embernyom fn 3A

1. ’ember által hagyott lábnyom(ok sora)’ ❖ [a hajótörött] látott […] embernyomot a’ homokbann (1787 Gelei József ford.–Campe C1870, 240) | [a hegy] tetejét tiszta, ember nyomoktól be nem mocskolt hó borította (1851 Beöthy László¹ C3635, 195) | A rengeteg felé, a sík havon Egy embernyom vezet (1923 Budapesti Hírlap febr. 11. C4711, 5) | embernyomokat látunk tovább a sivatag homokjában (1948 Balázs Béla 9019047, 47).

1a. (rég) ’emberi lépés (zaja)’ ❖ ide ülök, hová még embernyom nem tört útat (1785 Kazinczy Ferenc ford.–Gessner C2549, 227) | Egyszerre nagy lárma támad – Embernyomok kopognak (1807 Kisfaludy Sándor CD01) | embernyom hangzik felém Az éjhomályból (1837 Horváth Cyrill¹ C2128, 141) | [az őserdő] talaját embernyom csak elvétve taposta (1895 Tanos Pál C4089, 121).

2. ’ember (korábbi) jelenlétére utaló jel’ ❖ Midön Nova Zemla [= Novaja Zemlja] fel-találtatott, azt ſenki ſe lakta […]. A’kik ott jártak, ember nyomot nem találtatnak (1783 Molnár János C0291, 82) | [Gyula] oly helyekre jutott, hol embernyomot nem lehete többé látni: ez a vad állatok orditó tanyája, elzárva minden szelidebb lény elől (1848 Vasvári Pál 8515003, 93) | [A bernáthegyi kutya] abban az esetben, ha szaglásuk révén embernyomra akad, úgy a szerencsétlent a jég alól is ásásra alkalmas karmaival kiássa (1929 Az állatok világa ford. CD46) | e szellős és forgalmas Kárpát-medencében évezredek során annyian megfordultak, hogy bárhol verjük földbe a csákányt, embernyomra lelünk (1983 Népszava okt. 30. C7448, 5).

3. (rég) ’ugyanazon időben, egy korban élő (körülbelül azonos korú) emberek összessége, nemzedék’ ❖ [a hatalmas fa] Ember-nyomokat, és Századokat látott már maga mellett el-múlni (1794 Uránia C0418, 172) | az embernyomok (generatiók) tökéletessége veszt, ha a’ házasodás igen keskeny határok közzé […] szoríttatik (1826 Hébe C2045, 39) | egész embernyom született, élt és holt, – keresztelés, törvényes házasság, isteni tisztelet, ’s keresztyéni temetés nélkül (1843 Wesselényi Miklós C4686, 86) | a szentek közé iktatás többnyire sok embernyom kihalta után történik (1928 Pesti Hírlap okt. 16. C5676, 8).

3a. (rég) ’egy nemzedék felnövekedéséhez, kifejlődéséhez szükséges, ill. átlagos emberéletnyi idő’ ❖ [Nesztór] már a’ harmadik ember-nyomot éli vala; nem is kelle néki attól tartani, hogy, midn igazat ſzóll magáról, vagy igen kevélynek, vagy fötsögnek tartatnék valakitől (1803 Virág Benedek ford.–Cicero C4502, 26) | alig folyt egy embernyom le, hogy ez […] történt (1834 Széchenyi István C3881, 54) | [a juhász] úgy állt ott, mint nem tudom hány ember nyom alatt megkorhadt kútcsatorna (1864 Szász Károly² ford.–Shakespeare CD11) | Egy lelkész, ki hivatalában már 32 évet, egy embernyomot feddetlenül eltöltött (1892 Pesti Hírlap nov. 14. C5640, 5).

Vö. CzF.; SzT.

embernyom főnév 3A
1.
ember által hagyott lábnyom(ok sora)
[a hajótörött] látott […] embernyomot a’ homokbann
(1787 Gelei József ford.Campe)
[a hegy] tetejét tiszta, ember nyomoktól be nem mocskolt hó borította
(1851 Beöthy László¹)
A rengeteg felé, a sík havon Egy embernyom vezet
(1923 Budapesti Hírlap febr. 11.)
embernyomokat látunk tovább a sivatag homokjában
(1948 Balázs Béla)
1a. (rég)
emberi lépés (zaja)
ide ülök, hová még embernyom nem tört útat
(1785 Kazinczy Ferenc ford.Gessner)
Egyszerre nagy lárma támad – Embernyomok kopognak
(1807 Kisfaludy Sándor)
embernyom hangzik felém Az éjhomályból
(1837 Horváth Cyrill¹)
[az őserdő] talaját embernyom csak elvétve taposta
(1895 Tanos Pál)
2.
ember (korábbi) jelenlétére utaló jel
Midön Nova Zemla [= Novaja Zemlja] fel-találtatott, azt ſenki ſe lakta […]. A’kik ott jártak, ember nyomot nem találtatnak
(1783 Molnár János)
[Gyula] oly helyekre jutott, hol embernyomot nem lehete többé látni: ez a vad állatok orditó tanyája, elzárva minden szelidebb lény elől
(1848 Vasvári Pál)
[A bernáthegyi kutya] abban az esetben, ha szaglásuk révén embernyomra akad, úgy a szerencsétlent a jég alól is ásásra alkalmas karmaival kiássa
(1929 Az állatok világa ford.)
e szellős és forgalmas Kárpát-medencében évezredek során annyian megfordultak, hogy bárhol verjük földbe a csákányt, embernyomra lelünk
(1983 Népszava okt. 30.)
3. (rég)
ugyanazon időben, egy korban élő (körülbelül azonos korú) emberek összessége, nemzedék
[a hatalmas fa] Ember-nyomokat, és Századokat látott már maga mellett el-múlni
(1794 Uránia)
az embernyomok (generatiók) tökéletessége veszt, ha a’ házasodás igen keskeny határok közzé […] szoríttatik
(1826 Hébe)
egész embernyom született, élt és holt, – keresztelés, törvényes házasság, isteni tisztelet, ’s keresztyéni temetés nélkül
(1843 Wesselényi Miklós)
a szentek közé iktatás többnyire sok embernyom kihalta után történik
(1928 Pesti Hírlap okt. 16.)
3a. (rég)
egy nemzedék felnövekedéséhez, kifejlődéséhez szükséges, ill. átlagos emberéletnyi idő
[Nesztór] már a’ harmadik ember-nyomot éli vala; nem is kelle néki attól tartani, hogy, midn igazat ſzóll magáról, vagy igen kevélynek, vagy fötsögnek tartatnék valakitől
(1803 Virág Benedek ford.Cicero)
alig folyt egy embernyom le, hogy ez […] történt
(1834 Széchenyi István)
[a juhász] úgy állt ott, mint nem tudom hány ember nyom alatt megkorhadt kútcsatorna
(1864 Szász Károly² ford.Shakespeare)
Egy lelkész, ki hivatalában már 32 évet, egy embernyomot feddetlenül eltöltött
(1892 Pesti Hírlap nov. 14.)
Vö. CzF.; SzT.

Beállítások