cédola (6A) l. cédula

cédula fn 6A  cédola (rég v. nyj) , cedula (rég)

1. ’Rövidebb szöveg feljegyzésére való, rendsz. téglalap alakú kisebb papírlap, ill. azon levő szöveg.’

1a. ’alkalmi feljegyzést tartalmazó v. annak rögzítésére való papírlap, cetli’ ❖ Ez a’ tzedula [ti. egy leányrabló által az apának címzett üzenet] melly mind az Atyának nyugoſztalására, mind pedig a’ Léánynak, el-távozáſa miátt lett boldogtalanságnak vigaſztalására, alkalmatos vala (1774 Kónyi János ford.–Marmontel C2740, 36) | Ha magam nem jöhetek, preceptoromtól egy cedulát fogok küldeni (1837 Tóth Péter 8491002, 171) | Hát ez az összehajtogatott cédola mi titkot rejt? – Á,… azt ne, az tilos! […] – Micsoda? Nem szabad? Nekem, a tanárjának? (1917 Kaffka Margit CD10) | A kiküldött gyors, szögletes mozdulatokkal felírt valamit egy cédulára, és Sas Vilmos elé csúsztatta (1979 Vészi Endre 9776030, 203).

1b. ’tudományos feljegyzést, kül. vmilyen rendszerezés, feldolgozás szempontjai szerint gyűjtött adatokat tartalmazó papír- v. kartonlap’ ❖ a’ tanúló házában […] Tzédoláit öszve illesztgetteti (1796 Paap János C3380, VI) | tzédula-is ragaſztathaſſék réája [ti. a preparátumot tartó deszkára], mellyen ſzámokkal a’ ſzakaſz, Rend, nagyobb és kiſſebb Nem a’ Madár nevével és hazájával légyen írva (1800 Parnasszusi időtöltés 7036024, 68) | A betűrendes czímjegyzék czédulái lemásoltatván, ezekből alakítható a szak-katalogus, ha a czédulák a megállapított tudomány-szakok szerint és azon belűl betűrendbe helyeztetnek (1879 Szinnyei József 8647001, 306) | Az Akadémiai Nagyszótár céduláiból kiderül, hogy már a XVIII. század közepén előkerül ez az összetétel [ti. a fajankó] (1974 Scheiber Sándor 9588005, 192).

1c. ’egy lapnyi rövid, hivatalos iratot v. vmilyen hivatalos jelzést tartalmazó papírlap v. (kitöltött) kis űrlap’ ❖ A’ téli halászatra tzédula osztatik ki a’ Városi fö Tisztektöl (1783 Molnár János C0291, 93) | írnak k [ti. a patikusok] orvosi tzedulákat, bé adgyák az orvoſságokat (1792 Pesti magyar társaság ford. 7001002, 120) | a városban befizeti a gazda a jószág után a fübéradót, arról czédulát kap (1898 Tömörkény István 8493016, 61) | Amikor vasútjegyért negyedmillió márkát fizetek, hirtelen eszembe villan, hogy ezzel a cédulával a másvilágra is akadály nélkül elmehetek (1923 Tamási Áron 9701018, 104) | a tauzi [választó]körzetben már előre teletömték az urnát a hamisított cédulákkal (1995 Magyar Hírlap CD09).

2. ’vmit népszerűsítő, kihirdető, reklámozó stb., kis alakú, rendsz. nyomtatott papírlap, ill. azon levő szöveg’ ❖ Olvaſſuk tſak az illy kzönſéges orvoſſágoknak ditſéretekre kinyomtatott tzédulákat (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 592) | Ami pedig a játékot jelentő [ti. a színdarabot hirdető] cédulákat és a köntösöknek apródonként való szerzését illeti, arra talám valami ártatlan fundus is adhatja elé magát (1794 Őry Fülöp 7156003, 164) | akik prédikálnak, szombaton kinyomtatva cédulákat hordoznak a városon (1823 Fogarasi Sámuel 7109010, 239) | A vidám kis cédula így festett: pachulai Pacsulics Tódor okleveles gyógyszerész és verbőczi Verbőczy Melinda okleveles tanítónő jegyesek (1914 Lampérth Géza 9379015, 18) | Miután ismertté vált az új választás időpontja, elkészítik a választópolgárok új névjegyzékét, s a kiértesítési cédulákat is (1995 Magyar Hírlap CD09).

Ö: ajánló~, ár~, bankó~, búcsú~, büntető~, dög~, intő~, kapu~, kilépő~, kopogtató~, mosó~, parte~, rag~, reklám~, röp~, sajt~, számoló~, szavazó~, váltó~, vám~, zálog~.

Fr: bűnbocsátó.

ÖU: behívó~, bejelentő~, bevásárló~, gyónó~, katalógus~, luca~.

ÖE: ~anyag, ~gyűjtemény, ~hordó, ~hordozó.

Sz: cédulás.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.