Rövidítések, lexikai minősítések, szaknyelvi jelölések
(Áll) ❖ állattan, állattenyésztés
állítm ❖ állítmány
ált ❖ általános [nyelvtani kifejezésként]
ált. ❖ általában, általánosságban, a kivételek nélkül [grammatikai vagy lexikai megjegyzésben, illetve értelmezésben a szó használatára vagy valamely jelentésmozzanata előfordulásának gyakoriságára utalva, ragozható, a rag kötőjellel kapcsolva]
ált hsz ❖ általános névmási határozószó
ált nm ❖ általános névmás
(Anat) ❖ anatómia, bonctan
ápr. ❖ április [csak bibliográfiai hivatkozásban]
(argó) ❖ alvilági nyelvhasználatban
(Ars) ❖ művészet [kettőnél több művészeti ág – irodalom, képzőművészet, zene stb. – felsorolása helyett]
(Ásv) ❖ ásványtan
(átv is) ❖ átvitt értelemben is
aug. ❖ augusztus [csak bibliográfiai hivatkozásban]
(Bánya) ❖ bányászat, bányaművelés
(Biol) ❖ biológia
birt ❖ birtokos
birt nm ❖ birtokos névmás
(biz) ❖ bizalmas, közvetlen beszédben
convar. ❖ convarietas ’fajtakör’
cv. ❖ cultivar ’fajta’
CzF. ❖ Czuczor Gergely–Fogarasi János: A magyar nyelv szótára. 1–6. Emich, Pest, 1862–1874.
(Csill) ❖ csillagászat
dec. ❖ december [csak bibliográfiai hivatkozásban]
(durva) ❖ durva, közönséges beszédben
e. ❖ előtt [csak bibliográfiai hivatkozásban]
egysz ❖ egyes szám
ÉKsz. ❖ Magyar értelmező kéziszótár. Szerk. Juhász József et al. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972.
ÉKsz.² ❖ Magyar értelmező kéziszótár. Szerk. Pusztai Ferenc. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003.
(Ép) ❖ építészet, építőipar
(Erd) ❖ erdészet, erdőgazdálkodás, fakitermelés
ÉrtSz. ❖ A magyar nyelv értelmező szótára. 1–7. Szerk. Bárczi Géza–Országh László. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1959–1962.
es. ❖ esetleg [grammatikai vagy lexikai megjegyzésben, illetve értelmezésben a szó használatára vagy valamely jelentésmozzanata előfordulásának gyakoriságára utalva]
f. ❖ forma ’alak’ [nevezéktani elnevezésekben]
febr. ❖ február [csak bibliográfiai hivatkozásban]
felsz ❖ felszólító
felt ❖ feltételes
(Fil) ❖ filozófia
(Film) ❖ filmszakma, filmművészet, filmgyártás
(Fiz) ❖ fizika
fn ❖ főnév
fn-i ign ❖ főnévi igenév
ford. ❖ fordítás(a)
(Fotó) ❖ fényképészet, fotóművészet, fotótechnika
(Föld) ❖ földrajz, földtan, térképészet
Fr: ❖ szócikk végi frazeológiai utalás a vezérszónál értelmezett szókapcsolatra
(Gépk) ❖ gépkocsival, gépjárművel kapcsolatos
(Gomba) ❖ gombatan
(gúny) ❖ gúnyos
gyakr. ❖ gyakran [grammatikai vagy lexikai megjegyzésben, illetve értelmezésben a szó használatára vagy valamely jelentésmozzanata előfordulásának gyakoriságára utalva]
(gyerm) ❖ gyermeknyelv(ben)
(Hajó) ❖ hajózás
(Hal) ❖ halászat, horgászat
hangf ❖ hangfestő, hangulatfestő (szó)
hangut ❖ hangutánzó (szó)
haszn. ❖ használt, használatos [csak értelmezésben]
hat ❖ határozott [nyelvtani kifejezésként]
hat-i ign ❖ határozói igenév
hat ne ❖ határozott névelő
(hiv) ❖ hivatalos(an), hivatalos stílusban
hsz ❖ határozószó
htl ❖ határozatlan [nyelvtani kifejezésként]
htl hsz ❖ határozatlan névmási határozószó
htl ne ❖ határozatlan névelő
htl nm ❖ határozatlan névmás
htl szn ❖ határozatlan számnév
IdSz. 1994 ❖ Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések kéziszótára. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994.
IdSz. 2002 ❖ Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002.
i. e. ❖ időszámításunk előtt(i) [értelmezésben, példamondat kiegészítésében]
ige ❖ ige
igei ign ❖ igei igenév
ign ❖ igenév
ik ❖ igekötő
ill. ❖ illetve [grammatikai megjegyzésben és értelmezésben]
(Inf) ❖ informatika, számítástechnika
(Ipar) ❖ az iparban vagy a szótárban külön nem jelölt iparágban használt
(irod) ❖ csak a szépirodalomban, költészetben használt
(Irodt) ❖ irodalomtudomány (irodalomelmélet, irodalomtörténet, stilisztika, verstan)
(Isk) ❖ iskolaügy, iskolai élet, oktatás, neveléstudomány
isz ❖ indulatszó
i. sz. ❖ időszámításunk szerint(i) [értelmezésben, példamondat kiegészítésében]
J: ❖ szócikk végi szemantikai utalás rokon jelentésszerkezetű címszóra
jan. ❖ január [csak bibliográfiai hivatkozásban]
(Ját) ❖ (gyermek)játékokkal kapcsolatos, (gyermek)játékokban használt
(Jog) ❖ jogászat, jogtudomány
júl. ❖ július [csak bibliográfiai hivatkozásban]
jún. ❖ június [csak bibliográfiai hivatkozásban]
k. ❖ körül [csak bibliográfiai hivatkozásban]
kapcs. ❖ kapcsolatos [csak értelmezésben]
(Kat) ❖ katonaság, katonai szolgálat
(katol) ❖ katolikus, katolikusok vallási szóhasználatában [csak lexikai minősítésként]
kb. ❖ körülbelül [értelmezésben, példamondat kiegészítésében]
(kedvesk) ❖ kedveskedő, kedveskedve
(Kém) ❖ kémia, vegyészet
(Ker) ❖ kereskedelem, üzleti élet
kérdő hsz ❖ kérdő névmási határozószó
kérdő nm ❖ kérdő névmás
kif-eként ❖ kifejezéseként
kif-ére ❖ kifejezésére
(Konyha) ❖ konyhaművészet, szakácsmesterség, cukrászat
kölcs ❖ kölcsönös [nyelvtani kifejezésként]
kölcs nm ❖ kölcsönös névmás
(Könyv) ❖ könyvészet, nyomdászat; könyvvel és egyéb kiadványokkal kapcsolatos
(Körny) ❖ környezetvédelem, ökológia
(Közg) ❖ közgazdaságtan
(Közig) ❖ közigazgatás, államigazgatás
(Közl) ❖ közúti közlekedés
ksz ❖ kötőszó
kül. ❖ különösen [grammatikai vagy lexikai megjegyzésben, illetve értelmezésben a szó használatára vagy valamely jelentésmozzanata előfordulásának gyakoriságára utalva]
l. ❖ lásd!
(Lov) ❖ lótenyésztés, lovászat, lósport [a ló
mezőgazdasági felhasználásával, az igavonással kapcsolatos szavak (Mezőg) minősítést kapnak]
máj. ❖ május [csak bibliográfiai hivatkozásban]
márc. ❖ március [csak bibliográfiai hivatkozásban]
(Mat) ❖ matematika
(Média) ❖ tömegtájékoztatás, rádió, televízió, sajtó
(Met) ❖ meteorológia
(Mezőg) ❖ mezőgazdaság
(Mit) ❖ mitológia
mn ❖ melléknév
mn-i ign ❖ melléknévi igenév
módsz ❖ módosítószó
msz ❖ mondatszó
mut ❖ mutató
mut hsz ❖ mutató névmási határozószó
mut nm ❖ mutató névmás
(Műsz) ❖ műszaki tudományok, technika
(Műv) ❖ képzőművészet, művészettörténet
n. ❖ nélkül [csak grammatikai megjegyzésben]
ne ❖ névelő
(nem szakny) ❖ a szaknyelvben került, nem használt
(népk) ❖ népköltészetben, népdalokban, népmesékben
(Népr) ❖ néprajz
nm ❖ névmás
nov. ❖ november [csak bibliográfiai hivatkozásban]
(Növ) ❖ növénytan
nu ❖ névutó
nu-mn ❖ névutómelléknév
(Nyelvt) ❖ nyelvtudomány, nyelvtan
(nyj) ❖ nyelvjárási, nép- vagy tájnyelvi
okt. ❖ október [csak bibliográfiai hivatkozásban]
(Orvos) ❖ orvostudomány, egészségügy
Ö: ❖ összetételi utalás utótagtól önálló címszóra és előtagi bokorcímszóra
ÖE: ❖ szócikk végi összetételi utalás előtagtól ki nem dolgozott szóra
ÖU: ❖ szócikk végi összetételi utalás utótagtól ki nem dolgozott szóra
partikula ❖ partikula
(pejor) ❖ pejoratív, rosszalló, lekicsinylő
(Pénz) ❖ pénzügy, bankszakma, tőzsde
pl. ❖ például [csak értelmezésben]
(Pol) ❖ politika, politológia, diplomácia
(Posta) ❖ postaügy, a posta munkájával kapcsolatos
prep ❖ prepozíció
(prot) ❖ protestáns, protestánsok szóhasználatában [csak lexikai minősítésként]
provar. ❖ provarietas ’kultúrváltozat’
(Pszich) ❖ pszichológia, lélektan
(rég) ❖ régi(es)
(Régész) ❖ régészet
rendsz. ❖ rendszerint [grammatikai vagy lexikai megjegyzésben, illetve értelmezésben a szó használatára vagy valamely jelentésmozzanata előfordulásának gyakoriságára utalva]
(Rep) ❖ repülés, repüléstechnika
(ritk) ❖ ritka, ritkán használatos
ritk. ❖ ritkán [grammatikai vagy lexikai megjegyzésben, illetve értelmezésben a szó használatára vagy valamely jelentésmozzanata előfordulásának gyakoriságára utalva]
(Ruha) ❖ ruházat, öltözködés, divat
(sajtó) ❖ sajtónyelvi
segédszó ❖ segédszó (segédige, segédigenév stb.)
sorszn ❖ sorszámnév
(Sp) ❖ sport
stb. ❖ s a többi [értelmezésben, példamondat kiegészítésében]
subsp. ❖ subspecies ’alfaj’
sz ❖ személy [nyelvtani kifejezésként, nem nyelvtani személyre utalva kiírjuk]
Sz: ❖ szócikk végi utalás ki nem dolgozott származékra
szem ❖ személyes [nyelvtani kifejezésként]
szem nm ❖ személyes névmás
(szépítő) ❖ szépítő, eufemisztikus kifejezésként
szept. ❖ szeptember [csak bibliográfiai hivatkozásban]
szerk. ❖ szerkesztő, szerkesztette
(Szính) ❖ színház, színművészet
szjel ❖ személyjel
szjeles ❖ személyjeles
(szleng) ❖ nagyvárosi(as) oldottabb beszélt nyelvben
szn ❖ számnév
(Szoc) ❖ szociológia, szociográfia
SzólKm. ❖ O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások. Gondolat Kiadó, Budapest, 1966.
(Szőlő) ❖ szőlészet, borászat
szrag ❖ személyrag
szragos ❖ személyragos
SzT. ❖ Erdélyi magyar szótörténeti tár. 1–14. Szerk. Szabó T. Attila et al. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest; Akadémiai Kiadó, Budapest; Erdélyi Múzeum Egyesület, Kolozsvár, 1975–2014.
(Tánc) ❖ táncművészet, balett
(Távk) ❖ távközlés, híradástechnika
tbsz ❖ többes szám
TESz. ❖ A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. 1–4. Szerk. Benkő Loránd. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967–1984.
(Textil) ❖ szövőipar, textilanyagokkal kapcsolatos
ti. ❖ tudniillik [értelmezésben, példamondat kiegészítésében]
tn ❖ tárgyatlan
(Tört) ❖ történettudomány
törtszn ❖ törtszámnév
tőszn ❖ tőszámnév
(tréf) ❖ tréfás
ts ❖ tárgyas
(Tud) ❖ tudományos nyelvhasználatban [kettőnél több tudományág felsorolása helyett is]
(túlzó) ❖ túlzó kifejezésként, túlzásban
u. ❖ után [csak bibliográfiai hivatkozásban]
ua. ❖ ugyanaz [csak értelmezésben szinonimikus same tag esetén]
UB: ❖ összetételi utalás előtagtól utótagi bokorcímszóra
ÚMTsz. ❖ Új magyar tájszótár. 1–5. Szerk. B. Lőrinczy Éva. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1979–2010.
ún. ❖ úgynevezett [értelmezésben, példamondat kiegészítésében]
(Űrh) ❖ űrhajózás, űrkutatás
v. ❖ vagy [grammatikai megjegyzésben, értelmezésben]
(Vad) ❖ vadászat, vadgazdálkodás
(vál) ❖ választékos(an)
(Vall) ❖ vallási, egyházi élet, illetve vallástudomány, teológia
var. ❖ varietas ’változat’
(Vasút) ❖ vasútügy, vasúti közlekedés
vhány ❖ valahány
vhogyan ❖ valahogyan
vhol ❖ valahol
vhonnan ❖ valahonnan
vhova ❖ valahova
(Vill) ❖ villamosság
vissz ❖ visszaható
vissz nm ❖ visszaható névmás
(Víz) ❖ vízgazdálkodás, vízépítés, csatornázás, hidrológia
vki ❖ valaki
vmely ❖ valamely
vmennyi ❖ valamennyi
vmerre ❖ valamerre
vmerről ❖ valamerről
vmi ❖ valami
vmikor ❖ valamikor
vmilyen ❖ valamilyen
von ❖ vonatkozó [nyelvtani kifejezés]
von hsz ❖ vonatkozó névmási határozószó
von nm ❖ vonatkozó névmás
vonatk. ❖ vonatkozó [csak értelmezésben, ragozható, a rag kötőjellel kapcsolva]
Vö. ❖ vesd össze! [szócikk végi utalás szótárakra]
(Zene) ❖ zene(tudomány)
(zsidó) ❖ zsidó, zsidók vallási szóhasználatában [csak lexikai minősítésként]