cankó¹ fn 1A (rég v. nyj)

1. ’sör-, ill. pálinkafőzés közben keletkező melléktermék, a letisztult sör, ill. pálinka üledéke, alja’ ❖ Tzankó: – utóly ser-pálinka, fitzkó; sernek, s’ a’ t. utólja (1784 Kisded szótár C0815, 83) | Czankó, az égett bornak v. pálinkának utólja, aljadéka (1843 Újdon bővített szófüzér C2855, 19) | Utóser: „Erdélyben az, a’ mi Magyarországban Tzankó […]” (1905 Magyar Nyelv C0357, 379).

2. ’gyenge, rendsz. rossz minőségű bor; vinkó’ ❖ Cankó könnyű, vékony borok neve, kivált a gyenge nyiri borokra mondják (1912 RévaiNagyLex. C5700, 254).

Vö. CzF.; ÉrtSz. cankó¹; TESz. cankó¹; ÉKsz. cankó¹; ÚMTsz. cankó

cankó¹ főnév 1A (rég v. nyj)
1.
sör-, ill. pálinkafőzés közben keletkező melléktermék, a letisztult sör, ill. pálinka üledéke, alja
Tzankó: – utóly ser-pálinka, fitzkó; sernek, s’ a’ t.s a többi utólja
(1784 Kisded szótár)
Czankó, az égett bornak v.vagy pálinkának utólja, aljadéka
(1843 Újdon bővített szófüzér)
Utóser: „Erdélyben az, a’ mi Magyarországban Tzankó […]
(1905 Magyar Nyelv)
2.
gyenge, rendsz. rossz minőségű bor; vinkó
Cankó könnyű, vékony borok neve, kivált a gyenge nyiri borokra mondják
(1912 RévaiNagyLex.)
Vö. CzF.; ÉrtSz. cankó¹; TESz. cankó¹; ÉKsz. cankó¹; ÚMTsz. cankó

Beállítások