büffé (1B) l. büfé

büfé fn 1Bbuffét (rég, ritk) , büffé (kissé rég)

1. ’ételt-italt árusító, gyakr. csak állófogyasztást lehetővé tevő vendéglátóhely, ill. ennek helyisége’ ❖ A hollandi buffet közmondásszerü tisztasága és otthonias berendezése (1889 Pesti Hírlap 8657001, 7) | a mostani fővárosi büfék szomorú, szegényes maradékai a régi dús bodegának (1917 Krúdy Gyula CD54) | Hatvan filléres pörköltet ebédeltem egy büfében (1938 Hevesi András 9246002, 169) | kis kínai, görög és arab büfék, […] melyek nélkül nem igazi metropolisz egy világváros (1992 Boros Géza 2027031, 30).

2. ’〈középületekben, intézményekben:〉 olyan helyiség(rész), ahol rendsz. állva fogyasztó vendégek részére hideg ételeket és italokat árusítanak’ ❖ [Az operabálban] Dennery utoléri a maszkuráját [ti. az álarcot viselő hölgyet], éjfélig elmulat vele, szünórakor együtt mennek a buffethez vacsorálni (1857 Vasárnapi Újság CD56) | a tőzsdei büffében (1932 Lengyel József 9395011, 138) | A bizottság javasolta, hogy az iskolai büfék kínálata ne legyen édességtúlsúlyú (1994 Magyar Hírlap CD09) | a gyerekek a Friderikusz-show után a büfében bevallották neki, hogy nem ők készítették a [gabona]köröket (1995 Természet Világa CD50).

3. ’〈nagyobb rendezvényen, házi összejövetelen:〉 az(ok) az asztal(ok) a rajta v. rajtuk levő étellel-itallal együtt, amely(ek)nél a meghívott vendégek rendsz. állva esznek-isznak, ill. az a helyiség, ahol ilyen asztal(ok) van(nak)’ ❖ A’ táncz igen víg, a’ Büffétek, és Asztalok igen gazdagok (1810 Hazai és Külföldi Tudósítások C0195, 426) | [a bárók és a hercegek] gyakran nyújtották kezüket a kellemes Antoinette asszonynak, midőn a buffetbe vezették (1869 Jókai Mór C2268, 79) | gazdag buffet várta az érkezőket (1901 Budapesti Hírlap aug. 16. C0056, 3) | [olyan kellékeket] igyekeztünk felkutatni a hazai boltokban, amelyek […] formájukkal, friss, üde színükkel szebbé varázsolják az esemény [ti. kerti parti] központját: a büfét, az asztalt (1998 Lakáskultúra CD39).

3a. ’ilyen asztal(ok)nál felszolgált étel’ ❖ Kép és szöveg kettőse tanítja meg a hideg büfék felépítésének, díszítésének menetét (klasszikus büfé 20 személy részére, rusztikus büfé 8 személy részére, reggeli büfé 8 embernek, pezsgős fogadás kb. 25 személy részére) (1994 Új Könyvek CD29).

4. (rég) ’étel tálalására és evőeszközök, tányérok stb. elhelyezésére alkalmas ebédlőszekrény, tálaló’ ❖ a’ nagyobb táblánál [= asztallapnál] tanátsos egy különös ebédlő szobát tartani. Már ebben lehet azt a’ szépséget, mellyel úgy látszik, hogy az ember az állapotjának és arányosságának tartozik, kinyilatkoztatni. Buffétok, szép üvegalmáriomok (1830 Némethy József ford. 8333006, 120) | Egy barátomnak a kedvese odaajándékozta a szobrát csokoládéból. A bufféjében tartogatta (1912 Ujhelyi Nándor CD10) | fortuna-szelencés cirádákkal ékített „büffékkel(1934 Márai Sándor CD10).

Ö: álló~, gyors~, hideg~, mozgó~, tej~.

ÖU: nép~.

ÖE: ~asztal.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

büffé lásd büfé
büfé főnév 1B
buffét 3D1 (rég, ritk)
büffé 1B (kissé rég)
1.
ételt-italt árusító, gyakr. csak állófogyasztást lehetővé tevő vendéglátóhely, ill. ennek helyisége
A hollandi buffet közmondásszerü tisztasága és otthonias berendezése
(1889 Pesti Hírlap)
a mostani fővárosi büfék szomorú, szegényes maradékai a régi dús bodegának
(1917 Krúdy Gyula)
Hatvan filléres pörköltet ebédeltem egy büfében
(1938 Hevesi András)
kis kínai, görög és arab büfék, […] melyek nélkül nem igazi metropolisz egy világváros
(1992 Boros Géza)
2.
〈középületekben, intézményekben:〉 olyan helyiség(rész), ahol rendsz. állva fogyasztó vendégek részére hideg ételeket és italokat árusítanak
[Az operabálban] Dennery utoléri a maszkuráját [ti. az álarcot viselő hölgyet], éjfélig elmulat vele, szünórakor együtt mennek a buffethez vacsorálni
(1857 Vasárnapi Újság)
a tőzsdei büffében
(1932 Lengyel József)
A bizottság javasolta, hogy az iskolai büfék kínálata ne legyen édességtúlsúlyú
(1994 Magyar Hírlap)
a gyerekek a Friderikusz-show után a büfében bevallották neki, hogy nem ők készítették a [gabona]köröket
(1995 Természet Világa)
3.
〈nagyobb rendezvényen, házi összejövetelen:〉 az(ok) az asztal(ok) a rajta v. rajtuk levő étellel-itallal együtt, amely(ek)nél a meghívott vendégek rendsz. állva esznek-isznak, ill. az a helyiség, ahol ilyen asztal(ok) van(nak)
A’ táncz igen víg, a’ Büffétek, és Asztalok igen gazdagok
(1810 Hazai és Külföldi Tudósítások)
[a bárók és a hercegek] gyakran nyújtották kezüket a kellemes Antoinette asszonynak, midőn a buffetbe vezették
(1869 Jókai Mór)
gazdag buffet várta az érkezőket
(1901 Budapesti Hírlap aug. 16.)
[olyan kellékeket] igyekeztünk felkutatni a hazai boltokban, amelyek […] formájukkal, friss, üde színükkel szebbé varázsolják az esemény [ti. kerti parti] központját: a büfét, az asztalt
(1998 Lakáskultúra)
3a.
ilyen asztal(ok)nál felszolgált étel
Kép és szöveg kettőse tanítja meg a hideg büfék felépítésének, díszítésének menetét (klasszikus büfé 20 személy részére, rusztikus büfé 8 személy részére, reggeli büfé 8 embernek, pezsgős fogadás kb.körülbelül 25 személy részére)
(1994 Új Könyvek)
4. (rég)
étel tálalására és evőeszközök, tányérok stb. elhelyezésére alkalmas ebédlőszekrény, tálaló
a’ nagyobb táblánál [= asztallapnál] tanátsos egy különös ebédlő szobát tartani. Már ebben lehet azt a’ szépséget, mellyel úgy látszik, hogy az ember az állapotjának és arányosságának tartozik, kinyilatkoztatni. Buffétok, szép üvegalmáriomok
(1830 Némethy József ford.)
Egy barátomnak a kedvese odaajándékozta a szobrát csokoládéból. A bufféjében tartogatta
(1912 Ujhelyi Nándor)
fortuna-szelencés cirádákkal ékített „büffékkel
(1934 Márai Sándor)
ÖU: népbüfé
ÖE: büféasztal
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások