néprajz fn 

1. (Tud) ’kül. a hagyományos paraszti életformát folytató népek, népcsoportok népek, népcsoportok anyagi és szellemi kultúráját, hagyományait, életmódját stb. leíró tudomány; néprajztudomány’ ❖ [Somosi János] rendesen látogatta Eichhorn és Tychsen’ előadásait a’ philologiában, Heerenéit a’ föld- ’s néprajzban és történelemben (1855 Toldy Ferenc C8479, 544) | szeretett és tisztelt nagymesterünk, Hunfalvy Pál auspicziumai alatt vezethettem be a tárgyi néprajzot társulatunk működési körébe (1892 Herman Ottó C0131, 321) | A néprajz a múlt század nekilelkesedett íróinak a kezében, Herman Ottó vagy Jankó János tollán sajátságos magyar tudománnyá növekedett (1939 Kósa János CD10) | [egy bizonyos] értelmezésben a szellemi néprajz egészét folklórnak nevezik. A szellemi néprajz megnevezés mai tudományos szóhasználatunkban pontatlannak és elavultnak számít (1981 NéprajziLex. CD47) | Van a néprajznak egy ága, testvér- vagy párhuzamos tudománya, melynek nálunk viszonylag csekély a múltja […]. Ez a kulturális antropológia (1997 Magyar Hírlap CD09).

1a. (jelzőként is) ’ez mint tantárgy, ill. egyetemi szak’ ❖ [Barth Henrik] tanulmányait, melyek közt leginkább a föld- és néprajzot kedvelte, a berlini egyetemen végezte (1877 Vasárnapi Újság C7391, 146) | [Herrmann Antal] 1897 óta a kolozsvári egyetemen a néprajz magántanára (1914 RévaiNagyLex. C5706, 6) | néprajz-szakos muzeológus (1967 Domonkos Ottó CD52) | nem lehet egy szakon felvételizni jövőre kommunikációra, latinra vagy néprajzra (2001 Magyar Hírlap CD09) | [Sólyom Károly] a háború után a tudományegyetemre járt, ahol történelmet, néprajzot, majd matematikát hallgatott (2008 Richter Pál 3228001, 275).

1b. ’e tudomány körébe tartozó írásmű’ ❖ Londonban csak imént jelentek-meg Mundy kapitány’ néprajzai, mellyekben a’ dshagernati templomról ezeket közli (1832 Társalkodó C0404, 287) | Magyarnak derék néprajza [ti. Magyar Lászlónak a dél-afrikai utazásairól szóló könyve] a kimbunda nemzetet illeti (1859 Pesti Napló márc. 10. C8641, [2]) | a legalaposabb magyar néprajzok sem foglalkoznak eléggé [a táplálkozás témakörével] (1935 Pesti Hírlap dec. 7. C5683, 13) | [Jókai] nem filozófiát ír, nem néprajzot, etikát, hanem mesét (1996 Szabó Magda 9630006, 10).

2. (birtokszóként) ’〈E tudomány vizsgálati körébe tartozó, annak módszereivel leírható dolog jelölésére.〉’

2a. ’〈vmely népre, népcsoportra v. helyre, területre vonatkoztatva:〉 az arra jellemző közösségi kapcsolatokat, (népi) kultúrát, életmódot, népművészetet meghatározó elemek, sajátosságok összessége’ ❖ Reguly Antalt az éjszaki Ural föld- és néprajzát kivánván előterjeszteni (1856 Akadémiai Értesítő C8480, 310) | [Schweiger-Lerchenfeld műve] a nők néprajzát ismerteti különböző országokból (1880 Vasárnapi Újság C7394, 776) | A soproni bor története […] beletartozik Sopron történeti néprajzába is (1943 Mollay Károly CD52) | a tanulók fakultatívan tanulhatnák a cigányság néprajzát, történelmét, a nyelvet (1991 Beszélő 2003036, 18).

2b. ’vmely dolog, jelenség, rendszer történeti alakulását, működését meghatározó kulturális elemek, társadalmi, közösségi viszonyok, sajátosságok összessége’ ❖ E vizsgálati eredmények irányadóul szolgálhatnak a magyar népies halászat tárgyi néprajzának kutatói számára (1893 Munkácsi Bernát C6912, 301) | [a szerző rávilágít] a regölés összehasonlító és történeti néprajzának rendkívüli terjedelmű és eddig ismeretlen világára is (1902 Pesti Napló nov. 16. C6610, 11) | Az egyházi év néprajza (1938 Bálint Sándor CD52) | [Herman Ottót] élete végső évtizedében a pásztorkodás néprajza foglalkoztatta leginkább (1971 Kósa László CD30) | [Dell Hymes] a beszélés néprajzát meghatározó tanulmányaiban […] definiálja a beszélőközösség és a folyékony beszélő [kategóriáját] (2007 Keszeg Vilmos 3098001, 19).

J: etnográfia.

ÖE: ~kutatás, ~tudós.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

néprajz főnév
1. (Tud)
kül. a hagyományos paraszti életformát folytató népek, népcsoportok népek, népcsoportok anyagi és szellemi kultúráját, hagyományait, életmódját stb. leíró tudomány; néprajztudomány
[Somosi János] rendesen látogatta Eichhorn és Tychsen’ előadásait a’ philologiában, Heerenéit a’ föld- ’s néprajzban és történelemben
(1855 Toldy Ferenc)
szeretett és tisztelt nagymesterünk, Hunfalvy Pál auspicziumai alatt vezethettem be a tárgyi néprajzot társulatunk működési körébe
(1892 Herman Ottó)
A néprajz a múlt század nekilelkesedett íróinak a kezében, Herman Ottó vagy Jankó János tollán sajátságos magyar tudománnyá növekedett
(1939 Kósa János)
[egy bizonyos] értelmezésben a szellemi néprajz egészét folklórnak nevezik. A szellemi néprajz megnevezés mai tudományos szóhasználatunkban pontatlannak és elavultnak számít
(1981 NéprajziLex.)
Van a néprajznak egy ága, testvér- vagy párhuzamos tudománya, melynek nálunk viszonylag csekély a múltja […]. Ez a kulturális antropológia
(1997 Magyar Hírlap)
1a. (jelzőként is)
ez mint tantárgy, ill. egyetemi szak
[Barth Henrik] tanulmányait, melyek közt leginkább a föld- és néprajzot kedvelte, a berlini egyetemen végezte
(1877 Vasárnapi Újság)
[Herrmann Antal] 1897 óta a kolozsvári egyetemen a néprajz magántanára
(1914 RévaiNagyLex.)
néprajz-szakos muzeológus
(1967 Domonkos Ottó)
nem lehet egy szakon felvételizni jövőre kommunikációra, latinra vagy néprajzra
(2001 Magyar Hírlap)
[Sólyom Károly] a háború után a tudományegyetemre járt, ahol történelmet, néprajzot, majd matematikát hallgatott
(2008 Richter Pál)
1b.
e tudomány körébe tartozó írásmű
Londonban csak imént jelentek-meg Mundy kapitány’ néprajzai, mellyekben a’ dshagernati templomról ezeket közli
(1832 Társalkodó)
Magyarnak derék néprajza [ti. Magyar Lászlónak a dél-afrikai utazásairól szóló könyve] a kimbunda nemzetet illeti
(1859 Pesti Napló márc. 10.)
a legalaposabb magyar néprajzok sem foglalkoznak eléggé [a táplálkozás témakörével]
(1935 Pesti Hírlap dec. 7.)
[Jókai] nem filozófiát ír, nem néprajzot, etikát, hanem mesét
(1996 Szabó Magda)
2. (birtokszóként)
〈E tudomány vizsgálati körébe tartozó, annak módszereivel leírható dolog jelölésére.〉
2a.
〈vmely népre, népcsoportra v. helyre, területre vonatkoztatva:〉 az arra jellemző közösségi kapcsolatokat, (népi) kultúrát, életmódot, népművészetet meghatározó elemek, sajátosságok összessége
Reguly Antalt az éjszaki Ural föld- és néprajzát kivánván előterjeszteni
(1856 Akadémiai Értesítő)
[Schweiger-Lerchenfeld műve] a nők néprajzát ismerteti különböző országokból
(1880 Vasárnapi Újság)
A soproni bor története […] beletartozik Sopron történeti néprajzába is
(1943 Mollay Károly)
a tanulók fakultatívan tanulhatnák a cigányság néprajzát, történelmét, a nyelvet
(1991 Beszélő)
2b.
vmely dolog, jelenség, rendszer történeti alakulását, működését meghatározó kulturális elemek, társadalmi, közösségi viszonyok, sajátosságok összessége
E vizsgálati eredmények irányadóul szolgálhatnak a magyar népies halászat tárgyi néprajzának kutatói számára
(1893 Munkácsi Bernát)
[a szerző rávilágít] a regölés összehasonlító és történeti néprajzának rendkívüli terjedelmű és eddig ismeretlen világára is
(1902 Pesti Napló nov. 16.)
Az egyházi év néprajza
(1938 Bálint Sándor)
[Herman Ottót] élete végső évtizedében a pásztorkodás néprajza foglalkoztatta leginkább
(1971 Kósa László)
[Dell Hymes] a beszélés néprajzát meghatározó tanulmányaiban […] definiálja a beszélőközösség és a folyékony beszélő [kategóriáját]
(2007 Keszeg Vilmos)
ÖE: néprajzkutatás, néprajztudós
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások