emlősfauna l. összetételként az alábbi szócikkben

emlős mn és fn 4C 

I. mn

1. (ritk) ’olyan 〈élőlény v. testrész〉, akinek v. amelyen duzzadt, nagy emlő van’ ❖ Az árnyék lomhaságában tunyán ölelkezik a napsugár a porral, mint vadászgató ifjú herceg lúdtalpú, emlős parasztasszonnyal (1917–1919 Krúdy Gyula CD54) | A fényképen mindenki rajta látható, még Tigris is, ki fülét hegyezve ült ott, a vadászkutyák hivatalos fontoskodásával és úri gőgjével, lógatva emlős hasát (1923 Kosztolányi Dezső 9359001, 158).

2. (ritk) ’olyan 〈élőlény〉, amelynek emlője van, s utódját az abban termelődő tejjel táplálja’ ❖ emlős és szárnyas vadak’ fogdosására használtatni szokott hálók (1829 Pák Dienes 8346001, XIX) | emlős gerinczesek (1864 Rónay Jácint 8396004, 224) | az antigenitás szempontjából intakt fehérje felszívódása a gyomor-bél csatornából az emlős élőlények újszülöttjeiben még fiziológiás jelenség (1983 Orvosi Hetilap C8229, 2009).

II. fn

(rendsz. Áll) ’ilyen állat’ ❖ [a fókák és a rozmárok] kétéltek az Emlsök között (1799 Főldi János C6339, 105) | Az emlősek második rende. A négykezüek (1841 Vajda Péter ford.–Cuvier 8504004, 80) | A cickányok valamennyien nagyon apró állatkák, közülük kerül ki Európa legkisebb emlőse, a mindössze 1,5–2 gramm súlyú kisdedcickány (1995 Magyarország állatvilága CD14) | A kipusztíthatatlan vírusok közé tartozik az influenza vírusa is, amely az emberen kívül más emlősöket (fókákat, disznókat), de madarakat is megfertőz (1997 Természet Világa CD50) | A jégkorszak növényevőire egyébként nemcsak a ragadozó emlősök vadásztak, hanem már az ősemberek is (2005 Kordos László–Ujhelyi Péter 3329001, 27).

a. (tbsz-ban) (Áll) ’〈az ilyen állatok fajait magában foglaló, a rendnél magasabb szintű taxon nevezéktani elnevezéseként〉’ ❖ I. Sereg. Emlsök (Mammalia, Säugethiere) (1799 Főldi János 7112014, 32) | Emlősök (lat. Mammalia), a gerinces állatok (Vertebrata) egyik osztálya (1894 PallasLex. CD02) | Emlősök Mammalia (1998 Tények könyve CD37).

J: emlősállat.

Ö: fő~, kacsacsőrű~.

ÖE: ~faj, ~fauna.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. emik; ÉKsz.

emlősfauna l. alcímszóként az alábbi bokrosított szócikkben

-fauna (utótagként) (Biol v. vál)

1. ’〈vmely rendszertani egységbe tartozó állatcsoport〉 vmely élőhelyen, (földrajzi) területen v. időszakban elterjedt összessége, es. azok tudományos leírása’ ❖ ‖ emlősfauna fn 6A | A diluviális emlősfauna legjellegzetesebb és legfeltünőbb alakjai azok az óriási állatok, melyeknek csontjai itt is ott is napfényre kerülnek (1893 PallasLex. CD02) | a négerföldi tartomány emlősvilága sok tekintetben képmása és leszármazottja az indiai tartomány emlős faunájának (1929 Az állatok világa ford. CD46) | a folyton változó éghajlattal összefüggésben folyamatosan változott az emlősfauna összetétele is (2005 Kordos László–Ujhelyi Péter 3329001, 26) ‖ gerincesfauna fn 6A | Az ország gerinczes faunájának meg-írása […] volt Petényi törekvése (1888 Chernel István C7912, 56) | [A kréta időszakban] a tengeri gerinces-faunát csontos halak és tengeri hüllők – közöttük óriástermetű ichthyosaurusok és plesiosaurusok – képviselték (1927 TolnaiÚjLex. C5726, 237) | A dobozi erdő gerincesfaunája is rendkívül gazdag (2002 Domokos Tamás et al. CD36) ‖ halfauna fn 6A | A magyar halfauna egy új faja (1877 Magyar írók élete CD27) | [a] miocén időszak halfaunája a maival szemben már kevés eltérést mutat. A csontos-halak már teljesen vezetőszerepre jutottak (1913 RévaiNagyLex. C5705, 378) | [A Szentendrei-szigeten] az ártéri területek számos halfaj szaporodása szempontjából jelentősek. A halfauna legértékesebb képviselője a petényi márna (Barbus meridionalis) (2003 Természet Világa CD50) ‖ lepkefauna fn 6A | (A nemzeti muzeum) természettárában most rendezik két teremben a rovar és lepkegyűjteményt, melyben a magyar rovar- és lepkefauna külön alosztályt fog képezni (1879 Pesti Hírlap jan. 25. C5627, 3) | [Otto Staudinger] a palaearktikus [ti. az európai, mérsékelt ázsiai és észak-afrikai] lepkefauna tanulmányozása céljából nagyszabású gyüjtőkirándulásokat vezetett Szárdiniába, Izlandba, Spanyolországba, Norvégiába, Kis-Ázsiába, Észak-Afrikába (1925 RévaiNagyLex. C5713, 129) | Hazánk népes lepkefaunájának leglátványosabb képviselői közül ritkán látható itt [ti. a gemenci Kádár-szigeten] a fecskefarkú lepke (Papilio machaon) és a farkasalmalepke (Zerynthia polyxena) (2003 Természet Világa CD50) ‖ madárfauna fn 6A | ott a’ szegény madárfoglyok között a’ piros-pirókoknak Európára nézve majdnem legritkább, honunkra nézve pedig egy egészen új faját pillantám és szerzém meg honi madárfaunánk’ új gyarapítására (1850 Akadémiai Értesítő C8474, 407) | Ajánlkozás Magyarország madár­faunájának megirására (1879 Természettudományi Közlöny C7903, 243) | [Az új-zélandi állatföldrajzi alrégió] sajátságos madárfaunájára jellemző: a kivi, a bagolypapagály és a kövi papagály (1911 RévaiNagyLex. C5698, 319) | [dolgozatomban] bemutatom a Balmazújváros mellett levő Magdolna-pusztai szennyvíztavak és hígtrágya-szikkasztó kazetták madárfaunáját (2004 Természet Világa CD50) ‖ pókfauna fn 6A | Adatok Erdély pók-faunájához Hermann Ottótól (1866 Pesti Napló márc. 18. C8648, [5]) | [Hermann Ottó járta] az egész ország avarát, mezejét, hegyét, völgyét, hogy Magyarország pókfaunáját megirja (1906 Budapesti Hírlap febr. 10. C4694, 14) | Gazdag tárháza az ősi pókfauna maradványainak a borostyánkő, amelyből annyi fajt ismerünk, hogy beosztásukat 70 nemre kellett kiterjeszteni (1933 Az állatok világa ford. CD46) | [a cikkben a ritka] és oltalmat érdemlő hazai pókfajokat mutatom be, […] kitüntetett módon kezelve a fülöpházi szikes tavak és buckavidék pókfaunáját (2000 Természet Világa CD50) ‖ puhatestű-fauna fn 6A | [a pliocén] korban hazánknak édesvízi puhatestű faunája olyan fajokból állott, a minők ma Amerikában élnek (1891 Halaváts Gyula C7915, 287) | A Fertő puhatestű faunája szegény. A 70 ezer fajból a Fertő nádasaiból és hinárosaiból 12, a Hanságról 43 faj került elő (1977 Zádor Alfréd CD52) | [A leletek alapján] elképzelhető, hogy az únyi ráják beúsztak a lagúnák csökkent sótartalmú vizeibe is. Kézenfekvő, hogy a gazdag puhatestű-fauna csábította őket a területre (2004 Természet Világa CD50).

2. ’〈vmilyen típusú élőhely〉 állat(faj)ainak összessége, állatvilága’ ❖ ‖ barlangfauna fn 6A (ritk) | A morva-hercziniai hegység barlang-faunájáról (1883 Természettudományi Közlöny C7907, 447) | A Barlangkutató Társulatban dr. Mottl Mária a barlang fauna vizsgálatáról tart előadást (1935 Pesti Napló máj. 28. C8713, 13) ‖ fenékfauna fn 6A | A tenger állat- és növényvilágának egy része a tenger fenekét népesíti. Ez az első élettársaság az úgynevezett benthos, vagyis fenékfauna és fenékflóra (1918 Természettudományi Közlöny C7942, 619) | Fontos a tóiszap kémiájának (só, oxigén, foszfor, nitrogén, szerves szén), továbbá – a halgazdaság érdekében – a planktonnak és fenékfaunának vizsgálata [a Fertő tóban] (1981 Pichler János CD52) ‖ talajfauna fn 6A | Új módszer a talajfauna mennyiségi vizsgálatában (1938 Természettudományi Közlöny C7963, 266) | [a Fertő tó partja mentén kialakult] szikesek állatcsoportjai közül csak a madarakat ismerjük, talajfaunáját most kutatják (1997 Természet Világa CD50) ‖ üledékfauna fn 6A | Az orosz jégtörő Sadko hajó kutatói 1938-ban a sarki tengerek üledékfaunáját gyűjtötték és tanulmányozták (1972 Várkonyi Nándor 9758003, 360) | a szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézet üledékfaunával foglalkozó hidrobiológus kutatója (2000 Figyelő CD2601).