bélfal l. összetételként az alábbi szócikkben

bél fn 5B8 

1. (birtokszóként, egysz-ban) (rég) ’vminek a belső tere, belseje, mélye’ ❖ több esztendkig a’ Bakonynak bélében lakván (1805 Hollósi Egyed C2095, 67) | a lankadozónak Én az utó sujtást megadom, hogy örülve ne lássa Káldor háza belét (1831 Vörösmarty Mihály C4534, 443) | nyájaitokat hajtsátok a’ sziget’ belébe (1838 Kölcsey Ferenc C2794, 110) | a gyapjúzsák belében dögbőr-hulladék kevertetett (1841 Kossuth Lajos CD32) | leért a föld belébe innét a férfi, aki fölásta a pincét (1957–1967 Nemes Nagy Ágnes 9479092, 75).

2. (birtokszóként, egysz-ban) (rég) ’vminek a belső része, a belsejében található tartalom’ ❖ szék [=] bél, vel (tojásnak, lisztnek, dolognak széki) (1784 Kisded szótár C0815, 71) | a tojásból kivették a belét, megtöltötték papelilloval [= konfettivel] és összeragasztották megint könnyen szakadó szalaggal (1918 Szini Gyula ford.–Louÿs CD10) | hányta kifelé a fúrógép a föld belét a körül a leszúrt vastag cső körül (1934 Szép Ernő CD10).

2a. (birtokszóként, egysz-ban) ’pékárunak, es. egyéb sült tésztafélének a keményebb héjtól elkülönülő puha belső része’ ❖ ha a’ zsemlye bélét vagy kenyér héját elvetjük is, nem rendül e meg bennünk valamelly érzés, mintha nem jól cselekednénk (1830 Széchenyi István 8429002, 50) | [Narda] golyókat gyurkált a fehér kenyér béléből s megdobálta Vladimirt (1879 Sziklay János ford.–Sacher-Masoch 8447004, 33) | szalonna jeges fénye; kalács hó béle (1950 Illyés Gyula 9274051, 16) | két kiló kenyér belével meg egy liter tejjel egykettőre kitakarítja a gyomrát (1989 Csengey Dénes 1028003, 50).

2b. (rendsz. birtokszóként, egysz-ban) ’növényi termésnek a héj alatti (húsos) része, belseje’ ❖ [a mogyorós ledneknek] jó ’s édes izü […] a’ fehér béle (1775 Csapó József 7062001, 97) | A’ Diófa igen kemény hajú gyümltsöket hoz: mellynek közepiben van négy tzikk bél (1795 Gáti István 7116001, 56) | az ember az ugorkát vigyázva felvágja, és a magvakat belével együtt kikaparja, egy edénybe tölti (1875 Hasznos Mulattató 8630001, 141) | Csöre eldicsekedett vele, milyen szépen kiette a dinnyéből a belét (1941 Móricz Zsigmond 9462012, 18) | a tököt négy vastag karikára vágom, vékonyan lehámozom és a magvas belét kiszedem (1997 Magyar Hírlap CD09).

2c. (rendsz. birtokszóként, egysz-ban) (Növ is) ’a hajtásos növények gyökerének, szárának közepét kitöltő, alapszövetből álló, rendsz. puha rész’ ❖ Az Oltó-Ágat két felöl a’ Béléig meg-kell-faragni (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand 7332009, 189) | azt olvassuk a’ magas Tsalánról (Urtica Dioica Linnei), hogy annak szálas bélibl [vásznat lehet készíteni] (1800 Magyar Kurír C0337, 188) | a fatörzs keresztmetszetében észrevehető rétegek, minők: a kéreg, háncs […] faanyag és ebben létező évgyűrük és a bél (1865 Tanodai Lapok 8666001, 265) | a bodzafa belét kiszedték, abból lett a [játék] puska (1903 Mikszáth Kálmán C3160, 5) | [a papirusz] a Nílus deltájának mocsarai közt egykor bőségesen termő Cyperus papyrus nevű sás rostjaiból készült. A növény belét éles késsel vékony szalagokká metélték, és a szalagokat két rétegben egymás mellé helyezték (1997 Természet Világa CD50).

3. ’ember v. állat belső szerve(inek), zsigere(inek összessége)’ ❖ [IV. Henrik] szörny rohanáſsal a’ fldre le-fordúl, […] Hoſzſzan el-nyúl teſte, foga a’ port rágja, Minden tsontyát ’s bélit a’ ló öſzve-vágja (1786 Péczeli József ford.–Voltaire 7267016, 158) | mindjárt beragad a nyeldeklőm és kiszakad a bélem a szomjúság miatt (1847 Petőfi Sándor 8366447, 122) | [Texasban] egy estve 17 pulykát lőttem le […], az egyiket megmértem, s ugy találtam, hogy megkopasztva, bél és toll nélkül 28 fontot nyomott (1858 Xantus János 8531002, 29) | behunyta a szemét s érezte, hogy járja át a bor ereje a beleit (1911 Móricz Zsigmond C3214, 133) | az embernek a béle reszket a fázástól (1951 Veres Péter 9771010, 93) | a prózai darabokban is a belünket kiordítva kell vonaglanunk a színpadon (2000 Magyar Hírlap CD09).

3a. (kissé durva) ’〈undorodás kif-ére〉’ ❖ képedtl kevereg a’ bélem, Minden szándékodat átokra tserélem (1788 Pálóczi Horváth Ádám C2112, 165) | Szolgálatba bélt-kever Képemmel nem állhatok (1807 Kisfaludy Sándor C2698, 238) | [Kálmán] ökrendezni szeretett volna, kihányni a beleit, a tüdejét, az egész mocskos világot (1927 Kardos László CD10) | [Réthy Balázsnak] olyan a természete, hogy ha renegátot lát, csaknem kifordul a béle (1962 Szabó Pál² 9631001, 132).

3b. ’〈szitkozódásban, fenyegetésben〉’ ❖ Halgass, mert megfojtalak, Mert kitiprom a’ béledet (1807 Kisfaludy Sándor C2698, 244) | A torkodon huzom ki béledet (1870 Lévay József ford.–Shakespeare C3738, 99) | fene essen a belébe! (1979 Kornis Mihály 1082001, 183).

3c. (rég) ’vkinek a bensője, belső lénye’ ❖ Felele Uliſſes: köſs cſomót nyelveden Ne mutasd a’ mérget el-futott béleden (1780 Dugonics András ford.–Homérosz 7087027, 188) | nyelvem fagy, ’s ki-nem mondhatja, A’ kínt, ’s a’ haragot melly bélem’ ſzaggatja (1784 Péczeli József ford.–Voltaire 7267025, 68).

4. (Biol) ’a táplálék befogadására és feldolgozására szolgáló szervek összefüggő rendszere; emésztőcsatorna’ ❖ Bél, bélcső, bélcsatorna (tubus alimentarius […]) a fejtől a medencéig terjedő izmos falu nyálkahártya-csőből áll, rajta helyenkint tágulatok következnek szükebb helyek után (1893 PallasLex. CD02) | bélcső, bélcsatorna, bél, enteron (gör.), intestinum (lat.): az állatfajok többségében, ill. az emberben az emésztőszervek legfontosabb része (1994 MagyarNagyLex. C5816, 309).

4a. (gyakr. tbsz-ban, az egysz-úval azonos jelentéssel) (Orvos is) ’〈gerincesekben:〉 ennek a gyomor kimeneti nyílásától a végbélnyílásig tartó része, ill. ennek vmely szakasza’ ❖ a’ veszteget éhség kezdé ki-száradott béleimnek bels részét faggatni [!] (1774 Kónyi János ford.–Marmontel C2740, 133) | A’ Belek osztatnak három vékonyokra, és három vastagokra (1782 Rácz Sámuel ford.–Plenck C3565, 47) | a’ test’ törzsökében vagyon a’ sziv, tüdő, has, gyomor, belek, máj, lép, vesék, epe, és vizhólyag stb. (1845 Beke Ince Kristóf 8035002, 146) | Az örök anyag boldogan halad benned a belek alagútjain (1933 József Attila 9282089, 180) | [sárgaságnál] az epe festékanyaga nem a bélbe, hanem a vérbe jutva, a bőr mélyebb rétegeibe kerül, és a bőrt sárgára festi (1961 Buga László 9075001, 177) | Sertések belében élősködik az óriás buzogányfejű féreg (1995 Magyarország állatvilága CD14).

4b. (Biol) ’〈alsóbbrendű állatokban:〉 a táplálék megemésztésére, a tápanyagok felszívására szolgáló(, szakaszokra nem tagolódó) szerv’ ❖ A soksejtű állatok szómája [= teste] legalább is bőrre és bélre tagolódott (1929 Az állatok világa ford. CD46) | Cellulózbontó baktériumok […] tömegesen élnek az egyenesszárnyú rovarok belében, hiszen nélkülük ezek a rovarok növényi táplálékukat nem tudnák hasznosítani (1995 Magyarország állatvilága CD14).

5. ’leölt patás állatnak, kül. sertésnek, juhnak, marhának a hasüregből kiemelt, megtisztított bélcsatornája v. annak vmely szakasza, ill. ennek műanyag utánzata (mint vmely töltelékes húsáru burkolója)’ ❖ a’ [hegedű- és hárfa]húrokban főképen, a’ hangnak tísztasága kivántasson meg; e’ pedig a’ béleknek a’ mellyekből készíttetnek rúgó erejektől [függjön] (1818 Mokry Benjámin ford.–Möller² 8315021, 382) | Mindenféle kolbászhoz meg kell a’ húst hártyájától és inaitól egy éles késsel vonogatni, – mellyel, megvagdalva megtöltődik a’ bél (1846 Zelena Ferenc 8534007, 87) | Az Öreg Ember most a nyakába fűzött láncon nézett végig gyönyörködve. Szárított bélre fűzve ott csörgött-zörgött a világ minden ritkasága, különféle színekben pompázó kövek, múmiává aszalt kígyófej, hétsoros pompázó kagylóhéj, csüngőként pedig araszos medvefog (1937 Szentiványi Jenő 1145001, 20) | [A sertésbelet] felhasználás előtt langyos vízben kell áztatni. Ugyanez vonatkozik a műanyag bélre is, az azonban már könnyebben használható, kevésbé szakad, és ha langyos vízbe áztatjuk, rugalmas is (1994 Frank Júlia CD19).

6. ’vmely tárgynak a közepébe, belsejébe (betétként) beillesztett, a külsejétől eltérő anyagú, ill. rendsz. puhább állagú (alkat)része’ ❖ mi magyarok mit köttetnénk vele [ti. a könyvkötővel], hogy a héj becsesebb ne legyen a bélinél? (1853 Fáy András¹ C1714, 132) | Egy nagy teremben 500 nőmunkás dolgozik együtt, kettenkint egymás kezére, ollyképen, hogy az egyik a szivar belét késziti, a másik pedig a külső boriték-levélbe betakarja (1858 Vasárnapi Újság CD56) | [néha] a kötélnek zsineg vagy épen drót a bele (1888 Baksay Sándor C0736, 46) | [Aszfaltcső készítésekor] az aszfalt egyenletes szétterítése és tömörítése céljából a felcsavarás közben egy másik henger nyomja a fölcsavart papirost. Midőn a cső már elég vastag, a papirost elvágják és a csövet a bélről lehuzzák (1893 PallasLex. CD02) | Az üreges öntések formájának azt a részét, ahová fémnek jutni nem szabad, külön behelyezett béllel (magdarabbal) töltjük ki (1926 RévaiNagyLex. C5715, 72) | belét hullatja számos kóc-alak (1965 Rákos Sándor 9550023, 47) | A grafitceruzák puha, közepes és kemény béllel kaphatók (2000 Természet Világa CD50).

6a. ’világítóeszköz kanóca’ ❖ [a pokolban] szemfényvesztő hatalommal készült fényes lámpások függöttek; ezeknek égő bélei ólthatatlan tündöklő tzzel lobogtak (1793 Bessenyei Sándor ford.–Milton C1105, 41) | Gyertyát gyujtok mérgemben ekkor, Azaz szeretnék gyujtani, Hanem csak bél akad kezembe, Fagyját megette valami (1850 Tompa Mihály C4239, 48) | az asszony szilánkot tartott a tűzbe s annak a lángján meggyujtotta a mécses belét (1930 Móricz Zsigmond CD10) | előfordultak nagyobb számban a harisnyaszerűen szövött béllel működő körégős petróleumlámpák, általánossá azonban a lapos szövetbelek váltak (1981 NéprajziLex. CD47).

6b. (/nyj) ’szőtt textilanyag, kül. vászon keresztszála; vetülékfonal’ ❖ Elastics […], rugalmas megnyulással biró, kaucsuk-betéttel (béllel) készült szövet. Az alapszövet készülhet gyapjuból, selyemből vagy pamutból, a bélelő láncfonal azonban mindig kaucsukszál (1912 RévaiNagyLex. C5702, 278) | A hosszanti láncfonal népi neve melléke, mejjéke, felmenője, a keresztfonalé béle, belemenője (1982 NéprajziLex. CD47) | Nem készül mindig azonos minőségű fonalból a láncfonal (a vászon melléke) és a vetülékfonal (a vászon béle) (1991 Magyar néprajz CD47).

Ö: bodza~, ceruza~, elő~, fog~, gyertya~, hurka~, kenyér~, közép~, lámpa~, mű~, nyom~, öreg~, patkó~, utó~, űr~, vak~, vastag~, vég~, vékony~; a -bél címszó alatt: csirke~, dió~, disznó~, mandula~, marha~, mogyoró~.

UB: -bántalom, -betegség, -fájdalom.

Fr: tizenkét.

ÖU: juh~, kolbász~, mécs~, tányér~, tojás~.

ÖE: ~beteg, ~fájás, ~fal, ~fertőzés, ~folyás, ~hártya, ~hús, ~huzam, ~sérv, ~szél, ~szűkület, ~vérzés.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

bélfal l. alcímszóként az alábbi bokrosított szócikkben

-fal (utótagként)

1. ’〈vmely anyagból (való elemből, dologból) készített〉 függőleges épület- v. térelválasztó elem, ill. kerítés (felülete)’ ❖ ‖ deszkafal fn 2A | Az álláſokat deſzka fallal el kell rekeſzteni, mivel a’ lóvak másként egymáſt meg-rughatnák (1786 Tolnay Sándor ford.–Wolstein C4227, 50) | A ház deszkafalának résein hozzánk is bényilazott a tél (1932 Tamási Áron 9701004, 137) | Lakásukat [ti. a fiatal házaspárét] csak deszkafal választotta el a miénktől, s füldugóra lett volna szükség, hogy ne halljuk a szerelmi játékaikat kísérő zenebonát (2010 Somssich-Szőgyény Béla 3153002, 554) ‖ lécfal fn 2A | Mereven nézett a hirdetményre ott a kármentő lécfalán (1879 A Petőfi Társaság évkönyve C1518, 87) | lécfalak, lécből készült ajtók (1931 Nagy Lajos CD10) | A csirkeólat a földből kicsit kiemelkedő pinceverem tetejére tapasztott lécfallal építették (2001 Bánkiné Molnár Erzsébet CD36) ‖ márványfal fn 2A | Egy házatska vagyon, hó szín márvány fala környűl Hó szín szőnyeggel van be-borítva belől (1789 Főldi János CD01) | ha valaki a magas Lithanizza ormáról tekint le rá [ti. Ali basa várára], az egy tüneményes kastélyt fog ott belül látni, színes márványfalakkal, miket ezüst rácsozat fed (1854 Jókai Mór CD18) | A türkizzöld márványfalak mentén szivacspaplannal letakart heverő állt (1969 Bertha Bulcsu 9053006, 119) | Hová lett a nemzet alkotókészségéről tanúskodó számtalan szebbnél szebb graffiti? Helyette csak a márványfalak unalmas erezete látszik (2002 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’〈vmely helyiségnek〉 függőleges síkban emelt oldala, határoló eleme, ill. annak felülete’ ❖ ‖ konyhafal fn 2A | [a szolgáló] öſzve-hivja a’ tselédeket ’s jelenti, hogy a’ Konyha falból valami Lélek beſzél (1789 Magyar Kurír C0315, 536) | A füstös és régtől fogva, hihető, nem meszelt konyhafalon, nehány tál, födő, csésze, serpenyő, lábos s több ilyenféle eszköz függ (1836 Táncsics Mihály 8463007, 17) | Az étkező hatalmas üvegajtajainak és a konyhafalak elbontásával tágas, világos teret kaphatunk, amelyben jól megfér egymással a társalgósarok, az étkező, a beépített konyha (2002 Lakáskultúra CD39) ‖ szobafal fn 2A | A’ szoba falak korommal irott versekkel vagynak tele irva (1802 Schedius Lajos ford.–Le Sage C3714, 16) | könyvektől roskadó szobafalai közt (1922 Móricz Zsigmond CD10) | a szobafal enyves-fűrészporos tapétájára (2006–2007 Tábori Zoltán 3305002, 156) ‖ teremfal fn 2A | Épen 11 óra volt, midőn egyszerre a’ teremfalak ’s butorok ingadozása mély csendet varázsolt a’ vig körbe (1839 Hasznos Mulatságok C8350, 154) | Abacusnak nevezték azokat a márványlapokat, melyekkel a teremfalakat belső oldalaikon kirakták (1902 ÓkoriLex. CD28) | [a festő] talán főpapi szóra, talán kedvtelésből, [...] a palota egyik teremfalára varázsolta valószínűleg halványuló úti emlékeit Hunniába s onnan haza (1983 Cs. Szabó László 9093002, 153) ‖ tornácfal fn 2A | [Pompejiben] egy gazdagon ékitett és butorzott házat ástak ki a földbűl, melynek tornácfalán gyönyörű freskókép diszeleg (1875 Fővárosi Lapok C8091, 222) | A ház előtt oszlopos pitor [= pitvar] nyúlik végig. Ezelőtt 20 évvel rakták téglából az oszlopokat; alól métermagasságig téglafal; az a tornácfal (1912 Malonyay Dezső CD07) | a ház minden részének megvolt a maga sajátos funkciója és tárgyi anyaga, [...] sőt a tornácfalat és eresz alját is célszerűen kihasználták különböző eszközök (létra, szétszedett szövőszék, vetőfa stb.) tárolására (2002 Gulyás Éva–Szabó László³ CD36).

2. ’〈vmely kőzetből való〉(csaknem) függőleges földtani képződmény’ ❖ ‖ löszfal fn 2A | A vaskaputól le felé minden patak s folyó, mely a keleti Kárpátokról a Dunába szakad [...] csupa magas löszfalak közé van szorulva (1861 Budapesti Szemle C7524, 1861) | [a parti fecske megtelepszik] agyaggödrökben, téglavetőkben, a Balaton löszfalaiban (1933 Az állatok világa ford. CD46) | a lakóházak mellett istállókat is vájtak a mészkő-, tufa-, márga-, löszfalba (1997 Magyar néprajz CD47) | Sokoró nevezetességei a löszfalakba vájt borospincék (2003 Természet Világa CD50) | meredek löszfalakba vájt lyukakban tanyázó gyurgyalag (2003 Természet Világa CD50) ‖ szénfal fn 2A | Ebben a kőszénüregben töltötték a pénteki éjszakát. Másnap reggel tágas öblös üregbe értek, mely szintén szén falakkal feketéllett körülök (1875 Vasárnapi Újság C7389, 88) | Kanalas Mihály szelídszavú ember volt világ életében. Az évtizedek során felgyülemlett keserűség akkor buggyant csak ki belőle, ha kezébe vette a csákányt, vagy a fejtőkalapácsot. Úgy vágta bele azt a dús szénfalba, úgy rázatta, mintha minden régi sérelméért bosszút akarna állni (1952 Láng János 2051008, 28) | Nemcsak a szénfalnál, hanem másutt is lehet foglalkoztatni a dolgozókat (beruházások, új feltárások, fenntartás stb.) (1958 Népszabadság jún. 13. C1499, 3) | Vízsugarakkal ostromolják az izzó szénfalat. Folyik a mentés (1974 Galgóczi Erzsébet 2025006, 553) | A legnehezebb és veszélytelennek alig mondható aknákban dolgozóknál, az úgynevezett homlokon vagy szénfalon foglalkoztatottaknál nem volt erőszakolt elbocsátás (1994 Magyar Hírlap CD09).

3. (Biol is) ’〈vmely szerv〉 burka, ill. annak (belső) felülete’ ❖ ‖ bélfal fn 2A | a felhámsejteken átment anyagok a bélfal nyálkahártyájának recés kötőszöveti vázának szövetközi hézagaiba jutnak el (1893 PallasLex. CD02) | a Tachina-lárvák kibujnak a [selyemhernyó] belében és csakhamar átfurakodnak a bélfalon, hogy bejuthassanak a zsigerek közé (1933 Az állatok világa ford. CD46) | [A gyomorbaj kialakulásában] jelentős szerepet kapnak a genetikai tényezők, a bélfal fokozott, kórosnak tekinthető feszülésre való hajlama (2002 Magyar Hírlap CD09) ‖ gyomorfal fn 2A | A hányás megindításánál a gyomorfal érző idegeinek fontos szerepe van (1894 PallasLex. CD02) | az új fröccsök karmos és üdítő zamata már jóval jótékonyabban cirógatta a társaság ernyedt gyomorfalait (1926 Tersánszky Józsi Jenő 9706002, 209) | A gyomorvérzés akkor keletkezik, ha a fejlődő, mélyülő, nagyobbodó fekély a gyomorfal egyik erét eléri és felmarja (1961 Buga László 9075001, 177) | Egyszerre soha nem szabad túl sokat enni: akkor kell abbahagyni, amikor még nem feszül a gyomorfal (2002 Magyar Hírlap CD09) ‖ hólyagfal fn 2A | a vizelés, a hólyag-beidegzés, legmagasabb középpontja az agyban, alsóbb a gerincagyban és a harmadik, legalsóbb magában a hólyagfalban van (1897 PallasLex. CD02) | Ha a húgyhólyagban sok vizelet halmozódik fel, a hólyagfal feszülése vizelési ingert okoz (1993 Sárkány Pál et al. CD59) ‖ méhfal fn 2A | az allantoisnak [= húgyhólyagkezdeménynek] a méhfallal érintkező része a méhlepénynyé lesz (1895 PallasLex. CD02) | [A méhlepény] a méhfalhoz igen tekervényesen kapcsolódik, ezért a méhlepény és az anyai szövetek között igen nagy kiterjedésű felület van (1988 Szilágyi Tibor ford.–Attenborough 1146004, 224) | A tizedik abortusznál átszakadt az elvékonyodott méhfal, ömlött a vér (2003 Jókai Anna 3166002, 70).