elfütyül ige 1c

1. ts ’〈nótát, dallamot stb.〉 füttyszóval előad’ ❖ Szentmarjay hangosan fütyölé el a’ Marseilli Marsot (1828 Kazinczy Ferenc C5318, 315) | Mit fejében gondolt s érezett szivében [...]; Azt utjában olyan szépen elfütyölte, Hogy a pacsírták is tanulhattak tőle (1847 Petőfi Sándor CD01) | Böge czigány nem tudta a nótát, hanem kérte a tekintetes urat, hogy fütyülje el (1879 Németh Ignác C3322, 95) | Tavaszi énekét [...] magas fasudarak tetején fütyöli el [a léprigó] (1899 Chernel István CD34) | szöveg nélkül valami dallam sokszor él az emberek tudatában, el tudják fütyülni, de nem tudnak szöveget rá (1988 Magyar néprajz CD47).

1a. elfütyüli magát ’〈madár〉 füttyent egyet’ ❖ [az ún. partimadarak] felrebbenéskor mindig elfütyülik magukat (1899 Chernel István CD34) | [a kis madár] hirtelen égnek fordított csőrrel s lehunyt szemmel elfütyöli magát (1931 Móricz Zsigmond CD10).

2. tn ’〈vmely nagy sebességgel haladó dolog, kül. (puska)golyó〉 füttyszerű hangot adva elsuhan, elhalad (vhol)’ ❖ egy golyóbis fütyöle-el a’ fülem mellett (1788 Ungi Pál ford.–Trenck C4474, 238) | a fejük fölött elfütyölő golyók (1875 Jókai Mór CD18) | Tizenkét esztendeje nem ültem lovon. Elfütyült mellettem a szél, repült alattam a föld (1961 Lipták Gábor 9400001, 35) | egy gyanúsan közel elfütyülő puskagolyó (1991 Papp Márió CD17).

2a. (rég) ’〈jármű, kül. vonat〉 füttyszóval elmegy, ill. elhalad vhol’ ❖ ott fütyül el a sok vonat mellettünk (1892 Kacziány Géza C2471, 74) | a legutolsó vonat az orrom előtt fütyölt el (1893 Benedek Elek C0934, 73) | kikisérte egy barátját az állomásra, osztán beszállt vele a vonatba? osztán míg beszélgettek, a vonat elfütyölt? nem tudott leugrani? (1928 Móricz Zsigmond 9462005, 142).

Vö. CzF. elfütyöl; ÉrtSz.; ÉKsz.

elfütyül ige 1c
1. tárgyas
〈nótát, dallamot stb.〉 füttyszóval előad
Szentmarjay hangosan fütyölé el a’ Marseilli Marsot
(1828 Kazinczy Ferenc)
Mit fejében gondolt s érezett szivében [...]; Azt utjában olyan szépen elfütyölte, Hogy a pacsírták is tanulhattak tőle
(1847 Petőfi Sándor)
Böge czigány nem tudta a nótát, hanem kérte a tekintetes urat, hogy fütyülje el
(1879 Németh Ignác)
Tavaszi énekét [...] magas fasudarak tetején fütyöli el [a léprigó]
(1899 Chernel István)
szöveg nélkül valami dallam sokszor él az emberek tudatában, el tudják fütyülni, de nem tudnak szöveget rá
(1988 Magyar néprajz)
1a. elfütyüli magát
〈madár〉 füttyent egyet
[az ún. partimadarak] felrebbenéskor mindig elfütyülik magukat
(1899 Chernel István)
[a kis madár] hirtelen égnek fordított csőrrel s lehunyt szemmel elfütyöli magát
(1931 Móricz Zsigmond)
2. tárgyatlan
〈vmely nagy sebességgel haladó dolog, kül. (puska)golyó〉 füttyszerű hangot adva elsuhan, elhalad (vhol)
egy golyóbis fütyöle-el a’ fülem mellett
(1788 Ungi Pál ford.Trenck)
a fejük fölött elfütyölő golyók
(1875 Jókai Mór)
Tizenkét esztendeje nem ültem lovon. Elfütyült mellettem a szél, repült alattam a föld
(1961 Lipták Gábor)
egy gyanúsan közel elfütyülő puskagolyó
(1991 Papp Márió)
2a. (rég)
〈jármű, kül. vonat〉 füttyszóval elmegy, ill. elhalad vhol
ott fütyül el a sok vonat mellettünk
(1892 Kacziány Géza)
a legutolsó vonat az orrom előtt fütyölt el
(1893 Benedek Elek)
kikisérte egy barátját az állomásra, osztán beszállt vele a vonatba? osztán míg beszélgettek, a vonat elfütyölt? nem tudott leugrani?
(1928 Móricz Zsigmond)
Vö. CzF. elfütyöl; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások