bűzhödt mn 12C (/vál)bűzhödött

1. (bomlási folyamattól) erős, bántó büdösséget árasztó’ ❖ ha [a méhek a veremben] mindég tsak a meg-rekedt s büzhödt leveg ég között vagynak, kéntelenek véle, hogy meg-dögöljenek (1781 Magyar Hírmondó 7444019, 469) | [a] Sárréttyei mocsárok, a’ Hortobágy’ és Kadacz’ büszhödt kifojásai, sok száz ezernyi ől főldeket béborítanak (1818 Batthyány Vince utazása ford. C0890, 143) | [Kazinczy] börtönbe kerül, dohos, földalatti büzhödt fülkének gonosztevőkhöz méltó magányába (1896 Irodalomtörténeti Közlemények C0213, 261) | az eledel annyira penészes, bűzhödt s égett volt, hogy alig kóstolták meg a nyomorultak, inyük mingyárt visszalökte az ételt a földnek (1929 Pap Károly CD10) | bűzhödött víz (1948 Kodolányi János 9342009, 52) | Fővárosunk, ez a bűzhödt ékszerdoboz, mindent kínál, ami szép, ami jó, ami csúf, ami rossz (2000 Figyelő CD2601).

2. (rég) ’utálatos, visszataszító, undorító 〈tulajdonság, jelenség stb.〉’ ❖ büszhött fösvénység (1779 Bessenyei György¹ ford.–Voltaire C1098, 15) | A’ Frantzia Népnek büzhödt dühössége, Még sem szn (1797 Majzik Imre C3014, 30) | Tisza Kálmán … a junker [= porosz nagybirtokos nemes] büzhödt gőgjével támadta meg Schwarcz Gyulát (1878 Ábrányi Kornél² C0520, 158) | a budai büzhödt bureaukracziának (1894 Pálffy Albert 8349005, 223).

Sz: bűzhödtség.

Vö. ÉrtSz.; TESz. bűz; ÉKsz.; SzT.

bűzhödt melléknév 12C (/vál)
bűzhödött 12C
1.
(bomlási folyamattól) erős, bántó büdösséget árasztó
ha [a méhek a veremben] mindég tsak a meg-rekedt s büzhödt leveg ég között vagynak, kéntelenek véle, hogy meg-dögöljenek
(1781 Magyar Hírmondó)
[a] Sárréttyei mocsárok, a’ Hortobágy’ és Kadacz’ büszhödt kifojásai, sok száz ezernyi ől főldeket béborítanak
(1818 Batthyány Vince utazása ford.)
[Kazinczy] börtönbe kerül, dohos, földalatti büzhödt fülkének gonosztevőkhöz méltó magányába
(1896 Irodalomtörténeti Közlemények)
az eledel annyira penészes, bűzhödt s égett volt, hogy alig kóstolták meg a nyomorultak, inyük mingyárt visszalökte az ételt a földnek
(1929 Pap Károly)
bűzhödött víz
(1948 Kodolányi János)
Fővárosunk, ez a bűzhödt ékszerdoboz, mindent kínál, ami szép, ami jó, ami csúf, ami rossz
(2000 Figyelő)
2. (rég)
utálatos, visszataszító, undorító 〈tulajdonság, jelenség stb.〉
büszhött fösvénység
(1779 Bessenyei György¹ ford.Voltaire)
A’ Frantzia Népnek büzhödt dühössége, Még sem szn
(1797 Majzik Imre)
Tisza Kálmán … a junker [= porosz nagybirtokos nemes] büzhödt gőgjével támadta meg Schwarcz Gyulát
(1878 Ábrányi Kornél²)
a budai büzhödt bureaukracziának
(1894 Pálffy Albert)
Sz: bűzhödtség
Vö. ÉrtSz.; TESz. bűz; ÉKsz.; SzT.

Beállítások