búv- (2a) l. búj¹

búj¹ ts ige 1a6[búv-], (rég)

1. ’〈állat vmely bozótos v. szűk helyet〉 búvóhelyül v. táplálékért (rendszeresen) felkeres’ ❖ a háznak udvarában […] vadászebek bujták a’ gazt (1847 Vas Gereben 8514006, 15) | [a széncinke] búvja az odvakat, zugokat, a hova csak fér és mindenütt üldözi a rovarságot (1901 Herman Ottó CD34) | a kis poszáta az aljnövényzet bokrosait bújja (1995 Magyarország állatvilága CD14).

2. ’〈vmely helyet〉 számára fontos (tevékenység, elfoglaltság) cél()ból buzgón látogat, gyakran felkeres, ill. ott szívesen hosszú ideig elidőzik vki’ ❖ a’ Füzesek árnyékát járom, búvom (1788 Ravazdy András 7276002, 267) | [A parasztnak] egy kis Kertetske vólt minden tehetsége [= anyagi lehetősége], Ezt bújni [,] munkálni főbb gyönyörűsége (1817 Benke József ford.–Nicolay C0955, 14) | együtt bujtuk a’ bor, koczka és kéjházakat (1838 Szigligeti Ede C3994, 4) | egész nap az erdőt, tavat, nádasokat búván, ismert minden növényt, minden madarat (1875 e. Toldy Ferenc C4173, 213) | [a tudós] egész nap a tudományos intézeteket, a múzeumokat és a könyvtárakat bujta (1908 Ambrus Zoltán C0599, 124) | az uram sincsen idehaza, az is mindig a téeszt bújja (1963 Csoóri Sándor 9090026, 125).

3. (rég) ’〈ember v. állat〉 nem akar v. nem bír elhagyni vkit v. vmit, folyton annak közelében akar maradni’ ❖ [az új menyecske] mindig urát bújja (1850 Arany János C0646, 185) | ha megtudják a leányok, hogy a kályhát búvod, soha sem kapsz feleséget (1857 Jókai Mór C2255, 15) | [a lányom] mindig a tanitóék Erzsiét bujja (1877 Falusi Könyvtár C0140, 31) | Ha télen a macska erősen bujja a kályhát, kemény hidegre van kilátás (1892 Ethnographia C0131, 70).

4. ’elmélyülten tanulmányoz, olvas vmit’ ❖ Azt tartyák ugyan némelly férfiak, hogy nem jó tanúlt ſzemélyt venni feleſégül, mind azért, hogy az illyen aſſzony ſzüntelen a’ könyveket bujván el-múlattya a’ gazdaságot, nem néz ſem a’ tsürre, ſem a’ konyhára (1790 Decsy Sámuel 7078013, 172) | Egy álló hétig bujtam a vidéki lapokat (1895 Gaál Mózes¹ C1796, 145) | ezek csak tanulnak, csak a könyvet bujják (1928 Móricz Zsigmond 9462005, 143) | Éjt-napot eggyé téve bújta ezeket a tudományos munkákat (1982 Jékely Zoltán 9278103, 10).

Ö: át~.

Vö. CzF. ², búj¹ · buj; ÉrtSz.; TESz. bújik; ÉKsz.; SzT.

búv- lásd búj¹
búj¹ tárgyas ige 1a6
[búv-]
(rég)
1.
〈állat vmely bozótos v. szűk helyet〉 búvóhelyül v. táplálékért (rendszeresen) felkeres
a háznak udvarában […] vadászebek bujták a’ gazt
(1847 Vas Gereben)
[a széncinke] búvja az odvakat, zugokat, a hova csak fér és mindenütt üldözi a rovarságot
(1901 Herman Ottó)
a kis poszáta az aljnövényzet bokrosait bújja
(1995 Magyarország állatvilága)
2.
〈vmely helyet〉 számára fontos (tevékenység, elfoglaltság) cél()ból buzgón látogat, gyakran felkeres, ill. ott szívesen hosszú ideig elidőzik vki
a’ Füzesek árnyékát járom, búvom
(1788 Ravazdy András)
[A parasztnak] egy kis Kertetske vólt minden tehetsége [= anyagi lehetősége], Ezt bújni [,] munkálni főbb gyönyörűsége
(1817 Benke József ford.Nicolay)
együtt bujtuk a’ bor, koczka és kéjházakat
(1838 Szigligeti Ede)
egész nap az erdőt, tavat, nádasokat búván, ismert minden növényt, minden madarat
(1875 e. Toldy Ferenc)
[a tudós] egész nap a tudományos intézeteket, a múzeumokat és a könyvtárakat bujta
(1908 Ambrus Zoltán)
az uram sincsen idehaza, az is mindig a téeszt bújja
(1963 Csoóri Sándor)
3. (rég)
〈ember v. állat〉 nem akar v. nem bír elhagyni vkit v. vmit, folyton annak közelében akar maradni
[az új menyecske] mindig urát bújja
(1850 Arany János)
ha megtudják a leányok, hogy a kályhát búvod, soha sem kapsz feleséget
(1857 Jókai Mór)
[a lányom] mindig a tanitóék Erzsiét bujja
(1877 Falusi Könyvtár)
Ha télen a macska erősen bujja a kályhát, kemény hidegre van kilátás
(1892 Ethnographia)
4.
elmélyülten tanulmányoz, olvas vmit
Azt tartyák ugyan némelly férfiak, hogy nem jó tanúlt ſzemélyt venni feleſégül, mind azért, hogy az illyen aſſzony ſzüntelen a’ könyveket bujván el-múlattya a’ gazdaságot, nem néz ſem a’ tsürre, ſem a’ konyhára
(1790 Decsy Sámuel)
Egy álló hétig bujtam a vidéki lapokat
(1895 Gaál Mózes¹)
ezek csak tanulnak, csak a könyvet bujják
(1928 Móricz Zsigmond)
Éjt-napot eggyé téve bújta ezeket a tudományos munkákat
(1982 Jékely Zoltán)
Ö: átbúj
Vö. CzF. ², búj¹ · buj; ÉrtSz.; TESz. bújik; ÉKsz.; SzT.

Beállítások