bűnvallás fn 4A

1. (Vall) ’〈imádságban, ill. istentisztelet v. gyónás során:〉 bűnös voltának v. elkövetett bűneinek megvallása a hívő ember által Isten (és az egyház v. az azt képviselő pap) előtt, ill. ennek (kötött) szövege (mint a liturgia része)’ ❖ Ez az  bün-vallásoknak, avagy gyónásoknak formája (1783 Lethenyei János ford.–Rosthy C2910, 121) | bűnvallás (gyónás) és föloldás nélkül halva meg, üdvözülésök legalább is kétessé válik (1891 Szász Károly² C3836, 37) | elégséges az az őszinte bűnvallás, mely egyedül Isten előtt történik, akár titkon Isten és a bűnös között, akár nyilvánosan a templomban (1954 Szabadi Béla ford.–Bullinger CD1211) | évente egyszer, az engesztelési ünnepen a főpap bűnvallást tesz egész Izráel vétkeiért, és kéri Isten engesztelését (1993 BibliaiLex. CD1207).

2. (vál) ’bűn(cselekmény) elkövetésének beismerése’ ❖ ki e’ pillanatban látta [Orlayt], megrendűlt állásán’ s csüggedt tekintetén bűnvallást olvasott (1838 Vörösmarty Mihály 8524422, 77) | Ez az ember hamisított, de nem tartott nyilvánosan bűnvallást, hanem kibúvót keresett (1914 Ambrus Zoltán C0604, 284) | [az 1956-os] forradalom emlékét rögzítő törvény után sem békélt meg a társadalom, aminek oka, hogy elmaradt a bűnvallás és a bocsánatkérés (1996 Magyar Hírlap CD09).

Vö. CzF.

bűnvallás főnév 4A
1. (Vall)
〈imádságban, ill. istentisztelet v. gyónás során:〉 bűnös voltának v. elkövetett bűneinek megvallása a hívő ember által Isten (és az egyház v. az azt képviselő pap) előtt, ill. ennek (kötött) szövege (mint a liturgia része)
Ez az  bün-vallásoknak, avagy gyónásoknak formája
(1783 Lethenyei János ford.Rosthy)
bűnvallás (gyónás) és föloldás nélkül halva meg, üdvözülésök legalább is kétessé válik
(1891 Szász Károly²)
elégséges az az őszinte bűnvallás, mely egyedül Isten előtt történik, akár titkon Isten és a bűnös között, akár nyilvánosan a templomban
(1954 Szabadi Béla ford.Bullinger)
évente egyszer, az engesztelési ünnepen a főpap bűnvallást tesz egész Izráel vétkeiért, és kéri Isten engesztelését
(1993 BibliaiLex.)
2. (vál)
bűn(cselekmény) elkövetésének beismerése
ki e’ pillanatban látta [Orlayt], megrendűlt állásán’ s csüggedt tekintetén bűnvallást olvasott
(1838 Vörösmarty Mihály)
Ez az ember hamisított, de nem tartott nyilvánosan bűnvallást, hanem kibúvót keresett
(1914 Ambrus Zoltán)
[az 1956-os] forradalom emlékét rögzítő törvény után sem békélt meg a társadalom, aminek oka, hogy elmaradt a bűnvallás és a bocsánatkérés
(1996 Magyar Hírlap)
Vö. CzF.

Beállítások