cabár (I. 14A1 II. 4A4) l. cábár
cábár mn és fn (rég v. nyj) cabár, cábér, cajber
I. mn 14A1
1. ’elhanyagolt, rongyos öltözetű, lompos 〈személy〉’ ❖ cábár: pongyola, szakadott öltözetű (1878 Magyar Nyelvőr C5945, 137) | czábír: loncsos (1880 Magyar Nyelvőr C5947, 138) | Cábár (cabér, cajber sat.): 1) lompos, rendetlen v. elhanyagolt öltözetű (1895 Szinnyei József C5958, 51) | Cábár: 1. rendetlen […]; cábárul van öltözve (1913 Magyar Nyelvőr C5970, 260).
1a. ’elhanyagolt állapotban levő, gondozatlan 〈hely, terület〉’ ❖ cábár udvar: rendetlen, piszkos udvar (1907 Magyar Nyelvőr C5965, 93) | cábár […], cábér (Szamoskóród) mn. […] 3. ’gazdátlan, elhanyagolt’ (udvar, kert) (1935 Csűry Bálint C6654, 121).
2. ’komisz, szemtelen 〈személy, kül. gyerek〉’ ❖ Cábár (cabér, cajber sat.): […] 2) szabadjára hagyott, helytelen magaviseletű, vásott (gyermek) (1895 Szinnyei József C5958, 51) | Tizenhat forintért ennyi meg ennyi bútort! Ezek a cábár asztalosok mit nem kérnek érte, lám az a belga nyelvű Kappan Győrffy csak egyfiókos ládáért elkér mai időben öt pengőt! (1905 Móricz Zsigmond C3231, 21) | Ahogy a könnyes, bohókás, eleven emlékek megrohanták az írót mint ahogy cábér gyerekhad, ujjongva és szepegve csimpaszkodik a papán, aki valami nagy látványosságra viszi őket hazulról (1923 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | cábár […], cábér (Szamoskóród) mn. […] 4. ’neveletlen, vásott’ Ezek a cá·bár kkök (1935 Csűry Bálint C6654, 121).
3. ’könnyűvérű, feslett, ill. prostituált 〈nő〉’ ❖ Barca Maris: cábár lány (1911 Magyar Nyelvőr C5968, 93).
4. ’gazdátlanul kóborló, tilosban járó, bitang 〈jószág, állat〉’ ❖ Czábár (rizet nélkl való) (1833 Tudományos Gyűjtemény C7250, 77) | Czabár; őrizet nélkül való. Szathmár vidéki szó (1838 Magyar tájszótár C6656, 83) | cábár […], cábér (Szamoskóród) mn. 1. ’olyan (lúd), amelyik már elvégezte a kotlást s egyidőre szabadjára eresztik, hogy majd hízásra fogják’. 2. ’gondviseletlen, kóbor, tilosba járó’ Cábár liba, malac (1935 Csűry Bálint C6654, 121).
II. fn 4A4
1. ’〈becsmérlésként is:〉 könnyűvérű, feslett nő, ill. prostituált, szajha’ ❖ czajber: erényekkel meghasonlott leány (1873 Magyar Nyelvőr C5940, 378) | czajber: ringyó (1910 Magyar Nyelv C5852, 332) | [Vitorisz] érthetetlenül dühbe jött hirtelen: többször is, idegesen emlegette, hogy [Erzsi] késik, – aztán „ronda-cábér”-nak nevezte és még sokkal rosszabbnak is (1916 Kaffka Margit 9290041, 41).
2. ’félkegyelmű, bolondos ember’ ❖ Alávaló lett a falu előtt volta, Nevették az ifjak, a véne csufolta; Falu czábárja volt, ide-oda lökték, A garád alatt hált, ha fel nem költötték (1885 e. Tóth Endre¹ C4271, 23) | Cabár, így: cábár, a. m. félkegyelmű, bolondos. Tiszafüreden egy bolondos embert neveztek el Cábár Jankónak (1902 Magyar Nyelvőr C0360, 216).
Vö. CzF. czabár, czábér; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.