a¹ fn -1A (jelzőként is) 

1. ’alsó nyelvállású, hátul képzett, ajakkerekítéses rövid magánhangzó’ ❖ A melly Hazánkbéli Városok, Faluk, Puſzták Nevei, a, e, o, ő, ű, Magábannhangzónn végeződnek: azok leg többnyire a: ra, re, nn, ról, ről, Előlutóljárókat ſzeretik a feltett kérdésekre (1795 Debreceni Grammatika 7443002, 220) | [a székelyek] az o betűt […] úgy ejtik ki, hogy az a kiérzik belőle (1886 Mikszáth Kálmán CD04) | Bajor felkiáltott drámaian: „Apám!”; s ezt úgy tette, hogy az „a”-hang erős, magas, szinte sikító kitörését megtámasztotta a „p”-hang megkétszerezésével (1960 Ignácz Rózsa 9269001, 192) | [Az előbbinél] semmivel sem kevésbé szellemes a következő rím, a hordtunk – kardunk, bár a korabeli művelt, csiszolt – de rosszul csiszolt! – fület nyilván ez is bosszantotta az o és az a hang eltérésével (1973 Vas István 9760027, 996).

2. ’az ezt jelölő írásjegy, a magyar, ill. a latin ábécé első betűje (a, A)’ ❖ A’ betknek ſzámokról. Magyar nyelvbenn a’ Deákoktól költsönözött bet 22, úgy mint: a, b, d, e, f (1779 Révai Miklós 7283025, 22) | Eredj, te boglyos… hiszen még a nagy A-t sem ösmered! Való is neked az irodalom? (1882 Mikszáth Kálmán 8312124, 23) | az Akváriumot azért írtam nagy A-val, mert ez egy meglevő dolog, és én az ilyeneket tisztelem (1977 Tandori Dezső 9703054, 64).

3. ’〈Vmely dolog (sorrendiségével összefüggő) jelölésére.〉’

3a. á (írva: ritk) ’〈felsorolásban, rendszerezésben, ábrán:〉 ezzel a betűvel jelölt(, sorrendileg első) dolog’ ❖ Szemere Gyuri által tehát mennek: 1. Az á varratlan papirostól az e-ig, sonetteim, a hozzá csatolt külömbféle baráti itéletekkel együtt (1823 Szemere Pál 8439043, 212) | A pozitiv áram a b lapokból alkotott B anódába, a negativ áram pedig az A széntégelybe megy, melynek fenekén a c szénruddal bedugott C kifolyó csatorna van (1893 PallasLex. CD02) | Az A) osztályba jártak Andrási Lázár, meg Böszörményi, ők a többiek a B)-be (1920 Móricz Zsigmond 9462009, 38) | Major Titowski, a katonai nyomozó hatóság Á osztályának a főnöke, egy sikkasztó (1929 Tersánszky Józsi Jenő 9706003, 126) | A légutakat megbetegítő vírusok jellegzetes képviselője az influenza előidézője, a Myxovirus influenzae, […] A, B, és C típusa ismeretes, de az A-típuson belül altípusok: A–0, A–1, A–2 is megkülönböztethetők (1986 Az emberi test 1114005, 1295) | Az a) és b) pontban foglaltak feltételeit a munkaügyi szabályzatban kell szabályozni (1988 Ferencz Győző²–Lugosy Andor 1050006, 133) | Az „A” csoportba azok a gyerekek kerültek, akik az óvodában is az 1. csoportban voltak. A „B” csoportba azok, akik az óvodában a 2. és 3. csoportban voltak (1989 Szitó Imre 2035005, 220) | tekintsük az AB egyenest A pontban érintő körök halmazát (1995 Természet Világa CD50) • a-tól z-ig v. ától cettig a) ’az elejétől a végéig; alfától ómegáig’ ❖ olly pinczemestert fogadjanak […] ki a’ borkörülti szövevényes mesterséget Á-tul Z-ig tökéletesen ’s practice érti (1831 Széchenyi István CD1501) | Bőrdi bácsi a keszthelyi Georgicumban tanúlt gazda lenni. Igen jó tanuló volt. A-tól Z-ig el tudta mondani, a mit tanult, de nem is értett meg többet az A-nál és Z-nél (1867 Tóvölgyi Titusz 8492001, 69) | László nem tehetett egyebet: cikkben teregette nyilvánosság elébe az Idakéry szennyeseit; elmondta az affér történetét á-tól z-ig (1914 Oláh Gábor 9487064, 64) | Z betű, a latin ábécé utolsó betűje; innen ered a szólás: ától cettig (német Z), a. m. elejétől végig (1930 TolnaiÚjLex. C5735, 196) | először s tán utoljára végig kéne olvasnom ától cettig az egészet (2000 Parti Nagy Lajos C6078, 87) b) ’teljes egészében’ ❖ tulajdonkép A-tól Z-ig minden az övé (1857 Széchenyi István CD1501) | Egyébiránt tényleg rendet kéne itt végre teremteni. De akkor, ahogy mondani szokás, á-tól zé-ig kéne, ki ne maradjon egyetlen betű se (1998 Magyar Hírlap CD09).

3b. (Irodt) ’〈rímképletben: a rímhívó helyzetben levő első sor rímének, ill. az erre rímelő sor(ok) rímének jeleként〉’ ❖ Az Ottave-ríme schemája ez ab ab ab cc (1812 Kazinczy Ferenc C2563, 8) | a) Páros rímek: a a, bb, stb. […] b) Keresztrímek: abab, stb. […] c) Bezárt vagy ölelkező rímek: abba (1876 Felsmann József C6077, 17) | Egy jambikus versforma dongott a fejemben […] a ab – ccb rímmel; nem kívántam teljesen alkalmazkodni hozzá, hanem inkább körülötte keringeni mindenféle változatokkal (1938 Weöres Sándor 9788144, 28) | [Balassi Bálint] többrímű versszakokban ír, sokszor az a a(a)bcc(c)b(ddb(eeb)) rímképletű Balassi-versszaktípusban, főleg magában a Balassi-versszakban: a ₆ a ₆b₇c₆c₆b₇d₆d₆b₇ (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

3c. (Mat) ’〈algebrai kifejezésekben: (ismert) mennyiség jeleként〉’ ❖ 8 > 5, avagy így: a > b; így mondaſsék-ki: nyolcz nagyobb az ötnél, avagy így: a nagyobb a’ b-nél (1784 Dugonics András C1462, 15) | Ha (a+b) összegből b-t kivonjuk, vagy (a−b) különbséghez b-t hozzáadjuk a-t nyerjük (1867 Császár Károly 8082001, 8) | Az algebrában a az egyenletnek első ismert számát jelöli (1893 PallasLex. CD02) | Elmondom tehát még egyszer. Csak egész könnyedén figyelj, ne erőltesd magad. Az összeadás tulajdonképpen hozzászámlálás. Tehát a+b… (1930 Nagy Lajos 9472013, 70) | Legyen a egy egyenlő szárú, derékszögű háromszög átfogója, b a befogója. A Pitagorasz-tételből tudjuk, hogy a ²=2b² (1998 Természet Világa ford. CD50).

3d. (kisbetűvel) (Fiz) ’〈a gyorsulás jeleként〉’ ❖ Ha az elektronra egy F erő hatást gyakorol, akkor az – Newton törvénye szerint – gyorsítja az elektront, úgy, hogy egy a = F/m gyorsulás jön létre, ahol m az elektron tehetetlen tömege (1970 Jánossy Lajos CD30) | Az a gyorsulás […] a (legtöbbször v-vel jelölt) sebesség „változási sebessége” – ahol is az előbbi v sebesség nem más, mint a távolság (a hely, helyzet, pozíció) változási sebessége (2000 Természet Világa CD50).

Vö. CzF. ~, á¹; ÉrtSz. a¹, á¹; SzólKm. á · Á; ÉKsz. a¹, á¹