akasztal ts ige 1a (rég)

1. ’akaszt, szúr vmit vmibe’ ❖ A’ szarvas tsak akkor rij, mikor a’ dárdát mellyébe vagy ágyékába akasztalják (1776 Faludi Ferenc ford.–Dodsley C1662, 84).

1a. (átv is) ’kapcsol, fűz vmit vmihez’ ❖ akasztalom [=] kaptsolom, aggatom (1784 Kisded szótár C0815, 8) | [Szentségtörés a Szentíráshoz] tóldalékot akasztalni, forrasztani; valamit beléje toszni (1803 Baróti Szabó Dávid C0813, 300) | gyenge ruhája Illend rántzokba szedett, és gombokkal akasztalt (1810 Baróti Szabó Dávid ford.–Vergilius C0830, 31).

2. ’akadályoz, gátol’ ❖ CzF.

Fr: nyűg.

Sz: akasztalás, akasztalat.

Vö. CzF.; TESz. akaszt; ÚMTsz.

akasztal tárgyas ige 1a (rég)
1.
akaszt, szúr vmit vmibe
A’ szarvas tsak akkor rij, mikor a’ dárdát mellyébe vagy ágyékába akasztalják
(1776 Faludi Ferenc ford.Dodsley)
1a. (átv is)
kapcsol, fűz vmit vmihez
akasztalom [=] kaptsolom, aggatom
(1784 Kisded szótár)
[Szentségtörés a Szentíráshoz] tóldalékot akasztalni, forrasztani; valamit beléje toszni
(1803 Baróti Szabó Dávid)
gyenge ruhája Illend rántzokba szedett, és gombokkal akasztalt
(1810 Baróti Szabó Dávid ford.Vergilius)
2.
akadályoz, gátol
CzF.
Fr: nyűg
Sz: akasztalás, akasztalat
Vö. CzF.; TESz. akaszt; ÚMTsz.

Beállítások