(1941 Tatay Sándor)
Álljunk meg! Itt minden egy kalap alá kerül
(1985 Sütő András)
b) (rég)
〈annak kif-ére, hogy különböző személyek, közösségek vmilyen szempontból azonosak, ill. azonos oldalra, csoportba kerülnek〉
[a nemzet] szerteágazó akaratját néhányan könnyedén egy kalap alá hajthatnák
(1841 Pesti Hírlap)
tapasztalt dolog, sok ezreket egy kalap alá vinni lehetetlen, ha értelmesség, jó-akarat, ’s meggyőződés hiányzanak
(1843 Pesti Hírlap)
Perczellel minden szerencsétlen bogarai mellett örökké kész vagyok együtt működni. […] Vele megértjük egymást. De Klapkával egy kalap alá többé nem állok
(1866 Kossuth Lajos)
Magyarország és az osztrák birodalom, egy kalap alá egyesítése
(1883 Kossuth Lajos)
Hiába akarjuk a főúri meg a köznemesi osztályt egy kalap alá hozni, elválaszt bennünket a vadaskert
(1890 Jókai Mór)
egy kalap alatt
〈annak kif-ére, hogy különböző dolgok összevonva, összekapcsolva v. együtt vannak, ill. hogy több személlyel v. dologgal együtt v. egyszerre történik vmi〉
a’ sanyaruságot hirdető hely’ előrebocsátása után, egy kalap alatt legott megis rovattunk szelid gáncsainkért
(1839 Figyelmező)
Tegyük fel azonban, hogy egy ily birodalom létrejöhet ’s most már minden különböző szláv népek egy kalap alatt léteznek ’s együtt gazdálkodnak
(1858 Mocsáry Lajos)
komám szerint ezt a bandát az osztrák császár uszította ránk. Az a császár, aki egy kalap alatt nekünk meg a királyunk?
(1952 Illyés Gyula)
Ha egy kalap alatt van mindenki, könnyen háttérbe szorulnak a szakmák speciális érdekei, ha külön szervezetekbe szerveződnek, gyengébbek, és észrevétlenül is egymás ellen dolgozhatnak
(2000 Magyar Hírlap)
egy kaptafára
〈annak kif-ére, hogy több dolog (szinte) egyforma, ugyanolyan, ill. több dolgot (szinte) azonos módon, ugyanúgy kezelnek〉
miért követelnők, hogy épen a’ politicai szinpadon huzódjék minden élet, minden szellem egy kaptafára?
(1842 Pesti Hírlap)
Egy kaptafára vesznek ők mindenkit, holott én mégiscsak más vagyok, mint a többi
(1932 Krúdy Gyula)
A fodrászok azonos elbánással fosztanak meg mindenkit hajzata feleslegétől. Sem a haj színét, sem az egyén – a páciens – életkorát, sem a koponyák egyéni alkatát nem nézik. Egy kaptafára csinálják
(1968 Jékely Zoltán ford.Eftimiu)
egy kaptafára készült riportok
(1979 Haraszti Miklós)
egy kenyéren
〈annak kif-ére, hogy közös háztartásban, ill. azonos (élet)körülmények között él (vkivel)
[ha a bárkába Noé fiai közül] tsak hármat viszünk is be, kik vele [ti. az apjukkal] egy kenyéren vóltak, mint az  vénségének fijai
(1815 Pálóczi Horváth Ádám)
Miután abból a’ leány testvérek házasság által szárnyakra keltek, ’s egy férjfi testvér nőtelenül kimult, a’ gazdaságot nagy bátyám János és az atyám Sándor vették által, ’s valamig éltek az uralkodó szokás’ ellenére, osztatlanul ’s egy kenyéren birták
(1845 Kis János¹)
miután az urbériség megszünt, s a paraszt ember vagy földmives földbirtokos lett, a volt földesurral a legelő dolgában is tovább egy kenyéren nem maradhatunk, azaz a legelőt közösen nem használhatjuk
(1856 Vasárnapi Újság)
Engem, mint minden magyart, érdekelt volna, hogy a velünk egy kenyéren élő hazai németek hogyan reagálnak irodalmilag a háborúra
(1918 Schöpflin Aladár)
házközösség: a családnak és a birtoklásnak az az alakja, amelyben ugyanazon házban vagy telken épült több házban együtt lakott és közösen, „egy kenyéren” gazdálkodott 3–5 család
(1979 NéprajziLex.)
5. (fn-i értékben)
〈Nem közvetlenül számfogalomra utalva.〉
5a. (gyakr. a csak, csupán partikulával)
egyetlen, nem több személy, (elvont) dolog stb.
Én tsak egynek vagyok igazán áldozó, Soha nem ſzokáſom, hogy legyek változó
(1772 Mészáros Ignác ford.)
Én véled, édes Esztim, Véled kivánok élni, Elrejtve a világtól, Hol senki nem vigyáz ránk, Hol semmit én ne látnék, Csak édes angyalorcád, Csak téged, édes Eggyem!
(1800–1804 Berzsenyi Dániel)
A köztiszteletben levő agg házaspár friss egészségben s vidám kedvvel tartá meg az arany lakadalmat, mellyen első lakadalmuk vendégei közül csupán egy volt jelen
(1855 Vasárnapi Újság)
Az épületben volt sok szoba, de ő csak egyben lakott
(1901 Gárdonyi Géza)
Méhem eggye, majd meglátod, jót jelent az álmod
(1937 Weöres Sándor ford.)
szelídségről most sem lehet szó, de például verekedés az elmúlt év során nálunk már egy sem akadt
(1973 László-Bencsik Sándor)
Kapott-e elismerő szót, csak egyet is?
(1989 Hernádi Miklós)
5b. (határozóraggal) (rég)
〈annak kif-ére, hogy a mondatban kifejezett cselekvés, történés, minőség stb. a szövegkörnyezetben megnevezett dolog minden egyedére, példányára kivétel nélkül vonatkozik〉
Hogy el nem veſztetek egyig! hogy a’ görts, ’S köszvény lábatokat meg nem gyötrötte, hogy erre El ne jöhetnétek!
(1777 Baróti Szabó Dávid)
A’ pálmák a’ növevények legnemesebb fajai. A’ népek egyig megesmerék azoknak elsőségét, ’s a’ legkorábbi nemzetek pálmás hazákban vagy azoknak közeletén laktak
(1834 Garasos Tár)
A zsibói őserdőkből a 150 szarvas egyig, s az 500 őznek nagyobb része kilöveték
(1854 Ujfalvy Sándor)
Első szép reményim egyig itt hevernek…
(1882 Győrffy József²)
[a csavargó kocsisok] elejtik a lovat, lecsigázzák; a kereset felét ellopják; gazemberek egyig
(1919 Oláh Gábor)
egyről egyig (rég)
ua.
Haraguván [a méhek] a’ reſtekre, Hazakból ki-rekeſztik: S hogy ne vádgyanak Felségre Egyröl egyig el-veſztik
(1779 Miháltz István ford.Vanière)
körbe ültünk, szemben férfiak, ’S egyről egyig mind csak rám mosolygtanak
(1840 Beöthy Zsigmond)
Van annak igen sokféle oka – csak azt nem tudjuk sikerülend-e ezeket egyről egyig előszámlálni és megfejteni
(1863 Jósika Júlia)
egytől egyig
ua.
hogy ezek a Szavak eredetük ſzerént mind Tótosak vólnának, vagy is hogy mi egytl egyig tlök vettük vólna, azt tagadom
(1801 Sándor István)
megvizsgálták a határban a kutakat és árkokat is egytül egyig
(1857 Vasárnapi Újság)
Amennyi galamb az átellenes háztetőn üldögélt, mind egytől-egyig megcsattogtatta szárnyát s repült Milike elé
(1884 Endrődi Sándor)
Volt házigazdáim előbújtak a váróteremből. Egytől-egyig megjelentek, a kiházasodott nagyobb fiúk is, családostul
(1943 Nagy István)
a könyvben olvasható igazságok egytől egyig a tudományra épülnek
(2008 Gyárfás Vera ford.Singh–Ernst²)
együl egyig (rég)
ua.
meg-járja a’ Tiſzt a’ ſzobákat, és a’ petsétes levelekre írt feleleteket bé-ſzedi együl egyig
(1776 Molnár János)
Az alsó és közép-páholyok egyűl egyig esztendőre vannak kibérelve
(1838 Szemere Pál)
Míg leányok, mint a galamb oly szelídek, Oh addig ők együl egyig mind angyalok; De ha egyszer aztán fejkötőt tehetnek: Jujh!… akkor egészen másként áll a dolog!…
(1841–1853 Losonczy László)
egyűl egyig mind hitvány emberek
(1879 Horvát Árpád)
5c. (tárgyragos határozóként)
〈vmely cselekvés, történés egyszeri, nem ismétlődő voltának, ill. megszakítás nélküli rövid mozzanatának jelölésére〉
nem tagadván elötte, hogy ugyan Szépséges Kriſtina Grófnéval álmodoztam, bizonyitván mindazáltal, hogy életemben ſoha véle még egyet ſem ſzólottam vala
(1772 Mészáros Ignác ford.)
Hová mégy? – Hova megyek? arra ni! – felele a kis legény, s egyet löke maga elébe vállával
(1816 u. Kazinczy Ferenc)
Most ujra emeli lábát, hogy egyet lépjen… a monarchiából a respublicába
(1848 Petőfi Sándor)
Visszafordult, sóhajtott egyet, pillantott egyet a faluja irányában, és megindult a város felé
(1897 Papp Dániel)
– Nem alszol egyet, Klári? – szólt át az öregasszony hangja a szomszédos szobákon. – Nem vagyok álmos, nagymama
(1911 Kaffka Margit)
lábujjhegyre emelkedett, és nyújtózott egyet
(1963 Rónay György)
Gertike rándít egyet a vállán
(2009 Rakovszky Zsuzsa)
5d.
részekre nem osztott, ill. teljes, hiánytalan egység
az Egek, mellyek az igaztalanságot ſoha büntetlen nem hagyják, nem nézhették a’ Grófnak az egyé-lett két ſziven el-követett álnok tételét
(1772 Mészáros Ignác ford.)
lehetetlen egyszersmind nem óhajtanom, hogy Erdély azon országgal, mellyel hajdan egyet alkotott, s mellyel mind szokásira, mind nyelvére, mint érdekére nézve most is egy[,] alkotmányos tekintetben is egyesülhessen
(1833 Teleki László²)
Forrtszirmuak, a szirmok alsó része egyben marad
(1896 PallasLex.)
az Ős vagyok, mely sokasodni foszlik: apám- s anyámmá válok boldogon, s apám, anyám maga is ketté oszlik s én lelkes Eggyé így szaporodom!
(1936 József Attila)
Mikko remekül vezetett, mint egy gépember, szinte fizikailag is eggyé vált a kocsival
(1979 Galsai Pongrác)
5e.
ugyanaz v. ugyanolyan személy, (elvont) dolog
Abban egyet vokſolok az Úrral
(1776 Klein Efraim)
dráma létele és előadandósága: szerintem egyet jelent
(1855 Egressy Gábor)
anélkül, hogy beszéltek volna, érezték, hogy egyre gondolnak mindaketten
(1921 Kosztolányi Dezső)
Nekem kellett volna több pénzt keresnem, munkában éjt-napot eggyé tennem, haszontalanságokra, kávéházra egy fillért sem költenem
(1949 Nagy Lajos)
Nem tettem soha semmilyen csodát, ha csak azt nem: erősek vagyunk, egyre többen egyet akarunk…
(1992 Tarbay Ede)
egyre megy
〈annak kif-ére, hogy két dolog jellegében, értékében v. hatását, eredményét tekintve lényegileg nem különbözik, ill. hogy két dolog különbsége v. megkülönböztetése nem számít〉
Bár! tsupa Rózsának levelét vegye Pók, Patikának; Vagy tsupa mézet egyen; Néki tsak egyre megyen
(1787 Csenkeszfai Poóts András)
mivel egyre megy akár valamelly számot egy számmal eloszszak ezután e hányadost más számmal szorozzak; – akár pedig valamelly számot egy számmal szorozzak, s a szorozmányt más számmal eloszszak – a kamatot ki lehet számolni
(1849 Lutter Ferdinánd)
Ohó, azt mondja, kié ez a kutya? Nem kutya az, hé, mondom neki, hanem puli. Eb, vagy kutya, egyre megy az, azt mondja ő
(1918 Móra Ferenc)
A terem félüres, vagy attól függ, hogy nézzük, féligtelt (egyre megy)
(1980 Pogány Imre)
egyre megy ki (rég)
ua.
egyszerre fizetni érte, vagy lassanként, egyre megyen ki
(1814 Kölcsey Ferenc)
rövidebb hidat készíttetni mint kell, vagy épen elfelejteni a hidat, egyre megy ki
(1848 Kossuth Hírlapja)
Amerikában a napszámos is városi divat szerint öltözködik; nálunk a mágnás is paraszt viseletet hord: egyre megy ki
(1875 Jókai Mór)
6. (mn-i értékben)
〈Sorszn-vel kapcs. jelentésben.〉
6a. (az óra fn jelzőjeként)
〈az éjfél v. a dél utáni első óra végét jelölő időpontra vonatkoztatva〉
Consul Uramat Délután 1. órakor a’ Nagy Templomb(a) késérvén a’ mi Felekezetünk Isteni Tiszteletre
(1780 Csokonai József)
Déli 1 óra tájban cseperészett az eső, azonban távolról sem kedvetlenité el a nemes társaságot
(1877 Budapest)
Valószínűleg az Athenaeum-Club egy bőrfoteljében fogok végezni magammal Christmas [= karácsony] után, úgy éjfél és hajnali egy óra között
(1917 Szomory Dezső)
délben egy óra húsz perckor
(1943 Márai Sándor)
Nem sokkal éjjel 1 óra előtt
(1999 Magyar Hírlap)
6b.
〈bizonyos fn-ek jelzőjeként, ill. számból és betűből álló jelekben, kül. felsorolásban, rendszerezésben, ábrán:〉 első
(1b) A láma. (Das Lama. Auchenia.)
(1847 Peregriny Elek)
1. ábra. A kolumbácsi légy nagyítva […]. 1a. ábra. Ugyanaz természetes nagyságban
(1895 PallasLex.)
A Dereglye utca egy cé előtt áll egy motor, már délelőtt óta: ezerkilencszázötvenkettőben
(1978 Lengyel Péter)
Az 1MózMózes első könyve híradása szerint a víz minden szárazföldet elborított, és rajta maradt több mint egy évig (1MózMózes első könyve 7,19)
(1988 Bibliai nevek és fogalmak)
7. (fn-i értékben)
〈Időpontra v. helyre utalva sorszn-vel kapcs. jelentésben.〉
7a.
〈az éjfél v. a dél utáni első óra végének mint időpontnak a jelölésére〉
szinte már egyre járt az óra
(1817 Batsányi János)
Nemzeti muzeum: régiségtár, nyitva d. e.délelőtt 9 órától d. u.délután 1-ig
(1894 Hazánk)
Bocsánat Fenség, ez a mai reggeli. Ma éjfél után egykor tettem az asztalra és eddig még mindig nem evett belőle senki
(1921 Molnár Ferenc²)
fél kettőkor jött haza az apám. És anyám nem akarta, hogy feszült állapotokat találjon odahaza. Ennélfogva, ha egy után zárt be [ti. büntetésként a fáskamrába], a világért se kértem volna bocsánatot, mert tudtam, hogy fél kettő előtt öt perccel úgyis kienged
(1989 Eörsi István)
7b.
a szövegkörnyezetben megnevezett hónap első napja, elseje
mindennek a szomorú dolgoknak a megváltozása egy fizetésemeléses kinevezésen múlik, ami január egyre biztos, – de feltételhez kötötték!
(1930 Tábori Terka)
vagy tíz percig elbeszélgettünk mindenféle semmiségről, azután elbúcsúztunk a következő május egyig
(1973 Balla László)
A kormány április egytől 26–28 százalékos béremelést [javasol]
(1995 Magyar Hírlap)
7c.
a folyó v. a szövegkörnyezetben megnevezett évszázad, ill. vmely időszámítási rendszer első éve
– Jó reggelt, ősapám! – mondék, süvegem megemelve a tiszteletreméltó ereklye előtt. Nem felelt rá. Valószínűleg nem tudott magyarul. Vajon minő nyelven beszélhetett anno 1-ben?
(1875 Jókai Mór)
Kr. u.Krisztus után 1-ben január elseje szombatra esett
(1877 Károlyi Árpád)
[Cossus Cornelius Lentulus] Kr. e.Krisztus előtt 1. legyőzte az afrikai gaetulusokat
(1915 RévaiNagyLex.)
7d.
az egyes számmal jelölt ház, lakás stb.
mindönki tudomására hozatik, hogy a Légrádi-féle [mészár]székbe ócsó hus Susánba a Sugár ucca egy alatt
(1922 NéprajziLex.)
A pesti lakás bútorait a Baumgarten-alapítvány házában helyezték el, a Sas-utca 1-ben, a házat bombatalálat érte, a könyvek mind elégtek
(1956 Vas István)
az Olof Palme sétány 1.-től sétálható távolságon belül található két másik fontos múzeum, a Közlekedési, illetve a Mezőgazdasági
(1995 Magyar Hírlap)
7e.
〈kül. felsorolásban, rendszerezésben, ábrán, rendsz. a (betűjellel is jelölt,) sorrendileg első dolog jelölésére〉
A’ No.numero 1. alatt meg-irtt ftt vizbl bven igyon
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
[a corvinában] a leveleknek ilyen egykorú számozása van: a1, a2, a3, a4, aztán jön hat számozatlan levél s megint következik b1, b2, b3, b4, ismét hat számozatlan levél és így tovább
(1877 Csontosi János)
[Astarte istennő] régi elterjedtségére régi helynevek vallanak: ’Astárót (5 Móz.Mózes 5. könyve 1, 4. JózsueJózsué könyve 13, 12), Berestera (JózsueJózsué könyve 21, 27)
(1902 ÓkoriLex.)
Violino piccolo a 16. század végétől a 18. század közepéig használatos quarthegedű, melynek 4 húrját többnyire c1 g1 d2 a2-ra hangolták
(1931 ZeneiLex.)
1. ábra. 1, 2, 3, 4 – funkcionális blokkok; a, b, c, d – jelcsatornák
(1996 Természet Világa)
a női labdarúgó NBnemzeti bajnokság I-ben ugyancsak egri csapat képviseli a megyét, a labdarúgó NBnemzeti bajnokság II-ben az Eger és a Hatvan csapatai, az NBnemzeti bajnokság III-ban a Gyöngyös, a Besenyőtelek, a Selyp, a Poroszló, a Füzesabony csapatai
(1998 Tények könyve)
II. határozatlan névmás 22C1
1. (mn-i értékben)
〈a más(ik) szóval szemben:〉 több (említett) dolog v. személy közül (tetszőlegesen) vmelyik, az egyik (elvont) dolog, személy stb.〉
látván imigyen meg-lágyúltt ſzivét édes ſzerelmének, noha egy réſzröl ſzánta, más réſzröl mindazáltal fortéllyára akarta forditani, gondolván, hogy a’ vasat tüzes lágyságában, és melegében kellene verni
(1772 Mészáros Ignác ford.)
egy, vagy más academiai taggal
(1848 Petőfi napjai)
az élet egy folytonos gallóka [= libikóka, mérleghinta], melynek hol egy, hol más vége emelkedik és sülyed
(1862 e. Szemere Bertalan)
Mindig csodálkoznak, hogy három millió koldus tud koldus maradni s tűri, hogy oly embertelen éhségben tengődjön egy napról a másikra
(1939 Móricz Zsigmond)
Az egy dolog, hogy akarunk valamit, de más dolog, hogy sikerül-e
(2009 Erdélyi Toll)
egy (é)s más (fn-i értékben is)
több(féle), de nem (túl) sok (elvont) dolog, személy stb.〉
egy ’s más Darab Munkáinak Magyar Nyelven való meg-jelenéſek
(1772 Tordai Sámuel)
szegény Péternétől kinek nehány tyúkja ’s egy szamárkája volt mellyen tojásaival a’ városba járt ’s egynek ’s másnak holmit [= némely dolgot, ezt-azt] hozott, elvették azt is
(1845 Eötvös József)
szomoruan kérdezé, hogy annak a levélnek egy és más helyén nem láttam-e hatásomat viszszatükrözni?
(1902 Budapesti Hírlap)
Motyogott még egy és mást, teljesen máshová tartozó dolgokról
(1945 Darvas József)
kíváncsi leszek egy s más dologra…
(1966 Sánta Ferenc)
Addig még történik egy és más
(1992 Báron György)
2. (fn-i értékben) (/biz)
〈a más(ik) szóval szemben:〉 több (említett) dolog v. személy közül (tetszőlegesen) vmelyik, az egyik dolog, személy stb.
én is láttam két ſzemélyt, kik gombos tket nyelének-el, és midön lóra lvén ſzomſzéd helyſégbe az orvoſokhoz akartak vólna menni, az egy az uton nyálával ki pkte a’ tt, a’ más pedig bántás nélkl el nyelte
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
Osztán nem szerencsécske-e, ha az ellentárs kártyái közül egyet vagy mást, s ha csak a tökfilkót is, megpillantjuk?
(1838 Szemere Pál)
Új szampója őröl bezzeg, A tarkatetős ím berreg, Egy hombárral este tájba, Egygyel őröl eleségre, Mással őröl nyereségre, Harmadikkal háztartásra
(1909 Vikár Béla ford.Lönnrot)
minthogyha mi a Vicussal férj és feleség lennénk – majdnem! Mer egy az, hogy összeköt minket ez az érdek, a közös munka […] – ez is összeköt. De a másik meg, hogy – hát ő az enyém!
(1989 Fel a kezekkel!)
2a. (tbsz-ú birt szjellel) (kissé rég)
a szóban forgó személyek közül az egyik személy
No Tar, itt az idő, vijjunk. Halál ma egyőnknek e szigeten dijjunk
(1863–1879 Arany János)
De örömest udvarlok néki, ha Fogyó s telő arczához kapcsolod Együnk üdvének töltét s fogyatát
(1871 Rákosi Jenő)
Hát menjetek most, gyermekeim, innen a lépcsőkről és vigyétek szét a lombokat, egyőtök gyüjtse Kadmos népét majd ide
(1924 Babits Mihály ford.Szophoklész)
Egyőjük [ti. az egyik alak a hímzésen] mintha angyalt formázna
(1970 Határ Győző)
III. határozatlan névelő 0 (hangsúlytalanul)
1.
〈Nem azonosított v. nem ismert dolgot jelentő egyedi köznév előtt(, fakultatív használatban).〉
1a.
〈a megnyilatkozó számára (pontosan) nem ismert v. azonosítani nem tudott dolgot jelentő fn (jelzője), ill. új, még nem ismert fn-i közléselem (jelzője) előtt (rémajelölőként)
Meg-ál kaſzájával [a halál], mint egy el-ſzikadt ág; Ki-ragadja Delfént Bétſnek karjaiból, Viſzi, s’ témet fld porzik bordajibó
(1772 Bessenyei György¹)
Teremtő, büntesd a gyilkost! – ordítá egy vitéz, aki mint a villám odarontott, egy fegyveresével a két testet felvették, és minekelőtt csak észre lehetett is volna venni, eltűntek
(1813 Katona József)
De nézd, nézd ott a’ kamaszt, mint áll egy angyal mellett
(1824 Vörösmarty Mihály)
Házam előtt terül el égy halas tó Abba’ úszik három fekete holló
(1901 Szeged és népe)
– Ott van egy farakás, üljünk le egy kicsit
(1928 Kassák Lajos)
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy tojás. Ez a tojás, fogta magát, és elindult világgá
(1967 Örkény István)
A 73 éves férfi kezéből a pompeji romváros melletti utcán tépte ki a táskát hosszas dulakodás után egy tolvaj, aki a rablás után tettestársa motorkerékpárjára ugrott és elmenekült
(1995 Magyar Hírlap)
1b.
〈a beszédpartner számára csak később ismertté váló dolgot megnevező fn (jelzője) előtt〉
Hadd adjak egy kérdést lányodnak, és Te, mint nemzője, atyja, birt hatalmad Által parancsold, hogy hiven feleljen
(1871 Arany László ford.Shakespeare)
Egy kis ajándékot hoztam neked – kiabált Micimackó izgatottan. – Már megkaptam – mondta Füles. Mackó átgázolt a folyón, egyenesen Füles felé tartott. […] – Nagyon praktikus csupor – mondta Mackó. – Tessék, itt van
(1935 Karinthy Frigyes ford.Milne)
Nekem most nem egy, hanem két jegyre volna szükségem. Nem, nem Egérkéről van szó. Hogy kiről, azt most nem árulhatom el. Ne is találgassa, most én tartogatok egy meglepetést…
(1972 Örkény István)
2.
〈Megnevezni v. pontosan meghatározni nem akart (mennyiségű) ismert dolog megnevezése előtt.〉
2a.
(több azonos v. hasonló közül az) azonosítani nem akart (egyik) személyt, csoportot, dolgot stb. jelentő(, birt szjellel határozottá tett egyedi) köznév (jelzője) előtt〉
Egy Dáma a’ Szerzt veres fogolylyal (perdrix rouge) vendégelte Magyar Orſzág’ ſzélén
(1772 Orczy Lőrinc)
Hogy a’ Márkhio Párisba meg-érkezett, meg-beſzéllette néki a’ Báró, hogy égy Attyafia néki Liſabonában meg-hólt, és réá ſzépetske vagyont hagyott légyen
(1794 Bölöni Sámuel ford.Berkeley)
S a világtörténet könyve? Ott sem lennénk följegyezve! És ha lennénk, jaj minékünk, Ezt olvasnák csak felőlünk: „Élt egy nép a Tisza táján, Századokig lomhán, gyáván.”
(1846 Petőfi Sándor)
Volt égy Csiszár nevű, ez megállott: má ő nem bánja. Megállunk. – Má nézzük meg, hát a másikok? – mondom én
(1915 Tersánszky Józsi Jenő)
Maga valamit el akar titkolni előttem. Soha nem beszélt nekem arról, hogy kikkel, miféle emberekkel érintkezett azelőtt. Mindig csak annyit mond: „Egy barátom”… „Egy rokonom”… „Egy ismerősöm”…
(1930 Zilahy Lajos)
Egy másik hasonló jelű habán tálról is tudunk egyik budapesti magángyűjteményben
(1972 Katona Imre)
Nemrég jártam például Zalaszentmihályon, ahol meglátogattam egy olyan családot, amelyet a Máltai Szeretetszolgálat, s a Katolikus Egyház a pátyi modellhez hasonlóan támogatott
(2000 Országgyűlési Napló)
2b.
(olyan,) pontosan meg nem határozott fogalmat, elvont dolgot jelentő fn előtt(, amelyet később mellékmondat fejt ki v. azonosít)
minden népekben van egy bizonyos visszályos erő, mellytűl viseltetvén szüntelen egymás ellen munkálkodnak, és szomszédgyaik’ kárán megnagyobbodásokra ügyekszenek
(1794 Szentmarjay Ferenc ford.Rousseau)
Az nem lehet, hogy ész erő, És olly szent akarat Hiába sorvadozzanak Egy átoksúly alatt
(1836 Vörösmarty Mihály)
még volt egy problémám azonkívül, az hogy Illetőt nem ismertem személyesen és kerülni akartam, hogy bemutatkozzunk
(1920 Szép Ernő)
régóta izgat egy kérdés. Milyen az, ha valaki katonának születik?
(1974 Munkácsi Miklós)
2c.
〈vmely elvont dologra csupán tulajdonságának megnevezésével utaló főnevesült mn előtt〉
Mentül véletlenebb, annál szebb lett volna itt láthatásod s tisztelhetésed felet való örömömnek kellemje – és képzelem, Miklósunk (ki éppen tegnap teve egy szépet) is mennyire fogja azt fáilalni, hogy nem teljesedhete
(1815 Cserey Farkas²)
van-e bűn, mely emberi birótól halált érdemel, és miután a büntetés nem egyéb, mint megfosztás egy jótól, az élet oly jó-e, mi azonkép mint más javak, tárgya lehet a büntetésnek?
(1843 Szemere Bertalan)
Gondolt egy okosat a kocsis! Bele kellene avatni ebbe a pakliba ezt a mezőőrt
(1936 Tersánszky Józsi Jenő)
Mond egy merészet Lancelot: ha kedve ellen nem való a királynénak: ő betör – a vasrostély se tartja föl!
(1962 Mészöly Dezső ford.Chrétien de Troyes)
2d.
〈határozatlan mértéket, mennyiséget jelentő, jelzői szerepű névszó előtt〉
Ö azért nékem egy kevés kéſz pénzt ada; ezer és egy néhány tallérokat pedig négy Muskáuban lakó ’Sidókhoz igazito VVechſzelekben [= váltókban], hogy-ha egyiket el-veſzteném-is, mindentl meg ne foſztattatnám
(1772 Tordai Sámuel ford.Gellert)
Ez így folyt egy jó ideig
(1869–1872 Déryné Széppataki Róza)
Hohó uracskám, csak ne szaladjon. Magával még van egy kis beszédem
(1903 Molnár Ferenc²)
Egy csomó mindent akartam hirtelen mondani meg kérdezni
(2010 Leiner Laura)
2e. (partikulaszerűen) (nyj is)
〈tőszn előtt a mennyiség hozzávetőleges, körülbelüli voltának jelölésére〉
Vitéziből egy nyolczvanat halálra vágtak ott
(1868 Szász Károly² ford.)
Bévezetik a cigánykirályt egy szép terembe, ëppeg esve volt vacsorakor, egy hat órakor
(1906 Csángó népmesék)
Ez a hordó van ëgy 150 literös
(1909 A nagykőrösi nyelvjárás)
Termött ëgy nyócvan fűzér paprikánk
(1957 Szegedi szótár)
2f.
〈nap(szak)ot jelentő hsz, ill. időszakra v. időpontra utaló határozóragos fn (jelzője) előtt a dátum azonosítatlanságának kif-ére, kül. múltra v. jövőre utalva, ill. történetelbeszélésben〉
egy reggel akarván ki menni ſzálláſomrol, a’ Király teſtörzöi közzül egy néhányat találtam ajtom elött, kik kimenetelemet tilalmazák
(1774 Báróczi Sándor ford.La Calprenède)
– Halld, hallgass ide édes öcsém! – mond egy alkalommal – nem érünk két hetet s fonószéken, vagy szövésben fogsz találni…
(1858 Vasárnapi Újság)
István egy nyári este hírül vitte neki, hogy Gasparek meghalt
(1920 Kosztolányi Dezső)
– És így ment ez hosszú évekig. – Talán százig is – […], aztán egy szép napon meghalt Rácegresi is meg Pácegresi is
(1973 Lázár Ervin)
2g.
〈pontosan ki nem fejtett hosszúságú időtartamot jelentő -ig v. -t ragos fn előtt az időtartam rövidségére v. korlátosságára utalva〉
A’ prédikállástól egy ideig meg-ſzünvén, önnön magok életét, és Lelkek-isméretét rázogaſsák-meg
(1772 Vajda Sámuel)
szekeremen végig nyúltam, gondolván, hogy majd alszom egy sort, azután szállást keresek
(1865 e. Jósika Miklós)
A lány egy percig tétovázva nézett maga elé, sem előre, se hátra. Előtte a magas, erős férfi, mögötte a fal…
(1894 Justh Zsigmond)
egy darabig csak telefonon érintkezhetünk, hiszen öt óra után kijárási tilalom van
(1994 Szántó Piroska)
2h.
〈fok-, mérték- v. időhatározóként álló hsz v. tárgyragos mn előtt fakultatív használatban〉
Noſza jó ſzomſzédom egy kevéſsé tartsuk magunkat keményebben
(1772 Zalányi Péter ford.Marmontel)
A kanyaró (morbilli). Hasonlók e kór első jelenetei a himlőéhez, csak hogy egy kissé gyengébbek
(1847 Schöpf-Merei Ágoston)
– Öltözködjetek, szép idő van, kimegyünk egy kicsit vadászni. – Kegyelem, hagyj még egy kicsit aludni!
(1899 Mikszáth Kálmán)
Magukra hagyjuk a fiatalokat, hogy egy picit összemelegedjenek
(1950 Egri Viktor)
egy kicsit szokatlan, mégis jól érthető dikcióval kiejtett mondat
(2007 Józsa Márta)
3.
〈Annak kif-ére, hogy a hozzá tartozó fn-vel megnevezett dolog v. személy vmely nemet, típust, csoportot stb. képvisel, ill. vkit, vmit mint e nembe, típusba, csoportba tartozó egyedet v. mint a megnevezetthez hasonlót jelöl.〉
3a.
(jelzőjével tipizált) személyt, dolgot vmely típus, osztály, kategória képviselőjeként megnevező fn (jelzője) előtt, hat ne-vel váltakozóan〉
Hol Tanáts’ Végzését egy Polgár bonthatja, Bírák’ ítéletét magáról rázhatja, Bódúlt pártolásnak ajtaját nyithatja, Ott hamar dlését az orſzág várhatja
(1772 Orczy Lőrinc)
[Mihály] élénk eszű, okos gyerek, akiről, mikor lent a megyében elvégezte a nyolcz oskolákat, azt tanácsolták a professzorok az apának, hogy ezt okvetlenül országgyűlési képviselőnek szánja, mert olyan szépen tud beszélni, akár egy püspök
(1893 Tömörkény István)
Kecskés bácsi a cseléddel?… Uristen, nem lehet!… A kezét a szívére tette, mely félrevert harangként kongatott. – Lehetséges volna? Egy tanító, egy idős ember, egy apa!
(1927 Kardos László)
ez a felfogás nem méltó egy demokratikus állam miniszteréhez
(1999 Országgyűlési Napló)
3b.
〈gyakr. jelzős (besoroló, osztályozó jellegű) minősítő állítm előtt(, fakultatív használatban)
De tsinálok bizony [ti. lármát], Kegyelmed égy alkalmatlan gaz ember
(1792 Nagyenyedi próba ford.)
Oh felséges király! Nem vagyok én bajnok, csak egy földönfutó
(1846 Arany János)
keze görcsösen fogta körül kis lovagló ostorát, mintha az egy fegyver lenne
(1891 Zempléni P. Gyula ford.Ohnet)
Az egy igazi úriember
(1925 Hajnik Miklós)
Ez málna? Na, ne vicceljenek? Hogy kerül Hódosra málna? Én azt hittem, az egy havasi növény
(1928 Németh László²)
Ez egy őrült – ezt be kell zárni – mi?
(1985 Spiró György)
Ez nem igaz! Ez is egy hazugság!
(2000 Országgyűlési Napló)
3c.
minden jelzős egyedi köznévvel kifejezett alany minősítő állítm-a előtt annak nyomatékosítására, hogy a minősítés az alannyal megnevezett kategória minden egyes egyedére külön-külön érvényes〉
Most minden kis kunyhó egy tündérpalota
(1848 Petőfi Sándor)
[Harasztkereken] minden ember – kivéve a papot – gyékényszövő, minden ház egy kis gyár
(1870 Orbán Balázs)
Minden ember egy felhasitott kelevény volt, s minden düh, fájdalom, ártó hazugság s békevágy kifakadt itt, amit az elitélt milliókba beletaposott a háboru
(1919 Szabó Dezső)
Minden lélek egy külön világ
(1944 Babay József)
3d.
〈családnév(i jelző) előtt a család vmely pontosan megnevezni nem kívánt, ill. bármely tagjának jelölésére〉
A „Pesti Hírlap” tegnapi számában valaki egy magyar oligarcháról mond el egy anekdotát. Elolvastam – de hát mi az még a mi dunántúli oligarcháinkhoz, például egy Eszterházy herceghez képest
(1883 Mikszáth Kálmán)
a Rákóczy név maga egy tábor. Ha egy Rákóczy a haza földjére leteszi a lábát, a föld megrendül alatta, s ha az ébresztő szót elkiáltja, a halottak föltámadnak: egy egész halott nemzet, s összetöri láncait
(1891 Jókai Mór)
Szörnyűség, hogy ilyesmi történhetik egy Nosztyval!
(1906–1907 Mikszáth Kálmán)
egy Habsburg előtt minden politikai ajtó kinyílik Nyugat-Európában…
(1997 Magyar Hírlap)
3e.
〈vmely vonásában a megnevezetthez hasonló személyre, helyre stb. utaló tulajdonnév(i jelző) előtt, elismerő v. becsmérlő árnyalattal is〉
gyúladj is fel példám’ követésére, ’s házasodjál. Válassz, ha találsz, egy Sophie-Antoinettet, légy atya, mint én nem sokára leszek
(1805 Kazinczy Ferenc)
Óh, hol van egy Mátyás király, hadd ütne Vas karja közbe, míg javulhatunk!
(1872 Arany László)
Lássa a művelt világ, hogy Erdély egy barbár föld, egy Kamcsatka
(1885 Tolnai Lajos)
Csak egy Hunyadi Jánost kellett még találni
(1892 Jókai Mór)
nézze meg magát, ami azt illeti, maga se egy Adonisz…
(1958 Népszava jún. 24.)
Ő nem egy Deák Ferenc!
(1997 Országgyűlési Napló)
4.
〈Nyomatékosításra.〉
4a. (szórendileg a jelző, ill. a fokozó partikula után)
〈a jelzőben kifejezett tulajdonság fokozott voltának kif-ére, gyakr. érzelmileg telített mondatban, elismerő v. gúnyos árnyalattal is〉
[a gróf ajándékul] adott két kalanat [!] bör tokba, melly ezüſttel volt ki-varva: börböl tsinált poharat: ’s Dámásku drága egy kardot
(1783 Molnár János ford.Tollius)
a’ Kalauzok által vezettetett derék egy lónak farkába ragaſzkodván
(1801 Molnár János)
Rettenetes egy név: Haynau!
(1898 Juhász Gyula¹)
Szép egy-pár lett volna magukból. (Nevet.) Nézze, ez a hólyag vőlegénye szerelmi bánatában ivásnak adta a fejét. (Hahotázik.)
(1967 Csurka István)
Ha azt válaszolom, hogy nem, akkor azt mondják, hogy micsoda egy ütődött pénzügyminiszter, aki nem ragad meg minden alkalmat, hogy az egész örökölt adósságterhet csökkentse. Ha azt mondom, hogy igen, akkor meg milyen egy jellemtelen, aki titokban tárgyal az ország ügyeiről
(1991 Országgyűlési Napló)
4b. (kissé rég)
〈vmely tulajdonságában nagynak, jelentősnek v. jelképesnek tartott személy v. hely neve előtt a személy v. hely nagyságának, jelentőségének kiemelésére, méltató, elismerő árnyalattal is, fakultatív használatban〉
Ha fényes Nevedet Múſám meg-nem bántja, Ki-küldi e’ nehány Rendet új nap-fényre; Noha már nem méltó egy díts Keményre
(1788 Gyöngyössi János)
nálunk, fájdalom, egy IV. Béla, egy Hunyadi János, egy Hunyadi Mátyás, egy Bethlen Gábor, egy Bocskai, egy Zrinyi, egy Tököli Imre, egy Rákóczi Ferencz, egy Kis Sándor emlékoszlopát sehol feltalálni nem tudjuk, csak a honfifájdalom az, mely felkeresi egykori jeleseink és hőseink puszta, elhagyott nyughelyét, hogy legalább az erkölcsi elismerésnek adóját megvigye a nemzet egykori jóltevőinek
(1873 Orbán Balázs)
Az éjjel nem lesz Rómában lámpás. Képzeljen valaki egy Rómát tele fellázadt néppel, […] semmi kormánnyal – lámpás nélkül hagyva egész hosszú novemberi éjszakán át
(1877 Jókai Mór)
Csodálatos nő [Agrippina], aki egy Nérót szült a világra! De hisz Néró csak egy ártatlan élénk kisfiú volt, majd pedig ábrándos, költői lelkű, érzelmes iú. Seneca nevelte fel Néróvá
(1924 Hajnik Miklós)
az ember hogyan bírna kiragyogni egy Batthyány Lajos vagy egy Károlyi Mihály mellett?
(2001 Magyar Hírlap)
ÖE: egynéha, egyvalaha, egyvalahogy
Vö. CzF.; ÉrtSz. egy¹, egy², egy³; SzólKm.; ÉKsz. egy¹, egy²; SzT. egy¹, egy², egy³; ÚMTsz. egy¹, egy², egy³

egy- (előtagként)

1. (mn-i értékben, összetett utótagban is) ’〈annak rendsz. (nyomatékos) jelölésére, hogy az utótagban megnevezett számból ilyen számú egység szerepel〉’ ❖ égy-harmad réſzébl (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 21) | 1000, azaz egyezer rajnai forintokról váltócédula (1831 Kossuth Lajos CD32) | Nem áll ugyanis, hogy Erdély egyesültével egymilliónégyszázezer ellenség zudult volna ellenünk, egy aránylag kisszámú magyar elemért (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | a viz magassága rendesen a csatorna feneke szélességének egynegyede vagy egyhatoda szokott lenni (1880 Gazdasági Lapok 8626001, 574) | itt ő gyakorolja a kegyúri jogok egyharminchatod részét (1899 Papp Dániel 8354007, 399) | [városnak Győr] olyan mint Budapest, Buda nélkül, egytizenötödére kicsinyítve (1933 Nagy Lajos 9472017, 53) | Az én keresetem jön számításba, igaz, hát az milyen is? Most, itt a brigádban kezdtem elérni a kétezer-egyszázat (1973 László-Bencsik Sándor 9383002, 203) | [teljesítményük] osztályzatként egykettedet érdemel (1999 Magyar Hírlap CD09).

2. (-i, -s v. -ú/-ű képzős utótaggal, mn-i értékben) ’〈annak jelölésére, hogy a képzett utótag alapszavával megnevezett dologból, egységből stb. ilyen számú szerepel, ennyi van〉’ ❖ [az ún. hollóláb] levelei hoſzſzak, fogas ſzélüek, a’ gyökere fejéböl egy rétüek, de hoſzſzan ſok ſzázanként és keskennyen ki-növök (1775 Csapó József 7062001, 116) | A’ mi az egycsövü puska’ leirásánál […] mondatott, a’ kétcsövü fegyverre is minden tekintetben alkalmaztatható (1829 Pák Dienes 8346003, 16) | egyfelvonásos vigjátékom a napokban kerül szinpadra (1860 Fáy András¹ C0222, 361) | egyszerre nagy tömegek elszállitása válnék szükségessé, ezt azonban egyvágányu vasutaink teljesiteni nem képesek (1880 Gazdasági Lapok 8626001, 572) | a két- vagy együléses taligák ott várnak ránk a furcsa hegyi lovakkal (1898 Pekár Gyula C3460, 81) | egysínű elektromos vasút vezet át [a függőhídon] (1916 RévaiNagyLex. C5710, 458) | egyszer egy természettudós látott egy valóságos természeti ritkaságot, egy egylábu papagájt: ennek a másik lába le volt törve (1921 Nagy Lajos 9472024, 52) | Az egyfogatú és kétfogatú bérkocsik, amikre emlékezett, már eltűntek, átadták helyüket az autótaxik számtalan szürke dobozának (1946 Ottlik Géza 9496004, 279) | Elcserélném alacsonybérű, egyszobás összkomfortos, nagykonyhás, cserépkályhás XI. kerületi lakásomat kettő szoba összkomfortosra (1963 Népszabadság febr. 1. C1500, 11) | A folytatódó lépcsősor tetején egyszárnyú széles barna ajtó nyílik (1988 Lengyel Péter 9397006, 157) | az egylépcsős jövedelemadó bevezetése nem csökkentené az állami bevételeket (1998 Magyar Hírlap CD09)  egyágyas mn 2A6 | egyágyas, nyomoruságos zugba (1910 Ady Endre C0532, 8) | mindig ugyanebben a hotelben szállt meg. A Royalban az egyágyas szoba ára: két-háromszáz forint (1979 Galsai Pongrác 9171008, 256) | ha éppen a kórházban van egyágyas kórterem, akkor azért kér pénzt (1996 Országgyűlési Napló CD62)  egyemeletes mn 15B8 | [Jegyzetben:] ahol most az angol királynőhez czimzett szálloda van, s akkor egyemeletes épület volt (1834–1837 Széchenyi István 8429018, 15) | A kastély egyemeletes, takaros palota, a XIII. századból való (1931 Kosztolányi Dezső 9359258, 222) | Voltak földszintes házak, egyemeletes, kétemeletes és több emeletes házak (1981 Grendel Lajos 1060002, 99)  egyfordulós mn 2A6 | [a Magyar Labdarúgó Szövetség] évenként egyfordulós labdarúgó mérkőzéseket rendez (1912 RévaiNagyLex. C5700, 662) | [az ún. ágascsápú rákok] monociklikusak, magyarul talán úgy mondhatnók, hogy fejlődésük egyfordulós (1933 Az állatok világa ford. CD46) | A kislistás választások; általában egyfordulósak lesznek, mivel a jelöltek közötti relatív szavazati arány dönti el a képviselői helyeket (1990 Országgyűlési Napló CD62) | A magánosításra egy lépcsőben, zárt, egyfordulós pályázat keretében kerülne sor (1997 Figyelő CD2601)  egyforintos mn 2A6 és fn 4A | 1 Forintos Bankó Czédula (1811 Kazinczy Ferenc levelezése C2561, 652) | mosolygó malíciával vett elő tárcájából egy újdonatúj egyforintost, azt négyrét hajtotta (1862–1863 Jókai Mór 8209010, 375) | Egyforintos havannával kínált. És még azt mondta rá fitymálva, hogy füstszivar (1897 Mikszáth Kálmán CD04) | [a zakó zsebében] maréknyi aprópénz. Megszámolja. Három egyforintost kiemel belőle, a többit visszaömleszti (1974 Galgóczi Erzsébet 2025006, 538)  egyhasábos mn 4A | a levelek egyhasábosak s széles margókkal bírnak (1877 Csontosi János CD40) | egyhasábosan szedett apró betüs munka (1894 PallasLex. CD02) | egyhasábos Est-vezércikkek (1940 Pintér Jenő CD44) | A könyv egyhasábos oldalai (1999 Új Könyvek CD29)  egyhavi mn 1A3 | a’ hitelárból kölcsönözők tartoznának a’ kamatot befizetni; mit ha elmulasztanának, a’ beszedő az illető szolgabiró által egy havi határidőre árverést rendeltet (1841 Pesti Hírlap CD61) | Az egri püspök trombitásai egyhavi élelmezésökre 1 dukátot kaptak (1872 Nyáry Albert¹ CD57) | a törvényszék izgatásért csak egyhavi államfogházra itélt (1927 Weltner Jakab 9787006, 134) | [a bánatpénz] ellátással egybekötött szerződés esetén pedig egyhavi bér volt (1977 NéprajziLex. CD47) | a fogyasztói árindex egyhavi emelkedése (1992 Országgyűlési Napló CD62)  egyheti mn 1B3 | az egy héti zſoldal négy ’s öt hétig is béérte (1795 Németh László¹ 7246003, 89) | az ostromlók és a bennlevő osztrákok közt egy heti fegyvernyugvás jött létre (1859 Vasárnapi Újság CD56) | egyheti türelmet kért a versek elolvasására (1962 Gellért Oszkár 9180002, 363) | A 110 literes edény átlagosan 3 ember egy heti hulladékának elhelyezésére elegendő (1997 Figyelő CD2601)  egykamarás mn 15A2 | Az alkotmányformát illetőleg az egykamarás rendszert fogadták el (1894 PallasLex. CD02) | egykamarás nemzetgyűlés (1921 Bethlen István 9055002, 196) | Václav Havel cseh-szlovák elnök visszavonja javaslatát, amely 200 tagú egykamarás törvényhozássá alakította volna át a jelenleg kétkamarás szövetségi gyűlést (1993 Tények könyve CD37)  egylovas mn 2A9 és fn 4A | a leggazdagabbtól […] az egylovas szekeresig ’s a’ napszámosig (1841 Kossuth Lajos CD32) | Tibor és mamája egyedül hajtattak be a városba egylovas kocsin (1884 Reviczky Gyula 8392097, 240) | [Varga] előléptetéskor elment egy mulatóba, majd egylovasra ült s kihajtatott éjjel a városligetbe (1906 Ambrus Zoltán C0593, 105) | egylovas, kéttehenes szántás (1956 Csillag 2005082, 760) | [Iváncon] 1930-ban tizenöt kétlovas és tizennyolc egylovas gazda számoltatott össze (2000 Benczik Gyula CD36)  egynapi mn 1A3 | egy napi járó földet meg-halladtak (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 241) | az ember csak nem hal bele egynapi koplalásba (1872 Salamon Ferenc ford.–Feuillet 8402020, 26) | az egynapi szemetet köteles a vállalkozó elszállitani (1902 Budapesti Hírlap 2102001, 8) | [a] megvalósult uszoda építéséhez városunk lakossága 1973–1978-ig évente egynapi munkabérének felajánlásával, összesen 11 millió forinttal járult hozzá (1983 Horváth Mihály² CD52)  egynapos mn 15A2 | az egész hadnak, melly eggy napos […] így ese vége (1809 Vályi Nagy Ferenc ford.–Homérosz C4345, 22) | egy-napos rendkivüli közgyülésünk (1841 Pesti Hírlap CD61) | Szokatlan és új minden, mi az egy napos bakának szemei elé tárúl a kaszárnyában (1884 Kacziány Géza 8216003, 18) | Egynapos csibék (1956 Csillag 2005042, 198) | Egynapos késéssel megvehetem az International Herald Tribune-t (1989 Konrád György 9351006, 369)  egyperces mn 2B7 és fn 4B8 | A magyar kabaré új színpadi műfajokat is teremtett. Ilyenek a blüett, szkeccs, parasztvígjáték és újabban az egyperces, apró tréfák (1933 TolnaiÚjLex. C5737, 54) | a küldöttek egyperces néma csenddel áldoztak Besbe emlékének (1961 Népszabadság márc. 21. C4813, 5) | [Örkény] az egypercesekben a végsőkig elment a didaktikus, leíró, részletező irodalmi hagyomány tagadásában (1990 Szabó B. István CD53) | Akár önéletrajzi regénnyé is gyúrhatóak ezek az egypercesek, a szerző [ti. Iszlai Zoltán] mégis megmarad a klasszikus elmesélő technikánál (1996 Magyar Hírlap CD09) | A [film]fesztiválon az egypercestől a portrén, a dokumentumon át a kísérleti filmig és a nagyjátékfilmig minden változat megtalálható (1996 Magyar Hírlap CD09) | A 43. körtől Jacques Villeneuve állt az élre, csaknem egyperces előnnyel vezette a mezőnyt (1997 Magyar Hírlap CD09) | Magyarországon egyperces telefonálás az USA-ba 81 cent (1997 Byte Magazin CD38)  egysoros mn 2A9 és fn 4A | mert a’ büntetés minden esetre csak egy soros lészen, és az Itélet’ végre-hajtása csak ugyan a’ Földes Úr’ jószágából tétetik (1808 Georch Illés C1874, 299) | két fő asztal két sor üléssel, ’s mindenik után egy soros ülésekkel ellátott asztalok (1843 Pesti Hírlap CD61) | egysoros jeligéből (1897 PallasLex. CD02) | a vastag felöltő alatt egysoros fekete zakó (1925 Ignotus CD10) | Weöres Sándor egysorosait (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13) | egysoros görkorit (1998 Byte Magazin ford. CD38)  egyszakaszos mn 15A2 | A geczelfalvi templom diadalívét, egy szakaszos hosszanti szentélyének és háromoldalú záradékának falait, ívmezőit képek borítják (1898 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Azt az egyszakaszos városi szabályrendeletet, amely kimondaná, hogy Sopron szab. kir. város területén a gáz gyártása és továbbeladása a város közönségének a kizárólagossági joga, a város a mai napig sem alkotta meg (1942 Schindler András CD52) | A menetdalok többsége egyszakaszos, a sorok szótagszáma viszont nagy (1980 NéprajziLex. CD47)  egyszakos mn 2A9 és fn 4A | a kétszer egyszakos diploma többet ér, mint az egyszer megszerzett kétszakos diploma (1993 Országgyűlési Napló CD62) | Az új szak elsősorban egyszakos diákoknak ajánlható (1996 Magyar Hírlap CD09) | egyszakos geológusképzés (1998 Természet Világa CD50) | amire a tavaly felvett egyszakosok is végeznek – ez 2004-re tehető –, a normatív finanszírozás rendszerében csak a kétszakosságot ösztönzik (2000 Magyar Hírlap CD09)  egyszólamú mn 18A4 | az egyház a maga liturgikus énekeiben az egyszólamú latin choralhoz ragaszkodott, egész a XVI. századig (1890 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Angliában a népdalt nem egyszólamuan énekelték, mint a világ minden országában, hanem két-, sőt háromszólamuan is (1930 ZeneiLex. CD49) | egyszólamú zenekultúrák (1975 Kroó György 1085003, 248) | [Rajeczky Benjámin] egyértelműen bizonyítani tudta, hogy a magyar zene kezdettől ezer szállal kötődött a nyugat-európai hagyományhoz, s nemcsak az egyszólamú gregorián énekhez, hanem a nyugati többszólamúsághoz is (2001 Magyar Hírlap CD09).

3. ’〈az utótagban kifejezett nm-i (hsz-i) jelentés nyomatékosítására〉’ ❖ egyazon mut nm 4A1 (mn-i értékben) | Ez a’ két kölök egy’ azon ebtöl ſzakadt, de a’ tanítás és a’ ſzoktatás egyiket torkoſsá, haszontalanná; a’ másikat vadáſzſzá tette (1775 Molnár János 7232027, 141) | a fashionable [= előkelő] és népszerű literatura egyazonná kezd lenni (1839 Athenaeum C0018, 503) | miért van éppen itt, ezen a laposságon, a hol ha ő nincs jelen, egyazon simaságu a puszta (1895 Tömörkény István C4316, 112) | üget, csak üget a tanyák mentén, a végtelen mezőkön át mindig egyazon pofával, egyazon álnok és kibírhatatlan tekintettel (1948 Kassák Lajos 2002016, 33) | több forma együtt jelenik meg egyazon kristályon (2008 Szakáll Sándor 3289002, 32)  egynéhány htl nm 29A (mn-i és fn-i értékben) | egynéhány ſzegény, és tanulatlan paraſzt haláſzok [ti. az apostolok], kevés idö alatt, annyi Nemzetségeket, és Orſzágokat Kriſtushoz hódoltattak (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 109) | Ha rákok vevődtek, mellyeket nem lehet tüstént elhasználni, hanem örömest el akarnánk egynehány napra tenni, tehát csak egy kis hordóban kell tenni, naponként egynehányszor locsoltassanak meg serrel, és adattasson nékik elegendő csanál, igy nem lesz semmi bajok (1835 Némethy József 8333013, 136) | Szívünk is gép, szabályosan hatvan és egynéhányat ver minden percben, éveken át (1923 Kosztolányi Dezső CD10) | Kizárólag külföldi szakmunkások dolgoztak, mindig csak egynéhányan, a zágrábi káptalan és a pécsi káptalan papírmalmában (1994 Heckenast Gusztáv CD58)  egynémely htl nm 27B5 (fn-i és mn-i értékben) | [Démétrius] meg parantſolván, hogy egy némely közülök hajokon, egy némely pedig a’ már el kéſzült hidon eenek a’ munkáſoknak ſegittſégekre érkezni (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0812, 7) | [Leontine] valóságos sportsmanhez illő bátorsággal ülte meg a telivér arabsot, a gátokon pedig oly remekül tudott keresztülugratni, hogy egynémely lóversenyen az első díjat is elnyerhette volna (1862 Szokoly Viktor 8452006, 32) | tiltakozik az ellen, hogy ebben a korban felelőtlenül lehessen felekezetek és pártok, eszmék és irányok ellen uszítani, a társadalom békéjét állandóan és tervszerűen megbolygatni, az indulatokat fölkavarni és magyart a magyarral, embert az emberrel, felekezetet a felekezettel szembeállítani, egymás ellen indítani csak azért, mert ez egynémelyeknek egészen jó foglalkozás (1924 Juhász Gyula¹ 9284943, 155) | megkerestem néhány nemzetközi szervezetet, a tudomásukra hoztam egynémely tényt az erdélyi viszonyok jellemzéséül (1989 Börtön volt a hazám 1024002, 77)  egynémelyik htl nm 22C2 (fn-i és mn-i értékben) | Lehet é valaki háládatlan, holott egy némelyikünk el-szakadásunk ólta is hathatós jeleit vette a’ Nagyságod kegyességének (1785 Kazinczy Ferenc C4940, 15) | egynémelyik dal, mely egyebütt csak csonkán-bénán él, Dalmácziában a tartomány elkülönzött volta miatt régi szépségében és erejében zeng felénk (1892 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | az államhatárok sokszor kompakt etnikai testeket vágtak ketté, és a nemzetiségek egynémelyike a határok mellett elhelyezkedő nemzeti államok etnikai közösségéhez tartozott (1991 Diószegi István 2037017, 1511)  egynémelykor htl hsz 0 (kissé rég, ritk) | Kis-Szeben, Eperjes, Bártfa és egynémelykor Palocsa pénzen váltották meg magukat [a gabonatized alól] (1870 Nyáry Albert¹ CD57) | lefekvéskor a párnám alá kellett raknom a könyveimet, a melyek eléggé testes kötetek voltak egynémelykor (1905 Vámbéry Ármin 8507001, 16) | egynémelykor olyan szép versek is elcsendültek, hogy még ma is ámulva gondolok vissza rájuk! (1947 Szabad Föld dec. 25. C1537, 11)  egyugyanazon mut nm 0 (mn-i értékben) | igen rosszul jő-ki p. o. ha a’ Poéta majd a’ Teremtés Alkotójához, majd Fébushoz, majd ismét Marshoz, Vénushoz ’s több effélékhez folyamodik egy ugyan azon munkájában! (1815 Kazinczy Ferenc levelezése C2566, 548) | ha valamely test egy ugyanazon térfogat alatt, 2, 3, 4, vagy n-szeres súlylyal bír, sűrüsége is 2, 3, 4, vagy n-szer nagyobb leszen (1861 Petzval Ottó 8368003, 54) | Ha élt szegény, úgy London hatalmas labirintusában talán egy ugyanazon az órán is kutathattunk egymás után, s talán csak pár lépésnyire voltunk egymástól néha, de egypár lépés Londonban azt jelentheti, hogy örökre elválaszt minket (1983 e. Tandori Dezső ford.–De Quincey 9703003, 72).

3a. ’〈kül. a nm denotátuma, ill. a mondat alanya v. tárgya egyetlen v. egyedüli, társ nélküli voltának kiemelésére〉’ ❖ egymaga hsz, vissz nm és szem nm 28A5 (minden sz-ben) | tsak egygy maga hegedl (1787 Barczafalvi Szabó Dávid C0791, [725]) | két portió nyúlhúsra szánva el egymagát (1847 Vas Gereben C4363, 86) | a legnagyobb Hellén te lészsz; egymagad kezében Lesz városunk, s a társakon uralkodol szigonynyal (1871–1874 Arany János ford.–Arisztophanész C0658, 58) | A történtek miatt ha Máriának egyáltalán kell, nem csak egymagának kell felelnie (1885 Márki Sándor CD55) | magányos munkásnők életére gondolok, kik műhely után otthon, egymaguknak nem főznek semmit, be sem fűtenek, csak várnak (1936 Illyés Gyula 9274130, 306) | ha nem akadt útitárs, egymagam is nekivágtam a rengetegnek (2001 A börtön szaga 3050001, 67)  egymagában hsz 36A11 (minden sz-ben) | – Ah! mi szól itt a szabadban, Mindig szebben, szabadabban – S olyan édeskeservesen Mint a szenvedő szerelem! Itt hallgatom egy magamban, Ábrándos búban, bánatban (1856 Lisznyai Damó Kálmán 8275003, 9) | A freskók egymagukban felérik azon árt, melyet a vevő a palotáért adott (1885 Ormós Zsigmond 8341007, 303) | [1907-ben] 210.000 földnélküli magyar paraszt ment ki Amerikába és a Cunard-hajók egymagukban nem tudták lebonyolítani az átszállítást! (1938 Kovács Imre 9360002, 78) | Ekkor egy dadogó süketet vittek hozzá, és kérték, hogy tegye rá a kezét. Jézus félrevonta őt egymagában a sokaságból (1995 Protestáns Biblia ford. CD1203)  egymagán hsz 0 (rég) | Ő, ki ármádiákat vert széjjel egy magán, Túl jára hadnagyával az Operenczián (1843 Garay János 8154020, 283) | Itt a tavasz, rózsa, nárcisz, tulipán Kihajtanak, csak te nem jösz egymagán (1872 Erődi Béla ford.–Háfiz C1636, 175) | Mindúntalan elszenderedem, nem jó nékem itt feküdnöm egymagán. Emberrel már mily régen nem beszéltem (1927 Ádám Gábor CD10)  egymagára hsz 36A (minden sz-ben) (/ritk) | Mindenki érzé, hogy csupán a nemesség, egy magára, nem képes megoldani a nemzet reformkérdéseit (1852 Csengery Antal 8086003, 121) | Nagy Iván nem helyesen tette, hogy azon Codexnek mind általa, mind Toldy által megrótt másolatát egymagára vette kiadási alapul (1877 Jakab Elek CD57) | A varrottas vagy szőttes mustrák […] egymagukra nem lehetnek döntők (1899 Herman Ottó C2082, 740) | Igy hát egészen egymagunkra éltünk és mit sem tudtunk a völgyön túl való világról (1910 Elek Artúr 9122001, 42) | erős partner nélkül egymagára maradt (1998 Magyar Hírlap CD09)  egyvalaki htl nm 1B5 (fn-i értékben) | Ez az mód ſe nem uj, ſe nem alkalmatlan, ſött knny, és haſznos; de ámbár lett vólna-is egy valaki, a’ki ebben meg-tköztt vólna, én azért ezen világoétáſát a’ könyvemnek el-nem hagyhattam vólna (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, [)()(9v]) | Igy több ember is, jobban is él mindnyája, mintha az egészet csak egy valaki maga mivelné (1832 Cserna János 8496005, 159) | Pedig vannak az embereknek néha gondolatai, melyeket csak egy valakinek szánt, mert azt hiszi, hogy senki sem tudja azokat megérteni, csak az az egy (1887 Porzsolt Kálmán 8374002, 38) | Egyvalakinek különös, aszkézisre való elszántságából sem lehet tehát arra következtetni, hogy ilyesmire sokan, mások is hajlamosak (1956 Füst Milán 9161047, 337) | Az áldozat szempontjából mindegy, hogy egyedül kell-e meghalnia, vagy 19 társával együtt, mindegy, hogy az ő halála árán egyvalaki menekül-e meg, vagy 20 másik ember (1992 Kis János² 2058004, 195)  egyvalami htl nm 1B5 (mn-i és fn-i értékben) | egy valami czérnánál más czérnát hoſzſzabbat ſzakaſztani (1784 Dugonics András C1462, 7) | ſzememet ki-nyitom, Hogy más új dolgok’ képével legyen táblája teli, Még-is bennem egy valami, amaz elst képzeli (1788 Pálóczi Horváth Ádám 7143033, 12) | Zavarba ejte e’ különös szívesség; de a’ szükség ’s egy valami titkos ösztön elfogadtaták velem az ajánlatot (1841 Kovács Pál² 8251002, 212) | Oda voltam arra alá Bácskába, – Hol találnék egyvalami prédára (1880–1899 Somogy megye népköltészete C5320, 155) | Csak közömbös és idegen emberekkel társalgunk százféle akármiről. De ha két ember komolyan, mélyen közel jutott egymáshoz, mindig egyvalamiről beszél (1911 Balázs Béla CD10) | egyvalamit nem győztem benne csodálni, hogy milyen remekül tud gondolkodni ez az asszony (1942 Füst Milán 9161046, 153) | Csak egyvalami maradna érintetlen: maga a rendszer (1988 Megyesi Gusztáv 1108003, 204).

3b. (rendsz. tagadó szerkezetben) ’〈az utótagban kifejezett határozói körülmény nyomatékosítására〉’ ❖ egyhamar hsz 0 | Ezután egy hamar mód nem-is adatott [a találkozásra] (1787 Csenkeszfai Poóts András C1279, 145) | Ki dob el kenyeret egy hamar közülünk készakarva (1830 Széchenyi István 8429002, 50) | olyan parkot ültettek, a milyennek nem egyhamar akadni párjára (1897 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | A soffőrünk ügyes, tagbaszakadt, jókedvű sashalmi fiú, nem esik egyhamar kétségbe (1953 Méray Tibor 9434006, 11) | a produkció hosszúnak tűnik […], egyhamar fárasztani kezd (1996 Magyar Hírlap CD09)  egyhamarjában hsz 0 (kissé rég) | a’ fentebb érintett hirek hallása, illetőleg keletkezése engemet különösen megbotránkoztatott, nem tudván egyhamarjában elhatározni azt: valljon ezeknek alaptalanságát vagy épen szenttelenségét kellene-e legelőször megtámadnom? (1848 Életképek C0107, 766) | nagyobb uron is elverték már itt a port egy hamarjában, a nélkül, hogy egyet mást kérdeztek volna tőle (1857 Vasárnapi Újság CD56) | ilyet nem találsz egyhamarjába (1930 Bibó Lajos CD10) | mivel sem bizonyíték, sem pedig ellenpróba nem ígérkezett egyhamarjában, a békéltetés tűnt a kézenfekvő megoldásnak (1998 Magyar Hírlap CD09)  egyhirtelen hsz 0 (rég v. nyj) | Ugyan azon okok, mellyek a’ melynek gyuladáſában, a’ ki vettend matériát fel tartják és mind egy hirtelen el-rekeſztik; a’ tdnek tályogában-is akadályt vethetnek az el-kezdett tiſztúláſnak (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 87) | Mit csinálhatott, mi dolga lehetett ott? – azt kitalálni igen nehéz volt egyhirtelen (1858 Jókai Mór CD18) | jobb helyre nem tudta egy hirtelen tenni (1868 Adomák a forradalomból C0527, 71) | Akinek mas jó lova van, kézbe tarti, nem engedi ki ëtyhörtelen (1952 Ormánysági szótár C6860, 116)  egykönnyen hsz 0 | [Sándor] bátorságban, és kéſzségben egy könnyen ſenkinek nem engedet (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 337) | ahol a papi és világi zsarnokság egybeszövetkezik, ott a nemzet előhaladásának gyökere meg van metszve, ott szebb jövőrül nem egykönnyen lehet álmodni (1849 e. Vasvári Pál 8515011, 228) | alig volt ott, a kivel egykönnyen megértethette volna magát (1887 e. Podmaniczky Frigyes 8370003, 158) | Egyéb elektromos berendezéseik [ti. a trolibuszoknak] sem tökéletesek, alkalmatlanul helyezték el őket, úgyhogy nagyobb esőzések idején egykönnyen zárlat keletkezik (1958 Esti Hírlap júl. 14. C0122, 6) | ilyesmit az ember nem egykönnyen mond a szemébe a barátjának (1989 Csengey Dénes 1028003, 67).

egy- (előtagként)
1. (mn-i értékben, összetett utótagban is)
〈annak rendsz. (nyomatékos) jelölésére, hogy az utótagban megnevezett számból ilyen számú egység szerepel〉
égy-harmad réſzébl
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
1000, azaz egyezer rajnai forintokról váltócédula
(1831 Kossuth Lajos)
Nem áll ugyanis, hogy Erdély egyesültével egymilliónégyszázezer ellenség zudult volna ellenünk, egy aránylag kisszámú magyar elemért
(1848 Kossuth Hírlapja)
a viz magassága rendesen a csatorna feneke szélességének egynegyede vagy egyhatoda szokott lenni
(1880 Gazdasági Lapok)
itt ő gyakorolja a kegyúri jogok egyharminchatod részét
(1899 Papp Dániel)
[városnak Győr] olyan mint Budapest, Buda nélkül, egytizenötödére kicsinyítve
(1933 Nagy Lajos)
Az én keresetem jön számításba, igaz, hát az milyen is? Most, itt a brigádban kezdtem elérni a kétezer-egyszázat
(1973 László-Bencsik Sándor)
[teljesítményük] osztályzatként egykettedet érdemel
(1999 Magyar Hírlap)
2. (-i, -s v. -ú/-ű képzős utótaggal, mn-i értékben)
〈annak jelölésére, hogy a képzett utótag alapszavával megnevezett dologból, egységből stb. ilyen számú szerepel, ennyi van〉
[az ún. hollóláb] levelei hoſzſzak, fogas ſzélüek, a’ gyökere fejéböl egy rétüek, de hoſzſzan ſok ſzázanként és keskennyen ki-növök
(1775 Csapó József)
A’ mi az egycsövü puska’ leirásánál […] mondatott, a’ kétcsövü fegyverre is minden tekintetben alkalmaztatható
(1829 Pák Dienes)
egyfelvonásos vigjátékom a napokban kerül szinpadra
(1860 Fáy András¹)
egyszerre nagy tömegek elszállitása válnék szükségessé, ezt azonban egyvágányu vasutaink teljesiteni nem képesek
(1880 Gazdasági Lapok)
a két- vagy együléses taligák ott várnak ránk a furcsa hegyi lovakkal
(1898 Pekár Gyula)
egysínű elektromos vasút vezet át [a függőhídon]
(1916 RévaiNagyLex.)
egyszer egy természettudós látott egy valóságos természeti ritkaságot, egy egylábu papagájt: ennek a másik lába le volt törve
(1921 Nagy Lajos)
Az egyfogatú és kétfogatú bérkocsik, amikre emlékezett, már eltűntek, átadták helyüket az autótaxik számtalan szürke dobozának
(1946 Ottlik Géza)
Elcserélném alacsonybérű, egyszobás összkomfortos, nagykonyhás, cserépkályhás XI. kerületi lakásomat kettő szoba összkomfortosra
(1963 Népszabadság febr. 1.)
A folytatódó lépcsősor tetején egyszárnyú széles barna ajtó nyílik
(1988 Lengyel Péter)
az egylépcsős jövedelemadó bevezetése nem csökkentené az állami bevételeket
(1998 Magyar Hírlap)
egyágyas melléknév 2A6
egyágyas, nyomoruságos zugba
(1910 Ady Endre)
mindig ugyanebben a hotelben szállt meg. A Royalban az egyágyas szoba ára: két-háromszáz forint
(1979 Galsai Pongrác)
ha éppen a kórházban van egyágyas kórterem, akkor azért kér pénzt
(1996 Országgyűlési Napló)
egyemeletes melléknév 15B8
[Jegyzetben:] ahol most az angol királynőhez czimzett szálloda van, s akkor egyemeletes épület volt
(1834–1837 Széchenyi István)
A kastély egyemeletes, takaros palota, a XIII. századból való
(1931 Kosztolányi Dezső)
Voltak földszintes házak, egyemeletes, kétemeletes és több emeletes házak
(1981 Grendel Lajos)
egyfordulós melléknév 2A6
[a Magyar Labdarúgó Szövetség] évenként egyfordulós labdarúgó mérkőzéseket rendez
(1912 RévaiNagyLex.)
[az ún. ágascsápú rákok] monociklikusak, magyarul talán úgy mondhatnók, hogy fejlődésük egyfordulós
(1933 Az állatok világa ford.)
A kislistás választások; általában egyfordulósak lesznek, mivel a jelöltek közötti relatív szavazati arány dönti el a képviselői helyeket
(1990 Országgyűlési Napló)
A magánosításra egy lépcsőben, zárt, egyfordulós pályázat keretében kerülne sor
(1997 Figyelő)
egyforintos melléknév 2A6 és főnév 4A
1 Forintos Bankó Czédula
(1811 Kazinczy Ferenc levelezése)
mosolygó malíciával vett elő tárcájából egy újdonatúj egyforintost, azt négyrét hajtotta
(1862–1863 Jókai Mór)
Egyforintos havannával kínált. És még azt mondta rá fitymálva, hogy füstszivar
(1897 Mikszáth Kálmán)
[a zakó zsebében] maréknyi aprópénz. Megszámolja. Három egyforintost kiemel belőle, a többit visszaömleszti
(1974 Galgóczi Erzsébet)
egyhasábos melléknév 4A
a levelek egyhasábosak s széles margókkal bírnak
(1877 Csontosi János)
egyhasábosan szedett apró betüs munka
(1894 PallasLex.)
egyhasábos Est-vezércikkek
(1940 Pintér Jenő)
A könyv egyhasábos oldalai
(1999 Új Könyvek)
egyhavi melléknév 1A3
a’ hitelárból kölcsönözők tartoznának a’ kamatot befizetni; mit ha elmulasztanának, a’ beszedő az illető szolgabiró által egy havi határidőre árverést rendeltet
(1841 Pesti Hírlap)
Az egri püspök trombitásai egyhavi élelmezésökre 1 dukátot kaptak
(1872 Nyáry Albert¹)
a törvényszék izgatásért csak egyhavi államfogházra itélt
(1927 Weltner Jakab)
[a bánatpénz] ellátással egybekötött szerződés esetén pedig egyhavi bér volt
(1977 NéprajziLex.)
a fogyasztói árindex egyhavi emelkedése
(1992 Országgyűlési Napló)
egyheti melléknév 1B3
az egy héti zſoldal négy ’s öt hétig is béérte
(1795 Németh László¹)
az ostromlók és a bennlevő osztrákok közt egy heti fegyvernyugvás jött létre
(1859 Vasárnapi Újság)
egyheti türelmet kért a versek elolvasására
(1962 Gellért Oszkár)
A 110 literes edény átlagosan 3 ember egy heti hulladékának elhelyezésére elegendő
(1997 Figyelő)
egykamarás melléknév 15A2
Az alkotmányformát illetőleg az egykamarás rendszert fogadták el
(1894 PallasLex.)
egykamarás nemzetgyűlés
(1921 Bethlen István)
Václav Havel cseh-szlovák elnök visszavonja javaslatát, amely 200 tagú egykamarás törvényhozássá alakította volna át a jelenleg kétkamarás szövetségi gyűlést
(1993 Tények könyve)
egylovas melléknév 2A9 és főnév 4A
a leggazdagabbtól […] az egylovas szekeresig ’s a’ napszámosig
(1841 Kossuth Lajos)
Tibor és mamája egyedül hajtattak be a városba egylovas kocsin
(1884 Reviczky Gyula)
[Varga] előléptetéskor elment egy mulatóba, majd egylovasra ült s kihajtatott éjjel a városligetbe
(1906 Ambrus Zoltán)
egylovas, kéttehenes szántás
(1956 Csillag)
[Iváncon] 1930-ban tizenöt kétlovas és tizennyolc egylovas gazda számoltatott össze
(2000 Benczik Gyula)
egynapi melléknév 1A3
egy napi járó földet meg-halladtak
(1772 Mészáros Ignác ford.)
az ember csak nem hal bele egynapi koplalásba
(1872 Salamon Ferenc ford.Feuillet)
az egynapi szemetet köteles a vállalkozó elszállitani
(1902 Budapesti Hírlap)
[a] megvalósult uszoda építéséhez városunk lakossága 1973–1978-ig évente egynapi munkabérének felajánlásával, összesen 11 millió forinttal járult hozzá
(1983 Horváth Mihály²)
egynapos melléknév 15A2
az egész hadnak, melly eggy napos […] így ese vége
(1809 Vályi Nagy Ferenc ford.Homérosz)
egy-napos rendkivüli közgyülésünk
(1841 Pesti Hírlap)
Szokatlan és új minden, mi az egy napos bakának szemei elé tárúl a kaszárnyában
(1884 Kacziány Géza)
Egynapos csibék
(1956 Csillag)
Egynapos késéssel megvehetem az International Herald Tribune-t
(1989 Konrád György)
egyperces melléknév 2B7 és főnév 4B8
A magyar kabaré új színpadi műfajokat is teremtett. Ilyenek a blüett, szkeccs, parasztvígjáték és újabban az egyperces, apró tréfák
(1933 TolnaiÚjLex.)
a küldöttek egyperces néma csenddel áldoztak Besbe emlékének
(1961 Népszabadság márc. 21.)
[Örkény] az egypercesekben a végsőkig elment a didaktikus, leíró, részletező irodalmi hagyomány tagadásában
(1990 Szabó B. István)
Akár önéletrajzi regénnyé is gyúrhatóak ezek az egypercesek, a szerző [ti. Iszlai Zoltán] mégis megmarad a klasszikus elmesélő technikánál
(1996 Magyar Hírlap)
A [film]fesztiválon az egypercestől a portrén, a dokumentumon át a kísérleti filmig és a nagyjátékfilmig minden változat megtalálható
(1996 Magyar Hírlap)
A 43. körtől Jacques Villeneuve állt az élre, csaknem egyperces előnnyel vezette a mezőnyt
(1997 Magyar Hírlap)
Magyarországon egyperces telefonálás az USAUnited States of America ’Amerikai Egyesült Államok’-ba 81 cent
(1997 Byte Magazin)
egysoros melléknév 2A9 és főnév 4A
mert a’ büntetés minden esetre csak egy soros lészen, és az Itélet’ végre-hajtása csak ugyan a’ Földes Úr’ jószágából tétetik
(1808 Georch Illés)
két fő asztal két sor üléssel, ’s mindenik után egy soros ülésekkel ellátott asztalok
(1843 Pesti Hírlap)
egysoros jeligéből
(1897 PallasLex.)
a vastag felöltő alatt egysoros fekete zakó
(1925 Ignotus)
Weöres Sándor egysorosait
(1997 Magyar nyelv és irodalom)
egysoros görkorit
(1998 Byte Magazin ford.)
egyszakaszos melléknév 15A2
A geczelfalvi templom diadalívét, egy szakaszos hosszanti szentélyének és háromoldalú záradékának falait, ívmezőit képek borítják
(1898 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
Azt az egyszakaszos városi szabályrendeletet, amely kimondaná, hogy Sopron szab. kir.szabad királyi város területén a gáz gyártása és továbbeladása a város közönségének a kizárólagossági joga, a város a mai napig sem alkotta meg
(1942 Schindler András)
A menetdalok többsége egyszakaszos, a sorok szótagszáma viszont nagy
(1980 NéprajziLex.)
egyszakos melléknév 2A9 és főnév 4A
a kétszer egyszakos diploma többet ér, mint az egyszer megszerzett kétszakos diploma
(1993 Országgyűlési Napló)
Az új szak elsősorban egyszakos diákoknak ajánlható
(1996 Magyar Hírlap)
egyszakos geológusképzés
(1998 Természet Világa)
amire a tavaly felvett egyszakosok is végeznek – ez 2004-re tehető –, a normatív finanszírozás rendszerében csak a kétszakosságot ösztönzik
(2000 Magyar Hírlap)
egyszólamú melléknév 18A4
az egyház a maga liturgikus énekeiben az egyszólamú latin choralhoz ragaszkodott, egész a XVI. századig
(1890 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
Angliában a népdalt nem egyszólamuan énekelték, mint a világ minden országában, hanem két-, sőt háromszólamuan is
(1930 ZeneiLex.)
egyszólamú zenekultúrák
(1975 Kroó György)
[Rajeczky Benjámin] egyértelműen bizonyítani tudta, hogy a magyar zene kezdettől ezer szállal kötődött a nyugat-európai hagyományhoz, s nemcsak az egyszólamú gregorián énekhez, hanem a nyugati többszólamúsághoz is
(2001 Magyar Hírlap)
3.
〈az utótagban kifejezett nm-i (hsz-i) jelentés nyomatékosítására〉
egyazon mutató névmás 4A1 (mn-i értékben)
Ez a’ két kölök egy’ azon ebtöl ſzakadt, de a’ tanítás és a’ ſzoktatás egyiket torkoſsá, haszontalanná; a’ másikat vadáſzſzá tette
(1775 Molnár János)
a fashionable [= előkelő] és népszerű literatura egyazonná kezd lenni
(1839 Athenaeum)
miért van éppen itt, ezen a laposságon, a hol ha ő nincs jelen, egyazon simaságu a puszta
(1895 Tömörkény István)
üget, csak üget a tanyák mentén, a végtelen mezőkön át mindig egyazon pofával, egyazon álnok és kibírhatatlan tekintettel
(1948 Kassák Lajos)
több forma együtt jelenik meg egyazon kristályon
(2008 Szakáll Sándor)
egynéhány határozatlan névmás 29A (mn-i és fn-i értékben)
egynéhány ſzegény, és tanulatlan paraſzt haláſzok [ti. az apostolok], kevés idö alatt, annyi Nemzetségeket, és Orſzágokat Kriſtushoz hódoltattak
(1772 Mészáros Ignác ford.)
Ha rákok vevődtek, mellyeket nem lehet tüstént elhasználni, hanem örömest el akarnánk egynehány napra tenni, tehát csak egy kis hordóban kell tenni, naponként egynehányszor locsoltassanak meg serrel, és adattasson nékik elegendő csanál, igy nem lesz semmi bajok
(1835 Némethy József)
Szívünk is gép, szabályosan hatvan és egynéhányat ver minden percben, éveken át
(1923 Kosztolányi Dezső)
Kizárólag külföldi szakmunkások dolgoztak, mindig csak egynéhányan, a zágrábi káptalan és a pécsi káptalan papírmalmában
(1994 Heckenast Gusztáv)
egynémely határozatlan névmás 27B5 (fn-i és mn-i értékben)
[Démétrius] meg parantſolván, hogy egy némely közülök hajokon, egy némely pedig a’ már el kéſzült hidon eenek a’ munkáſoknak ſegittſégekre érkezni
(1774 Báróczi Sándor ford.La Calprenède)
[Leontine] valóságos sportsmanhez illő bátorsággal ülte meg a telivér arabsot, a gátokon pedig oly remekül tudott keresztülugratni, hogy egynémely lóversenyen az első díjat is elnyerhette volna
(1862 Szokoly Viktor)
tiltakozik az ellen, hogy ebben a korban felelőtlenül lehessen felekezetek és pártok, eszmék és irányok ellen uszítani, a társadalom békéjét állandóan és tervszerűen megbolygatni, az indulatokat fölkavarni és magyart a magyarral, embert az emberrel, felekezetet a felekezettel szembeállítani, egymás ellen indítani csak azért, mert ez egynémelyeknek egészen jó foglalkozás
(1924 Juhász Gyula¹)
megkerestem néhány nemzetközi szervezetet, a tudomásukra hoztam egynémely tényt az erdélyi viszonyok jellemzéséül
(1989 Börtön volt a hazám)
egynémelyik határozatlan névmás 22C2 (fn-i és mn-i értékben)
Lehet é valaki háládatlan, holott egy némelyikünk el-szakadásunk ólta is hathatós jeleit vette a’ Nagyságod kegyességének
(1785 Kazinczy Ferenc)
egynémelyik dal, mely egyebütt csak csonkán-bénán él, Dalmácziában a tartomány elkülönzött volta miatt régi szépségében és erejében zeng felénk
(1892 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
az államhatárok sokszor kompakt etnikai testeket vágtak ketté, és a nemzetiségek egynémelyike a határok mellett elhelyezkedő nemzeti államok etnikai közösségéhez tartozott
(1991 Diószegi István)
egynémelykor határozatlan névmási határozószó 0 (kissé rég, ritk)
Kis-Szeben, Eperjes, Bártfa és egynémelykor Palocsa pénzen váltották meg magukat [a gabonatized alól]
(1870 Nyáry Albert¹)
lefekvéskor a párnám alá kellett raknom a könyveimet, a melyek eléggé testes kötetek voltak egynémelykor
(1905 Vámbéry Ármin)
egynémelykor olyan szép versek is elcsendültek, hogy még ma is ámulva gondolok vissza rájuk!
(1947 Szabad Föld dec. 25.)
egyugyanazon mutató névmás 0 (mn-i értékben)
igen rosszul jő-ki p. o.példának okáért ha a’ Poéta majd a’ Teremtés Alkotójához, majd Fébushoz, majd ismét Marshoz, Vénushoz ’s több effélékhez folyamodik egy ugyan azon munkájában!
(1815 Kazinczy Ferenc levelezése)
ha valamely test egy ugyanazon térfogat alatt, 2, 3, 4, vagy n-szeres súlylyal bír, sűrüsége is 2, 3, 4, vagy n-szer nagyobb leszen
(1861 Petzval Ottó)
Ha élt szegény, úgy London hatalmas labirintusában talán egy ugyanazon az órán is kutathattunk egymás után, s talán csak pár lépésnyire voltunk egymástól néha, de egypár lépés Londonban azt jelentheti, hogy örökre elválaszt minket
(1983 e. Tandori Dezső ford.De Quincey)
3a.
〈kül. a nm denotátuma, ill. a mondat alanya v. tárgya egyetlen v. egyedüli, társ nélküli voltának kiemelésére〉
egymaga határozószó, visszaható névmás és személyes névmás 28A5 (minden sz-ben)
tsak egygy maga hegedl
(1787 Barczafalvi Szabó Dávid)
két portió nyúlhúsra szánva el egymagát
(1847 Vas Gereben)
a legnagyobb Hellén te lészsz; egymagad kezében Lesz városunk, s a társakon uralkodol szigonynyal
(1871–1874 Arany János ford.Arisztophanész)
A történtek miatt ha Máriának egyáltalán kell, nem csak egymagának kell felelnie
(1885 Márki Sándor)
magányos munkásnők életére gondolok, kik műhely után otthon, egymaguknak nem főznek semmit, be sem fűtenek, csak várnak
(1936 Illyés Gyula)
ha nem akadt útitárs, egymagam is nekivágtam a rengetegnek
(2001 A börtön szaga)
egymagában határozószó 36A11 (minden sz-ben)
– Ah! mi szól itt a szabadban, Mindig szebben, szabadabban – S olyan édeskeservesen Mint a szenvedő szerelem! Itt hallgatom egy magamban, Ábrándos búban, bánatban
(1856 Lisznyai Damó Kálmán)
A freskók egymagukban felérik azon árt, melyet a vevő a palotáért adott
(1885 Ormós Zsigmond)
[1907-ben] 210.000 földnélküli magyar paraszt ment ki Amerikába és a Cunard-hajók egymagukban nem tudták lebonyolítani az átszállítást!
(1938 Kovács Imre)
Ekkor egy dadogó süketet vittek hozzá, és kérték, hogy tegye rá a kezét. Jézus félrevonta őt egymagában a sokaságból
(1995 Protestáns Biblia ford.)
egymagán határozószó 0 (rég)
Ő, ki ármádiákat vert széjjel egy magán, Túl jára hadnagyával az Operenczián
(1843 Garay János)
Itt a tavasz, rózsa, nárcisz, tulipán Kihajtanak, csak te nem jösz egymagán
(1872 Erődi Béla ford.Háfiz)
Mindúntalan elszenderedem, nem jó nékem itt feküdnöm egymagán. Emberrel már mily régen nem beszéltem
(1927 Ádám Gábor)
egymagára határozószó 36A (minden sz-ben) (/ritk)
Mindenki érzé, hogy csupán a nemesség, egy magára, nem képes megoldani a nemzet reformkérdéseit
(1852 Csengery Antal)
Nagy Iván nem helyesen tette, hogy azon Codexnek mind általa, mind Toldy által megrótt másolatát egymagára vette kiadási alapul
(1877 Jakab Elek)
A varrottas vagy szőttes mustrák […] egymagukra nem lehetnek döntők
(1899 Herman Ottó)
Igy hát egészen egymagunkra éltünk és mit sem tudtunk a völgyön túl való világról
(1910 Elek Artúr)
erős partner nélkül egymagára maradt
(1998 Magyar Hírlap)
egyvalaki határozatlan névmás 1B5 (fn-i értékben)
Ez az mód ſe nem uj, ſe nem alkalmatlan, ſött knny, és haſznos; de ámbár lett vólna-is egy valaki, a’ki ebben meg-tköztt vólna, én azért ezen világoétáſát a’ könyvemnek el-nem hagyhattam vólna
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
Igy több ember is, jobban is él mindnyája, mintha az egészet csak egy valaki maga mivelné
(1832 Cserna János)
Pedig vannak az embereknek néha gondolatai, melyeket csak egy valakinek szánt, mert azt hiszi, hogy senki sem tudja azokat megérteni, csak az az egy
(1887 Porzsolt Kálmán)
Egyvalakinek különös, aszkézisre való elszántságából sem lehet tehát arra következtetni, hogy ilyesmire sokan, mások is hajlamosak
(1956 Füst Milán)
Az áldozat szempontjából mindegy, hogy egyedül kell-e meghalnia, vagy 19 társával együtt, mindegy, hogy az ő halála árán egyvalaki menekül-e meg, vagy 20 másik ember
(1992 Kis János²)
egyvalami határozatlan névmás 1B5 (mn-i és fn-i értékben)
egy valami czérnánál más czérnát hoſzſzabbat ſzakaſztani
(1784 Dugonics András)
ſzememet ki-nyitom, Hogy más új dolgok’ képével legyen táblája teli, Még-is bennem egy valami, amaz elst képzeli
(1788 Pálóczi Horváth Ádám)
Zavarba ejte e’ különös szívesség; de a’ szükség ’s egy valami titkos ösztön elfogadtaták velem az ajánlatot
(1841 Kovács Pál²)
Oda voltam arra alá Bácskába, – Hol találnék egyvalami prédára
(1880–1899 Somogy megye népköltészete)
Csak közömbös és idegen emberekkel társalgunk százféle akármiről. De ha két ember komolyan, mélyen közel jutott egymáshoz, mindig egyvalamiről beszél
(1911 Balázs Béla)
egyvalamit nem győztem benne csodálni, hogy milyen remekül tud gondolkodni ez az asszony
(1942 Füst Milán)
Csak egyvalami maradna érintetlen: maga a rendszer
(1988 Megyesi Gusztáv)
3b. (rendsz. tagadó szerkezetben)
〈az utótagban kifejezett határozói körülmény nyomatékosítására〉
egyhamar határozószó 0
Ezután egy hamar mód nem-is adatott [a találkozásra]
(1787 Csenkeszfai Poóts András)
Ki dob el kenyeret egy hamar közülünk készakarva
(1830 Széchenyi István)
olyan parkot ültettek, a milyennek nem egyhamar akadni párjára
(1897 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
A soffőrünk ügyes, tagbaszakadt, jókedvű sashalmi fiú, nem esik egyhamar kétségbe
(1953 Méray Tibor)
a produkció hosszúnak tűnik […], egyhamar fárasztani kezd
(1996 Magyar Hírlap)
egyhamarjában határozószó 0 (kissé rég)
a’ fentebb érintett hirek hallása, illetőleg keletkezése engemet különösen megbotránkoztatott, nem tudván egyhamarjában elhatározni azt: valljon ezeknek alaptalanságát vagy épen szenttelenségét kellene-e legelőször megtámadnom?
(1848 Életképek)
nagyobb uron is elverték már itt a port egy hamarjában, a nélkül, hogy egyet mást kérdeztek volna tőle
(1857 Vasárnapi Újság)
ilyet nem találsz egyhamarjába
(1930 Bibó Lajos)
mivel sem bizonyíték, sem pedig ellenpróba nem ígérkezett egyhamarjában, a békéltetés tűnt a kézenfekvő megoldásnak
(1998 Magyar Hírlap)
egyhirtelen határozószó 0 (rég v. nyj)
Ugyan azon okok, mellyek a’ melynek gyuladáſában, a’ ki vettend matériát fel tartják és mind egy hirtelen el-rekeſztik; a’ tdnek tályogában-is akadályt vethetnek az el-kezdett tiſztúláſnak
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
Mit csinálhatott, mi dolga lehetett ott? – azt kitalálni igen nehéz volt egyhirtelen
(1858 Jókai Mór)
jobb helyre nem tudta egy hirtelen tenni
(1868 Adomák a forradalomból)
Akinek mas jó lova van, kézbe tarti, nem engedi ki ëtyhörtelen
(1952 Ormánysági szótár)
egykönnyen határozószó 0
[Sándor] bátorságban, és kéſzségben egy könnyen ſenkinek nem engedet
(1772 Mészáros Ignác ford.)
ahol a papi és világi zsarnokság egybeszövetkezik, ott a nemzet előhaladásának gyökere meg van metszve, ott szebb jövőrül nem egykönnyen lehet álmodni
(1849 e. Vasvári Pál)
alig volt ott, a kivel egykönnyen megértethette volna magát
(1887 e. Podmaniczky Frigyes)
Egyéb elektromos berendezéseik [ti. a trolibuszoknak] sem tökéletesek, alkalmatlanul helyezték el őket, úgyhogy nagyobb esőzések idején egykönnyen zárlat keletkezik
(1958 Esti Hírlap júl. 14.)
ilyesmit az ember nem egykönnyen mond a szemébe a barátjának
(1989 Csengey Dénes)

Beállítások