búvalbaszott mn 12A (nyj/biz)

’tartósan rossz hangulatú, bánatos 〈személy〉; búvalbélelt’ ❖ Buvalbaszott = bús, fanyarképű, rosszkedvű (1906 Magyar Nyelv C5848, 280) | Hányszor mondtam, hogy gyere segíts árulni, s te csak állottál az árú mellett, mint egy búvalbaszott ember (1999 e. Kocsis Rózsi CD48).

Vö. ÚMTsz.

búvalbaszott melléknév 12A (nyj/biz)
tartósan rossz hangulatú, bánatos 〈személy〉; búvalbélelt
Buvalbaszott = bús, fanyarképű, rosszkedvű
(1906 Magyar Nyelv)
Hányszor mondtam, hogy gyere segíts árulni, s te csak állottál az árú mellett, mint egy búvalbaszott ember
(1999 e. Kocsis Rózsi)
Vö. ÚMTsz.

Beállítások