tüdőfű fn 8C

1. (Növ is) ’15–30 centiméter magas, gyöktörzses, gyakr. hosszú nyélen ülő, érdesen szőrös, tojásdad levelű, erdős, cserjés területen növő évelő növény, amelynek tölcsér alakú, vörösesből kékesre színeződő kis virágai a szár csúcsán elágazó virágzatokba rendeződnek’ ❖ Februáriusnak közepén láttam virágait a’ Tüd fnek (Pulmonaria) (1796 Magyar Kurír C0329, 458) | Heterosztilia a. m. kétféle bibeszáluság, bizonyos növényeknek (kankalin, tüdőfű, len stb.) az a sajátsága, hogy a bibeszáluk nem minden virágban egyenlő hosszuságu (1895 PallasLex. CD02) | Szellőrózsák, lednekek, gyöngyvirág, salamonpecsét, tüdőfű, [...] s még megannyi virág tölti be az erdő alját (1993 A magyarság kézikönyve CD06) | A dohánylevelek vastagok, nagyok, mint a tüdőfűé (2000 Természet Világa CD50).

1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ) ’〈az e növények fajai alkotta nemzetség elnevezéseként〉’ ❖ Teppegetett tüdö-fü, Galna-fü. Deák: Pulmonaria maculoſa latifolia (1775 Csapó József 7062001, 289) | Pulmonaria angustifolia L. Tüdő Gálna. Keskeny levelű Tüdő-fű (1824 Sadler József C5572, 108) | Pettyegetett gálna. Pulmonaria officinalis L. – (Darázs- v. dongóvirág, emberképű fű, méhvirág, orvosi v. patikai tüdőfű, tüdőir.) (1902 Wagner János CD35) | Pulmonaria L. gálna, tüdőfű (növ.), a Borraginaceae család génusza; 4 faja európai és ázsiai (1922 RévaiNagyLex. C5711, 756) | Pulmonaria mollis (molissima) bársonyos tüdőfű (1998 Növényneveink C6120, 472).

1b. (egysz-ban) (kissé rég, Növ) ’〈e nemzetség fajai közül az ún. orvosi tüdőfű (Pulmonaria officinalis) elnevezéseként〉’ ❖ Tüdö-fü, [...] Pulmonaria maculoſa latifolia (1775 Csapó József 7062001, 289) | Tüdőfű, fn. pulmonaria officinalis (1843 Bugát Pál C5206, 443) | Pulmonaria officinalis (tüdőfű) (1935 Soó Rezső C7960, 16).

1c. ’e növény vmely része mint gyógyászati alapanyag’ ❖ Közönségesen ösmertek a tüdősorvadás elleni szerek; a legrégiebbek közé tartozik az útifű és tüdőfű (1889 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [a népi megfigyelések alapján, hasonlósági alapon] a tüdőszínvirágú tüdőfű a tüdőbaj gyógyszere (1927 TolnaiÚjLex. C5723, 72) | [Guguce] megajándékozta őket [ti. a gyerekeket] tüdőfűvel, meg mindenféle gyógyfűvel (1982 Népszabadság júl. 31. C7832, [19]) | [Asztma esetén] gyógynövényekből olyanokat kell alkalmazni, amelyek tágítják a hörgőket. Ilyen a pemetefű, tüdőfű, szúrós gyöngyajak, kakukkfű, cickafark (2002 Magyar Hírlap CD09).

2. (rég, Növ is) ’tüdőzuzmó mint élőlény’ ❖ Tournefort, Bauhinus, Haller és Linnæus Urak ezen fai tüdö-füvet-is az ö munkaikban azon módon le-irtak [!]. Termését ennek mi illeti, [...] a’ Nagy Erdökben, a’ ſok vén Tser ’s Bik-fákon September holnapjában annyit láttam; mellyet ha le-ſzedetettheték vala, talám ſzáz sák-is véle meg-tölt vólna (1775 Csapó József 7062001, 290) | [A Durlsberg] ormán más különféle növények köztt különös nagyságú és sok tüdőfű (lichen Islandicus) terem, lábánál pedig gazdag legelő terül-el (1838 Regélő C0462, 341) | a hevesi Mátra magaslatain s a bihari rézhegyek gerinczein a cserfákon növő s Tüdőfű vagy Fatenyér trivialis néven nevezett s az ottani nép előtt ismert mohfaj (1858 Pesti Napló jan. 31. C8640, [3]).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

tüdőfű főnév 8C
1. (Növ is)
15–30 centiméter magas, gyöktörzses, gyakr. hosszú nyélen ülő, érdesen szőrös, tojásdad levelű, erdős, cserjés területen növő évelő növény, amelynek tölcsér alakú, vörösesből kékesre színeződő kis virágai a szár csúcsán elágazó virágzatokba rendeződnek
Februáriusnak közepén láttam virágait a’ Tüd fnek (Pulmonaria)
(1796 Magyar Kurír)
Heterosztilia a. m.annyi mint kétféle bibeszáluság, bizonyos növényeknek (kankalin, tüdőfű, len stb.s a többi) az a sajátsága, hogy a bibeszáluk nem minden virágban egyenlő hosszuságu
(1895 PallasLex.)
Szellőrózsák, lednekek, gyöngyvirág, salamonpecsét, tüdőfű, [...] s még megannyi virág tölti be az erdő alját
(1993 A magyarság kézikönyve)
A dohánylevelek vastagok, nagyok, mint a tüdőfűé
(2000 Természet Világa)
1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ)
〈az e növények fajai alkotta nemzetség elnevezéseként〉
Teppegetett tüdö-fü, Galna-fü. Deák: Pulmonaria maculoſa latifolia
(1775 Csapó József)
Pulmonaria angustifolia L.Linnaeus Tüdő Gálna. Keskeny levelű Tüdő-fű
(1824 Sadler József)
Pettyegetett gálna. Pulmonaria officinalis L.Linnaeus – (Darázs- v.vagy dongóvirág, emberképű fű, méhvirág, orvosi v.vagy patikai tüdőfű, tüdőir.)
(1902 Wagner János)
Pulmonaria L.Linnaeus gálna, tüdőfű (növ.növény), a Borraginaceae család génusza; 4 faja európai és ázsiai
(1922 RévaiNagyLex.)
Pulmonaria mollis (molissima) bársonyos tüdőfű
(1998 Növényneveink)
1b. (egysz-ban) (kissé rég, Növ)
〈e nemzetség fajai közül az ún. orvosi tüdőfű (Pulmonaria officinalis) elnevezéseként〉
Tüdö-fü, [...] Pulmonaria maculoſa latifolia
(1775 Csapó József)
Tüdőfű, fn.főnév pulmonaria officinalis
(1843 Bugát Pál)
Pulmonaria officinalis (tüdőfű)
(1935 Soó Rezső)
1c.
e növény vmely része mint gyógyászati alapanyag
Közönségesen ösmertek a tüdősorvadás elleni szerek; a legrégiebbek közé tartozik az útifű és tüdőfű
(1889 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
[a népi megfigyelések alapján, hasonlósági alapon] a tüdőszínvirágú tüdőfű a tüdőbaj gyógyszere
(1927 TolnaiÚjLex.)
[Guguce] megajándékozta őket [ti. a gyerekeket] tüdőfűvel, meg mindenféle gyógyfűvel
(1982 Népszabadság júl. 31.)
[Asztma esetén] gyógynövényekből olyanokat kell alkalmazni, amelyek tágítják a hörgőket. Ilyen a pemetefű, tüdőfű, szúrós gyöngyajak, kakukkfű, cickafark
(2002 Magyar Hírlap)
2. (rég, Növ is)
tüdőzuzmó mint élőlény
Tournefort, Bauhinus, Haller és Linnæus Urak ezen fai tüdö-füvet-is az ö munkaikban azon módon le-irtak [!]. Termését ennek mi illeti, [...] a’ Nagy Erdökben, a’ ſok vén Tser ’s Bik-fákon September holnapjában annyit láttam; mellyet ha le-ſzedetettheték vala, talám ſzáz sák-is véle meg-tölt vólna
(1775 Csapó József)
[A Durlsberg] ormán más különféle növények köztt különös nagyságú és sok tüdőfű (lichen Islandicus) terem, lábánál pedig gazdag legelő terül-el
(1838 Regélő)
a hevesi Mátra magaslatain s a bihari rézhegyek gerinczein a cserfákon növő s Tüdőfű vagy Fatenyér trivialis néven nevezett s az ottani nép előtt ismert mohfaj
(1858 Pesti Napló jan. 31.)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások