bürök fn 7C5börög (rég v. nyj) , börök (rég v. nyj)

1. (Növ is) ’a petrezselyemhez hasonló levelű, 1,5–2,5 méter magasra megnövő, fehér virágú, kellemetlen szagú, rendkívül mérgező gyomnövény, ill. e növények faja, az ún. foltos bürök (Conium maculatum)’ ❖ Bürök: (közönséges) Közönséges bürök, Bödök, Börög, Sip-fü, Bösvény. […] Ez fü ember magaſságra-is nö, és ki-terjed ſzéleſſen. A’ ſzárán veres pettegetéſek vagynak (1775 Csapó József 7062001, 49) | A főzésnél vigyázattal együnk, hogy petrezselem levele s gyökere helyett a szakácsné bürök levelet s gyököt ne tegyen, mi können megtörténhetik, mert a bürök a petrezselemhez nagyon hasonló (1844 Zimmermann Jakab 8560002, 21) | Az életfa úgy készült, hogy a bujtorján kóróját vagy a börök (= bürök) ágát tusokba (tuskóba) ütötték be (1902 Jankó János C6331, 390) | Bürök dugja ki orrát az avarból, tarack nő a sírokon a temetőben (1948 Szabó Pál² 9631005, 163) | bürök […] C. [= Conium] maculatum (foltos bürök) (1998 Növényneveink C6120, 58).

1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ) ’〈az e fajt is magában foglaló nemzetség elnevezéseként〉’ ❖ nagy Bürök. (Conium maculatum) (1806 Márton József¹ ford.–Bertuch C4947, 20) | Bürök […] az ernyősek génusza 2 fajjal az Ó-világban (1893 PallasLex. CD02) | bürök Conium (1998 Növényneveink C6120, 58).

1b. (rég) ’e növény üreges szára’ ❖ Lappangva bürökbül kis sipot faragtál, Versent a békákkal valamit kákogtál (1775 k. Faludi Ferenc CD01) | bürökből trombitát csinált, s azt játékközben hosszasabb ídeig szájában tartotta (1857 Boross Mihály 8065002, 53).

1c. (kissé rég) ’e növény vmely része, ill. annak főzete, kivonata mint kábítószer v. méreg’ ❖ ha bér helyett gyakran bürök vár is E földön minden nagyra és bölcsre, Szóllj! és ne csüggedj a jók pállyáján! (1809 Berzsenyi Dániel CD01) | a’ zsemlyéből tejjel készült meleg pépek, mellyekhez […] bürköt, mákonyt vagy belindeket is adhatni […], jó szolgálatot tesznek (1830 Horváth József ford.–Wendt 8187003, 146) | Ki nyögte, vedd el a kehelyt, Megszánta Isten azt az ajkat? Nem, minden csepp bürköt kihajtat (1926 Hajdu Henrik ford.–Ibsen CD10).

2. (rég, Növ) ’az északi mérsékelt égöv alatt honos, 50–150 centiméter magas, többnyire vízben álló, fehér ernyővirágzatú lágy szárú évelő növény, amelynek zellerillatú, édes ízű gyöktörzse erősen mérgező, ill. e növények faja, az ún. gyilkos csomorika (Cicuta virosa); csomorika’ ❖ Bürök (vizi mérges) Vizi mérges-bürök. Deák: Cicuta aquatica. […] Ollyan a’ levele mint a’ petreſelyem, de ſetét-zöld, vizekben terem, a’ ſzára alol veres és zöld ſzinü (1775 Csapó József 7062001, 51) | Bürök, Brög (Cicuta virosa) Wasser-Schierling [= vízibürök, vagyis az ún. gyilkos csomorika], mind az Embernek, mind a’ Baromnak halálos (1791 Nagyváthy János C3296, 276).

ÖU: csemege~.

ÖE: ~flastrom, ~fű, ~gyökér, ~kehely, ~lé, ~levél, ~síp.

Vö. CzF. bőrök, bürök · bűrök; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. bürök¹

bürök főnév 7C5
börög 7C5 (rég v. nyj)
börök 7C5 (rég v. nyj)
1. (Növ is)
a petrezselyemhez hasonló levelű, 1,5–2,5 méter magasra megnövő, fehér virágú, kellemetlen szagú, rendkívül mérgező gyomnövény, ill. e növények faja, az ún. foltos bürök (Conium maculatum)
Bürök: (közönséges) Közönséges bürök, Bödök, Börög, Sip-fü, Bösvény. […] Ez fü ember magaſságra-is nö, és ki-terjed ſzéleſſen. A’ ſzárán veres pettegetéſek vagynak
(1775 Csapó József)
A főzésnél vigyázattal együnk, hogy petrezselem levele s gyökere helyett a szakácsné bürök levelet s gyököt ne tegyen, mi können megtörténhetik, mert a bürök a petrezselemhez nagyon hasonló
(1844 Zimmermann Jakab)
Az életfa úgy készült, hogy a bujtorján kóróját vagy a börök (= bürök) ágát tusokba (tuskóba) ütötték be
(1902 Jankó János)
Bürök dugja ki orrát az avarból, tarack nő a sírokon a temetőben
(1948 Szabó Pál²)
bürök […] C. [= Conium] maculatum (foltos bürök)
(1998 Növényneveink)
1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ)
〈az e fajt is magában foglaló nemzetség elnevezéseként〉
nagy Bürök. (Conium maculatum)
(1806 Márton József¹ ford.Bertuch)
Bürök […] az ernyősek génusza 2 fajjal az Ó-világban
(1893 PallasLex.)
bürök Conium
(1998 Növényneveink)
1b. (rég)
e növény üreges szára
Lappangva bürökbül kis sipot faragtál, Versent a békákkal valamit kákogtál
(1775 k. Faludi Ferenc)
bürökből trombitát csinált, s azt játékközben hosszasabb ídeig szájában tartotta
(1857 Boross Mihály)
1c. (kissé rég)
e növény vmely része, ill. annak főzete, kivonata mint kábítószer v. méreg
ha bér helyett gyakran bürök vár is E földön minden nagyra és bölcsre, Szóllj! és ne csüggedj a jók pállyáján!
(1809 Berzsenyi Dániel)
a’ zsemlyéből tejjel készült meleg pépek, mellyekhez […] bürköt, mákonyt vagy belindeket is adhatni […], jó szolgálatot tesznek
(1830 Horváth József ford.Wendt)
Ki nyögte, vedd el a kehelyt, Megszánta Isten azt az ajkat? Nem, minden csepp bürköt kihajtat
(1926 Hajdu Henrik ford.Ibsen)
2. (rég, Növ)
az északi mérsékelt égöv alatt honos, 50–150 centiméter magas, többnyire vízben álló, fehér ernyővirágzatú lágy szárú évelő növény, amelynek zellerillatú, édes ízű gyöktörzse erősen mérgező, ill. e növények faja, az ún. gyilkos csomorika (Cicuta virosa); csomorika
Bürök (vizi mérges) Vizi mérges-bürök. Deák: Cicuta aquatica. […] Ollyan a’ levele mint a’ petreſelyem, de ſetét-zöld, vizekben terem, a’ ſzára alol veres és zöld ſzinü
(1775 Csapó József)
Bürök, Brög (Cicuta virosa) Wasser-Schierling [= vízibürök, vagyis az ún. gyilkos csomorika], mind az Embernek, mind a’ Baromnak halálos
(1791 Nagyváthy János)
ÖU: csemegebürök
ÖE: bürökflastrom, bürökfű, bürökgyökér, bürökkehely, büröklé, büröklevél, büröksíp
Vö. CzF. bőrök, bürök · bűrök; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. bürök¹

Beállítások