eledel fn 4Béledel (rég)

1. ’ember v. állat táplálékául szolgáló, a szervezetbe jutva annak működését fenntartó, biztosító anyag (ételként elkészítve), ill. abból felhalmozott készlet’ ❖ a’ hús, annak leve, tojás, és minden ezekböl kéſzitettett [!] eledelek (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 45) | Valamerre teként itt az ember az útſzákon, mindenfell a’ ſok gyümltsöt ’s egyébb éledelt ſzemlélhet (1793 Sándor István 7287017, 69) | [Ujvári és Miskei] a’ minden napi táplálásokra való eledelt [...] a’ kſzikla ürögében [!] tartották (1809 Szekér Joákim 8435005, 35) | [a medve télen] barlangjában minden eledel nélkül tesped és szunnyadoz (1829 Pák Dienes 8346009, 144) | Egymásután hordták fel a sok eledelt, A sok vendégnek a jótól a gyomra telt (1860 Tatár Péter 8303004, 35) | nem volt már semmi egyebe, csak egy kis rozskenyere, amilyent a kacsáknak szoktak odavetni eledelül (1938 Gyergyai Albert ford.–Proust 9202009, 21) | a szója a szegények eledeléből varázsétek és csodagyógyszer [lett] (2002 Természet Világa CD50).

1a. (rég) ’növényi tápanyag’ ❖ a’ plánták minden külömbség nélkl az eledeleket kivlrl húzzák-bé (1799 Főldi János 7112014, 17) | a’ viz a’ legſzükségesebb eledelek a’ Plántáknak (1803 Fábián József 7101031, 209) | [a növények] a’ gyökerek által a’ fldbl veszik az eledelt (1811 Vadnay József 8570003, 14).

2. (rég) ’táplál(koz)ás, evés’ ❖ [a vadgyümölcs] a’ barlang lakossainak eledelekre volt oda téve (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0811, 201) | [a sün magát] a’ fák alatt lévő gyümöltsökön addig hengergeti, míg egynehány beléakad a’ töviseibe, hogy azokat valami lyukba, más napra eledelére elvihesse (1799 Fábián József ford.–Raff 7101017, 554).

3. (vál) ’〈vmit tápláló, fejlesztő, gazdagító jelenség, dolog jelképeként〉’ ❖ az Evangéliom [...] mindenkor jó eledele a Léleknek (1774 Vajda Sámuel 7365003, 109) | segélj engemet a’ lelki Éledelnek igen szorgalmatos keresésére (1796 Takács Ádám ford.–Scriver C4081, 105) | A’ szép mesterségek [...] élet-érzésünknek eledelt ’s kellemet, nemzeti létünknek sajátságat [!], és fennmaradandó emlékeket szerzenek (1838 Fejér György 8140001, 3) | De ki vár kánikulában tragédiákat, mikor ilyenkor tógaszerű pongyolában szeretne bár járni az ember, de az orfeum-kuplékat is súlyos szellemi eledelnek találja (1901 Ady Endre CD0801) | Oh a tréfa! Legtáplálóbb eledele a fáradt emberállatnak (1915 Kertész István CD10) | el kell kérni az Ige lelki eledelét Istentől (1995 Jubileumi kommentár CD1206).

4. (rég, vál) ’〈tüzet tápláló anyag jelképeként〉’ ❖ [A fűzfák] veſzſzöt, gerendákot Nevelnek az házoknak. Eledelt tüzeknek, Sátort béreſeknek (1779 Miháltz István ford.–Vanière C3100, 64) | légy mindjárást a’ tűz eledele (1787 Verseghy Ferenc C4441, 26) | A’ hazafiúi tűznek, melly nálunk szépen égett, [a nádor] jelenléte, biztatása, szeretete, példája új eledelt adott (1824 Kisfaludy Sándor 8243051, 435) | A tűz eledele leszel, véredet fölissza a föld, nem is fognak rád emlékezni! (1995 Protestáns Biblia ford. CD1203).

J: élelem.

Ö: hal~; az -eledel címszó alatt: állat~, kutya~, macska~, madár~.

Fr: mennyei.

ÖU: fő~, hús~, nép~.

ÖE: ~hiány, ~keresés, ~szerzés.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.

eledel főnév 4B
éledel 4B (rég)
1.
ember v. állat táplálékául szolgáló, a szervezetbe jutva annak működését fenntartó, biztosító anyag (ételként elkészítve), ill. abból felhalmozott készlet
a’ hús, annak leve, tojás, és minden ezekböl kéſzitettett [!] eledelek
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
Valamerre teként itt az ember az útſzákon, mindenfell a’ ſok gyümltsöt ’s egyébb éledelt ſzemlélhet
(1793 Sándor István)
[Ujvári és Miskei] a’ minden napi táplálásokra való eledelt [...] a’ kſzikla ürögében [!] tartották
(1809 Szekér Joákim)
[a medve télen] barlangjában minden eledel nélkül tesped és szunnyadoz
(1829 Pák Dienes)
Egymásután hordták fel a sok eledelt, A sok vendégnek a jótól a gyomra telt
(1860 Tatár Péter)
nem volt már semmi egyebe, csak egy kis rozskenyere, amilyent a kacsáknak szoktak odavetni eledelül
(1938 Gyergyai Albert ford.Proust)
a szója a szegények eledeléből varázsétek és csodagyógyszer [lett]
(2002 Természet Világa)
1a. (rég)
növényi tápanyag
a’ plánták minden külömbség nélkl az eledeleket kivlrl húzzák-bé
(1799 Főldi János)
a’ viz a’ legſzükségesebb eledelek a’ Plántáknak
(1803 Fábián József)
[a növények] a’ gyökerek által a’ fldbl veszik az eledelt
(1811 Vadnay József)
2. (rég)
táplál(koz)ás, evés
[a vadgyümölcs] a’ barlang lakossainak eledelekre volt oda téve
(1774 Báróczi Sándor ford.La Calprenède)
[a sün magát] a’ fák alatt lévő gyümöltsökön addig hengergeti, míg egynehány beléakad a’ töviseibe, hogy azokat valami lyukba, más napra eledelére elvihesse
(1799 Fábián József ford.Raff)
3. (vál)
〈vmit tápláló, fejlesztő, gazdagító jelenség, dolog jelképeként〉
az Evangéliom [...] mindenkor jó eledele a Léleknek
(1774 Vajda Sámuel)
segélj engemet a’ lelki Éledelnek igen szorgalmatos keresésére
(1796 Takács Ádám ford.Scriver)
A’ szép mesterségek [...] élet-érzésünknek eledelt ’s kellemet, nemzeti létünknek sajátságat [!], és fennmaradandó emlékeket szerzenek
(1838 Fejér György)
De ki vár kánikulában tragédiákat, mikor ilyenkor tógaszerű pongyolában szeretne bár járni az ember, de az orfeum-kuplékat is súlyos szellemi eledelnek találja
(1901 Ady Endre)
Oh a tréfa! Legtáplálóbb eledele a fáradt emberállatnak
(1915 Kertész István)
el kell kérni az Ige lelki eledelét Istentől
(1995 Jubileumi kommentár)
4. (rég, vál)
〈tüzet tápláló anyag jelképeként〉
[A fűzfák] veſzſzöt, gerendákot Nevelnek az házoknak. Eledelt tüzeknek, Sátort béreſeknek
(1779 Miháltz István ford.Vanière)
légy mindjárást a’ tűz eledele
(1787 Verseghy Ferenc)
A’ hazafiúi tűznek, melly nálunk szépen égett, [a nádor] jelenléte, biztatása, szeretete, példája új eledelt adott
(1824 Kisfaludy Sándor)
A tűz eledele leszel, véredet fölissza a föld, nem is fognak rád emlékezni!
(1995 Protestáns Biblia ford.)
J: élelem
Ö: haleledel; az -eledel címszó alatt: állateledel, kutyaeledel, macskaeledel, madáreledel
Fr: mennyei
ÖU: főeledel, húseledel, népeledel
ÖE: eledelhiány, eledelkeresés, eledelszerzés
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.

-eledel (utótagként)

’〈(vmely) állat〉 etetésére, táplálására való anyag, dolog (vmilyen kiszerelésben mint árucikk)’ ❖ állateledel fn 4B | [Mezőkovácsházán] emberi fogyasztásra majdnem kizárólag búzát vetnek; állateledelül kukoricát és pillangós növényeket (1964 Hegyi Imre C7099, 364) | tavaly országszerte több mint 14 milliárd forint értékű kész állateledel fogyott el (1999 Figyelő CD2601) | A rendszerezett árukészletben [ti. az internetes élelmiszerboltéban] az alapvető élelmiszerektől az italokig, háztartási vegyi áruktól az állateledelekig minden megtalálható (2000 Magyar Hírlap CD09)  kutyaeledel fn 4B | reá Kiáltozának mások, szánná a szegényt [ti. a falusi ember a túlterhelt szamarat], S könnyítne rajta; egyébként kutyaeledel leszen (1819 Virág Benedek CD01) | [A komondoroknak vett lóhús] a hidegben hetekig sem büdösödött meg. Finom kutyaeledel volt az! (1911 Malonyay Dezső CD07) | dobozos kutyaeledel és -táp (1995 Magyarország állatvilága CD14)  macskaeledel fn 4B | Engedményt tenni Gandhinak olyan – mondta [Churchill] –, mintha „macskaeledellel akarnák kielégíteni a tigrist” (1994 Surányi Róbert ford. CD17) | [az új gyárban] száraz, illetve konzerv kutya- és macskaeledelt gyártanak majd (1999 Magyar Hírlap CD09)  madáreledel fn 4B | Bigado, szárított és porrá zuzott selyemhernyógubó, melyet madár-eledelnek használnak s mint ilyen kereskedelmi cikket képez (1893 PallasLex. CD02) | az eke vasa tömérdek eleven, káros, de jó madáreledelt fordít ki: ilyenkor nem egy, nem is két, hanem akár száz varjú, csóka szállja meg a barázdát, hogy felszedegesse a kártevők sokaságát (1901 Herman Ottó C2077, 22) | Madáreledellel talán le lehetne csalogatni [a papagájt a hársfáról] (1985 Grendel Lajos 1060003, 332).

-eledel (utótagként)
(vmely) állat〉 etetésére, táplálására való anyag, dolog (vmilyen kiszerelésben mint árucikk)
állateledel főnév 4B
[Mezőkovácsházán] emberi fogyasztásra majdnem kizárólag búzát vetnek; állateledelül kukoricát és pillangós növényeket
(1964 Hegyi Imre)
tavaly országszerte több mint 14 milliárd forint értékű kész állateledel fogyott el
(1999 Figyelő)
A rendszerezett árukészletben [ti. az internetes élelmiszerboltéban] az alapvető élelmiszerektől az italokig, háztartási vegyi áruktól az állateledelekig minden megtalálható
(2000 Magyar Hírlap)
kutyaeledel főnév 4B
reá Kiáltozának mások, szánná a szegényt [ti. a falusi ember a túlterhelt szamarat], S könnyítne rajta; egyébként kutyaeledel leszen
(1819 Virág Benedek)
[A komondoroknak vett lóhús] a hidegben hetekig sem büdösödött meg. Finom kutyaeledel volt az!
(1911 Malonyay Dezső)
dobozos kutyaeledel és -táp
(1995 Magyarország állatvilága)
macskaeledel főnév 4B
Engedményt tenni Gandhinak olyan – mondta [Churchill] –, mintha „macskaeledellel akarnák kielégíteni a tigrist”
(1994 Surányi Róbert ford.)
[az új gyárban] száraz, illetve konzerv kutya- és macskaeledelt gyártanak majd
(1999 Magyar Hírlap)
madáreledel főnév 4B
Bigado, szárított és porrá zuzott selyemhernyógubó, melyet madár-eledelnek használnak s mint ilyen kereskedelmi cikket képez
(1893 PallasLex.)
az eke vasa tömérdek eleven, káros, de jó madáreledelt fordít ki: ilyenkor nem egy, nem is két, hanem akár száz varjú, csóka szállja meg a barázdát, hogy felszedegesse a kártevők sokaságát
(1901 Herman Ottó)
Madáreledellel talán le lehetne csalogatni [a papagájt a hársfáról]
(1985 Grendel Lajos)

Beállítások