butaság fn 3A8

1. ’az a tulajdonság v. az a tény, hogy vki gyenge értelmi képességű, nehéz felfogású, ill. műveletlen, képzetlen v. vmiben járatlan, vmihez nem értő, ill. vmely személynek v. közösségnek ezt tükröző volta’ ❖ Ez hozta mennyből földre az isteni Szikrát, ez oldott a butaság alól (1797 k. Berzsenyi Dániel CD01) | Istentelen frígy van közötted, Ész és rosz akarat! A’ butaság dühét növeszted, Hogy lázítson hadat (1846 Vörösmarty Mihály 8524347, 146) | [A nacionalizmus] a legförtelmesebb hazugság s a legveszedelmesebb nyavalya. Kiaknázza a tömegek vad butaságát, a félműveltek szenvedélyeit (1902 Ady Endre CD0801) | Hogy a babonának milyen megszámlálhatatlan sok figurája van! A világosan bíráló értelem szinte elszégyelli magát a butaság káprázatos szivárványa láttán (1960 Szentkuthy Miklós 9664003, 273) | Czibulya azonban annyira csekély értelmű és gyenge képességű volt, hogy vele el lehetett trükközgetni. Veszélyes volt az ostobaságait is korrigálni, mert butasága miatt az érvelésre sem hallgatott (1990 …én nem vállaltam a statáriumot! 1086001, 34) | A butaság leplezésére egyetlen módszer a hallgatás (1995 Jubileumi kommentár CD1206).

1a. (ritk) ’az érzékszervek, ill. a tudat csökkent működésével járó, eltompult tudatállapot’ ❖ erss kaffé […] a’ fejnek butaságot, gyakorta való ſzédüléſt, és mint fellyebb mondánk, reſzketséget okoz (1801 A Mezei Gazdaságot Tárgyazó Jegyzések C6090, 18).

1b. (rég, Orvos is) ’kóros gyengeelméjűség, ill. elbutult állapot’ ❖ Veleszült agyvízkór. […] A szemek elforgattatása, butaság stb. csak nagyra fejlett efféle bántalomnál vannak jelen (1847 Schöpf-Merei Ágoston 8305003, 204) | nemcsak részegesek gyermekei, de olyanok is, kik különben józan szülőktől származnak, de létöket a részegség egy szerencsétlen pillanatának köszönik, – az elmekórokra nagy hajlandósággal birnak. Már eleve korán gyenge elméjüség és butaság fejlődik nálok (1875 Az elmegyógyintézetek túltömöttsége ford. 8267001, 14) | nagyzási téveszmékkel szemben – pl. a terjedő hűdéses butaságnál – kiemelendő az, hogy a tébolyodott téveszméi igen állandók (1885 Moravcsik Ernő Emil–Zofáhl Rezső ford.–Krafft-Ebing 8267003, 141) | [a gennyes agyhártyagyulladásból felépült betegnél] súlyos defektusok maradnak vissza (bénulások, vakság, süketség, butaság stb.) (1911 RévaiNagyLex. C5697, 190).

1c. (ritk) ’butacsira’ ❖ butaság (butacsira) (1897 PallasLex. CD02).

2. ’az a tulajdonság v. az a tény, hogy vki az emberi logikával, a józan értelemmel ellentétesen, ill. nem az elvárásoknak megfelelően, helytelenül v. vmilyen érdeket sértő módon viselkedik, ill. vkinek v. vmely közösségnek ilyen volta’ ❖ a feldühült nép butasága által az ellenségnek adtátok át paizstokat (1848 Petőfi Sándor ford.–Shakespeare 8366452, 358) | az osztrák monarchiát csak a sereg tartja össze s a nemzetiségek butasága, mely megengedi, hogy az egyik a másik ellen használtassék fel (1880–1882 Pulszky Ferenc 8381004, 352) | De hogy ezek a barmok a díjra érdemetlennek nyilvánították dolgaimat, ez már mégis hallatlan butaságnak a jele (1905 Bartók Béla C0855, 54) | Fedja rosszkedvű, folyton a németek butaságát szidja (1925 Fenyő Miksa CD10) | Kormos Józsi és Takács Erzsi saját naivitásuk és butaságuk áldozatai (1994 Új Könyvek CD29).

3. ’vkinek v. vmely közösségnek a buta voltából következő, gyenge értelmi képességekről v. műveletlenségről, képzetlenségről tanúskodó, ill. az emberi megfontolással ellentétes, ésszerűtlen v. szokatlan stb. dolog, kül. gondolat, megnyilvánulás, cselekedet’ ❖ Utólsó butaság a’ hazát el hagyni (1772 Orczy Lőrinc 7249008, 40) | Vétkes butaság a’ bábától a’ vajudót időnek előtte erőltetni (1837 Haiszler György C1999, 305) | gyalázatos bűnnek, butaságnak és eretnekségnek kiáltja ki [Temesvári Pelbárt] a kedvelt asztrológiát (1899 Horváth Cyrill² 8580001, 69) | Boronkay, persze Boronkay! Milyen butaság, hogy mindig összetévesztem! (1939 Herczeg Ferenc 9241003, 33) | Otthon mondtam anyunak, hogy én sose fogok megnőni, mire ő rákezdte, hogy ugyan már, dehogynem, hogy beszélhetsz ilyen butaságot (1980 Janikovszky Éva 1071001, 9) | A jó kormányt […] úgy lehet elképzelni, hogy nem csinál túl nagy butaságokat (1998 Magyar Hírlap CD09).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. buta; ÉKsz.

butaság főnév 3A8
1.
az a tulajdonság v. az a tény, hogy vki gyenge értelmi képességű, nehéz felfogású, ill. műveletlen, képzetlen v. vmiben járatlan, vmihez nem értő, ill. vmely személynek v. közösségnek ezt tükröző volta
Ez hozta mennyből földre az isteni Szikrát, ez oldott a butaság alól
(1797 k. Berzsenyi Dániel)
Istentelen frígy van közötted, Ész és rosz akarat! A’ butaság dühét növeszted, Hogy lázítson hadat
(1846 Vörösmarty Mihály)
[A nacionalizmus] a legförtelmesebb hazugság s a legveszedelmesebb nyavalya. Kiaknázza a tömegek vad butaságát, a félműveltek szenvedélyeit
(1902 Ady Endre)
?
Hogy a babonának milyen megszámlálhatatlan sok figurája van! A világosan bíráló értelem szinte elszégyelli magát a butaság káprázatos szivárványa láttán
(1960 Szentkuthy Miklós)
Czibulya azonban annyira csekély értelmű és gyenge képességű volt, hogy vele el lehetett trükközgetni. Veszélyes volt az ostobaságait is korrigálni, mert butasága miatt az érvelésre sem hallgatott
(1990 …én nem vállaltam a statáriumot!)
A butaság leplezésére egyetlen módszer a hallgatás
(1995 Jubileumi kommentár)
1a. (ritk)
az érzékszervek, ill. a tudat csökkent működésével járó, eltompult tudatállapot
erss kaffé […] a’ fejnek butaságot, gyakorta való ſzédüléſt, és mint fellyebb mondánk, reſzketséget okoz
(1801 A Mezei Gazdaságot Tárgyazó Jegyzések)
1b. (rég, Orvos is)
kóros gyengeelméjűség, ill. elbutult állapot
Veleszült agyvízkór. […] A szemek elforgattatása, butaság stb.s a többi csak nagyra fejlett efféle bántalomnál vannak jelen
(1847 Schöpf-Merei Ágoston)
nemcsak részegesek gyermekei, de olyanok is, kik különben józan szülőktől származnak, de létöket a részegség egy szerencsétlen pillanatának köszönik, – az elmekórokra nagy hajlandósággal birnak. Már eleve korán gyenge elméjüség és butaság fejlődik nálok
(1875 Az elmegyógyintézetek túltömöttsége ford.)
nagyzási téveszmékkel szemben – pl.például a terjedő hűdéses butaságnál – kiemelendő az, hogy a tébolyodott téveszméi igen állandók
(1885 Moravcsik Ernő Emil–Zofáhl Rezső ford.Krafft-Ebing)
[a gennyes agyhártyagyulladásból felépült betegnél] súlyos defektusok maradnak vissza (bénulások, vakság, süketség, butaság stb.s a többi)
(1911 RévaiNagyLex.)
1c. (ritk)
butaság (butacsira)
(1897 PallasLex.)
2.
az a tulajdonság v. az a tény, hogy vki az emberi logikával, a józan értelemmel ellentétesen, ill. nem az elvárásoknak megfelelően, helytelenül v. vmilyen érdeket sértő módon viselkedik, ill. vkinek v. vmely közösségnek ilyen volta
a feldühült nép butasága által az ellenségnek adtátok át paizstokat
(1848 Petőfi Sándor ford.Shakespeare)
az osztrák monarchiát csak a sereg tartja össze s a nemzetiségek butasága, mely megengedi, hogy az egyik a másik ellen használtassék fel
(1880–1882 Pulszky Ferenc)
De hogy ezek a barmok a díjra érdemetlennek nyilvánították dolgaimat, ez már mégis hallatlan butaságnak a jele
(1905 Bartók Béla)
Fedja rosszkedvű, folyton a németek butaságát szidja
(1925 Fenyő Miksa)
Kormos Józsi és Takács Erzsi saját naivitásuk és butaságuk áldozatai
(1994 Új Könyvek)
3.
vkinek v. vmely közösségnek a buta voltából következő, gyenge értelmi képességekről v. műveletlenségről, képzetlenségről tanúskodó, ill. az emberi megfontolással ellentétes, ésszerűtlen v. szokatlan stb. dolog, kül. gondolat, megnyilvánulás, cselekedet
Utólsó butaság a’ hazát el hagyni
(1772 Orczy Lőrinc)
Vétkes butaság a’ bábától a’ vajudót időnek előtte erőltetni
(1837 Haiszler György)
gyalázatos bűnnek, butaságnak és eretnekségnek kiáltja ki [Temesvári Pelbárt] a kedvelt asztrológiát
(1899 Horváth Cyrill²)
Boronkay, persze Boronkay! Milyen butaság, hogy mindig összetévesztem!
(1939 Herczeg Ferenc)
Otthon mondtam anyunak, hogy én sose fogok megnőni, mire ő rákezdte, hogy ugyan már, dehogynem, hogy beszélhetsz ilyen butaságot
(1980 Janikovszky Éva)
A jó kormányt […] úgy lehet elképzelni, hogy nem csinál túl nagy butaságokat
(1998 Magyar Hírlap)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. buta; ÉKsz.

Beállítások