búvár fn 4A2  búár (rég) , bújár (rég)

1. (jelzőként is) ’víz alatt végzendő munkára v. megfigyelésre kiképzett(, megfelelő felszerelést viselő) személy, kül. szakember’ ❖ Ti pedig oh! bátor ſzivü nagy Buvárok! Inkább a’ Tengeri mint Földi Polgárok, A’ kik többet jártok a’ mord Viz tetején, Mint a’ ſzáraz Földnek gyönyörü mezején (1785 Göböl Gáspár 7121007, 28) | ritka ſzépségö igaz gyöngyöket vásárlott vala az ide való bújároktól (1809 Szekér Joákim C3923, 13) | buár kémek küldetnek által Belgrádba (1829 Czuczor Gergely C1242, 307) | A buvárok derekaikra erős kötelet kötnek, mellynek egyik vége a csolnakhoz van kötve, s mellyel a buvárt kihuzzák, ha fris levegőt akar színi (1847 Hetilap CD61) | A tűzoltók búvárai végül is hajnalban 3 óra 44 perckor találták meg a víz alatti autót (1995 Magyar Hírlap CD09) | Újabb mentőhajó indult el Norvégiából a Barents-tenger felé tegnap, fedélzetén 12 különlegesen kiképzett mélytengeri búvárral (2000 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’olyan emlős, madár, amely a víz alatt is jól úszik, ügyesen merül’ ❖ Mint kitünő úszó és búvár, a dezmán [= pézsmacickány] életének legnagyobb részét a vízben tölti (1929 Az állatok világa ford. CD46) | Nem kevésbbé ügyes búvár az úria [= vékonycsőrű lumma] is (1933 Az állatok világa ford. CD46).

2. (kissé rég, Áll is) ’hosszan a víz alatt tartózkodni képes, víz alatt jól úszó, táplálékát rendsz. a víz alá bukva kereső vízimadár’ ❖ a’ Búár […] nem távozik a’ víztl (1776 Esopus meséi ford. C1642, 99) | A’ Szártsák, Búvárok a’ tisztán sétáltak (1800 Perecsényi Nagy László C3472, 118) | azért rendelte Isten a libuczot, buvárt, pelikánt, hogy a dögtől tisztitsák a vizeket (1858 Vasárnapi Újság CD56) | a fenyőrigó (Turdus pilaris), a buvárok (Mergus), számos kacsa stb., melyek a telet töltik nálunk, hogy tavaszszal visszatérjenek északra (1896 PallasLex. CD02) | És ezeket útáljátok a madarak közül, nem ehetők azok, undokságok: a sas, az ölyv és a keselyű; […] a kuvik, a búvár és a bagoly (1939 Hertz-Biblia ford. CD1204).

2a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként) (Áll is) ’〈bukó- és vöcsökfajok régi v. nyelvjárási elnevezésében nemi névi elemként〉’ ❖ Közönséges Búvár Mergus Merganser (1799 Főldi János C6339, 205) | hosszu orrú búvár (Mergus serrator, langschnäbliger Sägetaucher) (1843 Pesti Hírlap CD61) | [A búbos vöcsök] népies nevei: nagy vagy öreg bujár (Velenczei tó) […]; kontyos-, bóbitás-, nagy vöcsök (Alföld); sokszor a vöcsök helyett: bujár, buvár, buár a nemi név (1899 Chernel István CD34) | A vörösnyakú vöcsök – vörös bujár, pofás vöcsök, dunai búvár – Magyarországnak közelítőleg ugyanazon a tájékán fordul elő, mint a búbos vöcsök (1933 Az állatok világa CD46).

2b. (Áll) ’a törzs hátsó részéhez ízesült lábú, ezért a szárazföldön esetlenül mozgó, de kitűnően úszó, rövid farkú, hengeres testű, haltáplálékát a víz alá bukva kereső madár’ ❖ [Az Alföldön] késő őszszel és télen rendesen és nagy számban jelennek meg az éjszaki búvárok (Colymbus), melyeket azonban még kevéssé figyeltek meg (1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | a buvárok lábát jellemzi a lapos pengeszerű csüd is, mely éllel fordulva a víznek, kevés ellenállásra talál (1898 Chernel István CD34) | A búvár a tengerhez közel fekvő édesvízi tavakon szeret költeni (1933 Az állatok világa ford. CD46) | [a Duna egyes szakaszai] a vonuló, illetve nálunk telelő különféle récefajok, bukók és búvárok számára nyújtanak pihenő- és táplálkozóhelyet (1995 Magyarország állatvilága CD14).

2c. (egysz-ban, rendsz. kötött szókapcsolat részeként fajnévben) (Áll) ’〈az ilyen madarak fajai alkotta nem elnevezéseként〉’ ❖ Az éjszaki buvár. (Der Eistaucher. C. [= Colymbus] glacialis.) (1847 Peregriny Elek 8360012, 209) | 2. Nem: Buvár. Gavia Forst. 1788 (1899 Chernel István CD34) | sarki búvár (Colymbus arcticus Linn.) (1933 Az állatok világa ford. CD46) | Jeges búvár (Gavia immer) (1998 Tények könyve CD37).

3. (gyakr. birtokszóként) (vál) ’vminek a vizsgálatával behatóan foglalkozó személy, kutató’ ❖ Miként trettek-meg ers Vas Fogai? A’ régi Dolgoknak tudják Búvárai (1783 Keresztesi József C2632, 3) | Revai [!], nyelvünknek ez a’ nagy búvárja és természeti tulajdonságainak ez a’ nagy tisztelője (1816 Teleki József² 8471012, 245) | Majd jött Ormós, az anekdoták mély búvára, és sokat és édesden nevettünk (1836 Tóth Péter 8491001, 37) | Fridvalszkyt és Billimeket kivéve – nem tudok buvárt, ki Bakonyunkat e tekintetből vizsgálatai tárgyaul kitüzte volna (1860 Rómer Flóris 8395006, 11) | A világ titkainak és a lélek mélységeinek csöndes búvára (1924 Juhász Gyula¹ 9284938, 145) | a levéltárakban szunnyadó könyvjegyzékek búvára: Monok István (1998 Magyar Könyvszemle CD40).

Ö: könnyű~, lélek~, nehéz~, nyelv~, régiség~, természet~, történet~.

ÖU: irodalom~, könyv~.

ÖE: ~csapat, ~expedíció, ~felszerelés, ~fotós, ~gömb, ~halász, ~kacsa, ~készülék, ~kutya, ~lámpa, ~lúd, ~madár, ~palack, ~pipa, ~poloska, ~réce, ~sport, ~úszó.

Sz: búvári, búvárság.

Vö. CzF. búvár · buvár; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.